Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
Köszönő távirat Huynh Tan Phat, a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának elnöke táviratban mondott köszönetet Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének a Dél-vietnami Xöztarsaság ideiglenes forradalmi kormányának megalakulása alkalmából küldött jókívánságaiért Egyidejűleg Huynh Tan Phat és Ngueyen Huu Tho, a DNFF elnöke. az ideiglenes forradalmi kormány mellett működő tanácsadó testület elnöke táviratban köszöntötte a magyar párt és .állam vezetőit a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya elismerése, valamint a Magvar Népköztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából. Ngueyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere Péter Jánoshoz, a Magyar Népköztársaság külügyminiszteréhez intézett táviratban mondott köszönetet külügyminiszterré történt kinevezése alkalmával küldött jókívánságokért. (MTI) Az ügy mögött az ember Megjegyzések egy vb-üiés jegyzökönyvéhez Szenvedélyes vitát váltott ki a kerületi tanács végrehajtó bizottsági ülésén a szakigazgatási szervek ügyintéző munkájának vizsgálatáról előterjesztett jelentés. A vita alapján a vizsgálat ténymegállapításainak ismeretében a vb racionális intézkedésekre hozott határozatot. Ennek lényege, hogy az apparátus dolgozóit szükség esetén — illetve ha az ügyintézés jelenlegi állapotán nem javítanak, mielőbb és minél gyökeresebben — fegyelmi eszközökkel kell az előírási szabályok betartására bírni. Mi váltotta ki a szokatlan vitát és mi késztetett egy államhatalmi testületet ilyen „szigorú" határozathozatalra. A vb titkár nem volt rest, a jelentés tárgyalásához előszedte az 1966-ban és azóta évenként tárgyalt hasonló vizsgálatok anyagát és az ezek alapján született döntések jegyzőkönyveit. De a vb tagjai egyébként is emlékeztek rá, hogy a megállapítások az ügyintéző munka és a hatósági eljárás hibáiról évről évre ugyanazok, az elmarasztalás is ismétlődik. Ilyenek: a beérkező és kimenő ügydarabok enyhén szólva felületes iktatása vagy iktatás híján jó néhány irat k Ír elkallódása. az ezekhez tartozó intézkedések elmulasztása. Más esetekben a szakigazgatási szervek határozatainak pongyola fogalmazása, az, hogy a döntést nem indokolják a vonatkozó rendelettel s nem közlik az ügyféllel, milyen útja-módja van egyet nem értés esetén a fellebbezésnek, jogorvoslatnak. Legsúlyosabb kritikája az ügyintéző munkának, hogy aránylag sok az olyan ügy, amelyre az ügyfél az előírt 30 nap alatt sem halasztó sem érdemi választ nem kapott. A kerületi tanács osztályai között volt olyan, amely egy év alatt 120 ügygyei nem foglalkozott 30 napon belül, ezek közül nem egy hónapokig várt intézkedésre. Aggasztó, hogy a 30 napon túli ügyek száma nőtt az előző évekéhez viszonyítva. Gyakori tapasztalat, hogy a 30 napos intézési végső határidőt sokan 1—2 nap alatt lezárható ügyekre is értelmezik, s hetekig feleslegesen hevertetik a fiókban a legegyszerűbb iratokat is. A vitában a negatív tények okainak boncolgatása is szóba került A vb vezetői szerint az előírt ügykezelési és eljárási módra vonatkozó Robotgéptől a ventillátorig Milyen a háztartási kisgépek minősége? Az otthoni munkát megkönnyíthetik a háztartási kisgépek. eszközök. Iparunk a külföldi példák, s a hazai igények alapján egyre bővülő választékban gyártja a korszerű készülékeket — a választékot szerencsésen gazdagítja az import. A nagyobb „testvérek" — s mosógépek, centrifugák, hűtőgépek — után ezúttal az apró „segítőtársainkkal", a kávéőrlőket, robotgépeket, melegítőket, vasalókat, ventilltáorokat vesszük szemügy* re, használhatóságuk, tartósságuk, megbízhatóságuk és természetesen az áruk alapján. Drága robotok A legsokoldalúbb — s egyben a legdrágább — kisgépek a robotok. Üzletekben főként az NDK-ban gyártott „Komet"-típust lehet megvásárolni. A csaknem ezer forintba kerülő gép kávédarálásra, hab verésre, turmix-készítésre, tésztakeverésre, paradicsom paszírozásra alkalmas, míg egyszerű példánya, amely 200 forinttal olcsóbb, valamivel kevesebbet tud. A tapasztalatok szerint ezek a robotok valóban sokat segítenek a háziasszonyoknak, kíméletes, előírásos használat mellett alig akad hibájuk. Hasonlóan jó a szakemberek, a vásárlók, s a műszerészek véleménye az NDK-ból származó kávédarálókról, különösen az „SVM" gyártmányok népszerűek, mert kitűnő műszaki tulajdonságaik — 40 másodperc alatt aprószeműre darálják a kávét, gondozást nem igényelnek — mérsékelt áron kerülnek forgalomba. Sajnos ugyanez nem mondható el a magyar Cofim kávéőrlőről. sem pedig a Kiváló Áruk Fórumán megkülönböztető címet kapott ..Babv" daráló újabb változatairól. Minőségük ingadozó, bosszantó alkatrészhibák miatt gyakran szervizekbe kerülnek. Vasalóban is a Komét Nagy javulás tapasztalható a fűtőtestet tartalmazó készülékeknél: az Elekthermax gyár rezsói, különféle hősugárzói és villanykályhái aligalig kényszerülnek a szervizbe. Ugyanez a helyzet az üzletekben kapható többfajta merülő forralóval is. A leggyakrabban használt melegítős készülék a villanyvasaló sokat változott az utóbbi időben. Megjelent a félig automatizált Komet-vasaló, amely korszerűségében felülmúlja magyar versenytársait. Ez a típus lenhez, vászonhoz, szövethez külön beállítható. Megfelelő hőfok elérésekor beépített berendezése kikapcsolja az áramot, tehát gazdaságos, ugyanakkor veszélytelen is. Azaz nem égeti meg az anyagot. Kár, hogy ebből a kitűnő készülékből kevés van a boltokban. önmagáért beszél a tény, hogy nálunk csak hazai gyártmányú kávéfőző van az üzletekben. Ennek az az oka, hogy az utóbbi években az öt személyes Unipress — a két és négy személyes Autopress kávéfőző (s villamos fűtőtest nélküli változatai) népszerűek lettek. Erős kávét főznek, tartósak, üzembiztosak. De nem sikerült a tavaly előtt készített új típus, a Lunapress, amelynek példányai többszöri árleszállítás ellenére is a kereskedelem „nyakán" maradtak. A kényelmet szolgálják Ujabban többféle hajszárító, villanyborotva, és. ventillátor került az üzletekbe. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet vizsgálatai alapján elsősorban az elektromágneses megoldású Braun Sixtant, Remington és a Bebo Sher bizonyultak a legjobbnak. Mivel vágófelületük nem sérti az arcbőrt, jó hatásfokkal távolítják el a szakállt. Az NDK-ban készült Bebo Sher melett szól kedvező ára. A villamossági üzletek talán a leggyengébb minőségű terméke a vecsési ktsz által gyártott hajszárító. A szegedi Kárász utcai elektromos boltba érkezett legutóbbi 50 darabos szállítmányból például — 5—6 használhatatlan volt. (Ráadásul'a szövetkezet nem gondoskodik a hibás készülékek megfelelő alkatrészellá- j tásáról sem. Viszont a többi | három hajszárító, a lengyel „Fema", az NDK „Komét", a : holland „Philips" jól bevált. \ Az utóbbi (egyébként szintén ] drága) készülékhez célszerű műanyagbúra is tartozik, amely a használhatóságot nagy mértékben növeli. Sajnos, a kedvező áru Komét gyakran hiánycikké válik. A nyári hónapokban van a szezonja a ventillátoroknak; az elmúlt esztendőhöz képest j sajnos nincs változás. Az SZK—40-es gumilapátos magyar ventillátor egyedül a megfelelő. Az Ikladi Ipari Műszergyár dobozos kis ventillátora, de a Komét gyár műanyaglapátos asztali ventillátora egyaránt kevés levegőt szállít | Alkatrészhiány Az elmúlt öt esztendő tapasztalata szerint a háztartási kisgépek biztonságára, érintésvédelmére egyre nagyobb gondot fordítanak a gyárak. Megnyugtató, hogy mind a fűtőtesttel szerelt készülékek, mind a darálók, robotgépek előírás szerinti használat esetén veszélytelenek. Dicséret illeti a szigorú kereskedelmi meót is, hogy erre nagyon fontos szempontra szigorúan ügyel. De nincs ok dicsérni az alkatrészellátást. Az annyiszor elmondott gond a háztartási kisgépeknél ugyancsak létezik. A szervizekben sokszor hetekig, hónapokig hever a drága készülék, mert hiányzik egy-egy apró alkatrész (pl. az Unipress kávéfőzőhöz kevés a műanyag nyél.) A kereskedelemnek, de maguknak a gyáraknak is kötelességük lenne az alkatrész ellátást jobban megszervezni, hiszen a készülékekért fizetett sokszor nem olcsó összegben ez is benne van. M. I. vizsgát valamennyi ilyen munkával megbízott tanácsi dolgozó letette. Házon belül szervezett ki mit tud vetélkedőkön is meggyőződtek róla, hogy az alkalmazottak ismerik a követelményeket. De — ugyancsak belső megállapítások szerint — többen gondtalanul, hanyagul végzik a munkát, az osztályvezetők pedig fáznak a felelősségrevonástól. (Mindezideig a vb is „fázott" a beosztottak munkájáért felelős osztályvezetők megrendszabályozásátóL) Nagyon helyes, hogy a kerületi tanács végrehajtó bizottsága most már tovább megy a megállapításoknál e látszólag jelentéktelen, sokszor az ezért fiztést húzó tisztviselők által is lebecsült munka javításában. Mert hamis az a szemlélet, amely az ügyiratot csak papírnak, az ügyintézést pedig bürokráciának tartja. Még ellenszenvesebb az a — szerencsére egyre ritkább — gyakorlat, amikor a tanács tisztviselője a hatósági munkát a magas lovon való űcsörgésnek képzeli s nem az állampolgárok, a lakosság megbízásának és szolgálatának. A vb politikailag is értékelte az ügyipfező munka jelentőségét. Az ügyirat az állampolgár vagy az állam| polgárok kisebb-nagyobb csoportjának megoldandó ; ügyeit tartalmazza. Az akták, az ügyek emberek érdekeit, jogait vagy kötelességeit jelentik, nem lehet tei hát a demokratikus fejlődésI tői elvonatkoztatva, elvontan foglalkozni azokkal. A gyors és világos intézkedés, a dön; tések nyíltsága és merészsége l alapja az állami hatalom, a törvények és rendeletek I közérdekűségéből fakadó elismerésének, az érvényre juttató alkalmazotti gárda iránti bizalom szilárdulásának. Nem frázis, hogy mindezen túl az államigazgatási rendszer fejlődésének üteme is sok tekintetben úgy alakul, ahogy apparátusának tisztséggel felruházott exponensei végzik munkájukat. S ha mindezt valamennyi ügyintéző hivatalnok így fogná fel, akkor nem lenne szükség kényszerítő határozatokra. Kondorosi János nyelvkönyvek Űj nyelvkönyvek kiadását tervezi a Tankönyvkiadó. A készülő kiadványok szerkesztői munkájuk során már figyelembe veszik azokat a modern technikai eszközöket — diafilm, magnetofon, hanglemez —, melyeknek alkalmazása lényegesen megkönnyíti a nyelvtanulást. Önállóan vagy összevontan? F aipari üzemünkben jártam, munkateremről munkateremre kísértem a gépekkel, szaktudással alakított bútorokat Közben beszéltem munkásokkal, s az igazgatóval. És furcsa érzésem támadt: mintha ez az üzem felesleges ballasztokat kényszerülne cipelni, mintha erőszakolt korlátok közé lenne szorítva. Az igazgató említette: ha anyagot akarnak rendelni, előbb a központot kell alaposan meggyőzni, hogy beszerezhessék a csavarokat, szegeket, lakkokat. Szükséges és szükségtelen ügyekben egyaránt konzultálniuk kell. nem csoda, ha a gyáregység igazgatója az önállóságot csak vágyálomnak tekinti. Viharos hangulatú munkásgyúlésen ingerülten kérdezte a csiszolómester: miért nem kapja meg a kollektíva azt a nyereséget, amit megérdemel, amiért egy teljes esztendőn át erőt megfeszítve dolgozott? Miért van az, hogy ugyanannyit kapnak, mint az a legkényelmesebb gyártestvérük, ahol távolról sem „hajtották" magukat, az emberek? A kérdéseket egy másik vasipari üzemünkben jegyeztem papírra. S itt még a központi kiküldött sem tudta meggyőzni az apellálókat. Szeged legfiatalabb, most „kiépülő" termelőüzemét pedig kifejezetten fékezi a vállalati központ minduntalan fitogtatott „felsőbb gőgje". Termelési tanácskozáson sorra mondták el a munkások, hogy csak keserves könyörgésekre kapják meg az anyagutánpótlást, hogy a központtól folyton leintik őket Mintha úton-útfélen tudomásukra akarnák hozni: fentről parancsolnak. Ennél a vállalatnál még a jutalomból is kevekevesebb jutott, mint amennyit a törvény előírt, a központ vezetői még azt a hibát is elkövették, hogy a „vidékre" adott egyes jogosultságokat minden indoklás nélkül visszavonta. Lehet, hogy ismétlés — de itt ez is igaz: néhány ezer forintos számlát láttamoztatni kell a „felsőséggel", míg milliókról kötelessége dönteni az „alsóbb" vezetőknek... És a másik oldal: fővárosi központú, szegedi gyárunkban az igazgató felesége is vezetői funkciót tölt be. Hát összeférhetetlenségi szabály itt nem érvényesült? Formailag igen, de gyakorlatban nem, a gyáregységvezető elintézte, hogy azt az osztályt, amelyet felesége vezet, külön a központ irányítása alá rendeljék. Évekkel ezelőtt a józan megfontolás, népgazdasági, iparági érdekek követelték meg a hasonló feladattal dolgozó vállalatok, üzemek összevonását. Kétségtelen, hogy ezzel jelentős előnyök jártak, s járnak most is. Am azóta tervgazdálkodásunkban új módszereket vezettek be; a jobb gazdasági eredményekért fokozták a vezetők felelősségét, önállóságát. Tért engedtek az egyéni kezdeményezésnek. S ami ezzel Jár: kialakult a szocialista gazdasági verseny. Vajon, a bevezetett új mechanizmus közepette miként változott az összevont üzemek helyzete? Milyen lett a gyáregységek közötti viszony? Vajon egy régebbi konstrukcióban kialakított rendszer, ügymenet vezetői felelősségmegosztás. irányítói hierarchia, hogy szolgálja a vállalat, a népgazdaság, s a termékeket fogyasztó emberek érdekeit? A z idézett példákat csak az első pillanatra lehet egyértelműen megítélni. De tény, hogy faipari üzemünket fékezi a gyáregységi degradáltság, hiszen a vele „közös háztartásban" élő testvérüezem másfajta munkát végeznek, másféle terméket készítenek. Nem véletlen, hogy ellentmondásos helyzet van a nyereségelosztásukban is. A» gazdasági mechanizmusban az intenzívebb, termeléV lyebb munka — mivel gazdaságosabb — nagyobb nyereséget hoz. De az említett vasasüzem dolgozói hozzájutottak ehhez a nyereséghez? A faipari | üzem nagyobb nyereségek nyomán képes fejleszteni? Nem, mert a gyáregységek által hozott nyereséget bedobják a „nagykalapba", majd egyenlően elosztják..; Félő, hogy az összevont vállalatoknál még nem szüntették meg az összevonás hátrányossá vált következményeit. De az is lehet, hogy egyes esetekben a már nem indokolt összevontság jelenti a bajt. A problémát mindenképpen érdemes megfejteni, s érdemes legyőzni. Mert az elavult szabályok megváltoztatásával — vagy éppen a szükségtelen összevonás feloldásával — csak tovább erősödhetnek az üzemek. Ennek végeredményben az egész ipar. és a fogyasztó is hasznát látja. Matkó István Amikor még komp járt a tápéi rétre Liebmann Béla felvétele s. VASÁRNAP. 1969. JÜNIUS 29. BÉLMAGYARORSZÁG