Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-29 / 96. szám

Az alsófokú oktatás fejlesztése A Művelődésügyi Minisztériumban dr. Kálmán György főosztályvezető tájékoztatta hétfőn a sajtó képviselőit az alsófokú oktatás helyzetéről és fejlesztésének kérdéseiről, távlati terveiről. Egyebek között elmondta: a beiratkozás aránya az általános iskolákban elérte a 98,0 százalékot, hazánk tehát e tekintetben nemzetközi téren is előkelő helyet foglal el. A 6-tól 16 éves korig terjedő tankötelezettség bevezetése óta sikerült elérni, hogy az általános iskola 8 osztályát a fiatalok 92 százaléka elvégzi. Ez az arány a tankötelezettség emelésének időszaka előtt csak 78 százalékos volt. Figyelemre méltó az is, hogy ma már az általános iskolák felső tagozatába járó gyerekek 93 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. Jelenleg az ország 5700 általános iskolájában 62 ezer 500 pedagógus foglalkozik a tanulókkal, az óvodákban több mint 200 ezer kisgyermeket gondoz 10 ezer óvónő. A következőkben a távlati elképzelésekről szólt dr. Kálmán György. A feladatok előterébe most az általános iskola „teljessé tétele" azaz a felső tagozaton a maradéktalan rendszerű oktatás megvalósítása áll. 1985-ig a gyógypedagógiai intézmények fejlesztésében el akarnak jutni odáig, hogy minden értelmi vagy egyéb fogyatékos gyermek megfelelő oktatásban részesülhessen. Előreláthatólag az általános iskola teljessé tétele 10—15 év alatt valósulhat meg, s körülbelül 10—12 éven belül szükség lesz a tantervi korszerűsítésre Is. Testvérvárosok tudományos együttműködése A cikk szerzője a SzegeUi Tanárképző Főiskola vendégeként városunkban tartózkodik Lenin tanította: „. az internacionalizmus nem a frázisokban, nem a szolidaritás hangoztatásában, r.em határozatokban, hanem tettekben fejeződik ki." Szeged és Odessza barátságának példája e szavakmély bölcsességének megvalósulását bizonyítja. E barátság kötelékei szélesek és sokoldalúak. Különösen szoros kontaktus épült ki Odessza és Szeged között tudományos-kutató és oktatási intézményei, mindenekelőtt a Szegedi József Attila Tudományegyetem és az odeszszai egyetem, valamint a Szegedi Tanárképző Főiskola és az Odesszai Pedagógiai Intézet között. A múlt év szeptemberében a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója, dr. Szendrei János és igazgatóhelyettese, dr. Nagy Pál intézetünk vendége volt. Látogatásuk alkalmával együttműködési szerződést írtak alá, valamint a K. D. Usinszktj Odesszai Pedagógiai Intézet tapasztalatait tanulmányozták. Az együttműködés mindenek előtt oktatási tapasztalatok, tudományos információk, közlemények, tudományos publikációk cseréjét jelenti. Továbbá: a különböző tudományos problémák együttes megoldását, a tudományos konferenciákon való kölcsönös részvételt, az intézmények oktatóinak és a pedagógiai gyakorlatot végző hallgatók cseréjét foglalja magában. Az ilyen együttműködés lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük egymást, alkotóan felhasználjuk mindazt, ami a kollégák munkatapasztalataiban értékes és hasznos. —" Így például jelentős érdeklődést és figyelmet váltott ki Odesszában a szegedi főiskola gyakorló iskolájának munkája — amely kitűnő bázis a .jövő tanárainak a gyakorlati tapasztalatok megszerzesélíez — és ugyanígy a pedagógiai és pszichológiai tanszékek tevékenysége. Mivel foglalkozásomat tekintve pszichológus vagyok, és a programozott oktatás laboratóriumát vezetem, sok jót remélek a Geréb György vezette szegedi intézettel való együttműködéstől is. 1969. március 21-én Odeszszában is megemlékeztek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról. Ennek az eseménynek szenteltük a ..Známjá Kommunizma" nevű helyi lapunk több cikkét, melyek a magyar kommunistákról, az októberi forradalomnak és a lenini eszméknek a magyarországi forradalmi mozgalom fejlődésére gyakorolt hatásáról, népeink és testvérvárosaink — Odessza és Szeged — lakóinak barátságáról, kölcsönös segítségnyújtásáról szóltak. Különleges érdeklődést váltott ki az odesszaiak körében az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárának, dr. Perjési Lászlónak írása. Elmondhatom,: a szegediek élete az odesszaiak érdeklődésének középpontjába került. Mint az odesszai főiskola Szegedre érkezett képviselőjének, örömet jelent közölnöm, hogy a .városunkban most is sok magyar hallgató tanul Ezek a tanulók jó eredményt érnek el és ^tív résztvevői intézeteink társadalmi életének. Biztosak vagyunk benne, hogy néhány év múlva mint jól képzett szakemberek térnek majd vissza hazájukba. Felhasználva az itt kapott publikációs lehetőséget, ezúton szeretném átadni Szeged testvérvárosnak és az eg^sz baráti magyar népnek Odessza lakóinak szívélyes jókívánságait, emellett új sikereket kívánni a szocialista Magyarország építőinek. Köszönöm a Szegedi Tanárképző Főiskola tanárainak és vezetőinek vendégszeretetét, az irántam tanúsított figyelmet. KOTOV—HROMENKO V. E. az odesszai K. D. Usinszkij Pedagógiai Intézet tudományos rektorhelyettese Osztrák—magyar együttműködés a farostlemez-gyártásban Hétfőn hosszú lejáratú szállítási és együttműködési szerződést írt alá Bécsben a magyar külkereskedelem az Osztrák Farostlemezipari Szövetséggel, illetve a Funder-céggel a farostlemezgyártásban való kooperációról. A 3 millió dollár értékű megállapodás értelmében Május IS-től Szegeden. Szerződéses taxik az usztrák cég évi 60 000 tonna lemezt előállító üzemet szállít a Mohácsi Farostlemezgyárnak, amelyért a magyar fél nagyrészt késztermékkel fizet. A tavaly született magyar —osztrák gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény keretében aláírt szerződés megvalósításával 1972-re az új üzem munkába állításával, Magyarország európai viszonylatban az el! sók közé emelkedik a farost| lemezgyártásban. A nemzet| közi hírű osztrák cég kutatásainak eredményeként, az eddig csak tüzelésre használt cserfából készülhetnek iól hasznosítható lemezek. Nemcsak forintért N

éhány hete történt, hogy egy olyan szegedi létesítmény újjáépítéséhez, melyet a pincétől a padlásig társadalmi munkában alakítottak át gondos kezelt, szombat-vasárnapi társadalmi munkára kértek föl egy szocialista brigádot faburkolatot rakni. A válasz, amit a kérésre adtak meghökkentő volt: csak forintért lehet szó róla, mégpedig „dupla" forintért, ha hétvégén kell „melózni". Hiába volt minden érv, példálózás, hogy hiszen előttük százak ajánlották föl ingyen a munkát, kőmívesek, bútorgyáriak, szobafestők — nem engedtek a negyvennyolcból. Pénzéhesek lettek az emberek? Anyagiasabbak, mint néhány évvel ezelőtt? Sokan vannak, akik hajlamosak arra. hogy azonnal levonják a konzekvenciát: az új gazdasági mechanizmus serkent mindannyiunkat tudatosan vagy öntudatlanul arra, hogy minden dolog, tevékenység mögött az anyagiasság rugóit keressük. Lehet, hogy nem is alaptalanul vádolnak bennünket a példák. Pedig, ha belegondolunk, éppen most, amikor a hivatalos állami támogatás, a dotáció csökkenése vagy eltűnése sok — nem is annyira anyagi, mint szellemi létünket érintő — területen érezteti hatását, most lesz szükség arra, hogy ezt intenzív társadalmi munkával ellensúlyozzuk. Vannak, akik arra szoktak hivatkozni, hogy lejáratták előttük a társadalmi munka tekintélyét. Igazságtalan lenne őket ezért elmarasztalni, annál is inkább, mert nap mint nap láthatjuk példáját az olyan szervezetlensegnek, amely százakat csüggeszt el. Magam is láttam már tanácstalan gimnazistákat álldogálni teherautóra és szerszámokra várakozva, tanáraik idegesen tárgyaltak egymás között, a gyerekek jobb híján egymást ugratták. Arra is emlékszem, miként fogadták meglepődve két-három éve egy tsz vezetői az érkező egyetemistákat, mondván, hogy nem is számítottak rájuk. Pedig a megállapodásról, az időpontról a papírok is beszéltek. A napokban viszont — ez a másik oldal — egy tanácsi vezető panaszolta, hogy délután kettőtől este hétig vártak a beígért társadalmi munkásokra, vagy negyven diákra. Hiába. Ezeket a vádakat és ellenérveket hallottam viszont egy tanácsülésen is. Pedig az eredmények, amelyeket az illető kerület elért, nem is voltak rosszak. Abból a pénzből, amelyet társadalmi munkával takarítottak meg,. egy városrész hosszúságú út járdáját lehet elkészíteni. Bebizonyosodott tehát az. hogy nem mindenhol érvényes a „csak forintért" igazsága, de az is, hogy a tanácstagok és a tanácsi vezetők egyaránt a nagyobb szervezettséget kérik egymástól. Mert az is előfordult már. hogy a rosszul szervezett társadalmi munka kerékkötője lett az útépítésnek. Állni kell a szavát mindkét félnek. Annak is, aki kéri, annak is, aki felajánlja segítségét. A „nemcsak forintért" elve így valóban kétszeres forintot jelenthet. A megtakarítás ugyanis újabb lehetőséget ed egy-egy távolabbi terv hamarabbi megvalósítására. Ezt kell látnia mindenkinek: belátnia, hogy társadalomért végzett munka nem az egyéntói elidegenülő, a papir-feiajánlások birodalmába tartozó feladat, de ható és visszaható tei ékenység, akár forintban, akár emboégben méretik meg. Így semmiképp sem választható el attól a közönséges, mindennapi munkától, mellyel közösségünk és magunk életét fenntartjuk. Azt hiszem, hogv azok végzik igazán szívesen és lelkesedéssel a társadalmi munkát, akik mindennapi munkájukat sem csak kizárólag a forintért csinálják. A

társadalmi munka megbecsülése mellett, amit joggal várunk el a társadalom tagjaitól, szükség van egy másfajta megbecsülésre Is: azokéra. akikre mint példára lehet odafigyelni. Jó lenne, ha n társadalmi munka által megtakarított pénz valamely meghr'ározntt százalékát erre a célra használnák fel: a kitűnt egyének és kollektívák megjutalmazására. Azokéra, akik in feláldozó munkát végeznek. S nemcsak forintokért. Veress Miklo* Két éve először Debrecenben tértek át az új személyfuvarozási rendszerre, arra, hogy a gépkocsivezetők saját kezelésébe adták a taxikat. Megszűnt a fixfizetés, s a gépkocsivezető jövedelme úgy alakult azóta, ahogy a forgalom növekedett vagy csökkent. De nem csökkent, sem Debrecenben, sem Szolnokon, sem másutt, ahol már Ilyen szisztéma szerint fuvaroznak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a bérautók 15—18 százalékkal nagyobb forgalmi teljesítmenyt értek el. mint azelőtt. Ez az eredmény elsősorban a mindig taxi hiányára panaszkodó lakosságnak vált hasznára. De jobban járt a gépkocsivezető is. mert emelkedett a keresete, a vállalat is, mert kevesebb lett a gondja a gépkocsik javítása miatt. Az általános tapasztalatok alapján az idén nyáron, július 1-től az ország valamennyi autóközlekedési vállalatánál bevezetik az új módszert. Szegeden és Csongrád megye többi városában már május 15. után csuk szerződéses taxik fuvaroznak. Miben és hogyan jeleni eltérést az eddigitől ez a változás? Kátai Ferenc a 10. AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője adott erről tájékoztatást. A Szegeden levő .10 és a többi városokban szolgálatot teljesítő 19 taxi vezetőjével ezekben a napokban köti meg a szerződést a vállalat. Szegeden és Hódmezővásárhelyen minden taxira 2—2 gépkocsivezető szerződik, mert ezekben a városokban a legnagyobb a forgalom. Előzőleg szakemberekből és az érdekvédelmi szervek képviselőiből alakult munkabizottság végzett számításokat az eddigi gyakorlat alapján befejezett utóbbi három év adatainak felhasználásával. Tekintve, hogy minden taxi más-más műszaki állapotban van, jelenleg mindegyikre különböző feltételekkel kötnek megállapodást. Különkülön határozzák meg, hogy melyik gépkocsi hány kilométert futhat még. mielőtt újra cserélnék ki. Mindaddig a fenntartási, üzemeltetési, javítási és biztosítási költségek a gépkocsivezetőt terhelik. aki ennek ellenében a bevétel 48 százalékát tarthatja meg magának. Ha az egy-egy gépkocsira előre kalkulált havi bevétel emelkedik, a többletből a gépkocsivezető még 20 száazlékban részesedik. Amennyiben a gépkocsi az előre meghatározott kilométert lefutja — például egy új Volga 270 ezer kilométert — akkor vezetője vagy vezetői a műszaki tartalékalapból 15 ezer forint jutalomban részesülnek. Annak ellenére, hogy a taxik vezetői ezentúl nem fixfizetésesek, továbbra is a vállalat alkalmazottai, vagyis mindazon kedvezményeket, juttatásokat élvezik, mint a többi dolgozók. Sőt az idén új nyári és téli formaruhát is kapnak kétévi használatra, s ez elegánsabb, választékosabb lesz az eddiginél A vél- } lalat a gépkocsik műszaki állapotát is rendszeresen felülvizsgálja, s a szükséges főjavításokat, fődai-abcspréteet — a gépkocsivezetőnek meg- ' előlegezve — elvégezteti. Mindebből mi tartozik a' fuvaroztató lakosságra? A\ díjszabás változatlan, ezután is anyit kell fizetni, amenynyit a taxióra mutat. Helyi vagy túrafuvarra ugyanúgy* | levélben, telefonon vagy táviratilag lehet rendelést adni, mint eddig. A változás elsősorban abban várható, hogy — a saját érdekre tekintettel — ezentúl remélhetőleg nem lesz olyan nagy a taxihiány, s a szolgálatot minden bizonnyal előzékenyebben, udvariasabban látják el a kocsivezetők. K. J. Ú műanyagfeldolgozó A Miskolchoz tartozó Pereces bányatelepen hétfőn felavatták a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat új üzemegységét. Mintegy 2,5 millió forintos költséggel alakították ki és szerelték fel egy „szolgálaton kívül helyezett" bányaépületben. Az új üzem az induláskor 50. később pedig í 50 aszszonynak ad rendszeres munkalehetőséget. Műanyagfeldolgozáshoz szükséges szerszámokat és háztartási cikkeket készítenek. A « I tr * r r Az idoiaras / megelőzte a naptárt A hét azzal kezdődött, hogy hazánkban az időjárás most a változatosság kedvéért megelőzte a naptárt, körülbelül egy hónappal — mondotta dr. Tardos Béla, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Hétfőn kora délután egyes szálvédett helyeken 30 fokot is mértek. Ezt a szokatlanul meleg időt annak köszönhetjük, hogy egy* nyugatról közeledő hűvösebb zóna útja lelassult és elbizonytalanodott. Ami pedig a jövőt iileti. a héten is vendégünk marad a szokatlanul magas hőmérséklet 1 Szakszervezeti aktivisták iinnepi ii.ése A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége, a szakmai szakszervezetek megyebizottságai tegnap délelőtt ünnepi ülést tartottak a szegedi Tisza Szálló koncerttermében. Az ülésen részt vettek a szakszervezetek megyei aktivistái, társadalmi munkásai, tisztségviselői. Jelen volt Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, valamint Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. A megjelenteket Oláh Mihály. az SZMT elnöke üdvözölte, majd Hajas László, az SZMT titkára mondott ünnepi beszédet, s méltatta a munkásosztály ünnepének, május l-nek jelentőségét és elismerését fejezte ki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő ezreknek odaadó, lelkiismeretes munkájukért. Ezután több szakszervezeti aktivistát kitüntettek. A Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta Bozóki László, az OTP csoportvezetője. az SZMT számvizsgáló bizottságának elnöke. Maiina István vasutas dolgozó, a makój szakmaközi bizottság titkára. Balogh Friderika tanárnő, a MEDOSZ üdültetési bizottságának felelőse. Kovács József, a Tisza Bútoripari Vullalat szb titkára. Budapeesten vette át, illetve veszi át arany fokozatú kitüntetéséi Csikós Mihály. Bohus György. Morvái Antal és dr. Katona András, az ezüst fokozatot pedig Csillag Bálint. dr. Agúcs József. Koza András, dr. Mucsi Teréz. Erdei Sándor Kiss F. András és Papp József. A tegnapi szegedi ünnepségen adták át az ezüst fokozatú kitüntetést dr. Bálint Árpádnénak, Karsai Józsefnek, dr. Sípos György nének, Tatár Jánosnak, Vidács Istvánnénak, Laczkó Istvánnak és Gyuris Vincének. Közel száz aktivistát oklevéllel jutalmaztak. KEDD, 1969. ÁPRILIS 29. DFLMAGYÁRORSZÁG (