Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

Őrhely a vagonban Az egyes vasúti szállítmányok. útját a s/állítmányklsérő karhatalmistók vigyázzák. Menet közben a fékállasokból és az úgynevezett GUP-kocsiból tartják szemmel a rakományt, a szerelvényt. Speciális feladatot, különleges szolgálatot látnak el a szállftmánykísérők. Ismerik a menetrendet, az ország majd valamennyi vonalát es a vasúti szakkifejezéseket A nehez szolgalat — az útvonaltól függően —napokig is eltart. A fiatal, egészséges szervezet szamára azonban nem okoz erőn felüli megpróbáltatást. Ezt a különleges, nehéz, fárasztó feladatot is kifogástalanul oldják meg a karhatalmlstak. w Uj alapszabály a kisteleki tsz^ben Kisteleken a korábbi évek- séget jelent a betegségi seben „triumvirátus" műkő- gély, az asszonyoknak a szüdött mégpedig a Magyar— lési segély, nem beszélve a Szovjet Barátság, a Berezel fizetett szabadságról, ami Mór és a csengelei Egye tér- megilleti a férfiakat és a tés Tsz. Ezt az esztendőt vi- nőket, ha az alapszabályban szont változtatással kezdték rögzített munkanapokat telés a márciusban megtartott jesítik. részközgyűléseken hozott határozatokkal már új alapSzövetkezeti társulások A vezetőség létszámát 19 főre növeltek, havonta ülészabályt fogadott el a ko- seziki évenké'nt pedig két rábban egyesült két kisteleki alkalommal beszámol a közgazdaság: a jet Barátság Mór Tsz. Jelentősen változtat egyesülés majd a gazdalko- ^tteágök"" Ennek dás meneten, szerkezetén, yjgjj amit már az új alapszabály Magyar—Szov- ületve küldöttgyűlésnek: es a Perczel Egyre inkább jelentős szerepet töltenek be a szövetaz kezetekben az ellenőrző bimegfelea legtöbb helyen, így Kisteleken is bővítették és is tükröz. A szociális kul- javították összetételét. Az öt turahs juttatasokra is kitér- évre választott bizottságot 5 jedt a gazdaközösség figyelme. Így például házassági segélyt kapnak a fiatalok. főből állították össze, havonta ülésezik ez a testület, ha kétéves a tagsági viszo- minden köz- és küldöttgyűnyuk, az idősebbeknek segjj>- lésen beszámol. Nagy fazékból nagy kanállal Végy 804 kilogramm sertéshúst, 408 kilogramm zöldbabot, 90 liter tejfölt, 55 kilogramm lisztet, 60 kilogramm vöröshagymát, 40 kilogramm gyökeret, 45 kilogramm sárgarépát, 75 kilogramm zsírt. ízlés szerint sót, paprikát Főzz belőle csontlevest, zöldbabfőzeléket és sertéssültet — 4800 diáknak ... Naponta ennyi óvodás és Iskolai napközis gyerek számára vásárol Somogyi Károlyné, az iskolai konyhák gazdasági vezetője. Négy konyhán főzik az ebédet a varos napközis gyerekeinek, a napokban pedig átadták az ötödiket, a Mező Imre iskola konyháját. Négy szakácsnő és több mint 50 konyhai kisegítő sürög-forog naponta a 400 literes fazekak mellett öt teherkocsival szállítják ki az óvodákba, iskolákba az ételt. A Juhász Gyula utcai konyhában beszélgetünk, miután fehér köpenyt húztak rám. Jókor jöttem: kimérték mér az ebédet, szállítják az autók, s egy kis pihenést jelent most az itt dolgozó tama .Somogyi asszonyoknak, hogy a hol- "ak. Melyik_ anyuka válla napi főzéshez előkészítik az ná? Sok a fozele*, s valamiA homoki táj most forradalmát áll. Szépen példázza ezt Rúzsa is, ez a gyors ütemben fejlődő község, a szétszórt, szinte bejárhatatlan tanyavilág kellős közepén. Nem is olyan régen, igen-igen távol állt ezektől a magukra maradt, magukra utalt emberektől a szövetkezés gondolata, olykorolykor hadakoztak is ellene. Az esztendők múltával egyre jobb eredményekről adnak tanúságot ezek a homoki gazdaságok, bár ha néha megtörténik is a.,baj", mégis ma már nem vitatott a közös előnye, a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek, a szövetkezeti boldogulás. Erről beszélgettünk a rúzsai Napsugár Termelőszövetkezet székházában; Chrapan János, a községi tanács vb elnöke, Négyökríl Antal, a Napsugár Tsz elnöke, Vincze Miklós főagronómus, Rácz László párttitkár és Juhász Vince főkönyvelő. Szanálás után Somogyi Kárólyné felvétele Ételmintát vesznek, mielőtt kiszállítják a gyerekeknek a hatalmas üstökből az ebédet. Balról Bozso Józsefné főszakács, Bunford Jánusné és Kővári Tiborné Károlyné- és süteményt Nyári szezonTavaly bajba jutott a rúzsai Juhász Gyula Tsz. Szanálták, s a tagság kisgyűléseken egyre inkább hangoztatta, hogy egyesüljön a két gazdaság, a Juhász Gyula és a Napsugár Tsz. A Juhász Gyulában már elfogadta a tagság ezt, s remélhető, hogy a Napsugárban Is hasonlóan döntenek. De nemcsak a két érintett fél, hanem jószerivel az egész falu erről beszél, hiszen ez a legfontosabb gond, tennivaló. — Mi, a község vezetői támogatjuk ezt a lépést, hiszen nem közömbös, hogy egy erősebb gazdasággal, jobb nagyüzemi keretekkel rendelkező gazdaközösségben megtalálják számításukat a gazdák, ugyanakkor a falura Is több jut, nem beszélve a politikai hangulatról, ami ezáltal csak javulhat — így a tanácselnök. — Eddig is átka volt a anyagot, vagy éppen mosogatnak. Ez a prózai munka, amitől a háziasszonyok legjobban viszolyognak — itt pihenésnek sziámit. — Reggel fél 6-kor kezdünk dolgozni, fél 11-re készen kell lennie az ebédnek. Szigorú beosztás van: ki a levest főzi, ki meg a húst süti. Másképp nem lennénk meg a munkával. Ez a konyha 2850 gyereknek főz. Ha rántott hús van, már reggel kezdhetjük a sütést... Bozsó Józsefné főszakács mondta el röviden napi munkájukat, és nem is a nehezebbjét, mert még nem I szólt arról, hogy 50 literes fazekakat, lisztes és cukros zsákokat cipelnek. A merő-1 kanaluk is ötliteres. Nehéz fizikai munkát végeznek. Nincs aranyban ezzel az alacsony fizetés. Sokan el is mennek emiatt, így aztán bíbelődhetnek az újak betanításával. Megbecsülik-e legalább munkájukat? Kocsis Istvánná élelmezésvezető — aki az étlapokat szigorúan kalóriaszámítások alapján állítja össze — panaszkodik: sajnos, az iskolákban már nem az a teljes értékű étel kerül az asztalra, amit innét kivisznek. Ez a dolgozók üzemi éttermeiben ls ismert panasz, nemcsak ezt a konyhát sújtja: nem melegítik fel tálalás előtt az ételt, s nem mindenütt ízléses a terítés sem. Nem elhanyagolható pedig ez a szempont az iskolai éttermekben sem — a pedagógusokat kérik a konyha dolgozói, hogy szigorúbban ellenőrizzék, hiszen sokszor az ételt szidják, pedig csak a körUlmény«k adják a rossz hatást. Mi kerül a gyerekek asztalára? Végigolvastam pár heti menüt A komplett ebédet 4,50-ből kell „klállílyen formában mindennap hús is kerül az asztalra. Gyakran kapnak kompótot ban nem marad el a gyümölcs és március közepétől \ _ „ „ - , . . már az idén is fejes skláta magyar mezőgazdasagnak az volt a gyerekek asztalán. P. Sz. M. a sok azonos, párhuzamos beruházás, ami szétszórtan, szétforgácsoltán létrejött. Így van ez Rúzsán is a mi esetünkben. Ha mindjárt csak aa anyagbeszerzést, a munkabér megtakarítást, a korszerű műhelyt említem, már ebből is megállapítható, hogy csak jobbá tehetjük a gazdálkodásunkat és mindannyian jól járunk. — sorolja a szövetkezet elnöke. — Mind a két gazdaságban eléggé kicsi az amortizációs alap. Nagyobb beruházás pedig csak nagyobb összeggel képzelhető el. Jövőre már 6 ezer 85 holdas nagyüzemmel számolunk. Bár az idén még külön-külön gazdálkodunk, a termelési tervek is külön készültek el, de a vezetés már közös. Ha a termelési költségek alapvetően nem is változnak majd, mindenképpen nagy jelentőségű, hogy koncentráltan tudjuk a különböző alapokat megteremteni, s jobb szervezéssel Irányítjuk a munkát. Igaz, ez semmiképpen nem zárja ki az általános költségek csökkentését — mondja a főagronómus. Egységes politikai munka — Javul majd a politikai munka, ötven fős lesz a pártszervezetünk, együtt, egységesebben tudunk doldozni, ami eddig probléma volt. Elsősorban gazdasági eredetű problémákon vitatkoztunk, de kihatott a politikai munkára is. Nyilvánvaló, ha egységes a gazdasági vezetés, egységesebb lesz. a politika Is. Megesett, hogy személyi ellentétekből vita kerekedett, mert az egyik párttag az egyik gazdaságban, a másik pedig a másikban dolgozott. Felhánytorgatták, hogy ugyanazért a munkáért miért lehet máshol többet keresni. Ezentúl nem lesznek ilyen problémáink — így a párttitkár. — A számok mindig beszélnek és igazolnak. Gyekorlati példák; az egy holdra jutó növényvédelem a nagyüzemben 500 forint. Ebben minden benne van, növényvédőszer, munkadíj, anyagköltség. Ez a kisüzemben 2200 forintba került, fía nem is Ilyen „egyenes síkon", de ez áll a két szövetkezet viszonyára is. Konkrétabban, az egyesülés után az adminisztratív munkaerőnél évi 400 ezer forintos megtakarítás lesz. A beruházásnál, szemben az egy- másfél millió forintos beruházással, évi 4 milliót tudunk beruházni — bizonygatja a főkönyvelő. A másik nagy téma Rúzsán a szövetkezeti társulás,' együttműködés. Az élen járnak ebben. Tavaly három társulás alakult. Egy: a háztájiban megtermelt tej begyűjtésére, a Juhász Gyula, a Szivárvány, a Népsza* badsag és a Napsugár Tsz egyesült. Egy év alatt a tiszta haszon 355 ezer forint volt, ezt a teljesítés arányában felosztottak. 1969. áprilisától a két zákányszéki szakszövetkezet ia csatlakozott. Kettő: triticale termesztés si társulás, amelyben a rús zsai Népszabadság, Napsugár, a forráskút! Haladás, a balástya! Móra Ferenc Tsz mint alapítók, később pedig az ásotihalmi Szabadságharcos is működik. 600 holdon termesztik a homoki táj új gabonáját. Harmadik: a hűtött tároló épitésére létrejött társulási amely a rúzsai Napsugár; Szivárvány Tsz-ből és a két zákányszéki szakszövetkezetből áll. Szeptember végére a tervek szerint átadják a 120 vagonos létesítményt A' bekerülési költség 6 millió 300 ezer forint. Ez négy év alatt térül meg teljes egé-| szében. Közös haszon Mit kap ebből a község lakossága? A kialakuló nagyüzem gaé rancia arra, hogy több lesa a személyi jövedelem. A korábbi időkben Szegedre kel-í lett beutazni gyümölcs-zöldségfélékért, azt most már itt a faluban is olcsóbban meg-; vásárolhatják. Sz. L t I n 1 A lÁthaiá •Zá a § ti £ S S LojsIU 19. MI LESZ A LÉGIÓVAL? 1962. május 17-én így írt a Le Monde: „A légiósok toborzása, amely HZ áprilisi puccs után bizonyos ideig szünetélt, tovább tart és a jövőben ls folytatódik, csupán a légió személyi állományának fokozatos csöikkentéset tervezik. Bizonyos légiós egységek elhagyták ugyan Algériát, de nem lehet beszélni tömeges távozásukról. A légiónak Algériából kivont alakulatait Djlboutiba és Madagaszkár szigetére irányították. Nincs szó a Szidi bel Abbesz légiós támaszpont kiürítéséről sem. 1856 óta ez a légió hivatalos székhelye. Esetleg idegenlégiósokat vezényelnek Korzika szigetére is, arra hivatkozva, hogy a légiót megalapító 1831-es törvény a kontinentális Franciaország területén kívül engelyezte a légió állomásozását, s Korzika kívül esik a földrész határain. (Valójában az 1831-es törvény parlamenti vitájában leszögezték, hogy Korzika ebből a szempontból Franciaország kontinentális területének a részét képezi. — A szerző megjegyzése.) A párizsi sajtó értesülései elekor azt jelezték, hogy a francia kormány korábbi ígéreteit megszegve, továbbra ls fenntartja az idegen légiót, a gyarmati háborúk hírhedt zsoldoshadseregét. Ez tükrözte a francia kormány álláspontját. De ahogy közeledett a népszavazás ideje, úgy követelte egyre határozottabban Algéria a gyűlölt alakulat kivonását.. Párizs kénytelen-kelletlen engedett. Elöször is a városokból vonták ki a légiósokat, de azután sor került a döntő lépésre is. 1962. június 22-én jelentették a hírügynökségek Párizsból: „Július elsejéig elszállítják Szidi bel Abbesz 1500 főnyi légionista helyőrségét... A 17 000 embert számláló idegen légió elhelyezése nagy gondot okoz a francia hatóságoknak. Sem Franciaország, sem a gyarmati szigetek lakossága nem kívánja az idegen, kétes elemekből álló csapatok jelenlétét. Francla-Guayana tiltakozott odaszállításuk ellen". Szidi bel Abbesz nemcsak egyszerűen katonai támaszpont, hanem a légió „szent városa". Amikor a francia kormány úgy döntött, hogy a központi laktanyát megszünteti, az elmúlás hangulatát vonla u fehér kepis katonák köré. Lázas csomagolás kezdődött. A kantinban ingyen mérték ki a maradék italokat. A légió központi épületén hunyorogni kezdtek a fénylő noonbetűk: „Légió Patria Nostra" — vagyis a légió a mi hazánk. Szerelők jöttek. Leszedték a neonfelírást. , A légió zenekara jellegzetes indulót játszott. A parancsnokság összecsomagoltatta a légió múzeumának trófeáit. Minden zsákmányolt zászlót gondosan becsomagoltak, hogy elszállítsák. Kivéve egyet. ,1885-ben a légiósok Indokínából, Tuyen Quang-ból magukkal hoztak egy zászlót. Ez később Borelli századoshoz került. 0 vitte el Szidi bel Abbesz-be. — Ez a harci zsákmány hirdesse mindig a légió dicsőséges győzelmét — így végrendelkezett a százados. — Legyen a zászló mindig Szidi bel Abbesz-ben. De csak addig, amíg a város fölött francia trikolort lenget a szél. Félvad törzsek szertartására emlékeztető jelenet a légió Szidi bel Abbesz-i búcsújának a napján. Gyászzenét játszott a zenekar és az lndokiniai zászlót elégették a laktanya udvarán. Folyt a bor, zengett az induló. A csapatok felsorakoztak. Hosszú autóoszlopok vitték Szidi bel Abbesz helyőrségét a tengerpart felé. „Finale et Prélude" így jellemzik a légió hivatalos történetírói ezt a napot. Búcsú Afrikától. Búcsú a francia gyarmatbirodalomtól. Búcsú a kalandtól. Korzikán kötött ki velük a hajó. Más egységek a Marseille-tói néhány kilométerre levő Aubagne városka lafc tanyáiba kerültek. Nem fogadták őket szívesen. Korzika szigetén Bastia kikötőjében és Ajaccioban, Napóleon szülővárosában tüntettek ellenük a sziget felháborodott lakói. — Fasiszták! Gyilkosok! — kiabálta a tömeg; Fel kell oszlatni a légiót! Meglátogatta az egységeket új állomáshelyén a Newsweek című amerikai lap riportere. Megállapította, hogy a légió veteránjai között hihetetlenül nagy volt az SS-ek arányszáma, akik most Korzika szigetén és a Marseille melletti laktanyában álmodoznak a közelmúltról, amikor az OAS ural mintegy ötven dollárt fizettek minden megölt emberért. , — Hiába — sóhajtott fel az amerikai lap riporterének Aubagne-ban egy tapasztalt altiszt —, a légió a'z atomkorszakban elavult, hát meg kell szüntetni. Ez tévedés. Nem az „atomkorszak" tette elavulttá a légiót, hanem az ázsiai és afrikai népek szabadságának és függetlenségének a korszaka. Franciaország ugyanis az „atomkorszakban" is Igyekszik felhasználni a zsoldosokat. A légió •néhány egységét a hadügyminisztérium Óceániai korállszigebére küldte, ahol a francia tudósok a nukleáris fegyvereket próbálják ki. Kezdettől fogva részt vesznek a kísérleti' telep építkezési munkálataiban a légió különleges alakulatai. A Mururoa-szigetról küldött, feltehetően cenzúrázott leveleikben a katonák mint a technika és a civilizáció előőrseiről írnak önmagukról. — Modern Robinsonok vagyunk. Egy kis életet hozunk a koráll-szigeti lakók unalmába — ír.:a valahonnan Polinéziából egy légiós. — Megfűszereztük egy kicsit a Sandwich-szigetoket... Ml lesz a légióval? Bar az egységei jelenleg még ott állomásoznak Polinézia szigetein, Korzikán. Marseille mellett, Madagaszkáron, es Szomáliában, az alakulatnak mégsincs Jövője. Csák múltja. De egyetlen fejezetét kivéve — az is dicstelen. | (Vége.) |