Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

A gyógyszertárak korszerűsítése Tegnap befejeződött Szegeden öt megye gyógyszerészeinek regionális hálózatfejlesztési konferenciája. A megyei tanács KISZ-klubjában Makay Sándor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főelőadója foglalta össze a kétnapos ankét tapasztalatait, s utalt több napirendi probléma vitájára. így elmondta, hogy a jogszabályok szerint a gyógyszertár-építéshez minimálisan 6 ezer lakos igénye szükséges, de a gyakorlat indokolt esetekben máris produkált kivételeket. Megfontolandó a mozgó gyógyszertárak bevezetése, ám ahol szükséges (tanyavilágban, nehezen megközelíthető helyeken), nem kell idegenkedni tőle. Érdekes vitát váltott ki a gyógyszerkülönlegességek szerepe a gyógyszertári gyakorlatban. Tény, fokozódott az igény irántuk, mennyiségük is nagyobb az alapanyagoknál, és igen munkaigényesek. Ezzel kapcsolatban esett szó a laboratóriumok helyéről, szerepéről a gyógyszertárakban. Makay Sándor elmondta, hogy az új létesítményeknél érdeJogrendszerünk a szocialista építés szolgálatában Dr. Antalffy György nyilatkozata a jogászkongrassznsröl fejlesztését is kell hogy szolgálja. A megoldásra váró feladatokat a várt és a kormány iránymutatásával végezzük, hiszen a politika nem nélkülözheti érvényesülésében a jog segítségét sem. Népünk igényli a szemléletében is felfrissült jogászi munkát. — A szocialista törvényesmes neve hejy •zeft yet hagyni az úgyaszeptikus berendezéseknek. mert hamarosan szükség lehet rájuk. Az ankét végeztével Barcsay István, a Csongrád megyei tanács Gyógyszertári Központjának osztályvezetője tájékoztatott arról, milyen fontos adatokat gyűjtöttek a tanácskozáshoz. A hazai hálózatfejlesztési szakemberek külföldi viszonylatban is elismertek, s gyógyszerészeti szempontból Csongrád megye különösen jól ellátott: 76 gyógyszertára van. ebből 16 szegedi, s a távlati tervek között szerepel a szeged-tarjántelepi hipermodern, a legkülönfélébb szociális és esztétikai igényeket kielégítő gyógyszertár építése, ami 1972-re várható, s előreláthatóan ez lesz Délkelet-Magyarország legkorszerűbb intézménye. A megyei hálózatban háromA húszéves Magyar Jogász Szövetség jubileumi VII. kongresszusát — amint lapunkban jelentettük — több napon át Siófokon tartották. A kongresszus a jogászság életében jelentős állomás volt. s azon dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is kiemelte a jog és a jogászok szerepét társadalmunkban. A kongresszuson Szegedi-öl előadást tartott dr. Antalffy György, a József Attila Tudományegyetem jogi karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Nagy László, tanszékvezető egyetemi tanár. A tanácskozáson dr. Antalffy György professzor, aki a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szer- ségért folytatott tevékenysévezetének elnöki tisztét is betölti, az Oktatás Kiváló günkben — melynek érvéDolgozója, Horváth Zsikó László, az MJSZ megyei tit- nyesítéséért jogalkalmazáskára pedig az Igazságügy Kiváló Dolgozója miniszteri ki- sal, törvénnyel, a jog megistüntetést kapta. mertetésével, az embereknek ,. ,, , a kívánt magatartásra való A jogaszkongresszusról la- tátott témákból: politikai be- nevelésével küzdünk — me» punk felkérésére nyilaíko- rendezkedésünkalkotmányos gyöződésem, hogy a Siófokon zott dr. Antalffy György alapjai; a kodifikácio jogel- tartott széles szinta tanács_ professzor. meleti problémai; a büntető- kozással is előrehaladtunk. — Szocialista jogrendsze- tobb időszerű kerdese; az Éppúgy mint a megvitatott rünk — mondotta — társa- uí gazdaságirányítási rend többi témában, dalműnk fejlődéséhez iga- es a polgári jog összefüggése. vé an.ól sz61t dr An_ zodik, s lépést kíván tarta- Erőteljesen fejlődő társa- , ,4(.b _ .. , . ni azzal. Ennek jegyében ta- dalműnk, s ennek részeként talHy Oyorgy' nogy a nácskoztunk három napon ét a szüntelen tudományos- gászkongresszuson a jogi Siófokon. A magyar jogász- technikai előrelépés jog- munka gazdagításával, fejtársadalom 2000 képviselője rendszerünktől korszerűbb és lesztésével összefüggő alkotó jogéletünk szinte valameny- hatékonyabb jogpolitikai * ... ..... ., , . nyi lényeges kérdését érin- módszereket követel. Az ál- megaliapitasokat az elet mmtette a kongresszuson. Csak lam és a jog fejlesztése egy- dennapjaiban kell általánonéhányat említek a megvi- értelműen a demokratizmus san hasznosítani. Dolgos kezek nyoma a határban A szárazságra ugyan nem panaszkodnak a deszki Kos- t'f-xj .. . suth Termelőszövetkezet 1 vezetői, de a kereskedelemre : A- A i. v . . V . igen. Öntöznének, ha tudnának. Víz van hozzá, üzemképes hároir) öntöző berendezé' sük is. de szórófej annyi sincs, hogy legalább az egyiket gazdaságosan működtessék. — Igaz, hogy az ősszel még nem jártunk utána, mert akkor még nem volt pénzünk rá — mondja Kanalas Sándor elnök. — Most indul a paprikapalántázás száznegyven holdon. Ha attól jót vár az em,, , ...... , ber, öntözni is kell — fűzi ötezres lélekszámú kozsegek-1 tovább a szót Boros László, ben is találni gyógyszertárakat, 29 orvosi kézi-gyógysezrtárat tartanak nyilván. A szegedi ankét résztvevői a a tsz főmezőgazdásza. — És a többi munka? — Ha akarnánk, akkor se j tudnánk panaszkodni. Mióta lábraállt a termelőszövetkeKéíszázhaívan fóliaalagútban termeltek az idén karalábét a deszki Kossuth Tsz-ben fejlődés legmodernebb elmé- , zet, szépen. rendben megy leteire hívták fel a figyel- ! a munka. 1966-ban még hámét, s a gyógyszertárak szerepét funkciójukban vizsgálták, elemezték, mutattak rá fejlesztésük irányára. A vendégek elismeréssel szóltak a meglátogatott SzegedOdessza lakótelepi, a sándorfalvi és a balástyai gyógyszertárak elrendezésbeli, funkcionális tevékenységéről — maguk is gazdag tapasztalatokkal távoztak Szegedről. I. N. rom és fél millió hiánnyal zártunk, 67 végére már csak még a héten útnak indítanak belőle hatvanezret. Rövid határjárásunk során a hatalmas búzatábláit arról másfél maradt, tavaly pedig tanúskodtak, hogy idejében már 1 millió 700 ezer forint végezték el a fejtrágyázást is nyereséget könyvelhettünk és a vegyszeres gyomirtást fa nem látogat meg bennünket, akkor semmi okunk nem lesz a félelemre. Bár korai a jóslás, jó termés ígérkezik nálunk. H. D. el. Két éve tértek át a készpénzfizetésre, ez a gyors javulás egyik magyarázata. A másik a részesművelés, a harmadik pedig a kertészet. Kedvező piacra talált az idén a fóliás saláta, jóval többet hozott a „konyhára", mint tervezték. Most kezdik szállítani a korai karalábét, A falu érdekében Manapság egyre-másra ké- szövetkezet segíteni kíván rik a termelőszövetkezetek a ezen. különböző melléküzemági Kőműves, ács. tetőfedő, tevékenységre az engedélyt, épületlakatos, épületasztaRitka, amikor elsősorban los, szobafestő, műszaki terazért hoznak létre egy-egy vező, lakatos, bádogos, vízkiegészítő üzemágat, hogy gaz, villanyszerelő és fűtésazzal a falu érdekét is szol- szerelő dolgozik a nagygálják, leginkább más vidé- üzemben. A Munkásőr Tsz keken történő értékesítés, ki- a gyenge termőhelyi adottegészítő ipari tevékenység ságú gazdaságok sorába tarhívja életre az ilyen elgon- tozik. Az elmúlt évi versenydolásokat. A bordányi Mun- ben tisztességesen szerepelt kásőr Termelőszövetkezet sa- és ebben a kategóriában a ját beruházásainak kivitele- forráskúti Haladás Tsz mözésére valamint a község és gött végzett. Éppen ezekben A Magyar Tudományos szazad világhírű botanikusa a járás részéről felmerült a gazdaközösségekben indo- Akadémián május 30-án em- és mikológusa honosította ieénvelí kielégítésére kéri ' kolt a mellék- és segédüzem- , lékülest rendez az Országos meg hazánkban a tulipánt, a igenjea. kieiegnesere aen tevékenység, hogy ezzel . .. ... . _ . jácintot, az orgonát, a narépí tői pari tevékeny- ^ kiegészítsék bevételüket. ! ^rdeszeti Égyesulet Carolus is. Szinte elfárad a szem, mire a százholdas kukoricatábla végére ér. Most kezdi áttörni a csíra a földet. Egy másik táblában két függesztett rendszerű vetőgéppel vetik a martonvásári l-es kukoricát. Az egyik vetőgép első napjait dolgozza még. Román gyártmányú, pneumatikus vezérlésű szemenként vető ügyes szerkezet. A falu alatti részen szépen sorol a cukorrépa. Részesművelésre adták ki ezt is a termelőszövetkezet tagjainak ugyanúgy, mint a kézimunkál igénylő összes növénytAmerre csak járunk, dolgos kezek nyomát látjuk, a határban. Bizakodva búcsúznak a termelőszövetkezet vezetői : A megtartás tudománya S

okszor és sokan feledkeznek meg erről, a megtartás tudományáról. Aztán jön a régi panasz: elmennek tőlünk az emberek, veszi a kalapját ez is, az is. Aztán ellensúlyozásként jönnek a hagyományos módszerek, a toborzás, a rálicitálás, hogy új munkaerőhöz jussanak. Mert erről van szó: a dolgozók, elsősorban a jó dolgozók megtartásának, meggyökereztetésének tudományáról. Amit éppúgy ki kell tanulni, mint sok egyebet. S amihez, úgy tűnik, még mindig nem konyítanak eléggé a munkahelyi vezetők, az üzemi munkaügyek intézői. Ilyen következtetést vonhatunk le például abból, hogyan elteli, jobban mondva: mennyire nem élteik egyes üzemekben a bérfejlesztési lehetőségekkel. Az olyan minimális emelkedések, mint a 0,6 százalék az egyik szegedi vállalatnál, bizony arra vallanak, hogy nem tulajdonítanak kellő jelentőséget ennek a nagyon is fontos kérdésnek. Külön figyelemre méltó, hogy az ilyen és hasonló „eltörpüléseknek" nem volt objektív, igazán kényszerítő akadályuk, csak „túl takarékosan" igyekeztek beosztani a rendelkezésre álló összegeket. Ez azonban így nem más, mint visszafogás, megtorpanás — amikor pedig sokkal tovább, messzebb el lehetne menni. S hogy az ilyen torpanások, egyhelyben-topogúsok valóban fékezőek, arra jellemző: idén épp azokon a munkahelyeken panaszolták, sírták el a nagy gondot, a létszámhiányt legsűrűbben, ahol nem adták oda az adhatót. Hisz nyilvánvaló, hogy a havi kereseten alapul egy-egy munkás jövedelme, annak érdemelt emelkedése, vagy érdemtelen „megállapodása" éri legközvetlenebb hatásként. A hatás pedig lehet kötődés, újabb szálakkal való kapcsolódás éppúgy, mint elszakadás. Persze a bérfejlesztés csak része, egy fejezete a megtartás tudományának. Nagyon sok minden tartozik még ide a szociális ellátottságtól a törzsgárda megbecsülésén át az emberséges hangnemig. S most már a szabad szombat is ide sorolható. Ezt is szükségesnek tartják az emberek, egyre inkább a munkaügyi összkomforthoz tartozónak érzik. Üj vonás a lakásépítkezéshez nyújtott vállalati segítség is, a rászoruló legérdemesebbeket az otthonteremtéshez adott támogatással különösképpen meg lehet nyerni. S ahol mindezt együttesen és következetesen alkalmazzák, ott biztos, hogy be is érik a gyümölcse. Van egy sajátos jelenség, egy disszonáns motívum, amire érdemes felfigyelni. Az, hogy a vállalatoknál — tisztelet a kivételnek — milyen kevés energiát fordítanak a marasztalásra. Igen gyakran szinte szóra sem méltatják ae „elmenendőt". Ha X. odalép az ügyintézésre kijelölt asztalhoz, elmondja a túlfelől ülőnek: úgy vagyok vele, hogy munkahelyet változtatok — alig-alig firtatják meg, mi is késztette erre. Pedig az esetek jelentős részében még folyik a távozni akarók „belső csatája". Még orvosolni lehetne jogos sérelmeket, segíteni családi problémák megoldását, egyszóval ott lehetne tartani. Erre azonban többnyire nem szentelnek időt, hogy úgymondjam, nem számít központi kérdésnek a „magyarok kimenetele". eízeg a „bejövetelük" — miután kiderült, hogy sürgősen be kellene tölteni az ígv támadt termelési hézagokat — az már inkább központi kérdés. A fenti „ha valaki el akar menni, miért tartanánk viszsza" vállvonogatással korántsem arányos az a toborzóbirtíető-csalogató buzgalom, ami ilyen esetekben kampánnyá is dagad. Nincs róla pontos adatunk, tudomásunk viszont van: nem egy üzemben, vállalatnál „fejpénzt" adnak azoknak, akik új munkavállalót „hoznak". Persze nem ennek nevezik a jutalmat, meg sokféleképpen adhatják is, de a lényeg; költenek-áldoznak rá valamilyen módon. Nem beszélve arról, hogy az első kérdésre: mennyit kapok? — ugyancsak igyekeznek a legkedvezőbb, sokszor a régiekre nézve sérelmes — választ adni. Tehát míg a bérfejlesztésnél felismerhető a garasoskodás, ezt ilyen esetekben többnyire már nem tapasztalni. Mindebből világos, hogy a „kimenetel" megakadályozása célravezetőbb volna. S nem is kíván boszorkányos ügyességet, csak azt; tekintsék személyes és fontos ügynek minden esetben az indokok tisztázását, ne csak egy tesséklássék odavetett mondat legyen a megtartás igyekezte. Simái Mihály B Kontinerpremier Szegeden Az autóközlekedés az országban először Szegeden próbálta ki a nagykontineres szállítást. A 22-es számú budapesti és a 10. számú szegedi AKÖV együttesen arra vállalkozott, hogy a Szegedi Ruhagyár termékeit az eddiginél könnyebben szállítja Budapestre, rendeltetési helyére. Tegnap délelőtt 9 órakor a ruhagyár raktára előtt felsorakoztak a Magyar Hajó és Darugyárban készített 10 köbméteres szállító tartályok, amelyekbe mintegy 1 vagonnyi árut raktak. Képünkön : gépkocsira emelik — Ha természeti katasztró- az alumíniumtartályokat. Clusius-emlékérem most az ség megadását. A egyre többen építkeznek, s a dálkodásukat. ciszt és a burgonyát. Az emfaluban jövedelmezőbbé tegyék gaz- j Clusius halálának 360. évfor- lékülésen kiosztják a Clusiusi dulója alkalmából. A XVI. emlékérmeket. CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁJUS 13. DÉLMAGYARORSZÁG