Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

Külpolitikai REFLEKTOR A kommunista és munkáspártok moszkvai nagy ta­nácskozását kővetően Berlinre irányult a nemzetközi élet figyelme, ahol négy napon át tanácskoztak a béke-vilóg­talólkozó résztvevői. Európa, Azsla, Afrika, Latin-Amerika 101 országának 1201 küldötte szenvedélyesen vitatta meg a békehnrc új lehetőségeit. S bár a társadalmi rendszerek különbözőségéből fakadóan adódtak ellentétes nézetek is, egyöntetű álláspont alakult ki abban, hogy — miként a ta­lálkozó felhívása is kimondja — „koordinálni és erősíteni kell valamennyi békeszerető és imperialistaellenes erő ak­cióit". A tanácskozás középpontjában természetesen az amerikaiak vietnami agressziója állt, és a küldöttek teljes egységben követelték a háború megszüntetését, az USA és az amerikai blokkhoz tartozó csapatok kivonását. A béke-világtalálkozót követte ugyancsak Berlinben a Beke-Világtandcs ülése. Nyilatkozata leszögezte, hogy csak a világ népeinek egységes béketörekvése képes az imperia­lizmus agresszióit megfékezni és száműzni a háborút. Nem kommunisták, neves közéleti személyiségek állapították meg a közös akciók szükségességét, elsősorban az amerikai imperialistákkal szemben. A berlini békedemonstrációkkal egyidejűleg érkeztek hirek Latin-Amerikából, olyan kormányintézkedésekről, amelyek éppen az USA tőkebehatolásának korlátozását jel­zik. Peruban az amerikai nagybirtokokat is kisajátítják, Chilében pedig államosították az Egyesült Államok tőké­seinek tulajdonát képező hatalmas rézbányát. Ilyen módon is látványos tanújelét adják az említett országok olyan irányú törekvésüknek, hogy csökkentsék, megszüntessék gazdasági és politikai függőségüket az USÁ-tól. MegdObbenós Bonnban — folyamatosság Párizsban Politikai szenzációként hatott a múlt héten Schütz nyugat-berlini főpolgármesternek a Zeit című hetilapban megjelent cikke, amely az Odera—Neisse határ elismerését sürgeti. Schütz, aki nemrégiben a lengyel külügyminiszter­rel tárgyalt, azt írja: ha európai rendezést akarunk elérni, az „adottból és a fennállóból" kell kiindulnunk. Az „adott­ságok" közé sorolja a határok mellett az NDK államiságát is. Persze Bonnban nagy volt a cikk miatt a megdöbbenés és Kieslnger kancellár személyesen akarja „tisztázni" Schützzel az NSZK hivatalos külpolitikájával ellentétes véleménynyilvánítását. Az új francia kormány megalakításával és a kormány­program közzétételével elindult hét éves útjára Pompidou elnök hatalmi gépezete. Változatlanul sok szó esik az űj kabinet elkövetkező külpolitikájáról. Az előzetes nyugati kommentárok az európai politikai változásokra tették a hangsúlyt, most a kormány nyilatkozat után a francia kül­politikai folyamatosságát helyezik előtérbe. Chabon-Del­mas miniszterelnök parlamenti beszéde szerint a francia külpolitika lényegében nem változik, de hajlékonyabb és kezdeményezőbb lesz. További jó kapcsolatokra törekednek a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval: ez megfelel Franciaország gazdasági és politikai érdekelnek. Szovjet és amerikai közel-keleti tervezet Még nyilvánosságra hozatala előtt két közel-keleti ren­dezési terv bizonyos részletei láttak napvilágot az EAK sajtójában. A kairói lapok beszámoltak arról, h^gy a Szov­jetunió új közel-keleti béketervet Juttatott el az Egyesült Államokhoz. A terv egyértelműen elvet minden területi kö­vetelést az arab országokkal szemben és előírja az izraeli megszálló csapatoknak az arab területekről való kivonását. A további részletekből az tűnik kl, hogy nemzetközi béke­fenntartó erőket helyeznének el bizonyos neuralgikus kör­zetekben, így például a Sinal-félszlgeten levő Sarm el Seik­ben, amely a Tlrain-szorost ellenőrzi. Gromikó szovjet kül­ügyminiszter nemrégiben Kairóban tett látogatásakor ezt a tervet előzetesen megtárgyalta Nasszer elnökkel. Ezzel szemben az Egyesült Államok terve — amelyet az USA eljuttatott az EAK-vezetőinek — mindent megad Izraelnek, de semmit az araboknak. Fő tételei többek kö­zött: n palesztinai ellenállóknak nyújtott segítség beszünte­tése, Izraelnek ne legyenek területi követelései Egyiptom­mal szemben, de a kiürített területeket demiritalizálnl kell. Szabad hajózás az Akabat-öbölben. és a Szuezi-csatornón, a gazai övezetet Jarrtngnak, az ENSZ külön megbízottjának a felügyelete alá helyeznék, a végleges megállapodásig köz­vetlen arab-izraeli kapcsolatokat kell létesíteni... A tervben Jeruzsálem státusáról nem esik szó, a javaslat elsősorban Izrael és Egyiptom megállapodását sürgeti. Olyan nyilvánvaló céllal, hogy Jordániát és Szírlát erőszakkal bírja rá későbbi külön egyezmények aláírására, amelyek magukban foglalnának határ-kiigazításokat: a Jordán nyu­gati partján és a Golan-magaslatokon. Éppen ezért az ame­rikai terv ismertetésével Heikal, az A! Ahram főszerkesztő­je figyelmeztetni akarja az arabokat, a soraik megbontásá­ra, és közös ügyek felszámolására irányuló kísérletekre. Markovits Tibor Waldhelm: Franciaország Jövőre mér összeülhet feloldja az európai biztonsági értekezlet az Izrael elleni embargót? # London (MTI) Dr. Kurt Waldheim oszt­rák külügyminiszter angliai hivatalos látogatásának be­fejeztével Londonban újság­írók előtt kijelentette, hogy véleménye szerint az 1969­es év fennmaradó részét a budapesti felhívásban java­solt európai biztonsági ér­tekezlet alapos előkészítésé­nek kell szentelni, s fenn­áll az a lehetőség, hogy a konferencia talán már 1970­ben összeülhet. Az MTI tudósítójának kér­désére Waldheim kijelentet­te, Ausztria támogatja a konferencia összehívásának eszméjét, nagyon szívesen felajánlaná Bécs városát az értekezlet színhelyéül. „Mi­vel azonban a finn kormány már kezdeményezést tanúsí­tott és Helsinkiben szeretné vendégül látni a konferencia résztvevőit, mi nem kívá­nunk konkurenciát támasz­tani finn barátainknak" — fűzte hozzá. Waldheim. aki Londonban Wilsonnal. Stewarttal, Cros­land brit kereskedelmi mi­niszterrel tárgyalt és rövid kihallgatáson vett részt Er­zsébet királynőnél, emlékez­tetett Fock Jenő magyar mi­niszterelnök és Todor Zsiv­kov bolgár kormányfő bécsi látogatására ég rámutatott: a szocialista országok ugyan­csak azt a nézetet vallják, hogy az európai biztonsági értekezletet alaposan elő kell készíteni. Ausztria úgy véli, hogy az Egyesült Ál­lamokat és Kanadát is meg kell hívni az értekezletre. A miniszter véleménye szerint a szocialista országok nem ellenzik ezt a pontot, bár hivatalosan nem nyilvání­tották ki egyetértésüket. A kommunista világmozgalom tömörítésének megerősítéséért resszió erői ellen, az egész világ kommunistáinak to­vábbi tömörítéséért, az anti­imperialista front összes, harcosai további összefogá­séért vívott harc alapvető és időszerű kérdéseire. # Párizs (MTI) Az Izrael ellen De Gaulle tábornok által múlt nyáron elrendelt fegyverszállítási embargó közeli eltörlésének lehetőségét helyezte kilátás­ba Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök az Europe—1. rádióban egy hallgató kérdésére adott vá­laszában. A miniszterelnök szerint a francia kormány az embargó elrendelésével „példát kívánt mutatni". Mi­vel azonban mások nem kö­vették ezt a példát, hanem folytatták a fegyverszállítá­sokat. a francia kormány kénytelen lesz felülvizsgálni döntését. Ebben a tekintet­ben nem kívánunk sok időt vesztegetni — fűzte hozzá; A miniszterelnök más kérdésekre válaszolva a többi között kijelentette, hogy Franciaország atom­fegyverkezési politikája visz­szavonhatatlan. bizonyos módosítások azonban e poli­tika végrehajtásában bekö­vetkezhetnek. Válságban az USA globális stratégiája I Leonyld Brczunyev, az SZKP KB főtitkára beszél a moszkvai vá­rosi és regionális pártszervezetek aktiválnak értekezletén a Kreml Kongresszusi Palotájában ® Moszkva (MTI) A Pravda szombati szá­ma vezércikkben foglalko­zik az SZKP Központi Bi­zottságának június 26-i plé­numával. amely teljes egé­szében jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának a kommunista világmozgalom megerősítésére irányuló po­litikai vonalát és gyakorlati tevékenységét, az SZKP kül­döttségének a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán kifejtett mun­káját. A tanácskozás eredményei­nek, dokumentumainak — állapítja meg többek között a Pravda — óriási nemzet­közi jelentőségük van és törvényszerű, hogy az egész világ népeinek figyelme je­lenleg feléjük irányul. A nemzetközi kommunista mozgalom, a jelenkor ösz­szes forradalmi haladó erői választ találnak a tanácsko­zás dokumentumaiban az imperialista reakció és ag­Rádiótelex Nixan Románlába Is ellátogat a Washington (MTI) A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Nixon el­nök esetleg szemtanúja le«z az Apolló—11 űrhajó visz­szatérésének a Csendes-óce­ánra. A Holdat járt űrhajó­sok a tervek szerint július 24-én ereszkednek alá és Nixon fontolgatja, hogy a helyszínre utazzék. Ez a ki­rándulás valószínűleg ösz­szekapcsolódik majd Nixon tíz napra tervezett délkelet­ázsiai utazásával, mert tá­jékozott körök szerint »zó van róla, hogy az elnök jú­lius végen, illetve augusztus elején körutat tesz a Fülöp­szigeteken, Indonéziában, Indiában és Pakisztánban. # Bukarest (MTI) Ceausescu meghívására Nixon, augusztus elején hi­vatalos látogatást tesz Ro­mániában — jelentették be szombaton Bukarestben. 2 DELMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1969. JCNIUS 29. Varsó Szombaton délelőtt Varsó­ban folytatta munkáját a lengyel nemzetgyűlés. Az ülésen Józef Cyrankiewicz miniszterelnök ismertette űj kormányának összetételét. A főbb tárcák elosztása a kö­vetkező: Miniszterelnök: Jó­zef Cyrankiewicz. miniszter­elnök-helyettesek: Piotr Ja­roszewicz. Eugeniusz Szyr, Marian Oiewlnski,' Stanislaw Majewskl és Zdyslaw To­mala. Az Állami Tervbizott­ság elnöke: Józef Kulesa. Belügyminiszter: Kazimierz Switala. Külkereskedelmi mi­niszter: Janusz Burakiewicz. Külügyminiszter: Stefan Jed­ryehowski. Nemzetvédelmi miniszter: Woiclech Jaru­zeleki altábornagy. Berlin A Neues Deutschland szombati száma első oldalon hozza a Német Demokrati­kus Köztársaság fennállásá­nak 20. évfordulójára ki­adott 75 jelszó szövegét. Az NDK sokoldalú erősítését és fejlesztését szorgalmazó jel­szavak egyike hangsúlyozza, hogy a húszéves Német De­mokratikus Köztársaság az egész nemzet számára mu­tatja az utat. Djaksrta Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök szombaton öt­napos hivatalos látogatásra Djakartába érkezett. Indira Gandhi ötnapos hivatalos ja­páni látogatása befejeztével Tokióból érkezett Indoné­ziába. Buenos Aires Buenos Airesben és két más argentin nagyvárosban újabb heves tüntetések rob­bantak ki Nelson Rockefel­ler New York-i kormányzó vasárnap esedékes látogatá­sa ellen. A tüntetéseket a rohamrendőrség rövid tdő alatt leszerelte. Kairó A katrói Akhbar El Jom című hetilap szombaton kö­zölte. hogy II. Hasszán ma­rokkói király nemzetközi isz­lám konferenciát hív össze a jeruzsálemi kérdés megvi­tatáséra. A konferenciát azok a kísérletek teszik időszerű­vé, amelyek ennek az „arab és iszlám jellegű városnak a judaizálását" célozzák. Szöul Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései sze­rint Szöulban szombaton ls folytatódtak az alkotmány, módosítás elleni diáktünteté­sek. Párizs A Párizsban élő guineaiak egy csoportja vállalta a fe­lelősséget a Sekou Touré el­nök ellen kedden elkövetett merényletért. I New York (TASZSZ) i A szovjet hírügynökség New Yorki tudósítójának je­lentése szerint súlyos vál­ságba került az Egyesült Ál­lamok támaszpont-politikája. Ezt tanúsítják azok a nehéz­ségek, amelyekkel egyre gyakrabban találkozik Wa­shington más országokkal való viszonyában. Pakisztánban, Peshavar közelében amerikai katonák lázasan dolgoznak egy kato­nai támaszpont leszerelésén. A munkát július 17-ig kell elvégezniük, mert ezen a na­pon jár le a tízéves kétolda­lú megállapodás, amelynek alapján az Egyesült Álla­mok támaszpontot tarthat fenn Pakisztán területén. A pakisztáni kormány Washing­ton minden nyomása ellené­re mereven elzárkózott a megállapodás meghosszabbí­tásától. Sajtójelentések sze­rint a Pentagon fontos stra­tégiai jelentőséget tulajdonít ennek a támaszpontnak. A Christian Science Monitor rámutat, hogy a szóbanforgó támaszpontot tíz éven át a Szovjetunió és más szom­szédos államok elleni „elekt­ronikus kémkedésre" hasz­nálták. Adatok vannak arra is, hogy a kémkedést nem­csak elektronikus berendezé­sekkel folytatták. Ismeretes, hogy 1960-ban erről a tá­maszpontról indult végzetes útjára Powers U—2-es kém­repülőgépén. A válság más jelei azok az amerikai-ellenes tömegtünte­tések, amelyek jelenleg Ja­pánban zajlanak Okinawa­szigetének visszacsatolásáért. Washingtonnak Madriddal is hosszabb alkudozásokba kel­lett bocsátkoznia, hogy kicsi­karja a spanyol területen le­vő amerikai támaszpontokra vonatkozó kétoldalú megálla­podás ideiglenes meghosz-. szabitását. Tetézi Washington „kelle­metlenségeit", hogy magában az Egyesült Államokban is egyre inkább követelik a külföldi amerikai katonai kötelezettségek leépítését, más szóval, a támaszpontok számának csökkentését. Ez­zel összefüggésben a sajtó többször is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok évi ötmilliárd dollárjába ke­rül a 400 hatalmas és 3000 kisebb haditámaszpont fenn­tartass a világ harminc kü­lönböző országában. Görög bírók lázadása # Athén (UPI, Reuter) A hatalomrajutás óta a legsúlyosabb válságát éli a polgári szabadságjogokat egyre inkább korlátozó gö­rög katonai rezsim. Szom­baton ugyanis benyújtotta lemondását a 25 tagú ál­lamtanács tíz tisztségviselő­je, hogy Uymódon vállaljon szolidaritást az életfogytig tartó időtartamra beiktatott, ne alkotmányellenesen hiva­tali funkcióiából leváltott Stasszlnopulosszal, az állam­tanács eddigi elnökével. A híres egyetemi tanár és volt miniszter azzal vonta ma­gára a rendszer uralnak haragját, hogy a vezetése alatt álló legmagasabb köz­Igazgatási bíróság hatályta­lanította a kormányzat 21 megbízhatatlannak nyilvání­tott bíró elmozdításáról in­tézkedő rendeletét. Az államtanács által re­habilitált bírák közül né­hányan szombaton hiába próbálták meg elfoglalni az őket Jogosan megillető bírói széket, az igazságügyminisz­térium az alkotmány ismé­telt megsértésével közölte velük, hogy az ellenük hozott végzés megmásítha­tatlan. Nigériai offenzíva a Lagos (Reuter) A nigériai szövetségi kor­mány szombaton bejelentet­te, hogy hadserege egyide­jűleg Indított támadást a szakadár Biafra ellen az északi és a déli fronton. Az offenzíva több hónapos állóháborút szüntet meg. Északon — légitámogatás­sal az első hadosztály tá­mad, délen pedig a harma­dik haditengerészeti had­osztály lendült akcióba. Kö­zölték, hogy időközben a második hadosztály csapatai megtisztították a Niger fo­lyó nyugati partvidékét. Ez az utóbbi akció csak 24 órával ezelőtt kezdődött meg.

Next

/
Thumbnails
Contents