Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

Szöveg nélküli Üzenet a csillagokból Kotyatai Hazánkban kereken négy évtizede dolgozzák fel a kutyák veszettségével kapcsolatos adatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják: igen eredményes a kötelező védőoltás. Ennek a ténynek a hangsúlyozása annál is inkább fontos, mert egész sor nyugat-európai államban nem kötelező az ilyen megelőző jellegű védekezés és ezeken a helyekeh a betegség komoly gondot okoz. Az oltások bevezetésének lényeges előzménye van. A védekezést kötelezően előíró rendelkezés meghozatalát megelőző utolsó évek (19Ű9—1933) átlagát nézve 650 és 1500 között ingadozott országosan a veszett ebek száma. Eezkben az években csak a fővárosban 20— 70 kutyán állapították meg ezt a veszedelmes fertőzést. 1928-tól 1937-ig több mint 40 000 kutyától megmart ember kapott hazánkban védőoltást és ennek köszönhető, hogy közülük csupán 28-an haltak meg. Az, hogy ma már viszolygás nélkül simogathatjuk kedvenceinket, a kutyákat, lényegében az állatorvosok által sürgetett rendelkezésnek köszönhető. A kötelező oltásokra kezdettől fogva egy flx-vírustörzzsel megbetegített juhok központi idegrendszereiből, a karbolsavak és a glicerinek hozzáadásával előállított anyagot használnak. 1949 óta hazánkban lényegében ismét megszűnt az ebek terjesztette veszettség. Az állategészségügyi szervek most a rókák irtására koncentrálnak. Idén 40 000 ködgyertyával újabb irtóhadjáratot indítanak és ezzel most a vadon élő állatok fertőzöttségét igyekeznek megszüntetni. Ahogy közeledünk ahhoz az időhöz, amikor az ember leszállhat űrhajójával más bolygókra, úgy nó az érdeklődés a természettudomány, a csillagászat iránt. Ezért kerestük fel dr. Kulin Györgyöt, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóját, hogy néhány kérdésünkre válaszát kérjük. — Hat évtizede nem tudják megállapítani, hogy ml robbant Szibériában. Éppen ezért első kérdésünk, mi a tudomány mai álláspontja a szibériai Tunguzjeienségről? — A Tunguz-jelenség, mely 1908. június 30-án volt, valójában igen sok találgatásra adott okot. Az egyik az, hogy csaknem két évtized múlva tudták az első expedíciót megszervezni. Az egész környék mintegy 40 kilométernyi körzetben le volt tarolva. Sok expedíciót vezettek azóta is oda, s azt tudom mondani, hogy még a mai napig sincs egészen tisztázva e jelenség, de elmondhatjuk, hogy azoknak a fantasztikus elképzeléseknek, amelyek napvilágot láttak és látnak különböző újságoklejátszódott, kiválthatott olyan nukleáris folyamatokat, amelyeket a fizika ma még nem ismer. A tudomány mai álláspontja szerint csupán arról volt szó, hogy vagy egy üstökös magja vagy egy kisbolygó volt a jelenség oka, esetleg ezek kapcsán olyan fizikai jelenség, amelynek magyarázatát még nem ismerhetjük. A többi mind csak fantázia. — A sajtó, rádió, televízió sokat foglalkozott mostanában az úgynevezett ismeretlen repülő égitestekkel, csészealjakkal. Hallhatnánk valamit ezek lehetőségéről? — Ezekkel kapcsolatosan egyaránt lehet 6zó valószínűségről, lehetőségről, de tényekről is. Az USA-ban több bizottságot létesítettek, amelyek eddig mintegy 40 ezer jelenséget vizsgáltak meg. Mindössze négy olyan maradt, amely tudományosan ugyan értékelhető volt, de ezek is annyira homályosak voltak, hogy nem lehetett jelenség. Az élet fejlődésétudni, milyen természeti je- hez szükséges milliárdnyi inlenséggel téveszthették ös6ze. /„-—z-jze „„„i„-„ „ , ., Mindezek azonban, amelyek for™fclót csakls 32 ónás a nyugati folyóiratokon ke- molekula tudja tárolni, resztül eljutottak hozzánk, egyetlen atom nem. Ezért ban, képeslapokban, n^m sok legtöbbnyire szenzációnak bi- mondjuk azt, hogy az életfeltételezésnek kevés a valószínűsége. Azonban a iitopánspermának már nagyobb a valószínűsége. Eszerint kőzetekbe zárva, meteor formájában jön át az életcsíra a Földre. Viszont még nem találtak olyan meteort, amelyben szerves élet nyomait felfedeztek volna, bár igen magasan szervezett molekulákat már talállak ezekben az „égi vendégekben". Azt már tudjuk, hogy a földi élet egy kozmikusán kialakult környezet terméke. Azt. hogy nálunk fehérje alapú élet van, ennek — többek között — a hőmérséklet, a gravitáció, a légnyomás és a légösszetétel az oka. A Földön az élet akkor alakult ki. amikor a Földnek még nem volt oxigénje, amikor metán és ammónia volt csak a légköre. A mai tudomány szerint az élet mindenképpen makromolekulákhoz kötött Síroktól Kapuvárig Tallózás a megyei lapokban alapjuk van. Felfedezésekor a Tunguz-jelenségre azt mondták, hogy bizonyára anti-anyagból van. Ám aztán megcáfolták ezt az elképzelést is, és azt állították, hogy valószínű a világűrből jött idegen űrhajó volt ez az ismeretlen test Nos, a két legnépesebb szovjet expedíció vezetője, Solotov és Florenszkij, alapos vizsgálatokat végeztek, de ők sem jutottak eredményre. Az egyik tudóö szerint vagy üstökös, vagy kisbolygó robbant fel az űrben a föld felszíne fölött 3—4 kilométernyi magasásgban, s ez okozta ezt a hatalmas pusztítást A málá°gny^ntASozS £ számtalan másfajta szögezte, hogy a legalapo- va"aciója is lehetséges, mint sabb vizsgálatok után is csak amilyen a Földön van. Sőt, azt tudják mondani, egyet- ha egy kicsit kitekintünk a len hitelt érdemlő eset sem „hódV.,, .. , ,, volt, amely arról tanúskod- ^gba, azt mondhatjuk, elég hatna, hogy más bolygókon, labihs ez a földi élet mert illetőleg naprendszerünkben a fehérjék csak nagyon szűkis értelmes lények élnének, re szabott hőmérsékleti ha— E»yre többször felvetődik tárok között léteznek. Lehet5 !,.r.rtM?y"naz ta, hogy iétrejönU^mi^^V"™.^^ nek más makromolekulák is. tői? amit a földi ipar is létre tud — Már régen felvetődött hozni (kenőolajak), amelyek az az elmélet, hogy az élet va- szintén makromolekulákból la™mtSh » áIlnak- Csakhogy ezek a földi kozmoszon keresztül jutott ,...., , , . . Valamilyen korhlmények között bomléel a Földre „ sik felfogás szerint olyan áramláson keresztül eljutot- konyak, instabilak. De pélégési nyomokat találtak, tak az életcsírák a Földre és dául egy hidegbolygó köramelyek valamilyen nukleá- itt megfelelő környezetet ta- nyezetében már stabilak le ns energia felszabadulására lálva kibontakozott a mai , „ már 6tabilak leadhatnak lehetőséget. A tu- gazdag földkép. Kétféle páns- "étnek. Nagyon valoszmű, dós Solotov azt mondta, hogy perma-elmélet van. Az egyik hogy ugyanúgy, mint ahogy a szilícium köré is csoportosulhatnak óriás molekulák. nem idegen űrhajó atomtöl- az úgynevezett rádiópánspertete robbant fel, hanem az ma-elmélet amely szerint . „ „ , , , sugárnyomás taszítana át a az energiasűrűség, ami ezzel világűrön keresztül ezeket az a „meteor"-jelenséggel együtt életcsírákat Am ennek a ff Áz NSZK „négerei Egymilliónál több a vendégmunkás A Német Szövetségi Köz- lehetetlenné válna, ha a kül- kentő tendencia nem alábetarsaság „négerei" — fehérek. A Földközi-tenger országaiból toborozzák őket. Egész toborzó bizottságok dolgoznak Európában, hogy vendégmunkásokat vigyenek a nyugatnémet tőkéseknek. Fiatal, 35 évnél nem idősebb, erős és egészséges férfiakat. A szervező apparátus elég testes és meglehetősen szívós. földi munkaerőt nem biztosi- csülendö tényező." tanank." Hogy miminden tartozik még, immár a személyes éleiben a vendégmunkások „negerségéhez", annak illusztrálására újra csak a Die Tat jön segítségre, amely három •olasz férfi panaszaiból ad szemelvényeket. Angelo: „ ... £gy mindnyájan, akik 3 napnál jelentésük — a Frankfurt am tovább voltunk betegek, viszÁ súrlódás ellensúlya Gazdaságilag is igen nyös ez az NSZK-nak. közgazdászok muSS metíellnő. Die.Tat" szakaptúk a papírjainkat. Be közgazdászok munkaközössé- i]p _ • pr_ gének értekezleten egy tekin- ™ ^nthogya küÉöMek hívtak az üzemvezetőhöz, aki azt mondta: keress magadmagas, jelentős költségcsök- nak valami mást!" Carlino: kentő tényezőként jelentke- "Ma ls ez .a helyzet, hogy télyes szakember, dr. Kade kö,ö nőtlelick száma igen professzor nem szerenyeb- unu.i^.nu. ben beszélt, mint ahogy itt következik: „A Földközillenik pi az iskoláztatás beteg- reMel közlik velünk: ma „er szilárdan nemet kezekben e|Mj£ nincs murlko, vagy csak 3_4 jelentéktelen az oktatási költ- órát lehet dolgozni, de az elvan, a szövetségi munkaközvetítő hivatal jelenleg a /öld- segráfordítás a németekkei maradt órákat nem fizetik közi-tengert munkwfelvevó öss-eJhas0„Ht mivel... helyeken 250-300 tisztviselőt buovyos általános iskofoglalkoztat. Nem lebecsülhető tényező a felvett munkások elszállítása. A különvonatok egész hálózata bonyolítja ezt le." Piszkos munka meg... Egy helyiségben elfelejtettük eloltani a villanyt, a barakkban minden lámpát kikapcsoltak, 14 napig sötétben voltunk." lai végzettseggel kerülnek hozzánk. Egy kezdő növendék tanítása az államnak évi 700 márkába kerül. Minthogy egymillió külföldi munkás dolgozik az NSZK-ban, ez néhány milliárd márka megtakarítást jelent." Miért kell a nyugatnémet . ** a bérdkön is jön némi iparnak ez a sok fehér „né- haszon" Mert egy másik szak" ger"? A professzor ezt is megmagyarázza: „Fizikailag jobban bírják ezek a külfölkdtmamelvre némít ^ ember nagymértékű munkaerőhiány sok 80 százaléka külföldi, Aivítv^-iv s viiuxiAi keletkezne ... a munkaerő pi- már 5 halálos baleset történt, nem vallalkoztk A külföldi ^ feKÜUtég És különö. A külíöidieknél a baleseti munkások muveltsegi szintje sen a héralakulás tekinteté- arány 100 százalékkal magaugyanis alacsony,^ szinte bar- ben veszéiyes súrlódás követ- sabb, mint a németeknél. Az egyik üzemben kimutatták az ezer munkásra eső baleseteket. Ez a németeknél 7,2, a külföldieknél 16. A Szövetségi Vasút ezen is túl tesz — ott 36,4 baleset esik ezer külföldi munkásra. SZ. S. I. jelentés — bár szemérmesen fogalmaz — körültapogatja a dolgot: „Az 1 millió 200 ezer küföldi munkás nélkül igen bárok. Minden piszkos £ ^ Q km munka jó az o szamukra. Y Tudjuk nagyon jól, hogy sok f°ldi munkasok foglaíkoztaesetben a szemétszállítás is tasaval kialakított bércsbkNagyobb veszélyben És ezek az európai „négerek" nem drágák. Az NSZK egyik statisztikája szerint a frankfurti földalatti vasút építkezésén, ahol a munkaamelyek képesek tárolni az élethez szükséges információkat, ugyanúgy lehetséges olyan életforma is, amelyben a létező élő mínusz 150 fokon érzi ugyanolyan jól magát, mint mi a plusz 15 fokon. Mi hiszünk abban, hogy az életnek sok más változata is van. Nem biztos az sem, hogy mi, emberek jelenítettük meg az életnek a csúcsát. Mennyi idd múlva Jnthat el az ember Idegen bolygóra7 — Ennek az évszázadnak a végére az ember le fog szállni a Marson. Hogy a Vénuson leszáli-e, az még nem biztos. De a mostani ismeretek, a technikai megoldások hatványszerű fejlődését figyelembe véve, sor kerülhet rövidesen naprendszerünkön belüli bolygóközi űrutazásra. Ezen a héten hat megyei lapban, a Heves megyei Népújságban, a Kelet-Magyarországban, a Békés megyei Népújságban, a Pest megyei Hírlapban, a Dunántúli Naplóban és a Somogyi Néplapban találtunk olyan érdekes írásokat, melyeket továbbadhatunk olvasóinknak. Tévéközpont a A tévé-kamerák hetek óta közszemlén állnak, már elkészült a kamerákat az üzem gépeivel összekötő kábelvonal is. A két monitor és a Simca-vevőkészülék is adásra kész. Még néhány nap és felhangzik a „tubusszignál" és működni kezd a siroki tévéközpont. Egy gombnyomás és a főmérnök szobájából az ipari televízió segítségével látni lehet majd, hogyan készül a világhírű siroki tubus. Befejezés előtt van egy processograph berendezés is, mely minden gép működését ellenőrzi és hiba, áramszünet esetén riasztja a diszpécser-központot. Levéltári anyagok cseréje Érdekes rakománnyal gördült be Nyíregyházára a napokban két román teherautó. A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Levéltár egy iratrendezés alkalmával felfedezte, hogy sok román érdekeltségű értékes okmányt őriznek, ugyanakkor tudomásukra jutott az is, hogy a régi Szatmárnémeti levéltár iratai fontos szatmári dokumentumokkal Kolozsvárra kerültek. Az iratokat most kicserélték. A nyíregyháziak birtokába jutott levéltári anyag értékes iratokat tartalmaz »z 1850-1901 közötti időkből, a mátészalkai, a csengelei és a fehérgyarmati járás főszolgabírói nak aktái közül. Feltárul bennük az osztrák mintára szervezett. közigazgatási rendszere. A románok cserébe az 1920—1940-ből való anyakönyvi adatokat tartalmazó dokumentumokat, iktatókönyveket vittek haza. Orosházi konzervek Japánba A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyárában igen sok közkedvelt konzerv készül. Igen jól sikerült például az úgynevezett solymász mártás, gombával és baromfihússal ízesítve. Az angol ínyencségek megnyerték a megrendelők tetszését. Az orosházi gyár a világ minden tájára exportál. Híres vásárokra, nemzetközi kiállításokra kap meghívást. Jövőre például részt vesznek a japán világkiállításon is. Szerelés gebinben A fővárosban honos javítószerelő vállalat, a JAVSZER megkezdte Pest megyei szolgálatát villany-, víz-, gázszerelő, lakatos, festő, mázoló, parkettás, üveges, asztalos, kárpitos, kőműves, tetőfedő, ács és más szakmákban. Nyolc szerelőjük fő foglalkozásban, negyvenhat mellékfoglalkozásban dolgozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy g munkahelyen eltöltött idő után mennek ki a javítás színhelyére és a beszedett munkadíj 60 százaléka a saját jövedelmük. A vállalat minden munkáért garanciát, felelősséget vállal, szükség esetén annak anyagi következményeit is. A JAVSZER munkábaállása Pest megyében javítja a lakosság ellátását. Pécsett is gond Általános vélemény, hogy még sohasem volt annyira szemetes Pécs, mint ezekben a hetekben. A Köztisztasági Vállalat vezetői elismerik a tényeket Hozzáteszik azonban, hogy ma már 35 ezer pécsi ház szemetét kell elszállítaniuk amihez csak hat kuka-autó, nyolc másféle teherautó, és három lovaskocsi áll rendelkezésükre. A kuka-autók tíz évesek, következésképp rég kiszolgálták az idejüket Bár örökké toldozzák-foldozzák őket, még így is csak kéthárom jó a hat közüL A jövőben egy új kuka-autót kapnak, s ami még többet ér, konténeres szemétszállító autót is. Harminc, harmincöt kónténer tartozik hozzá. A teli tartályokat ezentúl nem fogják kiüríteni, hanem eegyszerűen kicserélik egy . üressel. Egy konténer űrtartalma 5 köbméter, tehát ötvenszer annyi szemét fér bele, minjt a kuka-tartályba. nagyjat A Tanácsköztársaság emiekének adózva rézkarcsorozatot jelentetett meg a megyei tanács Somogy megye nagyjai címmel. A névsor: Berzsenyi Dániel, Beszédes József, Csík Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fodor József, Gábor Andor, Kapoli Antal, Latinka Sándor, Nagybáthy János, Noszlopy Gáspár, Pálóczi Horváth Ádám, Rippl-Rónai József, Tóth Lajos, Vaszari János, Vikár Béla, Zichy Mihály, Zrínyi Miklós, Xantus János. Valamennyiük hírneve túljutott a megye-határon, alkotásaikkal, életükkel példaképek lettek. A rézkarcsorozatot somogyi művészek készítették: Bors István, Csurgói Máté Lajos, Honty Márta, Szabados János. Varga Hajdú István és Weeber Klára. Reklám az újságban 6 DÉLMAGYARORSIÁG SZERDA, 1969. ÁPRILIS 16. B. L. olvasónk lóvéiéból: „Art tapasztalom, hogy a szerkesztőség a megnövelt oldalterjedeleíf: lehetőségét Jórészt hirdetések közlésére használja fel. Minek ez a sok reklám? Ezt ls ml fizessük meg? A hirdetések helyén ls közöljenek olvasnivalót!" Többen is szóltak és írtak már ebben az ügyben, ezért szükségét érezzük, hogy szót értsünk róla olvasóinkkal. De mindenekelőtt tényekkel, számokkal szeretnénk bizonyítani. A hirdetésre szánt felület a Délmagyarország terjedelmének 10—12 százalékát nem haladja meg. Karácsony vagy húsvét táján igen, a szombati napokon szintén — de évi átlagban ehhez az arányhoz tartjuk magunkat. A nyolcoldalas újságra ugyanúgy szerkesztési elvként gyakoroljuk ezt, mint korábban. Ha hirdetőink igénye ennél nagyobb, kiadónk növeli a lap terjedelmet (volt rá példa az idén is: egyik szombaton 10 oldalas, egyik vasárnap 16 oldalas lápot adtunk 8. illetve 12 oldal helyett), s ennek költségét nem hárítottuk a példányonkénti vásárlókra sem, az előfizetők pedig mindig a szokott összegért kapják a lapot. A reklámellenes szemlélet nem viselhető el, mert például Szegeden az egyetlen állandó hirdetési fórum a Délmagyarország. A lakosság apróhirdetéseinek, a vállalatok munkáskereső közleményeinek, az üzletek Információs keretes reklámainak tájékoztató szerepük is van, megjelenésükhöz közérdek is fűződik, közlésüket az említett arányig nem utasíthatjuk el. A megélénkült gazdasági mozgásban valóban nagyobb a reklámigény, de ha a lap arányainak normális mértékét ez meghaladja, kiadónk ezután is a terjedelem növelésével keres módot a kielégítésre, árváltoztatás nélküli Olvasóink megnyugtatására közöljük ezt a magyarázatot. Hazánkban a lapkészítés nem üzleti vállalkozás. A hirdetések ugyan hozzájárulnak az újság anyagi lehetőségeinek növeléséhez, de erre szükség is van a nagyobb terjedelem, a gyors hírszolgáltatás, a képek es rajzok nagyobb aránya és a színvonalemelés biztosításához. Megnyugtatásul elmondhatjuk tehát: nem lopunk el olvasóinktól tenyérnyi felületet sem a reklámok javára.