Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

< Épületelemek a mezőgazdaságnak A Típustervező Intézet és Agrot-rv együttműködésével tervsorozatok készültek korszerű sertéstelepek és tehenészetek építésére. Az idén 26 termelőszövetkezet és állami gazdaság építkezik a tervek alapján. A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai szállítják a több célra egyformán használható, tipizált épületvázr-elemeket és szigetelő lapokat. Az idén átadják a mélykúti és tápéi termelőszövetkezet 300 férőhelyes tömbösített sertéstelepét E modern nagyüzemek évente 5760 hízót, tehát élősúlyban 66 vagonnyi sertéshúst szállíthatnak a piacra. KGST-bizottság ölése Napirenden a szénbányászat feladatai Kedden plenáris üléssel ért véget a KGST szénbányászati állandó bizottságának 30. ülése, amely ápril's !0-én kezdődött Budapesten. Az ülésen részt vettek az európai KGST tagországok küldöttségei. Meghívottként részt vett a bizottság ülésén a Nemzetközi Munkaügy: Hivatal megbízottja. A küldöttségek vezetői meglátogatták a borsodi és a pécsi szénmedencét, valamint a Bányászati Kutató Intézetet és részt vettek a Haldex magyar—lengyel közös vállalat ünnepi felügyelő bizottsági ülésén. Az állandó bizottság intézkedéseket irányzott elő a KGST 22. üllészakának és a végrehajtó bizottság üléseinek határozataiból következő szénbányászati feladatok megoldására. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást az országuk szénbányászata 1971—1975. évi fejlesztési terveinek egyeztetésével kapcsolatos tanácskozásokról. A bizottság megvizsgálta a különböző szénfajták leghatékonyabb felhasználása és az e téren lehetséges KGST-együttműködés lehetőségeire vonatkozó javaslatokat. Jóváhagyólag tudomásul vette a tudomány os-műszaki tanácsok javaslatait több műszaki kérdés megoldására, így a bányák modell-tervezésére, a bányatechnika tökéletesítésére és a fokozására. A politizálóbb pártszervezetekért Visszafogott gyeplők Beszélgetés a bérügyekről a falemezgyári szb-titkárral A Szegedi Falemeegj ár a nagyváros szélén van, a közigazgatásilag nem Szegedhez tartozó dorozsmai lakosok előbb és gyorsabban eljutnak a gyárba, mint a szegediek. Egyébként is sok vidéki, falusi ember dolgozik a gyárban, s így tavaszszal növekszik a munkaerőhiány is, mivel a falvak lakói könnyebben búcsút mondanak az üzemnek, ha „nyit" a természet. A munkaerőszervezeti vezetőség, de gondolom a gazdasági vezetők is úgy értelmezték, hogy inkább egyszerre, év végén majd megkapják a munkások. Ebben is van némi igazság, de csak féligazság. Utólag az szb-titkár is elismeri helyes véleményével: — A munkaerő-gazdálkodásunkra is jobb hatást tudunk gyakorlani, ha a mindennapos béreknél e rendes helyzetet azonban befolyá- n6vekedés iátható. érezhető Az új felvételeknél tagadhatatlan az előny, hiszen mindenkinek az az első kérdést, hogy mennyi a kereset. A keresetnek viszont a legkézzelfoghatóbb ténye a havi fizetés. Elmondta még Vass Sándor, hogy eredetileg 2 százalékos bérfejlesztést terveztek 19G8-ra. s csal; későn vették észre, hogy elmaradtak a lehetőségek mögött. A vállalatnál érvénybe lépett az új kollektív szerződés. amely két esztendőre a törvényt jelenti a falemezgyárban. E törvény szabja meg a bérfejlesztési tenni valókat, lehetőségeket is. Az idén másképp lesz, mondják a szakszervezet vezetői. — 1967-hez viszonyítva 3 százalékos bérfejlesztést tervezünk. Jövőre pedig 5 százalékot a tavalyelőttihez képest. Az szb feladata, hogy a rendelkezésre álló bérfejlesztést, összegszerűen is széthogy mely munkaterületeken kell alapbéresíteni, vagy hol kell a személyi béreket emelni. solni is lehet: a technikával, a gyári körülményekkei, 9 nem utolsó sorban a bérekkel. Ez utóbbiról beszélgettünk a falemezgyár szakszervezeti tanácsának titkárával, Vass Sándorral, mert olyan hírek keringtek, hogy a falemezgyárban tavaly nem használták ki a bérfejlesztési lehetőségeket, megmaradt a pénzük. — Rázós ügy a bérkérdés — mondja Vass Sándor. — Mi ugyan felhasználtuk az 1967-es szintet, csak az emelés lehetőségét, a fejlesztést nem. Persze végül az is a dolgozókhoz került a részesedési alap felosztásakor. Pontosan 348 ezer forint volt az az összeg, amely az R-részből a dolgozókhoz jutott a múlt év folyamán. tűsnek éppen a nyereséges gazdálkodás a fedezete. Csak abból, a részesedési alapból lehetséges növelni a munkások keresetét. Megkérdeztem Vass Sándort. hogy elegendőnek tartja-e az idei 3 százalékot — amelynek kiinduló alapja az 1967-es bérszínvonal. Ez ugyanis nem valami magas, összegszerűen is csalt 450 ezer forint. Kiderült, hogy közbeszól sok minden, többek között a piac is, a megrendelők, az. igények. — A szakszervezet — mondja — nem licitálhat bizonytalan dolgokra A kiút keresésében viszont sokat segíthet a szakszervezet, a vállalat egész kollektívája. Természetesen a döntő lépéseket a gazdasági vezetőknek kell megtenniük, hogy a stabilitás biztosítsa a dolgozók idei bérfejlesztését. azt a tisztes összeget, amelyet elvárnak ettöl a régi, s termékeivel versenyképes faipari vállalattól. Gazdagh István A

járási párt-alapszervezeti taggyűléseken már megtárgyalták vagy napirendre tűzték a tömegek körében végzett politikai munka helyzetét és feladatait. E párttaggyűlésekről érdemes járási számvetést is végezni. Az MSZMP IX. kongreszszusának határozata alapvetően megszabta a tömegek körében végzett politikai munka tartalmát és szervezeti kereteit. A kongresszus kiemelte, hogy a tömegek megnyerése politikánk számára mindennapos politikai, gazdasági és állami tevé, . ._. , kenység. Ahhoz, hogy a nagy munkabiztonság | tijmegek elfogadják, kövessék és végrehajtsák a párt politikai és gazdasági célmmmm•••••• kitűzéseit, a kommunistáki nak, a vezetőknek nap mint 1 nap ott kell lenni az emberek körében, válaszolniok kell kérdéseikre, véleményes eszmecserét kell velük folytatni. \ E fontos politikai elvből kiindulva tárgyalta meg és határozta meg a feladatokat a megyei pártbizottság 1968. áprilisi ülésén. Az elemzésekből arra a fő következtetésre jutott, hogy a meglevő eredmények mellett javítani kell tömegpolitikai tevékenységünket mind tartalmilag, mind szervezetileg. A fő hangsúlyt arra kell helyezni, hogy hatásunk minél nagyobb tömegekre terjedjen ki, minél gyorsabban reagáljunk a kérdésekre, tisztázva az elmélet és a gyakorlat által felvetett problémákat. A IX. pártkongreszszus határozata, illetve a •negyei pártbizottság állásfoglalása alapján a szegedi járási pártbizottság is megtárgyalta e témakört az 1968. december 21-i ülésén. A járási pártbizottság állásfoglalása nem törekedett arra, hogy minden kérdést elemezzen és minden kérdésre választ adjon. Hiszen az is a pártmunka új stílusának és munkamódszerének lényeges eleme, hogy az egyes állami, gazdasági és társadalmi szervek — a fő kérdések és elvek meghatározása alapján — kidolgozzák a maguk területére a sajátos mondanivalót és gyakorlatot. Az állásfoglaláson vörös fonalként vonul végig az önállóság és a kezE tekintetben n^m közömbös, hogyan jutottak hozzá a gyár munkásai a bérfejlesztésre szánt összeghez. A havi bérük, normatételük értéke, órabérük nagysága emelkedett-e, vagy év végi állománycsoportonként jutalomként került tárcájuk- ossza, meghatározza, ba a pénz? — Egyes területeken alapbért növeltünk. Az emelés fele az alapbérhez csatlakozott, a többi a normák túlteljesítésénél lett kifizetve. Persze az is kiderül, hogy a gyárban sokkal tovább „elmehettek" volna. A rendelkezések szerint 4 százalékig. — Igen, addig — mondja az szb-titkár —, de né csak 1.4 százalékot vettünk igénybe menetközben. A fennmaradó 2,6 százalék került a részesedési alapba és ügy a dolgozókhoz. Ezzel az eljárással nem értett egyet a szakszervezetek megyei bizottsága. A megyebizottság azt az elvet szorgalmazta, hogy a bérfejlesztést lehetőség szerint menetközben, de inkább még az esztendő elején perfektuálni kell. Ez lenne a lényeg. A falemezgyári szakA kereseti viszonyokat figyelembe véve a szegedi gyárban közepes bérszínvonalat találhatunk. — Ez nem valami magas — mondja Vass Sándor —, de jelenleg csak ekkora öszszeg áll a rendelkezésünkre... A dolgozók a reáljövedelmek alapján ítélnek, s ebben teljes mértékben igazuk is van. Az a vállalat érezhet stabilitást talpa alatt, amely a piaci versenyben kiválónak minősül és magas, de tisztes nyereséggel gazdálkodik. A bérfejlesztésnek ma már nincsenek plafonjai, a íégebbi 4 százalékos határt feloldották. De a bér fej leszOscar-díjat kapott a Háború és béke deményezés ösztönzése, bátorítása és erősítése. Nem azzal segítjük elő ugyanis a tömegek körében végzett nevelő munka javítását, ha minden szervre és területre „érvényes igazságokat" fogalmazunk meg, inkább talán azzal, ha e szerveket és testületéket megtanítjuk önállóan dolgozni és gondolkodni. Az utóbbi években a párt-, állami, gazdasági és a társadalmi szervek politikai tevékenysége a járásban is megélénkült. A pártszervezetek mellett és irányításával a gazdasági és állami szervek felismerték és alapvetően értik, hogy tevékenységi körüktől nem választható el a politika. Mindenekelőtt nagyon fontos eredmény, hogy a pártszervezetek hozzáértése és politikai tevékenységük színvonala sokat javult. A pártszervezetek alkalmasabbak a tömegek körében végzett politikai munkára, mint néhány évvel ezelőtt, bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a követelmények és a valóság, a lehetőség nincs mindig összhangban. A

politikai munka javuló tendenciája eredményeként megnőtt a tömegek politizáló tevékenysége és igénye. Megélénkült a politikai közhangulat és ahol ezt okosan irányítják és felhasználják, ott pozitíven érezteti hatását a társadalmi életben. Növekedett a helyi szervek felelőssége és kezdeményezőkészsége. Több községünkben jó kezdeményezések váltak valóra. Községi vezetőink többsége érti és jól érti, hogy a helyi politikai munka felelőssége az ő vállaikon nyugszik. Felnőttek ezek a vezetők, és képzettségben is alkalmasakká váltak a politikai munka magasabb szintű irányítására. A járási állami, társadalmi és gazdasági vezető szervekben dolgozók is mind nagyobb önállósággal végzik a politikai feladataikat. Egyre javul a párt és e szervek közötti munkamegosztás, azonban a jövőben ezt az önállóságot és felelősséget magasabb szintre kell emelni, minden kicsinyes gyámkodás és bizalmatlanság nélkül. Az utóbbi időben a járásban, a községekben kezd kialakulni a tömegpolitikai tevékenység új rendszere és módszere, amelynek a lényege az, hogy minden szerv és község a járási pártbizottság irányításával és segítségével önálló rendszert és módszert alkalmaz, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Miközben joggal állapíthatjuk meg eredményeinket és örülünk annak, hogy közös erőfeszítéseink mind több sikerrel járnak, szólni kell problémáinkról, a politikai munka hiányosságairól. itt sem vállalkozhatunk teljességre, inkább néhány alapvető hiányosságra hívjuk fel a figyelmet. A politikai tömegmunka megélénkülése mellett még mindig találkozni olyan nézetekkel, amelyek lebecsülik, vagy háttérbe szorítják a mindennapos politikai nevelő munkát. Ügy vélik, hogy rendeletekkel, intézkedésekkel mindent meg lehet oldani, illetve az a véleményük, hogy fizessünk többet, és akkor egycsapásra jobb lesz az emberek hangulata, és könynyebb lesz velük megértetni a párt politikáját. Miközben nem becsüljük le az anyagi érdekeltség nagy ösztönző és politikai erejét, rá kell arra is mutatni, hogy a jól dolgozó és fizető gazdasági egységeknél automatikusan nem lett jobb a politikai élet. Néhol találkozni olyan nézettel is, amely mereven szétválasztja, illetve szét akarja választani a politikai és a gazdasági tevékenységet. Ezek szerint a pártszervezet dolga a politizálás, a gazdasági szervek és vezetők dolga a gazdaság. Egyes gazdasági vezetők csak akkor végeznek politikai munkát — sokszor nem szívesen —, ha erre külön felkérik őket. Még nem érvényesül minden területen az az elv, hogy minden vezető elsősorban politikai Vezető és mint ilyen, „hivatásos" politikai munkás. A gazdasági vezetők kórében még található olyan nézet is, amely lebecsüli, másodlagosnak tekinti a politikai munkát. Sok helyen lebecsülték a kis csoportokban folytatott politikai munkát is. Kezdtek megfeledkezni arról, hogy az emberekkel a vezetőknek közelségbe kell jutni, a közvetlen vélemény- es eszmecserét nem pótolhatja és helyettesítheti semmi más. E

ddig általában hiányosság volt a községi párt- és állami szervek önálló kezdeményezése, gyors reagálása a felmerült problémákra, s ebben elmaradtak az élet követelményeitől. Ezzel még ma is lehet találkozni. Egyes helyeken nem vették figyelembe minden tekintetben a helyi sajátosságokat és lehetőségeket. Az igaz, hogy az eddigi munkamódszerek ezt nem egyszer akadályozták is. A tömegpolitikai tevékenységben általában jellemző volt — még nem is olyan régen — a „felsőbb"' utasításra és határozatokra várás, ami bizonyos fokig szükséges, de nem szabad eltúlozni. Es sose feledjük: a tömegek körében végzett politikai tevékenység nem kampányfeladat; a munka megjavító sához igyekezet is és idő is kell. SZABÓ LAJOS, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztályvezetője Becsén vulkánszerííen ömlik a gáz AP—MTI— Kt> Jugoszláv szakemberek a belgrádi szovjet nagykövetségen tárgyalásokat folytattál; arról, milyen segítséget tudnának adni szovjet szakértők a péntek óta dühöngő becsei földgázkitörés megfékezéséhez, amely már eddig öt emberéletet követelt. A Tisza mentén fekvő jugoszláv kisváros határában immár 150 méter átmérőjű kráterből ömlik vulkánszerűen a gáz. s az ellenintézkedések eddig semmiféle gyakorlati eredménnyel sem jártak. Az időjárás is kedvezőtlen, a szél mind nagyobb mennyiségű gázt hord a varos fölé. Teljes a készültség. A helyzetet még tovább súlyosbítja, hogy a napok óta tartó állandó rengés következtében az emeletes házak falai megrepedeznek. A becsed földgázkitöréssel — amelynek elfojtásában vasárnap óta magyar szakemberek is részt vesznek — a vajdasági tartományi kormány rendkívüli ülése foglalkozott. (MTI) Oscar-díjjal tüntették ki Hollywoodban a Háború és béke j című szovjet filmet, mint az 19f>8-a.s év legjobb külföldi filmjét. A képen Ludmiia Szaveljeva, a film egyik főszereplője az Oscar-díjjal SZERDA, 1969. ÁPRILIS I«. BÉLMA£YARORSTIG 3