Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

Köszönő távirat Huynh Tan Phat, a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányá­nak elnöke táviratban mon­dott köszönetet Fock Jenő­nek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének a Dél-vietnami Xöztarsaság ideiglenes forra­dalmi kormányának megala­kulása alkalmából küldött jókívánságaiért Egyidejűleg Huynh Tan Phat és Ngue­yen Huu Tho, a DNFF el­nöke. az ideiglenes forradal­mi kormány mellett működő tanácsadó testület elnöke táviratban köszöntötte a ma­gyar párt és .állam vezetőit a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mánya elismerése, valamint a Magvar Népköztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság közötti diplomáciai kapcso­latok felvétele alkalmából. Ngueyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere Péter Já­noshoz, a Magyar Népköz­társaság külügyminiszteré­hez intézett táviratban mon­dott köszönetet külügymi­niszterré történt kinevezése alkalmával küldött jókíván­ságokért. (MTI) Az ügy mögött az ember Megjegyzések egy vb-üiés jegyzökönyvéhez Szenvedélyes vitát váltott ki a kerületi tanács végre­hajtó bizottsági ülésén a szakigazgatási szervek ügy­intéző munkájának vizsgála­táról előterjesztett jelentés. A vita alapján a vizsgálat ténymegállapításainak isme­retében a vb racionális in­tézkedésekre hozott határo­zatot. Ennek lényege, hogy az apparátus dolgozóit szük­ség esetén — illetve ha az ügyintézés jelenlegi állapo­tán nem javítanak, mielőbb és minél gyökeresebben — fegyelmi eszközökkel kell az előírási szabályok betartásá­ra bírni. Mi váltotta ki a szokatlan vitát és mi késztetett egy ál­lamhatalmi testületet ilyen „szigorú" határozathozatal­ra. A vb titkár nem volt rest, a jelentés tárgyalásá­hoz előszedte az 1966-ban és azóta évenként tárgyalt ha­sonló vizsgálatok anyagát és az ezek alapján született döntések jegyzőkönyveit. De a vb tagjai egyébként is em­lékeztek rá, hogy a megál­lapítások az ügyintéző mun­ka és a hatósági eljárás hi­báiról évről évre ugyanazok, az elmarasztalás is ismétlő­dik. Ilyenek: a beérkező és kimenő ügydarabok enyhén szólva felületes iktatása vagy iktatás híján jó néhány irat k Ír elkallódása. az ezekhez tar­tozó intézkedések elmulasz­tása. Más esetekben a szak­igazgatási szervek határoza­tainak pongyola fogalmazá­sa, az, hogy a döntést nem indokolják a vonatkozó ren­delettel s nem közlik az ügyféllel, milyen útja-módja van egyet nem értés esetén a fellebbezésnek, jogorvos­latnak. Legsúlyosabb kritikája az ügyintéző munkának, hogy aránylag sok az olyan ügy, amelyre az ügyfél az előírt 30 nap alatt sem halasztó sem érdemi választ nem ka­pott. A kerületi tanács osz­tályai között volt olyan, amely egy év alatt 120 ügy­gyei nem foglalkozott 30 na­pon belül, ezek közül nem egy hónapokig várt intézke­désre. Aggasztó, hogy a 30 napon túli ügyek száma nőtt az előző évekéhez viszonyít­va. Gyakori tapasztalat, hogy a 30 napos intézési végső határidőt sokan 1—2 nap alatt lezárható ügyekre is értelmezik, s hetekig fe­leslegesen hevertetik a fiók­ban a legegyszerűbb iratokat is. A vitában a negatív té­nyek okainak boncolgatása is szóba került A vb vezetői szerint az előírt ügykezelési és eljárási módra vonatkozó Robotgéptől a ventillátorig Milyen a háztartási kisgépek minősége? Az otthoni munkát meg­könnyíthetik a háztartási kis­gépek. eszközök. Iparunk a külföldi példák, s a hazai igé­nyek alapján egyre bővülő választékban gyártja a kor­szerű készülékeket — a vá­lasztékot szerencsésen gazda­gítja az import. A nagyobb „testvérek" — s mosógépek, centrifugák, hűtőgépek — után ezúttal az apró „segítőtársainkkal", a kávéőrlőket, robotgépeket, melegítőket, vasalókat, ven­tilltáorokat vesszük szemügy* re, használhatóságuk, tartós­ságuk, megbízhatóságuk és természetesen az áruk alap­ján. Drága robotok A legsokoldalúbb — s egy­ben a legdrágább — kisgépek a robotok. Üzletekben főként az NDK-ban gyártott „Ko­met"-típust lehet megvásá­rolni. A csaknem ezer forint­ba kerülő gép kávédarálásra, hab verésre, turmix-készítés­re, tésztakeverésre, paradi­csom paszírozásra alkalmas, míg egyszerű példánya, amely 200 forinttal olcsóbb, valamivel kevesebbet tud. A tapasztalatok szerint ezek a robotok valóban sokat segí­tenek a háziasszonyoknak, kíméletes, előírásos használat mellett alig akad hibájuk. Hasonlóan jó a szakemberek, a vásárlók, s a műszerészek véleménye az NDK-ból szár­mazó kávédarálókról, különö­sen az „SVM" gyártmányok népszerűek, mert kitűnő mű­szaki tulajdonságaik — 40 másodperc alatt aprószeműre darálják a kávét, gondozást nem igényelnek — mérsékelt áron kerülnek forgalomba. Sajnos ugyanez nem mond­ható el a magyar Cofim ká­véőrlőről. sem pedig a Kivá­ló Áruk Fórumán megkülön­böztető címet kapott ..Babv" daráló újabb változatairól. Minőségük ingadozó, bosszan­tó alkatrészhibák miatt gyak­ran szervizekbe kerülnek. Vasalóban is a Komét Nagy javulás tapasztalható a fűtőtestet tartalmazó készü­lékeknél: az Elekthermax gyár rezsói, különféle hősu­gárzói és villanykályhái alig­alig kényszerülnek a szerviz­be. Ugyanez a helyzet az üz­letekben kapható többfajta merülő forralóval is. A leg­gyakrabban használt mele­gítős készülék a villanyvasa­ló sokat változott az utóbbi időben. Megjelent a félig au­tomatizált Komet-vasaló, amely korszerűségében felül­múlja magyar versenytársait. Ez a típus lenhez, vászonhoz, szövethez külön beállítható. Megfelelő hőfok elérésekor beépített berendezése kikap­csolja az áramot, tehát gaz­daságos, ugyanakkor veszély­telen is. Azaz nem égeti meg az anyagot. Kár, hogy ebből a kitűnő készülékből kevés van a boltokban. önmagáért beszél a tény, hogy nálunk csak hazai gyártmányú kávéfőző van az üzletekben. Ennek az az oka, hogy az utóbbi években az öt személyes Unipress — a két és négy személyes Auto­press kávéfőző (s villamos fű­tőtest nélküli változatai) népszerűek lettek. Erős ká­vét főznek, tartósak, üzem­biztosak. De nem sikerült a tavaly előtt készített új típus, a Lunapress, amelynek példá­nyai többszöri árleszállítás ellenére is a kereskedelem „nyakán" maradtak. A kényelmet szolgálják Ujabban többféle hajszárí­tó, villanyborotva, és. ventil­látor került az üzletekbe. A Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézet vizsgálatai alapján elsősorban az elekt­romágneses megoldású Bra­un Sixtant, Remington és a Bebo Sher bizonyultak a legjobbnak. Mivel vágófelü­letük nem sérti az arcbőrt, jó hatásfokkal távolítják el a szakállt. Az NDK-ban készült Bebo Sher melett szól kedve­ző ára. A villamossági üzletek ta­lán a leggyengébb minőségű terméke a vecsési ktsz által gyártott hajszárító. A szegedi Kárász utcai elektromos bolt­ba érkezett legutóbbi 50 da­rabos szállítmányból például — 5—6 használhatatlan volt. (Ráadásul'a szövetkezet nem gondoskodik a hibás készülé­kek megfelelő alkatrészellá- j tásáról sem. Viszont a többi | három hajszárító, a lengyel „Fema", az NDK „Komét", a : holland „Philips" jól bevált. \ Az utóbbi (egyébként szintén ] drága) készülékhez célszerű műanyagbúra is tartozik, amely a használhatóságot nagy mértékben növeli. Saj­nos, a kedvező áru Komét gyakran hiánycikké válik. A nyári hónapokban van a szezonja a ventillátoroknak; az elmúlt esztendőhöz képest j sajnos nincs változás. Az SZK—40-es gumilapátos ma­gyar ventillátor egyedül a megfelelő. Az Ikladi Ipari Mű­szergyár dobozos kis ventillá­tora, de a Komét gyár mű­anyaglapátos asztali ventillá­tora egyaránt kevés levegőt szállít | Alkatrészhiány Az elmúlt öt esztendő ta­pasztalata szerint a háztartási kisgépek biztonságára, érin­tésvédelmére egyre nagyobb gondot fordítanak a gyárak. Megnyugtató, hogy mind a fűtőtesttel szerelt készülékek, mind a darálók, robotgépek előírás szerinti használat ese­tén veszélytelenek. Dicséret illeti a szigorú kereskedelmi meót is, hogy erre nagyon fontos szempontra szigorúan ügyel. De nincs ok dicsérni az al­katrészellátást. Az annyiszor elmondott gond a háztartási kisgépeknél ugyancsak léte­zik. A szervizekben sokszor hetekig, hónapokig hever a drága készülék, mert hiány­zik egy-egy apró alkatrész (pl. az Unipress kávéfőzőhöz kevés a műanyag nyél.) A kereskedelemnek, de maguk­nak a gyáraknak is köteles­ségük lenne az alkatrész el­látást jobban megszervezni, hiszen a készülékekért fize­tett sokszor nem olcsó összeg­ben ez is benne van. M. I. vizsgát valamennyi ilyen munkával megbízott tanácsi dolgozó letette. Házon belül szervezett ki mit tud vetél­kedőkön is meggyőződtek róla, hogy az alkalmazottak ismerik a követelményeket. De — ugyancsak belső meg­állapítások szerint — többen gondtalanul, hanyagul vég­zik a munkát, az osztályve­zetők pedig fáznak a felelős­ségrevonástól. (Mindezideig a vb is „fázott" a beosztottak munkájáért felelős osztály­vezetők megrendszabályozá­sátóL) Nagyon helyes, hogy a ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága most már tovább megy a megállapításoknál e látszólag jelentéktelen, sok­szor az ezért fiztést húzó tisztviselők által is lebecsült munka javításában. Mert hamis az a szemlélet, amely az ügyiratot csak papírnak, az ügyintézést pedig bürok­ráciának tartja. Még ellen­szenvesebb az a — szeren­csére egyre ritkább — gya­korlat, amikor a tanács tiszt­viselője a hatósági munkát a magas lovon való űcsörgés­nek képzeli s nem az ál­lampolgárok, a lakosság megbízásának és szolgálatá­nak. A vb politikailag is érté­kelte az ügyipfező munka je­lentőségét. Az ügyirat az ál­lampolgár vagy az állam­| polgárok kisebb-nagyobb csoportjának megoldandó ; ügyeit tartalmazza. Az ak­ták, az ügyek emberek ér­dekeit, jogait vagy köteles­ségeit jelentik, nem lehet te­i hát a demokratikus fejlődés­I tői elvonatkoztatva, elvontan foglalkozni azokkal. A gyors és világos intézkedés, a dön­; tések nyíltsága és merészsége l alapja az állami hatalom, a törvények és rendeletek I közérdekűségéből fakadó el­ismerésének, az érvényre jut­tató alkalmazotti gárda irán­ti bizalom szilárdulásának. Nem frázis, hogy mindezen túl az államigazgatási rend­szer fejlődésének üteme is sok tekintetben úgy alakul, ahogy apparátusának tiszt­séggel felruházott exponen­sei végzik munkájukat. S ha mindezt valamennyi ügyintéző hivatalnok így fogná fel, akkor nem lenne szükség kényszerítő határoza­tokra. Kondorosi János nyelvkönyvek Űj nyelvkönyvek kiadását tervezi a Tankönyvkiadó. A készülő kiadványok szer­kesztői munkájuk során már figyelembe veszik azokat a modern technikai eszközöket — diafilm, magnetofon, hanglemez —, melyeknek alkalmazása lényegesen meg­könnyíti a nyelvtanulást. Önállóan vagy összevontan? F aipari üzemünkben jártam, munkateremről munka­teremre kísértem a gépekkel, szaktudással alakított bútorokat Közben beszéltem munkásokkal, s az igazgatóval. És furcsa érzésem támadt: mintha ez az üzem felesleges ballasztokat kényszerülne cipelni, mintha erő­szakolt korlátok közé lenne szorítva. Az igazgató említette: ha anyagot akarnak rendelni, előbb a központot kell ala­posan meggyőzni, hogy beszerezhessék a csavarokat, sze­geket, lakkokat. Szükséges és szükségtelen ügyekben egy­aránt konzultálniuk kell. nem csoda, ha a gyáregység igaz­gatója az önállóságot csak vágyálomnak tekinti. Viharos hangulatú munkásgyúlésen ingerülten kér­dezte a csiszolómester: miért nem kapja meg a kollek­tíva azt a nyereséget, amit megérdemel, amiért egy teljes esztendőn át erőt megfeszítve dolgozott? Miért van az, hogy ugyanannyit kapnak, mint az a legkényelmesebb gyártestvérük, ahol távolról sem „hajtották" magukat, az emberek? A kérdéseket egy másik vasipari üzemünkben jegyeztem papírra. S itt még a központi kiküldött sem tudta meggyőzni az apellálókat. Szeged legfiatalabb, most „kiépülő" termelőüzemét pedig kifejezetten fékezi a vál­lalati központ minduntalan fitogtatott „felsőbb gőgje". Termelési tanácskozáson sorra mondták el a munkások, hogy csak keserves könyörgésekre kapják meg az anyag­utánpótlást, hogy a központtól folyton leintik őket Mint­ha úton-útfélen tudomásukra akarnák hozni: fentről parancsolnak. Ennél a vállalatnál még a jutalomból is kevekevesebb jutott, mint amennyit a törvény előírt, a központ vezetői még azt a hibát is elkövették, hogy a „vidékre" adott egyes jogosultságokat minden indoklás nélkül visszavonta. Lehet, hogy ismétlés — de itt ez is igaz: néhány ezer forintos számlát láttamoztatni kell a „felsőséggel", míg milliókról kötelessége dönteni az „al­sóbb" vezetőknek... És a másik oldal: fővárosi központú, szegedi gyá­runkban az igazgató felesége is vezetői funkciót tölt be. Hát összeférhetetlenségi szabály itt nem érvényesült? Formailag igen, de gyakorlatban nem, a gyáregységveze­tő elintézte, hogy azt az osztályt, amelyet felesége vezet, külön a központ irányítása alá rendeljék. Évekkel ezelőtt a józan megfontolás, népgazdasági, iparági érdekek követelték meg a hasonló feladattal dol­gozó vállalatok, üzemek összevonását. Kétségtelen, hogy ezzel jelentős előnyök jártak, s járnak most is. Am azóta tervgazdálkodásunkban új módszereket vezettek be; a jobb gazdasági eredményekért fokozták a vezetők felelős­ségét, önállóságát. Tért engedtek az egyéni kezdeménye­zésnek. S ami ezzel Jár: kialakult a szocialista gazdasági verseny. Vajon, a bevezetett új mechanizmus közepette miként változott az összevont üzemek helyzete? Milyen lett a gyáregységek közötti viszony? Vajon egy régebbi konstrukcióban kialakított rendszer, ügymenet vezetői fe­lelősségmegosztás. irányítói hierarchia, hogy szolgálja a vállalat, a népgazdaság, s a termékeket fogyasztó embe­rek érdekeit? A z idézett példákat csak az első pillanatra lehet egy­értelműen megítélni. De tény, hogy faipari üze­münket fékezi a gyáregységi degradáltság, hiszen a vele „közös háztartásban" élő testvérüezem másfajta munkát végeznek, másféle terméket készítenek. Nem vé­letlen, hogy ellentmondásos helyzet van a nyereségelosz­tásukban is. A» gazdasági mechanizmusban az inten­zívebb, termeléV lyebb munka — mivel gazdaságosabb — nagyobb nyereséget hoz. De az említett vasasüzem dolgozói hozzájutottak ehhez a nyereséghez? A faipari | üzem nagyobb nyereségek nyomán képes fejleszteni? Nem, mert a gyáregységek által hozott nyereséget bedob­ják a „nagykalapba", majd egyenlően elosztják..; Félő, hogy az összevont vállalatoknál még nem szün­tették meg az összevonás hátrányossá vált következmé­nyeit. De az is lehet, hogy egyes esetekben a már nem indokolt összevontság jelenti a bajt. A problémát min­denképpen érdemes megfejteni, s érdemes legyőzni. Mert az elavult szabályok megváltoztatásával — vagy éppen a szükségtelen összevonás feloldásával — csak tovább erősödhetnek az üzemek. Ennek végeredményben az egész ipar. és a fogyasztó is hasznát látja. Matkó István Amikor még komp járt a tápéi rétre Liebmann Béla felvétele s. VASÁRNAP. 1969. JÜNIUS 29. BÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents