Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

Szeged szellemi karaktere Eredményesebb tanácsi munka Deszken Az utóbbi időben megélénkültek a viták Szeged szellemi életéről. lem csodáiható tehát sem az, hogy a most alakult Szegedi Művészklub első vitaestjének témájául éppen ezt az aktuális kérdést választotta, sem az, hogy ez a kérdés a viták iránt egyébként eléggé langyos érdeklődést tanúsító szegedi közéletben rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. Ez a felfokozottság egyaránt dokumentálható a megjelentek és a vitában résztvevők meglepően nagy számában, valamint az ankét hangulatában, atmoszférájában. A vitaindító előadás megtartására — mint már jelentettük — a Művészklub Erdei Ferenc akadémikust, a Hazafias Népfront Országos Tanacsának főtitkárát kérte meg, aki nemcsak közismert szegedi kapcsolatai — itt járt egyetemre, itt katonáskodott, rokonsági kötelékek miatt is kötődött a városhoz, ma pedig a Magyarország felfedezése című könyvsorozat számára Szeged és környéke szociográfiáján dolgozik —, hanem eddigi tudományos működése következtében is alkalmas e fontos téma exponálására. amit a vitaindító Erdei Ferenc a zárszóban összegezett. Mint" példára a bartóki modellre hívta fe a figyelmet, vagyis a népi és az emberi, a táj és az egyetemes összefoglalásának, egybeötvözésének olyan módszerére, amely ma is követhető. A tudományokról szólva a vitaindító egyebek között kiemelte, hogy a direkt tájhoz kötött tudományokban, például a történelemben és a néprajzban, magától értetődőleg jelen van Szeged, általában azonban a tudomáTegnap delelőtt Szegeden ülésezett a szegedi járási tanacs végrehajtó bizottsága. Igen élénk vita alakult ki, s a vb tagjai szóltak a kisteieki Feketehalmi Tsz szatárgyalla a járási tanács végrehajtó bizottsága a faluban tapasztalt tanácsi munkát és utasította a községi tanács végrehajtó bizottságát, hogy lényegesen nálásáról, s nem utolsósor- nagyobb gondot fordítson a ban az üllési Kossuth Tsz tanácsülések előkészítésére, helyzetének rendezéséről. Az amelyekbe minden esetben ülés beszámoltatta Deszk vonják be az állandó bízottközség vezetőit a tanácsi Ságokat. Ez megtörtént. így munkáról. A feketeföldi köz- aztán most eredményesebb ség csaknem tízezer holdon tanácsi munkáról adtak száterül el. amelyen 2930 lélek boldogul. Egyre többet költenek motorkerékpárokra, személygépkocsikra, televízióra, rádióra. A takarékban mot. a meghívottak. A vb több problémára irányította a figyelmet; így javítani kell a falusi kereskedelmet, a művelődési munkát, valamint nyokban a szegedi karaktert , levő betétállomány mégha- rendezni a községben jeErdci Ferenc vitaindító előadását tartja Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese Papp Lajos költő, Peíri Gábor sebészprofesszor,. országgyűlési Bevezetőjének gondolatéb- képviselő) Szabó G. László, a ban sem született, végül is nyilvánvalóan nem mutathatjuk ki. A szegedi természettudomány világszerte ismert nagy teljesítményei hatnak a város karakterére, de pontos körvonalazásuk nehéz. Mind a bevezető, mind a somogyi Károlyné felvétele vita elismerte, hogy a képzőművészet „szegediségének" meghatározása még nehezebb és még problematikusabb. A legfőbb forrás e tárgyban Vinkler Lászlónak a Művészetben megjelent tanulmánya, amely a szegedi arculadja a 6 millió forintot, lenieg meglevő Három esztendővel ezelőtt problémákat. kisajátítási rend kialakításában előbbrevalóbb a nagy emberi mondanivalók kifejezése. Végső megállapodás, „határozat" természetesen ebben a dologGyőztes kisdiákok Márciusban rendezték meg (Ságvári gyakorló). Fizika, a szegedi általános iskolások VIII. osztály: Frank Ilona szaktárgyi versenyeinek (Rózsa Ferenc iskola). Orosz, döntőit. A versenyen a kö- tagozatos osztályok, VII. os/.vetkezök kerültek az első tály: Bukta Katalin (Rókusi helyre: matematika, VII. iskola), VIII. osztály: Janó osztály: Csendes Tibor (Béke István (Dugonics utcai isjutcai iskola), VIII. osztály: kola); nem tagozatos VII. Matusilt Zsuzsanna (Tanár- osztály: Szűcs Marcella (Guresztő izgalmasságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy utána tizenhármán szólaltak fel: Bárdos Pál író, Csaplár Ferenc tanár, Fazekas István, u városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Kedvessy György egyetemi tanár. Mocsár Gábor író, városi pártbizottság munkatársa, Tápai Antal és Tóth Sándor, szobrászművészek, Vántus István zeneszerző és Vinkler László festőművész. A vita este hattól megszakítás nélkül három és fél órán azonban az elhangzottakhoz latot éPPen a sokfelesegben. képző II. gyakorló). Kémia, tenberg iskola), VIII. osztalán az állt legközelebb, az összetettségben jelöli meg. VIII. osztály: Horváth János tály: Matula Gabriella (GuI (Mező Imre iskola. Magyar, tenberg iskola). | VII. osztály: Kozma Ilona A képzőművészeti pályázat , (Tanárképző I. gyakorló), V—VI. osztályosok számára VIII. osztály: Körösi Gábor kiírt kategóriájában FenyveMindezek után. megállapít- karakter formálásában a két *>na IZtt tP^JZT^fA, va, hogy Szegednek nincs egyetemnek és a főiskolának. A

.- '/ /ovo a szegedi írócsoport titkára, át, fél tízig tartott. A múlt és a hagyományok olyan tömény karaktere általaban a tudományos műmmt például Debrecennek (Szegednek az a karaktere, hogy nincs karaktere — főhelyeknek elsőrendű szerepe van. Vita alakult ki viszont S a vita valóban vita volt Nemcsak párhuzamosan egymás mellett futó vagy összeölelkező, találkozó gondolatok hangzottak el, hanem egymással szembefordulók, egymásnak feszülők is; a felszólalók többször, mintegy ellentpontként, módosították vagy kiegészítették a bevezetést, vitába szálltak vele. Erdei Ferenc bevezetője a földrajzi helyzet elemzéséből indult ki, rámutatva, hogy Szeged négy eltérő jellegű táj, a Duna—Tisza köze, a Bácska, a Bánát és a Viharurak, nem pon t, földbirtokos dzsentrik telephelye, s volt még a kapitalizmus korában sem, amikor az iparfejlődés kibontakozott — s ez nagyon jelentős Szeged karaktere szempontjából — vármegyeközpont, A város karakterének meghatározó tényezői között nagyon jelentős viszont a polgáriság fejlettsége, — a parasztság között is erőteljes vilt a polgárosodás — s a középkortól kezdve fejlett szegedi kereskedelem. A felszabadulás után, a szocializmus építéségalmazta meg találó szelle- — mint már utaltunk rá — meséggel később az egyik a hagyományok, a történetihozzászóló), foglalkozott a bevezető azzal — s ezt is igen élénk vita kísérte —. hogy milyenné alakítsuk a jövő Szegedének szellemi arculatát. Szeged sorsát a többi négy vidéki nagyvárosség jelentőségének kérdésében. Végezetül azt kell kiemelnünk, hogy bármenyire érdekes, izgalmas is volt ez az sarok érintkezési pontjainak nek első évtizedében Szeged középpontjában fekszik. Szeged arculatát ezeknek a tájaknak összefutó energiái formálták, alakították. Ez energikus növekedéssel járt együtt, már az ókorban is, s mikor egyebek közt a Dunántúlt és Erdélyt összekötő, Baján át vezető út adott fontosságot a városnak. A török időkben Szeged környéke elpusztult, s a város a környék perifériáira szorult Az utóbbi tíz évben fejlődése nagymértékben meggyorsult. A város megyeszékhely lett, központi helyeztét tehát az igazgatási formák is igazolták, nagymértékben fejlődölt itt a könnyűipar, a legújabb • lásnak. Bár — mint a felsál együtt kell tárgyalni, s ankét, nem lezárásnak, haazon kell munkálkodni, hogy nem kezdetnek kell tekinteezek a vidéki városok — jo ... , értelemben - Budapest „el- nunk- Kezdetnek egy olyan lenpólusai", partnerei legye- vizsgálódáshoz, amely Szenek, hogy aki ezekben a vá- ged szellemi arculatának felrosokban a, ne érezze ma- vázoiásához a jövő érdekében gat „száműzöttnek". Tortenelmi folyamatról van itt szó, nem rövid lejáratú ügyről: hatása, eredményei nyilvánvalóan hosszú évek múlva jelentkeznek majd. A dinamikusabb fejlődésben — mint a felszólalók rámutattak — rendkívül nagy szerepe van a decentralizáneiem, VIII. osztály: Zentai gyakorló) lett az első, a VII Gyula (Tanárképző I. gya- —VIII. osztályosok versekorló). Földrajz: VIII. 06Z- nyéf pedig Barta Mária (Hatály: Pelle László (Tanár- mán Kató iskola) és Kiss képző II. gyakorló). Biológia: Katalin (Ságvári gyakorló) VIII. osztály: Simon István nyerte. tud hozzászólni. ökrös László időkben pedig megjelent az olaj- és a vegyipar, mindennek következtében jelentősen növekedett munkásosztálya, földjeinek birtokosa lett, de s hazánk idegenforgalmának ez egészen sajátságos, kollektív földbirtokolás volt. Szeged sem ekkor, sem később nem lett földbirtokos-közegyik központjává vált, amelyben kiemelkedően nagyszerepe volt és van a nyári feszitválnak. Problémafelvetés, gondolatindítás így exponálva a témát érkezett el a bevezető előadás tulajdonképpeni tárgyához, valamint az ankét egyik legrokonszenvesebb vonásához. Nevezetesen ahhoz, hogy nem törekedett elhamarkodottan felületes meghatározásokra, megállapításait nem nyilvánította vitathatatlanoknak, hanem inkább — további vizsgálatokra serkentően — a problémákat vetette fel, gondolatokat indított el, régi, megszokott és sokak által elfogadott formulákat kérdőjelezett meg. Jellemző volt ebből a szempontból ahogyan a bevezető Szeged szellemi arculatának rajzát megközelítette. Mielőtt vállalkozott volna arra, hogy ezt a karaktert megfogalmazza, Erdei Ferenc — rámutatva a meghatározás nehézeségeire — Inkább azt hangsúlyozta, hogy mi nem jellemzi Szeged kulturális képét. A városnak nincsenek úri, vármegyei hagyományai, s ez természetesen érződik a mai városképen is. Nem számottevő továbbá Szaged szellemi arculatában a paraszti hagyomány, á paraszti mai jelenségekbe, természetesen nehéz kérdés, és még további vizsgálatokat igényel, annyi azonban biztos, hogy hatásuk a jelenben is érvényesül. Az irodalmi hagyományok értékelése kapcsán a bevezető egyebek közt azt fejtegette, hogy a két nagy regényírónak, a rövid ideig Szegeden újságíróskodó Mikszáthnak és Gárdonyinak, tulajdonképpen semmi köze sem volt a városhoz, s a későbbiek, József Attila es Radnóti Miklós csak vendégek voltak itt. Szeged reprezentánsai: Tömörkény, Juhász és Móra. Ezt az értékrendet a felszólalók közül többen vitatták, hangoztatva, hogy ha csak a táj, a hely jellegének irodalmi megnyilvánulásait veszszük figyelembe az írói műnek világokból, azok. akiknek müvei tágabb határú területeket fognak át, szükségszerűen kimaradnak, pedig a valóságban beletartozna)c a szegedi értékrendbe. A tájieleg egyébként az ankét egyik vitatott problémájává vált. Több felszólaló, írók, költők képzőművészek jelleg. Viszont mint tradíció vitatták a tájjeleg domináló jelentkezik a katolikusság, szerepét az értékrend kialaaz erőteljes polgáriasodás, s kitásában, rámutatva többek a munkásmozgalomban bizo- között arra, hogy az ilyen nyos „bezárkózó" hagyomány, törekvések például a vásáriíogy ezek ma milyen arány- helyi festészetben egészen a ban és mértékben élnek, parasztromantikáig elvezethogy mennyire mennek át tek. Fontosabb és az értékszólalók kiemelték — a vá ros markánsabb szellemi életét nem lehet pusztán kormányintézkedésekkel biztosítani, hanem szellemi produktumokkal, nyilvánvaló, nagyon fontos. hogyan bánik a város a szellem embereivel, akarja-e, tudja-e segíteni őket, többek között abban is, hogy Szegeden maradjanak, itt telepedjenek le. Ezzel kapcsolatban, az ittmaradással és a vándorlással összefüggésben, szellemesen mondotta Vinkler László, hogy Szeged arculata állandó mozgásban, változásban van, „űrállomás", ha tetszik. Rendkívül nagy Szeged „átmenőforgalma", s a város karakterét ez határozza meg. Az ankét azt a gondolatot lényegében elfogadta, azzal, hogy ez a tény ne mentsen fel az itt levő értékek megtartásának kötelezettsége alól. A három és fél órás vitában felvetődött összes problémát lehetetlen itt részletezni, de mégcsak utalásszerűén érinteni is. Azt azonban a vita szerteágazó volta ellenére is kiemelnénk — az elhangzott zárszó alapján —, amiben a tanácskozás résztvevői egyetértettek. Ezek közül az első és legfontosabb, hogy most valami igen biztató periódus kezdetén vagyunk — bizonyos értelemben a vita puszta ténye is ezt igazolta —. hogy együtt vannak a feltételek ahhois, hogy Szeged karaktere markánsabban fejlődjék, s hogy abban. amit decentralizálásnak nevezünk, Szegednek a többi vidéki nagyvároshoz képest sajátos előnyei vannak. Egyetértett az ankét abban is, hogy a szellerre t • 11 • i • i 111 i • i i i i i i i • 11 i • • i • i • • i i i i i i • i • filmjel-a hét filmjei-a hét • 111111111111111111111111111M i ÍM 11 ti 11 A Pál utcai fiúk Hosszú évek után végre laki, hogy „nem ismerem", filmvászonra került Molnár Akár az Egri csillagok Bor\ Ferenc Pál utcai gyermek- nemissza Gergelye vagy Dolegendája, amelynek kis hő- bó várkapitánya, úgy élnek ! seiről aligha mondja azt va- bennünk a kis pesti grund favárainak gyerekvédői is HHMHMHMMMHMaMHM — tiszta arccal, folttalan be| csülettel. j És ami a magyar—ameri| kai koprodukcióban elkej szült filmváltozat legnaj gyobb dicsőségére válik az, Épült: 1957—1969 TeSeki utca 7. (52.) Az első új felsővárosi házak egyike volt ez a kétemeletes lakóépület, melynek lakásaiban még cserépkályhák vannak, hiszen gázfűtésről akkor nem lehetett beszélni. Borvendég Béla és Tarnai István tervei szerint épült. hogy a vetítés után sem érzünk mást, mint a hajdan olvasott könyv öszecsukásakor: a maszatos arcok mindenben hasonlítanak a sorok mögül megismert tekintetekre. Fábri Zoltán, a film rendezője láthatóan nem „nyersanyagnak" tekintette az örökifjú Molnár-könyvet. Nem átírta, hanem a színes filmmel megtöltött kamera segítségével újraírta! így aztán a néző elő tárul mindaz a sok szépség, amit a későbbi sikerdarabok szerzője a maga gyermekkorából a Pál utcaiak történetébe átmentett, sőt, artisztikus látványukkal többnyire még az elképzeltnél is beszédesebbek a képek. Illés György felvételeiből — helyenként — az impresszionista festmények költészete sugárzik. Az éppen mértéktartása, művészi fegyelme miatt remekbe készült film — egyik várományosa a hamarosan gazdára találó Oscar-díjnak — csak jól járt, hogy szereplőgárdáját egy angol filmes iskolából toborozták. Ilyen illúziókeltő gyerekszereplők után ugyanis hiába kutattak volna itthon: ennyi kamaszévjáratú szerepmester — a régóta sürgetett képzés hiánya miatt — semmiképp sem állt volna rendelkezésre. Különösen a Nemecseket alakító Anthony Kcmp játéka érdemli ki a legmagasabb elismerést, de rajta kívül még tucatnyi társa .S7tozik majd a biztosra iósoiható világsikerben. Talán egyedül a Bokát játszó William Burleigh tűnt a ráb-'zott szerepre kevésbé alkalmasnak — a Pál utcaiak vezérét markánsabb egyéniségnek képzeltük eL A. L.