Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

1 vitához, egy szociológiai vizsgálat kapcsán E lap hasábjain Erdei szokásokban nem nagyon az itt gíteni a differenciált igénye­ket, itt elsősorban a színház utóbbi időben gyakran kifo­gásolt műsorpolitikáját em­lítenénk, de beszélhetnénk a filmszínházak akut problé­májáról, ami abban nyilvá­nul meg, hogy igazi művészi élményt jelentő és egyben tanulók javarésze a közönségsikerre is számot Ferenc mutatható ki, legfeljebb any- diploma megszerzése után az tartó filmek esetében a két akadémikus vitaindító elő- nyi, amennyi az életkori sa- ország legkülönbözőbb váro­adása óta hétről-hétre a vá- játosságokkal és az egyetemi saiban és falvaiban végez mozi befogadóképessége ha­ros szellemi életének képvi- tanulmányokkal függ össze, majd termelő, illetve oktató- tárt szab a jelentkező igé­selői érdeklődésüknek és fog- Más a helyzet azonban a nevelő munkát, nagyon lé- nyeknek, hogy csak néhá­lalkozásuknak megfelelően kisvárosokból, középvárosok­,és_Í0"t°Snak..kel1 nvat említsünk a legfonto­sabbak közül. nyilvánítottak véleményt vé- rült hallgatóság esetében, rális hatásokat, amelyek az rosunk kultúrájáról, szellemi akik művelődési vonatkozás- egyetemi városban érik a Az elmondottak miatt a arculatáról. A vita több sí- ban itt élhetnek először hallgatóságot. Talán nem túl- hallgatók nem elhanyagolha­kon folyt — és reméljük nem nagyvárosi életet, itt kap- zás mondani, hogy az itt fel- 45 része soha vagy egészen eredménytelenül —. Az ed- csolódhatnak bele egy táj- növekvő szakemberek jelen- .... ' , , , , . digiekból máris látszik a vi- egységi központ számukra tős mértékben hozzájárulnak mKan jar csaK szinnazDa, tatkozók felelőssége, annak sokat jelentő kulturális vér- az egész nép tudatának for- és a — sokszor vitatható ér­felismerése, hogy végre tisz- keringésébe, tézni kell Szegednek, ennek a dinamikusan urbanizáló- fl|T9 vártunk málásához, kulturális arcula- tékű — mozielőadások láto­tának kialakításához. Anél- gatása művészi élmény ke­véleményük tSt ^ ^ ^ a ~ - kozású alakító hatását, meg- badidő olcsó eltöltésévé sila­győződésünk, hogy a nem nyuL szegediség" . , . - -• fej. tét­dó, a szó legjobb értelmé- "" u h°gy ben nagyvárossá alakuló szerint nyujtja-e valóban a ipari, tudományos és kultu- város azokat a lehetőségeket, rális központnak a helyét és amelyekkel szemben elvárá- provinciális szerepét nemcsak megyénk- sa'k vannak, formalja-e kul- végső fokon mérhető az in- C unnotyn7ápnqn ben, de a dél-magyarországi turális értékítéletüket, meg- nen elszármazott szakembe- *• »UHIH"«*Ü«U»HI tájegységben is. adja-e azt az indítást, amely rek további tevékenységében, lenül akad javítani való, a A felelősség nemcsak a té- nélkül a sokoldalúan képzett ma 'miatt indokolt, de ami ott is, hogy e lap iöbb tíz szakember ma már nem kép­zelhető el. A városnak sze­Talán az elmondottakból város szellemi karakterét, is látszik, milyen nagy jelen- művelődési intézményeit tosege van az ifjúság szak­ezres olvasótábora élénk fi- ™tuk van egy olyan szere- em£rré formálódásában az olyanna keIlerie formálnI' gyelemmel kíséri a polémi- Pe U. hogy kulturálisan asz- egyetemi vár0snak Hallgató- hogy a legdifferenciáltabb át. mintegy megmutatva azt ""nitóija^ az itt tanuló.egye- ink _ a vizsgálat tanulsága igényeket is kielégítsék, le­8 magasfokú identifikációt, te™ 'ÍJUSÍ,g0Í- ^ szerint - általában jónak, * * Szeged nagyváros ab­amelyet a várossal, a szú- egeszítve és megerősítve az megfelelőnek tartják a város f nagyváros ab kebb értelemben vett lakó- egyetem és más felsőoktatá- ^ újtott művelődési le- ban az értelemben, hogy a hellyel szemben érez. Ügy fi intézmények tudatos kul- hetőségeket Ezt mutatja az kulturális produktumok leg­aSnfS a^ Ha^ez^^jfroblénfát abból alábbiakban közölt néhány szélesebb. _ leggazdagabb vá­Ugvan nem „nyilatkoznak az aspektusból nézzük, hogy adat is. meg", de részesei, felvevői, fogyasztói és önmagukban formálói annak a szellemi életnek, amelyről ez a tanul­ságos eszmecsere folyik. Papp Gyula a vitával kap­csolatos cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ed­digiekben kimaradt a szelle­mi termékeket fogyasztók igénye, már pedig — vélemé­nye szerint — a város szel­lemi karakteréhez ez is hoz­As elégedettsás foka a megkérdezett A város művelődési lehetőségeit hallgatók százalékában: Igen Jónak tartja jónak tartja megfelelőnek tartja nem befolyásolja művelődésében elégtelennek tartja nű férfi Saszes megkérd. 17,0 14,0 16,0 40,0 39,0 39,5 31,5 29,0 30,5 8,0 13.0 10,0 3,5 5,0 4.0 100,0 100,0 100,0 lasztékát kínálja. így válhat városunk „mássá", „szegedi­vé", valóban a főváros nem provinciális ellenpólusává, ami jelen fejlődésünk ki­mondott iránya i^. E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy e problémát jobban kifejtsük, mégis úgy lódik bérré, Ivt/ZíU-. Anélkül, hogy egyéb ered- tézményeinek fontos, mégha- gondoljuk, hogy e specifikus ményeinket bemutatnánk, tározó szerepe van. Ez kitű- rét el6bbiekben szinte csak megállapítható, hogy igen nik abból is, hogy az Itt ta- . ? , v szoros összefüggés van a ki- nulók közel fele rendszere- Jelzésszerűen felvillantott amellyel teljes mértékben alakult értékítélet és a haU- sen, átlagosan havonta egy- művelődési szokásai és elvá­egyetértünk, kínálja a lehe- Katók középiskolai tanulmá- szer megtekint egy-egy szín- rásai tükrében talán sikerült tőséget, hogy néhány, egzakt nyainak végzési színhelye házi előadást, kisebb gyako- rámutatni néhány olyan vo­vizsgálódáson alapuló ada- között. Általában a Szege- risággal ugyan több mint natkozásra, amelyek meglé­ÜT^vtta 7olvtetásáho^rUl'ÍUnk den' más na©rvárosban vagy egyharmaduk részesévé vá- tével számolnunk kell. Véle­E hozzájárulásunk tulaj- Budapesten érettségizettek lik valamilyen komolyzenei ményünk szerint a nagyvá­donképpen rendkívül sze- nyilatkoztak úgy, hogy a vá- élménynek. Minden negyedik rossá alakulás egyik alapve­rény, de a rétegről, melynek ros által nyújtott művelődé- hallgatónk átlagban havon- w feltétele a „választék bő­körében konkrét, szociológiai si lehetőségek nem kielégítő- ta öt közül pedig három vftése", olyan művelődési al­íődé"'vonatkozásban vizsl ek" E niegállapítással ugyan negyedévenként legalább kalmak és lehetőségek kiala-' gálatot végeztünk. talán lehet hivatkozni, de mint jel- egyszer megtekinti az itt be- Mtása, amelyek nemcsak a mégis figyelmet érdemel. Az zés figyelmet érdemel. Bár mutatott képzőművészeti vizsgált specifikus réteg, ha­egyetemi ifjúságról a város _ mint az előbbiekben már tárlatok egyikét. A Tiszatá- nem valamennyi társadalmi Sl ennek a nem jetenl mondottuk - a hallgatóság jat viszont csak minden ti- réteg igényeit és elvárásait féktelen rétegnek a művelő- döntő többsége vidékről ke- zedik hallgatónk olvassa kielégítik. Ehhez az út az déséről. ezzel szembeni elvá- rült városunkba, nem lehet rendszeresen. igények konkrét megismeré­rásairól, és arról szeretnénk kőzömbös számunkra a hall- A kapott kép kedvezőnek sé« tól a művelődési Intéz­mukra' mit jelent a város és gatóság egy érték- tűnik, bár nem szabad fi- mények színvonalának eme­a város számára mit jelent ítélete sem, annál is inkább, gyeimen kívül hagynunk lésén át vezet, úgy, hogy a az, hogy a jövő értelmiségé- mert a szegedi hallgatók azokat a hiányosságokat, művelődésnek már megnyert m* Jelentős része itt forrná- esetében — bizonyos fokig melyek a város művelődési tömegek a kultúra befoga­kommunista szakem- _ a véleménye is intézményei által nyújtott dói maradjanak, ezzel is tükröződik az állásfoglalá- lehetőségekkel függnek ősz- alakítva városunk szellemi ŰZ eIÖbbiekher '1elzett sokban. sze. Utalni szeretnénk arra, karakterét lődés-szociológiai vizsgálat HallKatólnk művelődésé- hogy a város nem minden Dr. SZENTIRMAI LASZLÚ tunkat. a József Attila Tudo- ben a város kulturális in- vonatkozásban tudja kielé- Dr. VAGVÖLGYI ANDRÁS mányegyetem hallgatóiból kiválasztott reprezentatív •BMBMHHHnaBMBHMMBBMMMHHai mintában végeztük el, de nagy valószínűséggel állítha­tó, hogy következtetéseink valamennyi felsőoktatási in­tézmény hallgatóira egyaránt érvényesek. Felmérésünk so­rán többek között arra is választ vártunk, hogy hall­gatóink hogyan azonosulnak a várossal, a város által nyújtott művelődési lehető­ségekkel, hogyan formálja Szeged szellemi arculatukat, biztosítja-e fejlődésükhöz a szükséges kultúrálódási fel­tételeket. E kérdés annál Inkább ér­dekelt bennünket, mert köz­tudott, hogy egyetemeink és egyéb felsőoktatási intézmé­nyeink hallgatósága elsősor­ban a vidékiek közül kerül ki. Ebből az is következik, hogy e nem jelentéktelen hallgatói réteg ebben a vá­rosban kapja meg azt az in­dítást, amely egy életen át kell. hogy elkísérje, érdeklő­désének befolyásolója és szellemi karakterének meg­határozójaként. A hallgatók művelődése részben az egyetem, részben a város által nyújtott lehe­tőségekkel függ össze, a vá­ros szellemi életéről annak Intézményein keresztül vesz­nek tudomást, kapcsolódnak bele. A Szegedről származott hallgatóság esetében az • egyetemi évek alatt különö­sebb változás a művelődési jfa Történelmi OU emlékeztető 1919. július 1: A Kormány- 1919. július 15: Ismét meg­zótanács felhívása a Vörös nyílik a szegedi munkásott­Hadsereg minden katonájá- hon, itt szavalják el Juhász hoz. — Megtiltják a kék Gyula: A Munkásotthon hom­pénz használatát. lokára című versét. 1919. július 3: A román bo- 1919- iúlius 17•' A Tanács­jár-csapatok megszegik a fegyverszünetet, felrobbant­ják a szolnoki Tisza-híd egyik részét. köztársaság kiáltványt intéz a világ proletáriátusához. vi­lágsztrájkra hív fel. — A bé­kekonferencia elé kerül a . _ , Tanácsköztársaság elleni in­1919. jultus 4: A Kormány- tervenció terve, zótanács ülésén felmerül a 1919. július 20: Megindul a foldosztás gondolata — Fur- vörös Hadsereg elárult tiszai mer ezredest helyezik a sze- offenzívája. — A szegedi gedi városkormányzói tiszt- szakszervezetek nem ismerik ségbe Gonrecourt tábornok el az Ábrahám-kormányt, helyett- 1919. július 25: A Vörös 1919. július 5: Bőhm Vil- Hadsereg csapatainak nagy mos hadügyi népbiztos áru- része visszavonul a Tisza vo­lása: felajánlja a szociálde- nala mögé. mokratáknak a proletárdikta- 1919. július 27: Az antant túra leverését a hadsereggel, nem fogadja el a tanácskor­mányt tárgyaló partnernek. 1919. július 9: A szegedi el­lenforradalmi kormány visz­s továbbra is fenntartja a szaállítja a régi törvényeket ga^f0Sáf'"°k,á0dot és fehérgárdista szervez. egységeket 1919. július 11: A Délma­1919. július 29: A román csapatok megkezdik az átke­lést a Tiszán. 1919. július 31: A tanács­gyarország a szegedi ellen- kormány utolsó ülése: elhatá­forradalmi uralom ellenére rozza lemondását, ismerteti Kun Béla a tanács- J9J9. augusztus 1: Megala­kormány és az ellenforrada- kul a Peidl-kormány. — Ütol­lom témájú beszédét. jára üiésezik a Budapesti 1919. július 12: A Kormány- Központi Munkás- és Kato­zótanács általános védkötele- natanács. zettséget rendel el. — A re- 1919. augusztus 3: Utoljára akciós Károlyi kormány le- jelenik meg a Vörös Újság, mond, megalakul az Abra- j9j9 augusztus 4: A Pró­hám-kormány. nay-különítmény átlépi a 1919. július 13: Horthyt ki- francia vonalat, elindul nevezik a magyar hadsereg Szatymazon át Budapest felé. főparancsnokává ( a fővezé- 1919. augusztus 5: A szaty­ri címet önhatalmúlag kezdi mazi vérfürdő. — A románok használni). bevonulnak Budapestre. Autójavítóban Csókolózzunk, emlékezzünk, piszkáljuk fel a múltat... — És sehol semmi? Ugye' — Aki á-t mond, mondjon bé-t is. — Az igaz. — Na lásd. — És akkor, hogy nézel a Gabi szemébe? __, _,, , , , .... —Azt nem tudom. ,7®' « valamivel szebben ls hangzik. _ Na lásd olyan gyáVa k;spoigár vrgy mint­— Helyben vagyunk drága paraszt elvtársam. ha törvényszéki bíró lenne az apád. Helyben vagyunk, pentatóm. Ez revoiver — A nyelved a régi — Ez az igazság. Beszélünk, lötyögünk és — A nyelvem? A szám is. Es a szemem és a kész Hat nem? szívem? De erről előtted nem lehet beszélni. Ez _ De És mit tehetek? is émelyit? —Fél egy. Tíz óra óta jár a szánk, és még — Beszéljünk másról nem is beszélgettünk. Nem ebédelnénk meg va­— Ne. Semmi másról nem vagyok hajlandó lahol? beszélni. —De Menjünk. Nem zavarlak a munkádban? — Most kezdjünk el vájkálni az emlékeink- _A semmiben. Holnap megint a telefonnál ben? Emlékszel egyszer anyád elküldött a nagv- ülök Eivónaltam egy nétre. Majd holnap el­nénédhez estefelé valamiért. És csak reggelre er- jössz hozzank Ma Pesten van Gabi. tunk vissra. —És olyankor nem szabad? — Emlekszem. Milyen boldogok voltunk. —Nem illik. Ugye, polgáréknál ez a törvény? Igen. — Te minden törvényt ismersz? — És arra emlékszel, egyszer apadat vártuk az állomáson. Másfél órát késett a vonat. Ad­dig csókolóztunk a Galamb utcában. — Igen. Vége, és oda van. — Ez a legkönnyebb. — Nem lehet elölről kezdeni. — Nem. — Sem folytatni. — Nem. — Kár. — Tehetnénk valamif — Hát éppen tehetnénk. — Mégpedig? — Hát? — Másképp is ellehetnénk egymással. Nem? — Nem úgy megy az, kisfiam. Szeretném, ha — A javát. Holnap készítek vacsorát is Most semmi nincs otthon. Ma nem hívlak. Tudsz jön­ni? — Hogyne. Hogyne tudnék. Másnap kilenckor már az Iskola előtt álltam. Hogy egy percet se veszítsek. Amúgy bizony is­ten nem tudtam, hogy mit akarok, hogy mit nem akarok. Azt sem, hogy ő mit akar. — Te már itt vagy? — A sugárútról vártalak, te meg a Tisza-part­ról Jössz. — Bementem a harisnyámért a szemfelszedő­höz, meg vacsorára halat rendeltem. Gabi is szereti, te is. — Miattam kár volt. — Úgyis enni kell. Gabit vártam az állomáson. nem értenél félre. Nem kalandokat hajszolok. Szereti, tia eléje megyek. Mondtam Gabinak, Valami kicsi szeretet kell. hogy megjöttél. Nagyon a szememre vetette, — Igen? Visszakozol vagy megmagyarázod? amiért elengedtelek. Régen és sokat akar veled beszélni. Szeretné tudni, milyennek látod te a politikai helyzetet. — Semmilyennek sem látom. Egyik árokból kimászunk, benne vagyunk a másikban. A szo­cializmus útján csak addig járunk, míg keresz­tülmegyünk rajta. — Adod a bankot. — Ez az igazság. Gabinak jobban kell tudni. Én csak fülelem, hogy mik mennek a Petőfi­körben. És őszintén mondom, alig értek valamit. Mindig szilajabb hangok, mindig veszettebb igazságok, de hogy ez hova lyukad ki. én nem tudom. — Hát majd megtárgyaljátok. Mit álmodtál? — Semmit. — Várhattam volna. — És te? — Nem mondom meg. — Akkor titok? — Szégyellem. Horgolt, rám sem nézett. Nem tudtam eliga­zodni. Mert primitív marha vagyok. Nekem a számba kell csócsálni mindent. Engem idomítani kell, mint a lovat. Illetve, dehogynem tudtam volna én. De hát egyre az dörömbölt bennem, hogy egy mozdulatot sem szabad tennem. Most. éljek vissza vele, hogy egy kicsit elesett ez az asszony? Hogy bolondos hangulata van? Most raboljam meg, azután pokol rosszul érzi magát, és átkozza a percet is, amikor... Vagy való­ban gyávaság? Félek tőle. hogy átkozódik? Hát­ha nem átkozódik? — Miért nem beszélsz? Megkukultál? — Néha megcsillapszik az ember. — Te, menjünk haza? — Menjünk. De én majd vacsorakor lépek be hozzátok. — A készre eljössz, ugye? Nehogy lefoglal­jalak. — Úgysem velem pikkelyeztetnéd le a halat. (Folytatjuk) • (

Next

/
Thumbnails
Contents