Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

Sebészkongresszus A Magyar Sebész Társasag rendezésében Pécsett ülésezik a 2. kísérletes sebész kongresszus, amelynek legérdekesebb témája a szervátültetések — főleg a szív- és a vesetranszplantáció problematikája. A kétnapos tudományos ülésen hatvanöt előadás hangzik el. A négy hazai orvostudományi egyetem — a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem — mellett az NDK Sebész Társasága, az erfurti orvosi . akadémia, a Szlovák Tudo- : nagyközség vezetői, a termemányos Akadémia kísérletes I lószövetkezeti szakemberek Pártvezetők a mórahalmi a dolgozók közöli szolgáltatások fejlesztése Tegnap, pénteken a kora délutáni órákban Mórahalomra érkezett Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB Irodájának vezetője. A Haladás Szakszövetkezetben Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára. valamint a homoki sebészeti intézete és a bécsi kísérletes sebészeti klinika képviselteti magát. A kongresszus résztvevői pénteken reggel kezdték meg tanácskozásukat. KlSZ-küldöttség Szabadkán A KISZ Csongrád megyei, szegedi bizottságának, va- j lamint a jugoszláv ifjúkom- j munisták szabadkai bizottságának már hosszabb idő óta I együttműködési kapcsolata van. A két ifjúsági szervezet, s általa mind a magyar, mind a jugoszláv lányok és fiúk sokrétű együttmunkálkodásának gazdagítására tegnap, pénteken délelőtt többnapos' látogatásra Szabadkára utazott a KISZ megyei küldöttsége, a szabadkai meghívásnak eleget téve. A Csongrád megyei delegációt Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára vezeti, s tagjai dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára és Kristó Imréné, a KISZ Csongrád meegyei bizottságának osztályvezetője. A KISZ-isták megyei küldöttségét a szeged—röszkei határátkelőhelyen a jugoszláv ifjúsági szervezet szabadkai vezetői fogadták. fogadták. Felkereste Mórahalmot Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Siklós János, a megyei pártbizottság titkára is. Sándor Józsefet délután ; határjárásra invitálták a i mórahalmiak. Megtekintették a Haladás Szakszövetkezet gyümölcsösét, nagyüzemi szőlőtelepítését. Ebben a gazdaságban 34 hold nagyüzemi őszibarack, 31 hold ugyancsak nagyüzemi telepítésű kajszi-barack és 100 hold szőlő díszlik. Ez a közösség 301 hold közösen művelt területet mondhat magáénak. Naponta 117 dolgozó talál és kap rendszeres munkát. A gyümölcsösök biztatóak, jó termést ígérnek. Sándor József elismeréssel szólt a határban látottakról, a szakszövetkezet eredményeiről. Kint, a földeken Kovács Imre, a szakszövetkezet elnöke és Dobó Szilveszter főagronómus kalauzolta Sándor Józsefet. Ezután a hajdani gépállomást, két éve immár a szakszövetkezet gépjavító állomását — amit 780 ezer forintért vásárolt meg a szövetkezet — tekintették meg a vendégek. Itt 50 tag dolgozik és a szakszövetkezet erőgépei mellett a hódmezővásárhelyi gépjavító állomásnak is dolgoznak. A vendégek ezután ellátogattak a mórahalmi gimnáziumba, ahol a tanári kar élén Dants László igazgató fogadta az érkezőket. Sándor József érdeklődött a tanári testület munkájáról, eredményeiről. Este a gimnázium KISZ-helyiségében aktívaülésen találkozott a talu vezetőivel és értelmiségével. Dr. Rózsa József községi párttitkár megnyitója után Sándor József időszerű belpolitikai kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ország közhangulata jó, az új gazdasági mechanizmus első évét sikerrel zártuk. Bebizonyosodott, hogy időszerű volt a gazdasági élet mechanizmusának korszerűsítése. Nemcsak a termelés növekedett, de a lakosság életszínvonala is javult, amit az is bizonyít, hogy 30 milliárd forint az ország lakóinak takarékbetéte. Közeledik az idő, amikor az ország vezetői számot adnak a népnek az elmúlt negyedszázad eredményeiről. Nem kell szégyenkezni az elért sikereken, hiszen ezek között olyan problémákat oldott meg a vezetés, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, korábban az álA

szocialista szektor javító-szolgáltató tevékenységének mintegy kétharmadát a kisipari szövetkezetek végzik. Az általuk teljesített lakossági javítás-szolgáltatás értéke 1968-ban csaknem kétmilliárd forint volt — az 1967 évivel megközelítőleg azonos. Igen jelentős a növekedés a gépkocsi- és motorkerékpár-, (37 százalék) valamint j a háztartási készülékek (14 százalék) és elektroakusztikai j berendezések (10 százalék) javítása területén, csökkent vi! szont — a lakosság igényeinek megfelelően a cipő- és ru| hajavítás és a mértékszerinti munka. A szövetkezeti szolgáltatások fejlesztésében az egyik ! legfontosabb cél már tavaly az volt, hogy az eddiginél gyor! sabban, ésszerűbben csökkenjen a városok és a falvak el! látásának aránytalansága. Ennek megfelelően az új szolgáltatóházak és gépkocsi-szervizek zöme a községekben épült, az átalányelszámolásos (gebines) részlegek elsősorban az úgynevezett fehér foltokon létesültek. A fejlődési ütem azonban gyorsabb is lehetett volna, ha a szövetkezetek nem idegenkednének a szolgáltatások erőiamosítás, a kulturális for- teljesebb fejlesztésétől. Tény, hogy a közgazdasági szabályozók rpég 1968-ban is arra ösztönözték a szövetkezeteket, radalom stb. Beszéde további részében időszerű nemzetközi kérdésekről szólott Sándor József. Az aktívaülés után a pártvezetők a Haladás Szakszövetkezet székházában cseréltek gondolatokat Mórahalom vezetőivel, a falu lakóinak, a közös gazdaságnak a képviselőivel. Miért nincs burgonya a boltokban? Egy héttel ezelőtt még néhány nagyobb üzletben lehetett burgonyát vásárolni. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet szakboltjaiban múlt szombaton adták el az utolsó kilókat. Ezen a héten már hiába érdeklődött tavalyi burgonya után a fogyasztó az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a városellátó szövetkezet üzleteiben és a MEK pavilonjaiban is, csak egykét magánkiskereskedőnél és a piacokon áruló termelőknél akad néha a tavalyi termésből, persze szabadáron jóval drágábban az üzletek részére előirt árszintnél. Pedig május 7-én. a MÉK egyik vezetőjének információja alapján még ezt írhattuk a Délmagyarországban: ..Igaz, egy hónap óta a szokásos napi másfél-két vagon bugonyafogyasztás a kétszeresére emelkedett. a szükségletet így is biztosítják, részben külföldi behozatallal". S valóban, a legfrissebb értesülés szerint még a következő napokban is érkezik Lengyelországból burgonya, de csak annyi, hogy a kórházak, napközi otthonok, üzemi konyhák, éttermek pillanatnyi szükségletét ki tudják elégíteni. Az újburgonya viszont még alig-alig mutatja magát a piacon. Ami ebből van, az a fogyasztók többségének egyelőre megfizethetetlen. Azt mondják a MÉK áruforgalmi osztályán, hogy az előző évben sem tároltak többet, mint a tavalyi termésből, s ez a készlet elegendő is lett volna az újig, ha közben el nem adják más megyéknek. S hogy miért adták el? Mert — úgymond — olyan fajtáik voltak, amelyek nem kelendők Szegeden és a megyében. Valószínű viszont, hogy most bármelyik fajta étkezési burgonya elkelne, ha lenne. A boltosok egyöntetűen úgy vélekednek, hogy csak az újburgonya oldja majd meg a gondokat. Az időjárás szeszélyei miatt azonban erre még várni kell, nem úgy mint tavaly ilyenkor, amikor már az új is 6—8 forint volt kilónként. S milyen érdekes, hogy akkor még június közepén is kínálták az üzletekben az óburgonyát 2.50—4 forintos áron. Persze, hivatkozni mindig lehet valamire. Most az időjárásra, meg arra, hogy április elején kétszer annyit vettek a fogyasztók, mint szoktak, mert ültetni is olcsóbb volt a bolti burgonya, mint a termelői. Dehát éppen az ismert időjárási viszonyok és a megnőtt forgalom kellett volna, hogy készletek biztosítására serkentse a nagykereskedelmies kiskereskedelmi felvásárlókat. A vásárlók kedvében járás ma már megköveteli az ilyen előrelátást. A fogyasztókra való tekintettel — bizonyos áldozatok árán — ma is tudna burgonyát beszerezni a kereskedelem. Az igaz, hogy a hatóság által megszabott árnál többért nem adhatják még akkor sem, ha a beszerzési ár magasabb. A differenciát viszont el lehet számolni a mindenütt meglevő kockázati alap terhére, csak azt kell mérlegelni, megéri-e ilyen áron is kiszolgálni a fogyasztót. A kereskedők jelenlegi véleménye szerint ez nem üzlet, s illúzió, hogy bármelyik kereskedelmi. szektor ilyen álGépbemutató az ártéren Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap, pénteken ártérvédelmi gépek gyakorlati bemutatóját tartotta a tiszai gát algyői térségében. A gyakorlatban mutatták be a gépek tudását a vízügy szolgálatában. Képünkön: munkában a fűnyíró gép az ártéren. hogy a nagyobb nyereségű és alacsonyabb bérigényű árutermelést növeljék a szolgáltatások rovására. Ennek következtében néhány szövetkezet — élve önálló döntési jogával — megszüntette a veszteséges szolgáltatásokat, a szolgáltatóházakat más célja használta, vagy üresen tartotta. A szolgáltatóházak gazdaságos működését jól átgondolt gazdasági és szervezési intézkedésekkel el lehet érni. Így például a meglevő szolgáltatások minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a lakosság valós igényeinek megfelelő új szolgáltatások bevezetésével, az árutermelés és a szolgáltatás ésszerű arányainak kialakításával. Az OKISZ a Kölcsönös Támogatási Alapból a szolgáltatások fejlesztéséhez nyújtott térítésmentes juttatáson kívül (1969-ben kb. 70 millió forint!) azzal is támogatja — átmenetileg —a szövetkezeteket, hogy hozzájárul egyes szolgáltatóházak veszteségének csökkentéséhez. A szolgáltatások fejlesztésének helyi gazdái a tanácsok, amelyektől a szövetkezetek mindenütt azt várják, hogy jobban, jelentőségüknek megfelelően támogassák kezdeményezéseiket, összehangoltabb koordinációval keressék a megoldásokat. (Nem enyhíti a nehézségeket például az az új intézkedés, miszerint a tanácsok a jövőben a szolgáltatóházak építéséhez csak térítés ellenében adnak területet. A lazább szövetkezeti formában tevékenykedő javító részlegek versenyképességét azzal kellene fokozni, hogy ugyanazok a kezdemények illessék meg őket, mint a hasonló körülmények között dolgozó kisiparosokat). Az idén az egyik legszámottevőbb új ösztönző — kétségtelenül — az, hogy megszüntették az átlagbér-színvonal emelésének korlátozását. A másik lényeges változás a hitelpolitikai elvekben történt: a Magyar Nemzeti Bank tiz évre nyújt hosszúlejáratú hitelt, amelyet a szövetkezetek azzal a feltétellel használhatnak fel szolgáltatások céljaira, ha minden beruházott száz forint után minimálisan öt forint nyereséget elérnek. A szövetkezetek saját erőforrásaikból várhatóan 90—100 millió forintot költenek a javító-szolgáltató hálózat fejlesztésére. A lakosság igényei alapján továbbra is elsősorban a háztartási kisgépek, elektroakusztikai cikkek és gépkocsik javítását fejlesztik, bővítik a mosás és a vegytisztítás kapacitását. Több új szolgáltatási módot és módszert vezetnek be, illetve kísérleteznek ki a szövetkezetek. Az átalányban vállalt háztartási javítások nyilván népszerűek lesznek: a szövetkezetek havi átalánydíjért folyamatosan ellenőrzik, karbantartják és soronkívül javítják a lakásban levő gépeket, berendezéseket. Egyes szövetkezetek kísérleti jelleggel már végzik ezt a fajta szolgáltatást, az OKISZ pedig szerződést kötött az ÉM Építésgazdasági és Szervezési Intézettel a módszer tanulmányozására, bevezetésének előkészítésére. Szó van a nyugdíjas szakemberek olyan szervezett munkájáról, amellyel a lakásban előforduló kisebb javítások (vízvezetékszerelés, asztalos, lakatos munka stb.) gyorsan és rendszeresen elvégezhető. indezek mellett a szövetkezetek már az idén egyre több helyen alkalmazzák az olyan gyorsan megkedvelt szolgáltatásokat, mint amilyen a gáz és az olaj hazaszállítása, mozgó szervizkocsik küldése a háztartási kisgépek helyszíni javítására, a háznál végzett kárpit és szőnyegtisztítás. Ilkei Csaba M Lezárt utcák Az építkezések, lakóház- Batthyány utca elején — s felújítások nyomait látja vá- talán még egyebütt is — az rosszerte az ember. Hovato- út teljes szélességét kibévább alig akad utca, amely- relte az építő a városi szolben ne lenne állvány, bon- gáltató üzemtől. Az igaz, tásból származó vagy beépí- hogy az igénybe vétel csak tésre szánt anyag valame- az építési hatóság és a rendlyik ház előtt. Lakásszűk vi- őrség előzetes hozzájárulásálágunkban mindez — ha nem val volt lehetséges. Azok teis valami esztétikus látvány, hát engedélyezték. Fél évre, különösen, ha rendetlenség- egy évre, annál is hosszabb gel jár együtt — türelmet, időre. S éppen olvan, a Nagydozatot vállaljon. Majd csak belátást követel a járókelők- körúton belüli részeken, ahol tői és a közelben lakóktól.\ egyébként is zsúfolt a közti iszen minden ilyen „felvo- lekedés. nulás" új, vagy felújított lakást, lakásokat jelent az arra várakozóknak. Persze, más kérdés, hogy az építések elsőrendű szempontja mellett teljesen vagy részben figyelmen kívül több lesz már az újburgonya, addig egyenek rizst vagy nokedlit az emberek a sertéspörkölthöz. Bármint számítanak is. tény, hogy a kereskedelem csalódást okozott a nem termelő városi lakosságnak, amely egy-két év óta kezdett hozzászokni az 1—2 kilónkénti bolti burgonya vásárláshoz. Nem vett őszszel zsákszámra burgonyát — részint, mert az új lakásokban nem is igen lehet rendesen tárolni —, hiszen frisset, egészséees árut tudott beszerezni a boltokban. Kérdés, hogy a jövőben hisz-e majd a hasonló Ígéreteknek? Kondorosi János De hát valóban szükség van-e az említett építkezéseken az egész út területére? Egyik helyen sincs kihasználva csak félig, kétharmadig a bekerített placc. Még akkor sem, ha számításba közlekedés lehetőségének ^if pífiri,, Vesszük, hogy ott járműve- minél zavartalanabb biztositok. Például a biztonságos ^ ^ mozgatni kell Nem tása minden lakos érdeke, beszélve arról, hogy az épít- aze ls> aki epí*, vagy építszállítást, gyorsabb építőmunkát és sokkal nagyobb rakodási rendet követel. Miért nem takarékoskodunk jobban közterületeinkkel is? Miért nem állapítják meg a helyfoglalást engedélyezők, hogy pontosan milyen terület szükséges a munka zavartalan végzéséhez? Miért nem ellenőrzik később is. hogy valóban igénybe veszi-e az építő a kibérelt egész területet, s nem csak kényelmesség miatt telepedett rá az egész útra? Nem fogadható el az az érvelés. hogy az építő minden szeszélyét teljesíteni kell. • különben nem épít. Szeged általános rendje, ebben a közlekedés, biztonságos s egyáltalán a közlekedés lehetőségének igé- dIIU1> ""SV vpii- —> nve Hetoes e hoev mosta Nézéseknél mindig is tároltak tet. S ehhez a közérdekhez nye. neiyes e, nogy mosta- anyagokat a beépítendő te- nemcsak illik, hanem kell is rület egy részén, s nem alkalmazkodni. Ne zárjanak mostanában már nem csupán a ÍfermánéLr\zÚte?éLfeűu'eshtet egyedül az utcán. Az a gya- le feleslegesen utakat! nem néhol az egesz uttestet korlat viszont szervezettebb lezárják. toldozott-foltozott kerítéssel veszik körül, mert a hely kell az anyagok, eszközök tárolására. A Kazinczy utca, a Szűcs utca. a K. J. SZOMBAT, 1969. MÁJUS 24. 6 DÉLMAGYARORSZÁG