Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

A háziurat keresik A cápák ós a zene Az utóbbi években az ausztráliai partok men­tén a cápák több mint háromszáz embert faltak föl. A Theo Brown irá­nyításával dolgozó auszt­rál tudósok csoportja megállapította, hogy a cápák hajlamosak a ze­ne élvezetére. Ha lemezről zenét közvetítenek, a cápák állítólag megállnak, mjntha a zenét hallgat­nák, néhányan a far­kukkal ritmikus mozgá­sokat végeznek, mások mintha elmélyedten fi­gyelnének. Brahms böl­csődalát különös figye­lemmel hallgatják a ve­szedelmes bestiák. — Sajnos nem tud a telefonhoz jönni, mert rendkí­vül fontos munkát végez! Bonnyától Veszprémig Ezen a héten a Somogyi Néplapból, a Dunántúli Nap­lóból. a Békés megyei Nép­újságból. a Szolnok megyei Hírlapból és a Veszprém megyei Naplóból idézünk híreket, amelyek bizonyára a szegedi olvasóknak is ér­dekesek lesznek. Tallózás a megyei lapokban be akarta tartani a menet­időt. ezért nem vett tudo­mást a térközlő sárga színé­ről sem. Ez okozta a vasút történetének legnagyobb magyarországi katasztrófá­ját! A tavaly karácsonyi mendei szerencsétlenség okozója, a forgalmi szolgá­tás körülményeit — a töltő- lattevő is egészségileg tél­víz hőfokát, keménységét, a íesen rendben volt, csak a szénsavtartalmat sőt a bonyolult integra-dominós vendéglátóipari forgalmazás- rendszert nem tudta kezei­kor az üdítőital hőfokát is. nl- Az orvosi megállapítások Az új üdítőitalból naponta elgondolkoztatóak, s remei­két és féldecis palackban 10 hetőleg a vasút illetékesei is , , ezer üveggel készítenek Bé- levonják belőle a cükséges val az ország minden lapja késcsabán 3 forintos áron következtetést, megemlékezett a tanárokrol, kaphatók az üzletekben, tanítókról, óvónénikről. Ha A legrégibb pedagóguscsalád A pedagógusnap alkalmá­zánk legrégibb pedagógus­Jó lenne, ha Szegedre is Kis dalosok találkozóján Június 13-án kezdődik Veszprémben az ország leg­jobb úttörő kórusainak má­sodik nagy találkozója. A háromnapos országos fesz­tiválon Budapest és minden TJtü-Befar )imp janicsárok családjáról írt a Somogyi jutna, hiszen a szeszmentes Néplap, az 1730-ban a felső- üdítőitalok választéka itt is somogyi Bonnya községben bővíthető... megtelepedett württenbergi Becht Jakab utódairól. A Koppány-patak völgyében Mom hptPPPk elterülő szép kis faluban már t/GLCgtív 232 éve a Becht-família ta- . nította a legifjabbakat, egé- OkOZtÓK szen 1962-ig. amikoris a most 70 esztendős Becht Béla, a A tiszántúli vasúti orvo- megye egy kórusa képvisel­család utolsó tanító-tagja sok kétnapos értekezletet teti magát. A kis dunántúli nyugdíjba ment. Lányai kő- tartottak Szolnokon. Nagy város már készül a rendez­zül egy sem választotta ezt érdeklődést váltott ki dr. vényre. Körülbelül 1800 a foglalkozást — így meg- Pacsek János előadása, résztvevőre számítanak, s ez szakadt a „családi hagyó- amelynek címe „A Magyar- nem kis gondot okoz a ren­„ országon történt két leg- dezó bizottságnak. A kórus­y • utóbbi nagy vasúti baleset találkozón — amelyre sze­kriminalisztikai és idegor- gedi kórus is utazik — záró­Rn m nwnp vosi problematikái". Az elő- akkordjaként értékelik és ki­UUI UliyUC adó megállapította, hogy az hirdetik az erre az al kalom ­utóbbi évek nagy vasúti bal- ra kiírt országos kórusmű fi SPrlPQ eseteit orvosilag teljesen pályázat ererményét. amely­u OUI egészséges emberek okozták, re 27 kórusművet fogadtak _ , . „ „,,-, főként pszichológiai ténye- el. A záróesten Szokolay Tavaly az ország megyei ^ a di£tőek. Az Sándor is vezényli az 1200 közül Baranyában volt a jgg.?. december 24-én Szol- tagú összkórust, amely a legkevesebb közúti közieke- nok—Abony között történt művésznek a találkozó tisz­dési baleset. Magyarországon nagy szerencsétlenségnek az teletére komponált Szálljon az elmúlt évben 20 538 sze- f^^gKgJ^ a dal című —menyét mélyi sérüléssel járó kozle- vezetes ember mindenáron adja elő. kedési baleset volt, 3121-el több mint 1967-ben! A bal­esetek számának növekedése nagyobb volt egy év alatt, mint az előző négy évben összesen, s kereken egyhar­madával több az anyagi kár, mint 1967-ben volt: már 100 millió forint az új „kár­rekord"! Mindezekről a Baranya megyei Közúti Balesetelhá­rítási Tanács ülésén tárgyal­tak. ahol már arról is szó­lottak, hogy jövőre is tartsa meg megyéjük az első he­lyet S ehhez több feltételt kell javítani, elsősorban az utak állapotát, de legfonto­sabb, hogy a gépkocsivezetők szervezett továbbképzését biztosítsák. Quick Cola Üj üdítőitalt kezdett gyár­tani a Békés megyei Szákvíz­és Szeszipari Vállalat, a Cola-család — a coffeinos üdítőitalok közös neve ez — német változatát: a Quick Colát A koncentrátumot a német cég szállítja, s pon­tosan meghatározzák a gyár­Szegedi utcák Válasz észre vételekre A jövő század Szegedjének megálmodója. Füle Lajos, Rózsa (azelőtt: Darab) utcát két szállóigévé vált szellemes, bölcs mondással tetézte meg személynévivé tennünk,' már-. itteni működését. „A Tisza Szeged főutcája" —•' ez az pedig miközben egyik ke­egyik, a másik meg: „Szegeden mindenki városrendező!" zünkkel csökkentjük,* a má­Valóban, százezer szegedit izgat a város jövendője, sikkal nem szaporíthatjuk a s ha szóba kerül egy-egy tervről, mindenki leteszi a vok- hasonló nevű utcákat Má­sát mellette vagy ellene. Az utcanévrendezés is része a radjon tehát Rózsa utca. város jövő képének, erről is van tehát kinek-kinek mon­dandója. A Délmagyarországban május elején közölt cikk­Az utcanév ugyanis — s ez most érlelődött meg bennem sorozatommal én is ehhez a legszélesebb közvéleményhez kikristályosodott megfogal­apelláltam. mazásban — nem az egyetlen kaptam is észrevételéket. Szóban, írásban egyaránt, módja a nagy történelmi, iro­S nemcsak azért ültem újra írógéphez, hogy az egyéb- dalmi, politikai személyisé­ként is illendő választ — a közérdeklődésre tekintettel — gek iránti tiszteletadásunk^ nyilvánosan adjam meg, hanem azért is, mert néhány nak! Életmüvük kiadása, szé­nrost fölvetődött kérdés pár újabb általános tanulság le- les körű terjesztése, szobra­vemására késztet. ik fölállítása, emlékhelyeik­nek márványtáblán való Elsőnek mindjárt egy fél- Bauer Ervinről, Balazs Bela megörökítése, iskolák, in­reértést kell eloszlatnom, öccséről, a kiváló biológusról tézmények nevében történő Kiss Sándor (Pozsonyi u. 6.) való elnevezését, különös te- hagyományozása az utókor joggal mutat rá ismételten kintettel az ott épülő bioló- számára — megannyi lehető­levelében, hogy a Pozsonyi giai intézetre is. Ignác utca melett zavaró a Malatinszky György (Bem ség. Esetenként dönthető el, hogy közülük mikor melyik a Pozsonyi utca létezése, u. 24.) fölhívta figyelmemet legalkalmasabb. „Számtalan esetben hozzák Károlyi Lajos emlékének s ugyanezt válaszolhatom az újszegedi Pozsonyi utcába megörökítésére. Róla szóltam dr. Szőnyi Sándornénak (Gu­a postai csomagot, levelet, én is, javasolva, a mostani tenberg u. 14.) is, aki koráb­sőt a téli tűzrevalót, amely Károlyi (1922 előtt Károly) bi javaslatainak megismétlé­sok késedelmet és bosszúsé- utcának kiegészítését a sze- sével keresett föl. Egyetértek got okoz, és fordítva; és van- gedi festő keresztnevével. Ezt vele, hogy kár volt a Vaspá­nak olyan esetek, hogy vidé- és az ehhez hasonló, névki- lya utcáért. Hollós József ki látogatók Újszegeden ke- egészítő javaslataimat azon- neve szerepelt javaslataim­resik a Tisza túlsó partján ban baráti tanácsra magam ban, Szepesi Imréé (és Wal­levő Pozsonyi Ignác utcai ro- is módosítom. Nem célszerű lisch Kálmáné, Czibula An­konaikat." Ez klasszikus ese- ugyanis az utcanevek terjedel- talé, Kukovetz Nanáé) pedig te az át nem gondolt utca- mét növelni. Ehelyett telje­név-változtatások következ- sen elegendő lesz, ha — ményeinek. A Pozsonyi utca mint javasoltam is — az ut- ványok már folyamatban az árvíz óta ismert, 1922-ig casarkon, az 1. sz. ház falán vannak az igazgatási szer­Pozsony utca volt a neve. A tábla ad fölvilágosítást a név- veknél. Nem tudok — a már közkórház mögötti, szintén adóról: Borostyáni Nándor- kifejtett elvek alapján — 1880 óta meglevő Anna utca ról. Debreczeni Ignácról, egyetérteni azzal, hogy Sze­1922 óta szerepel a térképe- Földváry Sándorról, Károlyi geden föltétlenül utcanévnek ken a kórházalapító Pozso- Lajosról, Kelemen Lászlóról, kellene megörökíteni Körösi nyi Ignác nevén. A névadás s így tovább. Ez fölösleges- Csorna Sándor, Baktay Ervin, jogosult volt, csakhogy egy- sé teszi a nagyobb változta- Vámbéry Ármin, Liszt Fe­idejűleg meg kellett volna tást, s ugyanakkor megoldja renc, Hubay Jenő, Lehár Fe­változtatni a Pozsony (Po- a névadók azonosításának, renc. Kálmán Imre, Reviczky zsonyi) utca nevét is. To- megismertetésének, emlékük Gyula, Gyulai Pál, Garay vább ez már nem használ- ápolásának gondját is. A János, Póisa Lajos, de akár­ható. Ezért is javasolta levél- kecske is jóllakik, a káposz- CSak az aradi vértanúk (Lei­írónk, hogy Stromfeld Aurél ta is megmarad. Most már ningen, Török stb.) emlékét, nevét kapja. S erről írtam én csak az szükséges, hogy a Hosszú lenne egyébként ér­május 6-án, hogy nem he- kerületi tanácsok gondoskod- vélni, de aki elfogadta név­lyeslem, két okból: a Tanács- janak a személynévi eredetű adási irányelveimet, mind­köztársaság kiváló vezérkari utcák mielőbbi megjelölésé- egyiknél tudja, hogy — em­főnökének nem volt különö- ról. Móra 1923-ban a Pulz béri nagyságuk elismerése el­sőbb köze városunkhoz, és utca (így írjuk helyesen, nem lenére is — miért nem tar­nem célszerű az idegen nevek pedig Pulcz vagy Pultz!) név- tom szükségesnek, szaporítása utcanév-tábláin- adójáról szóló cikkét így fe- - — csak azért nem, mert az er­re vonatkozó névadási indít­Levélírónk kon. Azóta ráakadtam egy jezte be: „Szeged piros és idézem: „Lövő fölsorolásából Lipót, akit mint rebellist kötél általi ha­adatra: Stromfeld Aurél fehér virágokból való koszo­1921. júl. 29-én megfordult rút küldött a koporsójára, és iáira ítéltek, mert mint tábo­Szegeden: tanú volt a Tabó- elnevezett róla egy utcát, ri pap, lángoló beszédben dy-pörben. Még ez sem ele- amelyről íme, negyven év buzdította a honvédeket gendő, hogy érdemi szegedi múltán is alig tudják, kiről harcra, a szabadság kiküzdé­kapesolatáról beszéljünk. Ne- kapta a nevét. Ha az utca sére. Volt egy utca róla elne-; vének idegen hangzása pe- sarkán a jelzőtáblára odatet- vezve, de a 19 20-as évek-; dig félreértést szült levél- ték volna két sorban a neve ben az ébredő magyarok ezt írónkban. Ebben nincs sem- ala- h°gy ki volt ez a derék megszüntették." A Löw Lipót miféle nacionalizmus, katona, akkor most nem kel- utca 1942-től Bús páter ut­,.Stromfeld — írja Kiss Sán- volna tárcában népsze- Ca lett, a fölszabadulás után dor — német név, de töké- rusitenem. S ha ezeket a jel- pedig Bolyai utca. Ezt ma már letes magyar beszéd és szív." zotáblakat megcsinálnák ad- nem volna helyes visszavál­így igaz, de nem erről van d|K- m'S tud rola egy-két toztatni. Indokolt azonban — szó. Hanem arról az általá- ember, hogy ki volt az a az izraelita hitközség kéré­nos tapasztalatról, hogy az Merev vagy Szende Bela, aki sének is megfelelően — Löw idegen neveket (pl. Szegeden utcát kapott Szegeden, ak- utcának nevezni el a Jósika a Victor Hugó utcát vagy a k?r egy generáció múlva nem utcának a Tolbuhin sugárút Roosevelt teret) a lakosság hinnék azt, hogy a Kemes és a Bartók Béla tér közé eső zöme nehezen tudja leírni, utcat valami híres szegedi él kiejteni és meg jegyezni, ezért lamférfiról nevezték el." általános irányelv — ezt a Kaptam javaslatot az 1728 Fővárosi Tanács illetékese is as hírhedt boszorkánypör ál- smind ez az utca örökítené hangoztatta a Magyar Nem- dozatának, Rózsa Dánielnek meg kiváló fiának, a világhí­zet 1967. március 26-i szá- (1645—1728) utcanévben való rű tudósnak, Löw Imrnánu­mában —, hogy idegen ne- megörökítésére is. Ez gyakor- elnek (1854—1944) emlékét vűekról „csak rendkívül in- lati okokból lehetetlen: már is. Erről természetesen ismét dokolt esetben" nevezünk el így is megfogyatkozott a emléktáblának utcát. Ilyen indokolt esetnek természeti nevek csoportja, gondoskodnia, tartom pl. a Jobb fa sornak kár lenne tehát az 1880 óta szakaszát. Löw utcának azért, mert Löw Lipót (1811 —1875) mellett egyszer­kell majd Péter László A beszéd alatt odajött hozzám a másik legfia­talabb tanár, és melegen kezet rázott velem. Szervusz, öregem! nem azt állítod, hogy kuláns vagy ezekkel? öregem, legalább mi ketten együtt. Erted? — Nem értem. Engem ez a rendszer... Én Első ember volt, aki a testületben tegezni csikósbojtár voltam. Én nem a hatalmat, én a kezdett hatalmaskodókat gyűlölöm. Azokat, akik en­— Beszédem lenne veled. Ráérsz, a hogyis- nek a rendszernek a számlájára, az égisze mondjam után? — Lenne dolgom, hiszen ... — O, tudom, a fiatal tanár buzgalma, de csak fél óra. barátocskám. — Kérlek, ahogy akarod. (15.) Hát bizony engem arra nem tanítottak meg, Üjra neki láttam a súlypontozásnak. Persze, ezután sem volt elégedett vele. Amikor utoljára átadtam neki, fogta, bevágta az asztal fiókjába. Rám sem nézett. Furcsálltam én ezt a der- népségről, lementünk az utcára, mesztő levegőt. Mert ha én vagyok a kiugrott — Barátocskám, nem is hiszed, mennyire alatt szándékosan disznóságokat követnek el. — Bah, ez bolsevik duma. És tévedett a párt, amikor rólad azt írta, hogy... — Tévedett. Engem nem ismer a párt — Hm. Hát né haragudj, öregem. Sajná­Aztán. ahogy a gyerekek elszéledtek az ün- lom, hogy én is tévedtem. Szóval, te, hogy úgy mondjam, közölted, hogy paraszt vagy. — A legközönségesebb paraszt, ha úgy tet­pap és igazgatóhelyettes, azt mondom annak a örülök neked. Mit kellett megtudnom az este. szik, de sem hülye, sem az nem vágyóik, aki bumfordi fiatal tanárnak: jöjjön, üljünk le, be- Apropó, hiányoltalak, hát, te ilyen zárkózott nek gondoltál. — Ez tiszta beszéd. Sajnálom. Azt hittem, barátok lehetünk. Ezen a beszéden nem sokat rágódtam, Vala­széljük meg. vagy nézze, mutatok egy olyan vagy? A bankettre nem is jöttél, tanmenetet, amelyik megfelel a követelmények- _ Nekem nem szólt senki!, nek. A világért sem tette volna. ,T. , , , , . „ ..... Sokat értekeztünk. A kormányprogram által ~ h®®^^ l^' *ezdjuk az meghatározott tennivalókat háromszor három Nagyon orulok neked mert az igaz- mennyire a helyére tettem a dolgot, sejtet­órán át tárgyaltuk. Legtöbbet az igazgató be- Sató ugy ejfel utan, szűkebb tarsasagban ko- tem, valami forro fejű úriember lehet. aki szélt Értelmes volt, és nem veszített az erejé- Ah,°P te hogy is mondjam, reakciós fegyvertársát keres maga melle. Nem sokat ból. Olyan negyvenöt év körüli, csattanó egész- ^agy Akkor pedag a baratom vagy. Pusz, a gyalultam vele az eszem, szaladtam haza pi­ségű, hasas kisember volt, amilyennek egy kis- homlokodra. Te^ ezek között nmes egy tisz- rcstintázm a hazi dolgozatokat Az uj tanar városi, de nagy múltú iskola igazgatójának tesseg® reakciós. Mindenki erről van. énfe- minden percben vizsgázik A fuzetjavitasnal. a lennie kel' lolem, de ezek gyáva lesipuskások. Az egvila- katedrára lépésnél, a tábla törlésnél, ahogy a Én azt láttam, hogy az égvilágon semmit sem gon ,m'ndent végrehajtanak amit a hivatalos kabátját begombolja ahogy néz. ahogy hall­alkalmaztunk mi a kormányprogramból, csak Vönal kivan; csak a niéltoságuk megmaradjon, gat, ahogy beszél. Mindig attól féltem, hogy eleresztem magam, s valami ostobaságot te­szek, amiért kinevetnek, lenéznek a gyerekek. A tanár minden gyerek bizodalmát fel kell éb­beszéltünk róla, ahogy szokásban volt. A szánk- — Egy pillanat. Hogy érted azt, hogy reak­kai megtettünk mindent. „Az új szellem, kérem ciós? szépen, igen tisztelt kartársak". És láttam, hogy — Nézd, öregem, előttem nem kell mosa- . . , . az új szellem úgy megy el a cél mellett, mint kodjál. Az igazgató a káderlapodról citált r?*fze'., z ,ler" kormyu( Mert amikor vénasszony fúz cérnát szemüveg nélkül ilyeneket, hogy hatalomgyűlölő, anarchista _ „^ az a tűbe. Egyik oldalon is mellé, a-másik oldalon vagy. Ez nekem elég. Mi volt a is mellé. — Káderezel? November hetedikén tanítási szünet volt. Dél- — Kérdezem, előtt egy kicsit felvonultunk, a városi tanács- — Apám? Ménesgazda, elnök beszédét meghallgattuk a nagyteremben. — Na, látod. Gazda. Hát mit akarsz? Csak (Folytatjuk.) ember nem akar tekintélyt szerezni. A tanár nem lehet bohóc, de okoskodó, tudomány-baj­nok sem. Ennyi szem tüzében embernek kell itt lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents