Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

< Épületelemek a mező­gazdaságnak A Típustervező Intézet és Agrot-rv együttműködé­sével tervsorozatok készültek korszerű sertéstelepek és te­henészetek építésére. Az idén 26 termelőszövetkezet és ál­lami gazdaság építkezik a tervek alapján. A Beton- és Vasbetonipari Művek gyá­rai szállítják a több célra egyformán használható, tipi­zált épületvázr-elemeket és szigetelő lapokat. Az idén átadják a mélykúti és tápéi termelőszövetkezet 300 férő­helyes tömbösített sertéstele­pét E modern nagyüzemek évente 5760 hízót, tehát élő­súlyban 66 vagonnyi sertés­húst szállíthatnak a piacra. KGST-bizottság ölése Napirenden a szénbányászat feladatai Kedden plenáris üléssel ért véget a KGST szénbá­nyászati állandó bizottságá­nak 30. ülése, amely ápril's !0-én kezdődött Budapesten. Az ülésen részt vettek az európai KGST tagországok küldöttségei. Meghívottként részt vett a bizottság ülésén a Nemzetközi Munkaügy: Hivatal megbízottja. A küldöttségek vezetői meglátogatták a borsodi és a pécsi szénmedencét, va­lamint a Bányászati Kutató Intézetet és részt vettek a Haldex magyar—lengyel kö­zös vállalat ünnepi felügyelő bizottsági ülésén. Az állandó bizottság in­tézkedéseket irányzott elő a KGST 22. üllészakának és a végrehajtó bizottság ülé­seinek határozataiból követ­kező szénbányászati felada­tok megoldására. A küldött­ségek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az országuk szénbányászata 1971—1975. évi fejlesztési terveinek egyeztetésével kapcsolatos tanácskozásokról. A bizott­ság megvizsgálta a különböző szénfajták leghatékonyabb felhasználása és az e téren lehetséges KGST-együttmű­ködés lehetőségeire vonatko­zó javaslatokat. Jóváhagyó­lag tudomásul vette a tudo­mány os-műszaki tanácsok javaslatait több műszaki kérdés megoldására, így a bányák modell-tervezésére, a bányatechnika tökéletesíté­sére és a fokozására. A politizálóbb pártszervezetekért Visszafogott gyeplők Beszélgetés a bérügyekről a falemezgyári szb-titkárral A Szegedi Falemeegj ár a nagyváros szélén van, a közigazgatásilag nem Sze­gedhez tartozó dorozsmai lakosok előbb és gyorsabban eljutnak a gyárba, mint a szegediek. Egyébként is sok vidéki, falusi ember dolgo­zik a gyárban, s így tavasz­szal növekszik a munkaerő­hiány is, mivel a falvak la­kói könnyebben búcsút mon­danak az üzemnek, ha „nyit" a természet. A munkaerő­szervezeti vezetőség, de gondolom a gazdasági veze­tők is úgy értelmezték, hogy inkább egyszerre, év végén majd megkapják a munkások. Ebben is van némi igazság, de csak fél­igazság. Utólag az szb-titkár is elismeri helyes vélemé­nyével: — A munkaerő-gazdálko­dásunkra is jobb hatást tu­dunk gyakorlani, ha a min­dennapos béreknél e rendes helyzetet azonban befolyá- n6vekedés iátható. érezhető Az új felvételeknél tagadha­tatlan az előny, hiszen min­denkinek az az első kérdést, hogy mennyi a kereset. A keresetnek viszont a leg­kézzelfoghatóbb ténye a ha­vi fizetés. Elmondta még Vass Sán­dor, hogy eredetileg 2 száza­lékos bérfejlesztést tervez­tek 19G8-ra. s csal; későn vették észre, hogy elmarad­tak a lehetőségek mögött. A vállalatnál érvénybe lépett az új kollektív szer­ződés. amely két esztendőre a törvényt jelenti a falemez­gyárban. E törvény szabja meg a bérfejlesztési tenni ­valókat, lehetőségeket is. Az idén másképp lesz, mond­ják a szakszervezet vezetői. — 1967-hez viszonyítva 3 százalékos bérfejlesztést ter­vezünk. Jövőre pedig 5 szá­zalékot a tavalyelőttihez ké­pest. Az szb feladata, hogy a rendelkezésre álló bérfej­lesztést, összegszerűen is szét­hogy mely munkaterületeken kell alapbéresíteni, vagy hol kell a személyi béreket emelni. solni is lehet: a technikával, a gyári körülményekkei, 9 nem utolsó sorban a bérek­kel. Ez utóbbiról beszélget­tünk a falemezgyár szak­szervezeti tanácsának titká­rával, Vass Sándorral, mert olyan hírek keringtek, hogy a falemezgyárban tavaly nem használták ki a bérfej­lesztési lehetőségeket, meg­maradt a pénzük. — Rázós ügy a bérkérdés — mondja Vass Sándor. — Mi ugyan felhasználtuk az 1967-es szintet, csak az eme­lés lehetőségét, a fejlesztést nem. Persze végül az is a dolgozókhoz került a része­sedési alap felosztásakor. Pontosan 348 ezer forint volt az az összeg, amely az R-részből a dolgozókhoz jutott a múlt év folyamán. tűsnek éppen a nyereséges gazdálkodás a fedezete. Csak abból, a részesedési alapból lehetséges növelni a munkások keresetét. Megkérdeztem Vass Sán­dort. hogy elegendőnek tart­ja-e az idei 3 százalékot — amelynek kiinduló alapja az 1967-es bérszínvonal. Ez ugyanis nem valami magas, összegszerűen is csalt 450 ezer forint. Kiderült, hogy közbeszól sok minden, töb­bek között a piac is, a megrendelők, az. igények. — A szakszervezet — mondja — nem licitálhat bi­zonytalan dolgokra A kiút keresésében viszont sokat segíthet a szakszerve­zet, a vállalat egész kollek­tívája. Természetesen a döntő lépéseket a gazdasági vezetőknek kell megtenniük, hogy a stabilitás biztosítsa a dolgozók idei bérfejlesz­tését. azt a tisztes összeget, amelyet elvárnak ettöl a régi, s termékeivel verseny­képes faipari vállalattól. Gazdagh István A járási párt-alapszerve­zeti taggyűléseken már megtárgyalták vagy napirendre tűzték a töme­gek körében végzett politi­kai munka helyzetét és fel­adatait. E párttaggyűlésekről érdemes járási számvetést is végezni. Az MSZMP IX. kongresz­szusának határozata alapve­tően megszabta a tömegek körében végzett politikai munka tartalmát és szerve­zeti kereteit. A kongresszus kiemelte, hogy a tömegek megnyerése politikánk szá­mára mindennapos politikai, gazdasági és állami tevé­, . ._. , kenység. Ahhoz, hogy a nagy munkabiztonság | tijmegek elfogadják, köves­sék és végrehajtsák a párt politikai és gazdasági cél­mmmm•••••• kitűzéseit, a kommunisták­i nak, a vezetőknek nap mint 1 nap ott kell lenni az embe­rek körében, válaszolniok kell kérdéseikre, vélemény­es eszmecserét kell velük folytatni. \ E fontos politikai elvből kiindulva tárgyalta meg és határozta meg a feladatokat a megyei pártbizottság 1968. áprilisi ülésén. Az elemzé­sekből arra a fő következte­tésre jutott, hogy a megle­vő eredmények mellett ja­vítani kell tömegpolitikai te­vékenységünket mind tartal­milag, mind szervezetileg. A fő hangsúlyt arra kell he­lyezni, hogy hatásunk mi­nél nagyobb tömegekre ter­jedjen ki, minél gyorsabban reagáljunk a kérdésekre, tisztázva az elmélet és a gya­korlat által felvetett prob­lémákat. A IX. pártkongresz­szus határozata, illetve a •negyei pártbizottság állás­foglalása alapján a szegedi járási pártbizottság is meg­tárgyalta e témakört az 1968. december 21-i ülésén. A járási pártbizottság ál­lásfoglalása nem törekedett arra, hogy minden kérdést elemezzen és minden kérdés­re választ adjon. Hiszen az is a pártmunka új stílusának és munkamódszerének lényeges eleme, hogy az egyes állami, gazdasági és társadalmi szer­vek — a fő kérdések és elvek meghatározása alapján — ki­dolgozzák a maguk területé­re a sajátos mondanivalót és gyakorlatot. Az állásfoglalá­son vörös fonalként vonul végig az önállóság és a kez­E tekintetben n^m közöm­bös, hogyan jutottak hozzá a gyár munkásai a bérfejlesz­tésre szánt összeghez. A havi bérük, normatételük értéke, órabérük nagysága emelkedett-e, vagy év végi állománycsoportonként jutalomként került tárcájuk- ossza, meghatározza, ba a pénz? — Egyes területeken alap­bért növeltünk. Az emelés fele az alapbérhez csatlako­zott, a többi a normák túl­teljesítésénél lett kifizetve. Persze az is kiderül, hogy a gyárban sokkal tovább „el­mehettek" volna. A rendel­kezések szerint 4 százalékig. — Igen, addig — mondja az szb-titkár —, de né csak 1.4 százalékot vettünk igény­be menetközben. A fennma­radó 2,6 százalék került a részesedési alapba és ügy a dolgozókhoz. Ezzel az eljárással nem értett egyet a szakszerveze­tek megyei bizottsága. A megyebizottság azt az elvet szorgalmazta, hogy a bérfej­lesztést lehetőség szerint me­netközben, de inkább még az esztendő elején perfek­tuálni kell. Ez lenne a lé­nyeg. A falemezgyári szak­A kereseti viszonyokat fi­gyelembe véve a szegedi gyárban közepes bérszínvo­nalat találhatunk. — Ez nem valami magas — mondja Vass Sándor —, de jelenleg csak ekkora ösz­szeg áll a rendelkezésünk­re... A dolgozók a reáljövedel­mek alapján ítélnek, s eb­ben teljes mértékben igazuk is van. Az a vállalat érezhet stabilitást talpa alatt, amely a piaci versenyben kiváló­nak minősül és magas, de tisztes nyereséggel gazdálko­dik. A bérfejlesztésnek ma már nincsenek plafonjai, a íégebbi 4 százalékos határt feloldották. De a bér fej lesz­Oscar-díjat kapott a Háború és béke deményezés ösztönzése, báto­rítása és erősítése. Nem azzal segítjük elő ugyanis a tö­megek körében végzett ne­velő munka javítását, ha minden szervre és területre „érvényes igazságokat" fo­galmazunk meg, inkább ta­lán azzal, ha e szerveket és testületéket megtanítjuk ön­állóan dolgozni és gondol­kodni. Az utóbbi években a párt-, állami, gazdasági és a tár­sadalmi szervek politikai te­vékenysége a járásban is megélénkült. A pártszerveze­tek mellett és irányításával a gazdasági és állami szer­vek felismerték és alapvető­en értik, hogy tevékenységi körüktől nem választható el a politika. Mindenekelőtt na­gyon fontos eredmény, hogy a pártszervezetek hozzáérté­se és politikai tevékenységük színvonala sokat javult. A pártszervezetek alkalmasab­bak a tömegek körében vég­zett politikai munkára, mint néhány évvel ezelőtt, bár eh­hez hozzá kell tenni, hogy a követelmények és a valóság, a lehetőség nincs mindig összhangban. A politikai munka javuló tendenciája eredmé­nyeként megnőtt a tö­megek politizáló tevékeny­sége és igénye. Megélénkült a politikai közhangulat és ahol ezt okosan irányítják és felhasználják, ott pozitíven érezteti hatását a társadalmi életben. Növekedett a helyi szervek felelőssége és kezde­ményezőkészsége. Több köz­ségünkben jó kezdeményezé­sek váltak valóra. Községi vezetőink többsége érti és jól érti, hogy a helyi politikai munka felelőssége az ő vál­laikon nyugszik. Felnőttek ezek a vezetők, és képzett­ségben is alkalmasakká vál­tak a politikai munka ma­gasabb szintű irányítására. A járási állami, társadalmi és gazdasági vezető szervek­ben dolgozók is mind na­gyobb önállósággal végzik a politikai feladataikat. Egyre javul a párt és e szervek kö­zötti munkamegosztás, azon­ban a jövőben ezt az önálló­ságot és felelősséget ma­gasabb szintre kell emelni, minden kicsinyes gyámko­dás és bizalmatlanság nélkül. Az utóbbi időben a járás­ban, a községekben kezd ki­alakulni a tömegpolitikai te­vékenység új rendszere és módszere, amelynek a lénye­ge az, hogy minden szerv és község a járási pártbizott­ság irányításával és segítsé­gével önálló rendszert és módszert alkalmaz, figye­lembe véve a helyi sajátos­ságokat. Miközben joggal állapít­hatjuk meg eredményeinket és örülünk annak, hogy kö­zös erőfeszítéseink mind több sikerrel járnak, szólni kell problémáinkról, a politikai munka hiányosságairól. itt sem vállalkozhatunk teljes­ségre, inkább néhány alap­vető hiányosságra hívjuk fel a figyelmet. A politikai tömegmunka megélénkülése mellett még mindig találkozni olyan né­zetekkel, amelyek lebecsülik, vagy háttérbe szorítják a mindennapos politikai nevelő munkát. Ügy vélik, hogy ren­deletekkel, intézkedésekkel mindent meg lehet oldani, illetve az a véleményük, hogy fizessünk többet, és ak­kor egycsapásra jobb lesz az emberek hangulata, és köny­nyebb lesz velük megértetni a párt politikáját. Miközben nem becsüljük le az anyagi érdekeltség nagy ösztönző és politikai erejét, rá kell arra is mutatni, hogy a jól dolgozó és fizető gazdasági egységeknél automatikusan nem lett jobb a politikai élet. Néhol találkozni olyan né­zettel is, amely mereven szétválasztja, illetve szét akarja választani a politikai és a gazdasági tevékenysé­get. Ezek szerint a pártszer­vezet dolga a politizálás, a gazdasági szervek és vezetők dolga a gazdaság. Egyes gaz­dasági vezetők csak akkor végeznek politikai munkát — sokszor nem szívesen —, ha erre külön felkérik őket. Még nem érvényesül minden te­rületen az az elv, hogy min­den vezető elsősorban politi­kai Vezető és mint ilyen, „hivatásos" politikai munkás. A gazdasági vezetők kóré­ben még található olyan né­zet is, amely lebecsüli, má­sodlagosnak tekinti a politi­kai munkát. Sok helyen lebecsülték a kis csoportokban folytatott politikai munkát is. Kezdtek megfeledkezni arról, hogy az emberekkel a vezetőknek kö­zelségbe kell jutni, a közvet­len vélemény- es eszmecse­rét nem pótolhatja és he­lyettesítheti semmi más. E ddig általában hiá­nyosság volt a közsé­gi párt- és állami szervek önálló kezdeménye­zése, gyors reagálása a fel­merült problémákra, s eb­ben elmaradtak az élet kö­vetelményeitől. Ezzel még ma is lehet találkozni. Egyes helyeken nem vették figye­lembe minden tekintetben a helyi sajátosságokat és le­hetőségeket. Az igaz, hogy az eddigi munkamódszerek ezt nem egyszer akadályoz­ták is. A tömegpolitikai te­vékenységben általában jel­lemző volt — még nem is olyan régen — a „felsőbb"' utasításra és határozatokra várás, ami bizonyos fokig szükséges, de nem szabad el­túlozni. Es sose feledjük: a töme­gek körében végzett politikai tevékenység nem kampány­feladat; a munka megjavító sához igyekezet is és idő is kell. SZABÓ LAJOS, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztályvezetője Becsén vulkánszerííen ömlik a gáz AP—MTI— Kt> Jugoszláv szakemberek a belgrádi szovjet nagykövet­ségen tárgyalásokat folytat­tál; arról, milyen segítséget tudnának adni szovjet szak­értők a péntek óta dühöngő becsei földgázkitörés megfé­kezéséhez, amely már eddig öt emberéletet követelt. A Tisza mentén fekvő jugoszláv kisváros határában immár 150 méter átmérőjű kráter­ből ömlik vulkánszerűen a gáz. s az ellenintézkedések eddig semmiféle gyakorlati eredménnyel sem jártak. Az időjárás is kedvezőtlen, a szél mind nagyobb mennyi­ségű gázt hord a varos fölé. Teljes a készültség. A hely­zetet még tovább súlyosbít­ja, hogy a napok óta tartó állandó rengés következté­ben az emeletes házak falai megrepedeznek. A becsed földgázkitöréssel — amelynek elfojtásában vasárnap óta magyar szak­emberek is részt vesznek — a vajdasági tartományi kor­mány rendkívüli ülése fog­lalkozott. (MTI) Oscar-díjjal tüntették ki Hollywoodban a Háború és béke j című szovjet filmet, mint az 19f>8-a.s év legjobb külföldi filmjét. A képen Ludmiia Szaveljeva, a film egyik főszereplője az Oscar-díjjal SZERDA, 1969. ÁPRILIS I«. BÉLMA£YARORSTIG 3

Next

/
Thumbnails
Contents