Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

Gyorsabban Jef£ Q VerSeHVUSZOdáÍ1 szerelik " 1 a panelházakat Tarjánban két hónapja kezdték el az első panelház építését. A kezdeti nehézségek után már lényegesen gyorsabban haladnak az építők. A problémát az új technológia elsajátítása és a panelek szállítása jelentette. (Mint ismeretes, az elemeket a Dunaújvárosi Házgyárból szállítják.) Az öszszeszerelési időtartamot — mely az elsőnél három hét volt — sikerült két hétre redukálni. Szereléséhez mindössze tíz ember szükséges. A nyílászáró szerkezetekkel egybeépített vasbeton paneleket összehegesztik, majd szintenként betonkoszorúval fogják össze. A szakipari munkákat könnyíti, hogy a fürdőszoba, a konyha (beépített bútorral) és a WC kompletten felszerelve érkezik, a helyszínen csupán a vezetékek összekapcsolását végzik. A négyszintes panelházakban épületenként 36 kétszobás lakás lesz. Üj megoldás, hogy a két lakószoba között a hagyományos válaszfal helyett térelválasztó bútorokat alkalmaznak. Csökkent az újítási kedv Tegnap a MÁV szegedi igazgatóságán újítási tanácskozást rendeztek, amelyen a vasutas újítási mozgalom gondjaival. eredményeivel foglalkoztak. Az igazgatóság valamennyi munkahelyét képviselő küldöttek, társadalmi és gazdasági vezetők, kiváló újítók előtt Elek György, a MÁV szegedi igazgatóságának helyettes vezetője beszélt a tavaly megrendezett — a Tanácsköztársaság 50 éves jubileumára indított — újítási verseny végeredményéről. Amint az igazgatóhelyettes említette, a kezdeti igyekezet, lelkesedés ellenére nem született igazán szép eredmény, csökkent az újítási kedv. Kevesebb újítást nyújtottak be, mint 1967-ben, ennek megfelelően az újításokból származó haszon az előző évinek a felére csökkent. A beszámolóból, a tanácskozáson sorra felszólaló vasutasok szavaiból kiderültek az újítómozgalmat fékező okok is: kisebb az újítási kedv. az újítási rendelkezéseket. valamint lehetőségeket kevéssé ismerik, nem elég hatásos a propaganda. Mivel a MÁV nem nélkülözheti a hasznos, munkát segítő gondolatokat, fo- j kozottabban igyekszik elő-; segíteni az újítótörekvéseket, ; Hazánk felszabadulásának j 25. évfordulójára újítási versenyt rendeznek. Eddigieknél jobban biztosítják a gyakorlati feltételeket, gondoskodnak az újítók anyagi megbecsüléséről. Az újítási tanácskozáson megjutalmazták a MÁV szegedi igazgatóságának legjobb újítóit, mintegy 15 ezer forint összeget osztottak ki 28 élenjáró újító között. | Miniszterek konferenciája A balti-tengeri lengyel üdülővárosban, Sopotban. kedden megnyílt a szocialista országok egészségügyi minisztereinek 10. konferenciája. Hazánkat dr. Szabó Zoltán vezetésével öttagú delegáció képviseli. A tanácskozás napirendjén a szocialista országok kórházügyeinek és a kórházfejlesztés modern irányzatainak a kérdései szerepelnek. A konferencia péntekig tart. „Öregek" az iskolapadban Somogyi Károlyné felvétele Képünkön az acélszerkezet 60 tonna súlyú első részének beemelése látható Ha döcögve is, fontos szakaszához érkezett az újszegedi versenyuszoda építése. Az eddigi munkálatok „csak" praktikusak voltak, az alapozást végezték. A közel két éve elkezdett építkezés ez ideig nem sokat haladt. A beruházás jelenlegi szakasza már látványos, az épületgépészeti kivitelező válLalaí megkezdte a tető 360 tonna súlyú vasszerkezetének beemelését. A nagy pontceságot igénylő munka a tervek szerint július végére fejeződik be. A 91 méteres fesztávú ívelt szerkezetből 6 darabot helyeznek eL, melynek érdekessége, hogy hazánkban első ízben alkalmaznak harántkötéses fémvázat. A fölszerelés után az íveket megfeszítik és még ebben az évben előregyártott vasbeton tetőpanelokkal lefedik. A fedett uszodát ezer férőhelyes lelátó, tornaterem, tanmedence, sajtópáholyok és természetesen a versenyuszoda — amely a talaj szintjétől két méter magasan lesz — teszi összkomfortossá. Az 50 millió forintos beruházás előreláthatólag 1973-ban készül el. A. S. Nagyobb elismerést a szocialista kollektíváknak A SZOT elnökségének állásfoglalása A SZOT elnöksége kedden ülést tartott és több. a népgazdaság egészét, illetve a lakosságot érintő kérdésről tárgyalt Megvitatta a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről és az 1969-es gazdasági év indulásáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a termelési tanácskozásokat a vállalatok nagymértékben decentralizálták, a sajátos helyi kérdésekben így sokkal többen hallatják véleményüket, a vitákban résztvevők száma többszörösére emelkedett. A dolgozók jobban élnek az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel. Tömeges és sokoldalú kezdeményezés tapasztalható a szocialista munkaverseny kibontakoztatására, kiszélesítésére. Az újítási rendelethez kapcsolódó egy intézkedések módosítását megelégedéssel fogadták az újítók. A szocialista rrrurakaverseny témájához kapcsolódott az az előterjesztés is. amelynek alapján az elnökség a szocialista brigádvezetők 3. országos tanácskozása utáni feladatokról tárgyalt. Az elnökség felhívja a szakszervezetek központi vezetőségeit és a megyei tanácsait. gondoskodjanak róla, hogy az országos tanácskozás útmutatásai valamennyi brigádkollektívához és az irányításukért felelős vállalati szervekhez eljussanak. Legkésőbb a harmadik negyedév végéig vállalati szinten tartsanak tanácskozást a szocialista brigádvezetők. Ezt fel lehet használni arra is, hogy a vállalatok vezetői az üzem időszerű kérdéseiről tájékoztassák a brigádvezetőket, kikérjék véleményüket. javaslataikat Az elnökség azt az álláspontját is kifejtette, hogy helyes lenne, ha a kormány és a SZOT vezetőinek soronkövetkező megbeszélésén — a KISZ vezetőinek bevonásával — véleménycserét folytatná- , nak a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos feladatokról. Felkérik a kormányt: a miniszterek. az országos hatáskörű szervek, valamint a megyei tanácsok vezetőinek útján biztosítsa, hogy a vállalatok gazdasági vezetői felelősen foglalkozzanak a mozgalommal. Intézményesen biztosítsák a szocialista brigádok kezdeményezéseihez szükséges tájékoztatást. Évente legalább kétszer a vállalati gazdálkodás egészéről is tájékoztassák a kellektivák vezetőit. A jelentősebb gazdasági döntések előtt tanácskozzanak az érintett munkahelyek brigádvezetőivel. Célszerű, ha a legrátermettebb bri gádveze töket bevonják a gazdasági vekbe. tanácsadó Az elnökség felkéri a kormányt, vegyen fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek a kollektívák anyagi és erkölcsi elismerését fokozzák. Meg kellene vizsgálni például meghatározott pénzjutalmak intézményesítésének lehetőségét, hosszú ideig kiemelkedően dolgozó szocialista kollektívák számára kitüntetés alapítását. B

érkaszárnyák ban, cselédházakban, szuterénekben jöttek a világra. Legtöbbjüket mágnesként vonzotta az iskola, a szükség azonban prősebb pólusnak bizonyult: a család érdeke már az aprócska gyerekeket is kenyérkeresővé kényszerítette. A ma 40—50 évesek életrajzában ezért szerepel oly gyakran az a séma, hogy „iskolába nem járhattam, mert munkát kellett vállalni..." Tőlük az alapműveltséget is megtagadta az élet, csak vágyakozás maradt számukra a tanulás, hiába voltak „frissek a vérben, nagyok a hitben". S most egy 1969. május végi jelentés adatait böngészgetem. Eszerint Szegeden az elmúlt 15 évben mintegy 6000 munkás szerezte meg a 8. általános iskolai végzettséget, a fiatal korosztályoknak pedig 94—96 százaléka fejezte be ugyanezt az iskolát. Szegeden az 1968/69-es tanévben is — a magántanulókkal együtt — több mint 400-an vállalták mindennapi nehéz munkájuk mellett a tanulás sok-sok gondját-kínját. Természetesen a középiskolákba is tömegesen áramlottak a felnőttek: jelenleg 3055 olyan hallgatót tartanak nyilván a városban, akik zömmel a vállalatoktól indultak el megszerezni a munkakörük ellátásához szükséges végzettséget. Csak az elismerés és a tisztelet hangján szólhatunk róluk, s azokról a tanárokról is. akik végtelen türelemmel és megértéssel pallérozták a tudásra szomjas „öreg" diákfejeket. Akárhogyan nézzük is, az említett tények társadalmi igazságszolgáltatásról tanúskodnak. A párt. a népi állam gondbskodott róla, hogy az egykori népellenes rendszer szellemi kisemmizettjei most díjmentesen képezhessék magukat. A Szeged városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén megállapította: „A dolgozók iskolái eredményesen segítették a lakosság általános és szakmai műveltségének növekedését." Csak néhány példa: j 1964-hez képest a falemezgyárban 457-tel, a * szegedi kendergyárban 362-vel, a ! ládagyárban 257-tel. a cipőj gyárban 226-tal csökkent a | nyolc általános iskolai vég' zettséggel nem rendelkező szer- ! munkások és alkalmazottak száma. Igaz. most már évről évre kevesebben jelentkeznek a dolgozók iskoláiba, de ez természetes jelenség, s a korábbi esztendőben tapasztalt tömeges tanulás következménye. Néhány ezer munkás ugyan még manapság sem jutott el az iskolapadokba. többségüktől azonban mostmár aligha várható el: egyrészt vidékről járnak be dolgozni az üzemekbe, tehát nincs idejük az iskolára, másrészt 50—60 évesek, akik koruk miatt sem vállalhatják a tanulást. Mostanában — éppen a fokozatos létszámcsökkenés Javuló terméskilátások Kedden a MÉM gödi üdü- kora tavaszi vetés, ellenben lőjében megkezdődött a me- ezt a kiesést kukoricával sigyei tanácselnök-helyettesek került pótolni és ezért ezekés mezőgazdasági osztályve- nél a növényi kultúráknál zetők kétnapos értekezlete, nincs probléma. BurgonyáDr. Soós Gábor mezőgazda- ból azonban idén sem sikeségi és élelmezésügyi mi- rült teljesíteni az előirányniszterhelyettes a mezőgaz- zatot és ezért már jó előre daság időszerű kérdéseiről fel kell készülni az esetleadott tájékoztatót. Elmon- ges behozatalra. A zöldségdotta. hogy a mezőgazdasági termelésre jótékonyan hamunkák terén már nincs le- tott az elmúlt időszak esőmaradás. A terméskilátáso- zése és a közeljövőben jakpt ugyanakkor kedvezően vul majd az ellátás. Kedvebefolyásolták az elmúlt na- zően alakul pok esőzései. A mezőgazdasági nagyüzemek összességükben idén is megvalósítják a népgazdasági előirányzatokat, ami a vetésterületek kiterjedését illeti. Igaz ugyan, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt országosan kevesebb lett a a terméskilátás a gyümölcsfélékből is. Ezzel szemben korántsem ilyen jó a helyzet az állattenyésztés-' ben. miatt — elhangzanak olyan vélemények, hogy talán nem kellene tovább működtetni a dolgozók iskoláit, hiszen lényegében betöltötték társadalmi szerepüket A leállítás helytelen intézkedés lenne, s ellentmondana kulturális forradalmunk elveinek. Kétségtelen, a dolgozók, általános iskolái mennyiségileg alig fejleszthetők tovább, fenntartásuk azonban — esetleg összevontan — Indokolt. hogy lehetővé tegyék az általános iskolákból kimaradt fiatalok, illetve a városba költöző munkások továbbtanulását. De megváltozott a dolgozók középiskoláinak szerepe is.' Korábban a munkáltatók általában nem gördítettek akadáiyt a tanulni szándékozók elé, az új gazdasági mechanizmus azonban némileg korlátozta ezt a törekvést. A vállalatvezetők most azt mondják: a munkaidőkedvezmény és a tanulmányi szabadság hátrányos a gazdálkodásra és csak a vállalati érdek esetén kifizetődő. A kedvezmények nélkül viszont százszor is meggondolja valaki, mielőtt rendszeres tanulásra adja a fejét. Ráadásul most például a közgazdasági szakközépiskolai felvételhez arról is igazolást kérnek, hogv az illető munkaköréhez a közgazdasági végzettséget rendeletileg előírták. Mindez azt mutatja. hogy a jövőben irányítottabb lesz a középfokú felnőttoktatás. A

felnőttoktatást igyekeznek korszerűsíteni, több tantárgyhoz új tankönyveket adtak, módosították a vizsgáztatási rendet, a tanárok módszerekben is jobban alkalmazkodnak idősebb haligatóik sajátos igényeihez. Ezek azonban csak kezdeti lépések. Kevés a jó gimnáziumi földrajz, biológia és magyar nyelvtankönyv. Nincs tankönyv könyvvitelből a közgazdasági technikumban. Jórészt elavult a vállalati gazdaságtan, s az új ismereteket gyakran a megjelenő rendeletekből kénytelenek tanítani. A nehézségeket a tanárok figyelmessége. ötletessége bizonyos mértékig feloldja: mérlegelik a tananyagot, a lényeget az órákon igyekeznek átadni, tudván, hogy az otthoni tanulásra kevesebbet számíthatnak. Támaszkodnak a hallgatók tapasztalataira, önálló véleményalkotási készségére, s így egyre jobban kialakul a tanár és a hallgatók gyümölcsöző kapcsolata. Nem kétséges: a dolgozók általános és középiskoláit az új társadalmi, gazdasági célok elérése végett szükséges fejlesztenünk. Valószínűleg indokolt a széttagoltság megszüntetése, illetve az esti tagozatok összevonása valamely központi fekvésű iskolába. Általános kívánság a módszertan javítása, például a szemléltetések bővítésével. iskolatévé adásokkal, oktatófilmtárral, esetleg üzemi konzultációk. beszámoltatások szervezésével, a középiskolákban laboratóriumi gyakorlatok, kísérletek bevezetésével stb. Az sem árt. ha a dolgozók iskoláiban a legjobb tanárok várják a hallgatókat, akiknek tudása, rátermettsége garantálja a magas színvonalú oktatást. S

a vállalatok is megtehetik a magukét. A szakszervezeti bizottságok, a KISZ-szervezetek törődjenek a tanuló munkásokkal, a legtehetségesebbek részére javasoljanak ösztöndíjat, szorgalmazzák a jelesen vizsgázók jutalmazását, értékeljék a tapasztalatokat. Akik munkájuk mellett még a tanulás terhét is vállukra veszik, megérdemlik a közösség támogatását. F. N. L SZERDA, 1969. JÜNIUS 4. DÉLMAGYARORSZÁG 3