Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

Siklós János: Osstra és beluga Az öreg halász fárasztotta nagyságát stb. A halászna- Megnéztünk egy „mini" a nagy halat, vitette magát szádok kifutnak a megjelölt olajszirtek várost, ez a part­,,,„ m;, __tá_ helyre,1 s amikor elérik a tal egybekötött cölöpország­euen-szomjan, míg aztan ei- nagy tömegű halat a naszá„ utak mentén épült ki. A „mi­faradt. Hammgway nagy ha- dok pillanatok alatt szinte niatűr" fogalom itt olyasmit la, s az öreg halász hazain- átalakulnak „szivattyúkká". jelent, mint a mi, szegedi dult a zsákmánnyal, de meg- Nagy átmérójű szívótorkok „^ze. Közis­tamadták a cápák. üj harcot csúsznak a vízbe, s a vízzel ^rmelése a vülgon az eiik kezdett az öreg halász, hogy együtt, a halakat szívja be a legnagyobb A ingerre epí megmentse a nagy fogást a ragadozóktól hajóra a pneumatika. A víz automatikusan visszakerül a tett, a szárazfölddel összekö­tött olajtermelő bázis is mu­tengerbe, a halak pedig aha- tatta a yíz és az olaj jelen_ Ez a halász jutott eszembe, jó. mélyébe. Egy ilyen „be- létét é ellentétét. A kékben a Káspi-tenger hullámos, za- ^r^k'so^TonnásloS jótszó haragoszöid tenger­ios vizén. Bár itt nincsen cá- T^ ^ok sok tonnas fogast felszínen kisebb-nagyobb Vlzen- Bar m nincsen jelent. S nem ez az egyetlen oLaifnUok iebefftek a füró­pa. de az öreg halász éppen módja a halászásnak. Itt a figSké. Syok, cölöpök úgy küzd a zsákmányért, halászat nagyipar. Éppen ugy, körül mint Dél-Amerikában. Kü- mint az olajipar' A kettő nem Több park, virág A Központi Statisztikai Hi­vatal felmérése szerint ha­zánk parkjai fokozatosan bő­vülnek, s mind több virág ékesíti a ligeteket, köztere­ket. Városaink házsorainak, épületrengetégének egyhan­gúságában 37 millió négyzet­méternyi füves rész teremt változatosságot, s a parkok 40 százalékát az utóbbi hat évben telepítették. A váro­sok parkjaiban 1,7 millió négyzetméternyi virágoskert pompázik, a tarka virágágyak területe éppen kétszer ak­kora, mint hat évvel ezelőtt. * Ünnepi ölés elit! az Országos Béketanács Küldöttség Szegedről és Csongrád megyéből , Kedden, június 17-én lesz Az Országos Béketanács húsz éve, hogy összeült az keddi ülésén részt vesznek: I. magyar békekongresszus, dr. Antalffy György tanszék­Ebből az alkalomból kedden vezető egyetemi tanár, a Jó­ünnepi ülést tart az Orszá- zsef Attila Tudományegye­gos Béketanács a Parlament tem Állam- és Jogtudományi Vadász-termében. Karának dékánja; dr. Ked­Az ünnepi ülésen ismerte- vessy György egyetemi tá­tik a béke-világtalálkozó cél- nár, a Hazafias Népfront Sze­ját. Ismeretes, hogy ezt a ta- ged városi bizottságának el­lálkozót június 21—23-án nöke; Lacsán Mihályné or­Berlinben rendezik meg. ... , , „ .... ,, is nagyon fér meg lonleges halíajtáiról neveze- mellett. tes ez a tenger: az osztra és a behiga ritka halfajták; ben- _ . nük a nagy szemű fekete ka- DOKU viár. Egyedül — másodmagá­val — indul a sporthalász a belugára, erre a nagy testű, erós halra. Szigonnyal meg­fogja, de utána a hal partjainál egymás Ügy látszik, az egész vilá­gon lassacskán gond lesz a vizek tisztaságának — a vízi­növény és állatvilág megmen­tése érdekében — megőrzé­se, mert a technikai civilizá­ció nem kedvez a tengerek­nek, sem a folyóvizeknek. A Tisza — azt mondják a szak- j Panaszkodnak a halászok, emberek — még kevésbé 0Ty hogy nagyon szennyeződik a szennyezett, de ha vegyi mű- ! . . . ; Káspi-tenger, az olajbányá- vekkel kerül kapcsolatba és i erővel viszi, csónakostól, szat okozza ezt. A tengerfe- a szennyvízelvezetés a folyó­hogy néha tíz-tizenegy órát nékről fölhozott olaj a leg- ba megy, akkor ez a viz is , jár a halász a partok köze- gondosabb kitermelés mellett pusztulásnak indul. A meg­lében arra, amerre a hal vi- is érintkezik a vízzel. S ott, oldás lehetőségét szinte az ahol olajat kap a víz, a ten- egész világon kutatják, a geri növény- és állatvilág Szovjetunióban is. egy része elpusztul. Baku partjainál egyszerű, de ha- _ tásos megoldású víz- és olaj- r~IOPVOn ÍS? szűrő berendezést építettek. ö 7 A szűrők körül nagy kiter- Soványkodíka Káspi-ten­jedésu olajfeluleteket láttunk ' , , ,, . K ... a tengerparton. Lehet, hogy Évszázadokkal előbb a szűrők gyűjtő hatására, de magasabban járt a víz­olajos szintje: a Szüzek bástyáján tengeri flottával, feldolgozó- JT" a bak"1 npaktok levő jel mutatja a régi víz­szí. Kifutnak a naszádok Itt már nem sz egyéni ha­lászaton a hangsúly: nagy , - , , , . trösztök végzik e munkát, bakui S üzemekkel és a világ minden tájára exportálnak. Legérté­különösebb bajt, hiszen ki- santet Hogyan is ugrott vol­r^ChTv1^UTT' mmm kötők, jövő-menő hajók is na a vizb?,a, f™? es a fiu, kesebbek azok a halfajták, szen£Jzik a ^^t. De az a bástya ablakából, ha a ten­olajkutak környékén, bent a ^ Avoma ei a Das­fwv a tengerben, mintegy 12-15 ki- aljaig? A tenger való­A « a lométerre a parttól, cölöpökre ^n de ebben a „a— u-4. esztendőben eresz­ger nem ért volna el a bás­élnek. A kaviárexport, s a Ígen ép7tett*vár"osTÖlajszirt"rne- négy-hats^z , nagyi Ezek a halfajták — visszahúzódott, lejjebb az osztra és a beluga - el- , , , , kedett Nem lehet ezt ész­enk a két-három ma^t is, Ez a tengeri olajbányászat revenni néha évti_ ezért is nehéz csónakról va- centruma Épületek, kórháj s ^ j idő M ^oz szemmel daszni rajuk. Hajókról ha- helikopter szamara kikép- látható változást Az ü lásszák a Kaspi-tengert. Re- «« leszállóhely, lakasok, mű- mit inkóbb évszázadokban (s püiögépek és helikopterek -résekben, lehet je­köröznek alacsonyan a víz vagy helikopterrel lehet be­fölött, figyelik a halrajokat, jutni az Olajszirtekhez. Nem üyen „apróságokat" a tén­Egy-egy ilyen halraj, vagy volt szerencsénk, az időjárást fergő külíöldi sohasem látna halmező - mert olyan nagy gdJ^J^fWM^ -ot^ók Sffi felületen vannak, mint itt g?otfésTment az ola? sz6t ^Persze nem vala­Szegeden két Széchenyi tér bányászathoz, de kijönni nem ml veszedelmes jelensegek, — esetén jelzik a levegőből a tudtak, csak 3 napos kése- ™eretfk ~ de létező . , , , . , dolgok. Mint ahogyan ka­helyet, az útirányt, a halraj delemmeL viárevés közben bedéinek az értékes halfajtákról, amit ott halásznak a Káspi-tenger­ben, az osztra és a beluga, ezekből vonjak ki a legíze­sebb kaviárt Rövid az idő, éppen hogy csak körbepillant az ember, s már megy tovább. Az a baj. hogy nem jut idő az alapo­sabb körbenézésre. Talán Kispéter József adjunktus majd több élményt gyűjt, mi­vel három hónap mégiscsak több, mint három nap. A fél­vezetőkkel foglalkozik ez a szegedi kutató, az azerbaj­dzsáni tudományos akadémia meghívására. Kicsi a világ, vagy a „szögediek" járnak sokan e világban? Közlekedési balesetek Sze®e<len a Tolbuhln sugárút 35. szám alatti lakos. A benzin­és a Nagykörút kereszteződésé- kútnál egy mentőautó állt, ben figyelmetlenül haladt át az amelynek ajtaján befelé hajolt úttesten gyalogosan Darabos Já- Gulyás József, Székkutas, Kos­nos. Szeged, Batthyány u. 4. suth utca 7. szám alatti lakos, szám alatti lakos. Egy motor- A motoros nekihajtott. Gulyás kerékpáros elütötte. A gyalogost József sérüléseket szenvedett, a n-es kórházba szállították. Nem adott elsőbbséget Szőre­Cgyanltt érte baleset az ugyan- gen, a Petőfi utcában a kerék­esak gyalogosan közlekedő Bar- páron haladó Huszár Jánosné, tos Ferenc, Szeged. Tolbuhln Szőreg, Petőfi utca 20. szám sugárút 53—55. szám alatti la- alatti lakos. összeütközött a kost. Szintén figyelmetlenül ha- motorkerékpáron haladó Szili ladt át az úttesten. Féktávolsá- József, Szőreg. Táncsics utca 7. gon belül elütötte a motorkerék- szám alatti lakossal. Mlndket­S áron közlekedő Péter Antal, ten sérüléseket szenvedtek, ttömös. Tanya 141. szám alatti lakos. Mindketten súlyos sérü­lést szenvedtek. Tehergépkocsinak szaladt há­tulról motorkerékpárral Kiste­leken Tóth János. Kistelek, Ta­nya 242 szám alatti lakos. A motorkerékpárost súlyos sérü­léssel szállították kórházba. Tehergépkocsinak esett a ke­rékpáron közlekedő Milasln György szegedi lakosú tanuló Cjszegeden. a Népkert soron. A fiú saját hibájából súlyos sé­rüléseket szenvedett. Kis Ívben, körültekintés nél­kül kanyarodott kerékpáron Szegeden, a Moszkvai körúton Bús László. Szeged, Kormányos utca 8/b szám alatti lakos. Egy személygépkocsi elütötte. A ke­rekpáros súlyos sérüléssel ke­rült kórházba. Szabálytalanul fordult sze­mélygépkocsival Kiskundorozs­mén. a turistaszállónál Holló István, Gyoma. Madách utca 2-2. szám alatti lakos. Motor­kerékpárral a gépkocsinak üt­között Király István, Dorozsma, Nádor utca 13. szám alatti la­kos. akinek utasa felesége volt. Mindketten súlyos sérülést szen­vedtek. Algyőit a Szegedi utcában ha­ladt kerékpáron Czlrok Sándor, Algyó, Szegedi utca 49. szám alatti lakos. Tehergépkocsival elütötte Bors) László. Hódmező­vásárhely. Kútvölgy. Táncsics utca 10 szám alatti lakos. Az eddigi vizsgálat szerint a teher­gépkocsinak rossz volt a fékbe­rendezése. A kerékpárost súlyos Sérüléssel szállították kórházba. Hódmezővásárhelyen a Tóalj nteában a benzinkúthoz hajtott motorkerékpárral Török Szil­veszter, Szeged, Veresács utca bai Józsefné a brigádvezető, került az élre. Első: a minőség Textiles brigádok jubileumi versenye A kezdeményezés jelmcm- né, illetve Kabók Istvánná data — lelkiismeretes mun- vezetésével ők jeleskedtek kát, kiváló minőséget — ta- leginkább a felszabadulást valy hathatósan érvényesült köszöntö nemes versengés­a jubileumi versenymozga- ben. A szövödeiek November lomban. A sikerek alapot 7., Pöttyös és Kaffka Margit adtak a továbblépéshez, igé- brigádjai — vezetőik: Tisza­nyelték a jó folytatást. közi Csilla, Kazi Judit és Ba­f „ _ . , barczi Sándorné — szintén így volt ez a Pamutnyomó­ipari Vállalat szegedi gyá- kivaloan dolgoztak. Az elo­rában, a textilművekben is. keszito üzemben pedig Bódog A Tanácsköztársaság kikiál- József ne vezette Alkotmány­u „„ , . _, ,,. brigád, a Faragó Józsefné ve­tasanak 50. évfordulója volt zette vörös csillag-brigád és az egyik inspirálója a mun- a Radnóti-brigád, ahol Do­kaverseny-mozgalomnak, a másik lelkesítő pedig az, hogy felszabadulásunk 25. évfor­dulója közeledik. A méltó kö­szöntés jegyében rendre tet­ték a vállalásokat év elején az üzem brigádjai. Közülük is a hármas — szocialista mó­don dolgozni, tanulni, élni — jelszót valló szocialista bri­gádok vállalkoztak a legtöbb­re. Ugyanakkor sok munka­csapat tűzte ki célul; úgy fog dolgozni, hogy kiérdemelje a kitüntető címet. Velük együtt a szegedi textilművekben 172 brigád több mint 1900 tagja tartozik már a hármas jel­szó táborába. A vállalt feladatok között szerepel a termelési eredmé­nyek fokozása, mindenek­előtt azonban a minőség ja­vítására, a termelékenyebb munkára, az önköltség csök­kentésére törekszenek. A társadalmi munkában is se­rénynek bizonyultak a texti­lesek, legutóbb az üzem nj leányszállásának rendbeho­zásában, takarításában buz­gólkodtak. Sok jó eredményt elérő bri­gád közül is kiemelkedik a fonodái Ifjúság, Petőfi és Rákóczi munkacsapat; Mar­kovits Katalin, Márkus Pál­szággyűlési képviselő, a sze­gedi városi népfrontbizottság alelnöke, Imre István, a hód­mezővásárhelyi népfrontbi­zottság elnökségének tagja, az Országos Béketanács tagjai. Rajtuk kívül ott lesznek Sze­gedről és Csongrád megyéből azok képviselői is, akik az elmúlt két évtizedben aktí­van tevékenykedtek a béke­mozgalomban. E küldöttség tagjai: Radnai Ferencné, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkárságának politi­kai munkatársa, békemozgal­mi felelős; Bordás Ferenc nyugalmazott rendőr alezre­des, a népfront megyei bi­zottságának tagja; Patai Sz. Sándorné nyugdíjas, Szentes országgyűlési képviselője; Arany Tóth Imre, a vásár­helyi városi tanács gondno­ka, a városi népfront elnök­ségének tagja; Gál Antalné, a szegedi Pannónia Szőrmeki­készítő és Szőrmekonfekció Vállalat dolgozója; Kovács István nyugdíjas, a szegedi I. kerületi népfrontbizottság el­nöke Épült: 1957—1969 Torontal ter 3. (103.) Újszeged előszobája a meglehetősen elhanyagolt Torontál tér. Szélén új szövetkezeti lakóház áll. Barna György tervezte. janicsárok (25.) — Nézzétek meg. Nincsenek elrendezve, saj­nos sem helyem, sem időm, de őszintén szólva pillanatnyilag elképzelésem sincs a hogyanról. De a pestiek csak bámultak. — Kincsek! Valóságos kincsek ezek. Pali. Múzeumot kell a városban létesíteni! Amint visszatérünk, beszélünk a minisztériumban. — Volna kedved múzeumi anyagot összeszed­ni, feldolgozni, kezelni? — Tanítani is szeretek. — Attól taníthatsz. Fél állásban. Egyelőre elég az. A nyáron följössz két hétre a Néprajzi Múzeumhoz. — Pali erre született — szólt az igazgató. — Született múzeumigazgató. Jó történeti érzéke van. A járástól is megdicsérték már modern, marxista szemléletét. Igen. A mi tantestületünk, elvtársak, nem szűkölködik a kiváló tehetségek­ben. A pestiek nem vitatkoztak vele. Aztán elmen­tünk a várat megnézni. Egyik részén rajta volt még a 18. században készített tető. Most a Rá­kóczi Termelőszövetkezet bikaistállója volt a te­tős részben. — Másfél millió. — Több. Bőven belemegy kettő. — Itt meglenne a múzeum. — De ez álom. Hiszen új házat állami pénzen ebben a városban utoljára 1937-ben építettek! — Igen. De a kultúra ... — Te csak gyűjts! Itt többet úgysem tehetünk a nemzeti értékek ügyében. A többi a mi dol­gunk. Miben segíthetünk? Órakedvezményre nincs szükséged? Milyenek a körülményeid? — Jól van minden. — Ne szerénykedj! — Nem is panaszkodom. — Lenne rá okod? — Az én bajomon az isten minisztériuma sem tud segíteni. — Mondd, hátha. — Ne haragudjatok, teljesen személyes jellegű dolog — Betegség? — Á, ha mindenből annyi lenne, mint egész­ségből ! — Akkor mi hiányzik? — Az emberség. A megértés. — Dolgozz csak így tovább, megszerzed a megbecsülést. — Szóljunk az igazgatónak? — Ha igazán segíteni akartok, akkor ne. — Te tudod. Dolgozz. Majd küldünk útmuta­tókat, módszertani és egyéb szakkönyveket. A vár ügyében eljárunk. És bármiben gondolhatsz a segítségünkre, írj. Ha sürgős, telefonálj. Másnap Dódi már a szemembe nevetett Ép­pen lyukas óránk volt Teljes órám át közölte a szidalmakat, amit a pestiek látogatása után a felocsúdó klikk rám szórt. Az igazgató úr ha­mar feleszmélt Az első pillanatban a pestiek látására megszeppent. Nem tudta, mi fő a fazék­ban. Hat éve igazgat. Még a megyétől sem el­lenőrizték ez idő alatt. Aztán hogy megbizonyo­sodott róla, nem az ő bűze veri a minisztérium orrát, kedves kollégáival együtt átcsapott a csú­folódásba. „Persze, ilyesmire van napidíj, kiszál­lás, gépkocsi, hogy egy hőbörgő, hülye paraszt­nak ostoba szemétgyűjtését lejöjjenek körültán­colni. Ez igen! Ez kultúra! Múzeum. Szólások. Mi talán nem botladozunk, nem járunk térdig egész életünkön át ezekben a szemetekben? Por­nográf, útszéli szólásokat szed össze kötetszám­ra. Művelt embert érdekelhet az ilyen? És a mi­nisztériumot ez érdekli. Jaj neked, kultúra!" És még azon a napon, ahogy a pestiek mögött felporzott az út, élcsúfoltak „igazgatónak", „mú­zeumigazgató úrnak". Két nap múlva a kiugrott pap már úgy is szólított. A gúnytól csöpögött minden szava, míg szólt. — Igazgató uram, lenne szíves az osztályozó­naplóval bejönni hozzám. Egyeztessünk. Egyeztettünk. Hibát nem talált, ezért a szám­jegyeimen lovagolt. — Ez magának kilences, igen tisztelt igazgató uram? Ez kilences? Rettentő undok volt. Bizsergett a tenyerem, hogy a pofájába verem a protézisét. Olyan irigy disznó, hogy már titkolni sem tudja. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents