Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

Népi ülnökök Mind ifibb az ifjúmunkás köszöntése A bírósági népi ülnöki intézmény 20. évfordulója alkalmából «z Igazságügyminisztérium országos jubileumi népi ülnöki értekezletet hívott össze. A Belügyminisztérium központi klubjában szerdán megtartott értekezleten dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mondott ünnepi beszédet. A többi között megállapította: Az elmúlt két évtized tapasztalatai messzemenően igazol- i iák az ülnökrendszer létrehívásának helyességét. Végül köszöntötte az ülnököket. Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke az Elnöki Tanács nevében kitüntetéseket nyújtott át a legkiválóbb ülnököknek. az üzemekben A KISZ megyei bizottságának ülése Igen fontos kérdést ralas-uott napirendjéül tegnapi, szerdai ülésén a KISZ Csongrád ntegj ej bizottsága: az ifjúsági szövetség munkásifjúság körében végzett munkáját tárgyalta nteg. Az ülésen — melyet Szögi Béla. a KISZ Csongrád megyei bzottságának első titkára vezetett — részt vett és felszólalt Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Jubász József, az SZM1 vezető titkára is. valamint több meghívott üzemi párttitkár és szakszervezeti bizottsági titkár. A témáról kiadott anyaghoz Kiss Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott szóbeli kiegészítést. Élénk vita után az ülés határozatot hozott a munkásfiatalok körében végzendő feladatokról. A KISZ megyei bizottsága végezetül meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette dr. Koncz Jánosnak, a megyei bizottság titkárának tájékoztatását az idei Forradalmi Ifjúsági Napok megyei eseményeiről. A második és a harmadik se jó feltételeket adott a tiök ötéves terv dinamikus gaz- munkábaállításához is. NáSrámf eölPS az iparban foglalkoztanagyaranju növekedését tottak 50i .százaléka - szemeredményezte Csongrád me- „„„ _„„„„„,.— „ -„„, ••>. gyében is. A könnyűipar 82 ors?ag°s 39 százalékos munkalehetőségének bóvüléSZÉNSAV — PÉTRŐL. A Péti Nitrogénművek bővítése során felépült új szintézis üzemnél melléktermékként széndioxid keletkezik. Az ország szénsavhiányára való tekintettel a Péti Nitrogén müvek műszaki kollektívája elhatározta, hogy a felesleges széndioxidot tisztítva a lakosság részére értékesíti. Képünkön: Kipróbálják a szénsavgyártáshoz szükséges kompresszort átlaggal — nő. Szegeden Hódmezővásárhelyen jelenleg mintegy ezer női munkaerő hiányzik. A KISZ Központi Bizottsága 1969-ben védnökséget vállalt a Szeged környéki olajipari beruházások fölött. A ! védnökség célja, hogy előseI gítse a gazdasági célkitűzések i megvalósítását A megye • nagyarányú ipari fejlődése a i munkaerő-utánpótlás szem1 pontjából is feladatokat ró az ifjúsági szövetségre. A munkaerő-utánpótlást első| sorban ifjúság adja. A jövő munkásnemzedékének kialakításában ezért különösen fontos a fiatalok, a tanulók | helyesen irányított pályavá1 Iasztása. A szakmunkástanu\ lók beiskolázásánál az tapasztalható azonban, hogy egy részük csak azért jelentj kezett ipari tanulónak, mert ! máshová nem vették fel őket. Ezeknek a fiataloknak a nevelése gondot okoz, mert nincsenek megelégedve sorsukkal. Súlyos probléma az is, hogy a szakmunkástanuló intézetek növendékeinek csupán 10 százalékát tudják kollégiumban elhelyezni. Fontos állomás a fiatalok életében a munkábaállás, a kollektívába való beilleszkedés. A tapasztalatok szerint egyre több üzemben fogadják j megfelelően a fiatalokat, de i sok még a formalitás is. A beilleszkedéshez sok segítséget adhatnak a szocialista ifjjúsági brigádírta A KISZ tömegpolitikai tevékenységében nagy szerepet Raktárak a gabonának Jutott külföldre is — Készülődés a nyárra A közös gazdaságok, az állami birtokok, s a felvásárló vállalatok már készülnek a termények átadására, átvételére. Ennek jegyében tanácskoztak tegnap Szegeden, a Móra Ferenc Tsz helyiségében a Csongrád megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat meghívására és rendezésében az illetékes szakemberek, termelő és felvásárló szervek képviselői. A hasznos tanácskozáson megjelent Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. Sípos János áruforgalmi igazgatóhelyettes bevezetőjében vázolta, hogy az elmúlt esztendőben a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat milyen eredményeket ért el, milyen tapasztalatokat szerzett. Évek, sőt évtizedek óta várunk arra, hogy a magyar búza végre valahára visszanyerje régi hírnevét, s eljusson a külföldi piacokra. Tavaly megtörtént ez. az elmúlt évi termésből tőkés piacra is szállítottunk, ha nem is nagy mennyiségben, de mégsem lebecsülendő eredmény nyel. A gazdaságok egyre inkább stabilizálják a termésátlagokat és megtermelik azt, amit néhány évvel ezelőtt a párt és a kormány célkitűzésében jelölt meg; a hazai kenyeret. Sőt tavaly már felesleg is volt. Sípos János egyebek között megállapította: megyénkben idén 6500 vagon kenyérgabonára van szükség, s erre az évre is 10 ezer vagonra szerződtek a gazdaságok. A vitaindítóban elhangzott. hogy szorosabb együttműködéssel nagyobb eredményeket érhetnének el a szegedi tájban, kezdve a bértárolástól a raktárépítésekig, a szárításokig. Rékai Gábor, a gabonafelvásárló tröszt vezérigazgatója is felvetette ezt, részben, mert ebben a körzetben a nyári szezonig további 700 vagon kalászost befogadó raktártér készül, másrészt, mert kialakulóban van a termálszárítás. A műszaki fejlesztési tanács mostanában tárgyalja: nyilvánvaló. hogy Csongrád megyében valósi í ják meg elsőnek ezt a módszert. Szili Antal, a Szegedi Móra Ferenc Tsz elnöke szólt arról is, hogy az idén romlott a takarmánytápok minősége, s ez jelentős veszteséget okoz a közös gazdaságnak. Jó lenne, ha a vállalat a táp minőségét megvizsgáltatná és segítene a bajon. Utalt a termálszárító berendezésre, amely náluk már felépült, de még semmi bizonyosság nincs arról, hogy be is válik. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője szóvá tette, hogy napjainkban a gyárak, vállalatok, felvásárló szervek egyre inkább szorgalmazzák az együttműködést a termelő gazdaságokkal. Talán éppen ez a vállalat tett eddig a legkevesebbet ennek érdekében. Közös érdekeltséggel sok problémát megoldhatnának. Bódi János, a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára a triticalé érdekében emelt szót. Felvetette a geotermikus energia hasznosítását is, annál inkább, mivel Szeged térségében erre nagy lehetőség van. Niesner Ferenc országgyűlési képviselő, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnöke a gabonaátadásnál tapasztalt hiányosságokat is szóvá tette kapott gazdasági, társadalmi fejlődésünk minőségileg új helyzetének megértetése. A párt, a KISZ és a szakszervezeti oktatásban mintegy 30 ezer fiatal kapott tájékoztató felkészítést. Tavaly 1200 fiatal vett részt a „Szakma ifjú mestere" mozgalomban, az 50. évforduló tiszteletére meghirdetett termelési versenyben 11 ezer ifjúmunkás vett részt, A „Kiváló ifjú mérnök, technikus, közgazdász" mozgalomban 400-an vállaltak feladatokat. Egyre több üzemben vezetik be a rövidített munkaidőt, ami egyben több szabadidőt jelent. Ennek célszerű felhasználására, a jó feltételek megteremtésére az ifjúsági szövetségnek, a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt időben fel kell készülnie. Bár jó néhány ifjúmunkás-klub alakult az üzemekben, a KISZ-bizottságoknak és alapszervezeteknek több ötletre, kezdeményezésre van szükségük ahhoz, hogy az igényeknek megfeleljenek. Az ifjúsági szövetség gerincét, vezető erejét az ifjúmunkások, az ifjúkommunisták adják. Ezért fontos feladat a KISZ politikai és szervezeti erejének további erősítése az üzemekben. A megye ifjúmunkásainak szervezettsége jelenleg mintegy 40—45 százalékos. A taglétszám további növelésére megvannak az adottságok, hiszen olyan nagy üzemekben, mint például a kőolajfúrási és a termelési vállalat, a szervezettség csak minimális. Nagy figyelmet kell fordítani a már végzett és tovább nem tanuló középiskolások, valamint a leszerelő katonák KISZ-tagságának folyamatosságára is. ősszel vezetőségválasztások lesznek a KlSZ-szervezetekben. A vezetőségek tagjainak kiválasztását már most tervszerű munkával el kell kezdeni. Továbbra is fontos feladat a munkásfiatalok ajánlása a pártba. A KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága határozata alapján júniusban i rendezik meg a II. Országos : Ifjúsági Parlamentet, melynek célja, hogy feldolgozza a i iuunkásifjúság helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Csongrád megye munkásifjúságát ezen a tanácskozáson 9 fiatal képviseli, akiket üzemi KISZ-bizottsági üléseken választanak majd i meg. F. K. Maradjon köztünk? H

allgatni arany — szokták mondani. Meg így ls: maradjon köztünk! Időről időre az üzemi balesetekkel kapcsolatban is el-elhangzik ez az óhaj. Egyes gazdasági vezetők részéről érkezik — közvetlenül vagy közvetve, célzásokba csomagoltan vagy nyílt felszólításként — a „maradjon köztünk!" S elkövetkezik a pillanat, mikor a sérült, a fájdalomtól eltorzult arcú munkás az SZTK-ban így diktálja be: nem üzemi bal eset történt, kérem, szabadságon vagyok én, otthon dolgozgattam a ház körül, akkor ért a baj. Tehát felkérésre valótlant mond, a főnökök kedvéért. Merthogy nem jó azokkal ujjat húzni. Legalábbis kényelmetlen dolog: az ember aztán, ugye, nem tudhatja, mikor és milyen formában éri a visszaütés. Mert módot azt lehet találni rá. Így vélekedik a dolgozó, miközben rászánja magát, hogy önként (?) tussolja el a dolgot. Természetes, hogy helytelenítjük ezt a tussoláshoz nyújtott beleegyezést, viszont van ebben megértésre apelláló motívum ls. Amit azonban teljes egészében elítélünk: azoknak a vezetőknek a mentalitása, akik a hazugságot igyekeznek — ménesmázoean vagy másképp — kikényszeríteni. Hogy példával is szolgáljunk, ami különben a gya korlati életben sajnos elég gyakran kínálkozik; az egyik szegedi üzemben nemrég zajlott le a vizsgálat baleset eltitkolás ügyében. Mint már nem egyszer, névtelen bejelentés hívta föl a szakszervezet munkavédelmi bizottságának figyelmét a törvényesség megsértésére. A balesetet szenvedett férfi így mondja jegyzőkönyvbe a történteket: „öt-hét méter közötti magasságban, a fal tetején — járó nem volt kialakítva — a párkányrésznél közlekedtünk. Emlékezetem szerint kavics került a cipőm alá, megcsúsztam, egyensúlyom vesztve levágódtam." Mindehhez tudni kell, hogy az üzemben nagyarányú építkezés folyt akkoriban. A fent leírt szerencsétlen esés súlyos törést okozott. A sérült képtelen lévén a lábára állni, gépkocsiba ült, hogy kórházba szállítsák. Ekkor „odajött hozzám két vezető és megkértek arra, hogy a mai napon nem itt, az üzemben voltam, hanem szabadságon, a sérülésem odahaza történt. Én szót fogadtam Kérésükre balesetemet az SZTK-nál úgy állítottam be. hogy odahaza esőcsatornát javítottam." Ide tartozik még valami: „Betegségem alatt kijöttél: hozzám, hogy adjam oda a kiírási lapom, amiből kitűnik, hogyan vettek táppénzes állományba ... Megdicsérték, hogy emberséges (!) vagyok." Talán nem is szükséges külön mondani; az érintett vezetők mindezt egész másként adják elő. Például, hogy a sérült — mondván; szüksége van a pénzzé, nem szeretné magát kiíratni — szabadságot kért volna —, ami bizony igen valószínűtlenül hangzik. De nem is egyetlen eset vizsgálata a célunk — hiszen sorolhatnánk az üzem; balesetek „háziasítására" még a példákat. „Odahaza építkezés közben betongerenda esett a lábamra" — így egy építőmunkás. Vagy a hegesztő: „Nekimentem a forró kályhának". Sajnos az egyedi esetek jelenséggé, káros szemléletté állnak össze. Mivel a műszaki vezetők számára prémiumfeltétel, s az élüzem stb. címek elnyerésénél kizáró ok lehet egy baleset, sok helyütt próbálják meg nem történtté tenni a megtörténteket. Ahelyett, hogy ezt a jobb sorsra érdemes energiát a megelőzésre fordítanák — (még idejében. Történetünk szenvedő hőse az emberséges jelzőt kapta — annak idején — a titoktartás fejében. De vajon a vele szemben azóta tanúsított magatartás milyen mértékben szolgált rá erre a jelzőre? Mint elmondotta, sok problémája volt amiatt, hogy balesete után csökkent a munkaképessége. Nem tapasztalta azt a segítőkészséget, ami pedig balesetet szenvedett ember esetében magától értetődő lenne. És ez már tükrözi az ilyenféle megegyezések bumerángját is. A

legfőbb tanulság mindezekből: az eltussoló egyezség aligha lehet időtálló kötelék a „fent" és „lent" között. Igazit csak az összetartozás, az egymásrautaltság megértése, a kölcsönös bizalom, a szocialista emberi magatartás és tartás jelenthet. Természetesen a szigorú törvényességgel együtt. Az említett vezetők, akiknek ezúttal pénzbüntetést kell fizetni a szabálytalanságért — s azok, számosan, akiknek mindez még „ingük lehet", eltöprenghetnek a konzekvenciákon. De mindenki, a gyári közősségek tagjai is, hiszen a hétköznapok valamelyikén netán mást is elérhet ilyen kísértés: „hallgatni arany — ami történt, maradjon köztünk". Simái Mihály Több olaj és gús Tegnap fejeződtek be a Nagyalföldi Kőolaj- es Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének termelési tanácskozásai. összesen 700 olajbányász ismerte meg az életükben bekövetkező jelentős változást, amelynek során módosulnak a szegedi termelő vállalat feladatai. Mint ismeretes, tavaly nagymértékben nőtt a szegedi olajtermelés, számos új dolgozóval gyarapodott létszámuk. Ezidáig tulajdonképpen csak a gyors ütemű fejlesztés, az üzemi szervezet kiépítése volt az elsőrendű feladat, míg a gazdaságosságra aránylag kevesebb gondot fordítottak. Az idén ebben történik döntő változás, amint a kútjavító:' szállítási, termelési, gépészeti stb. üzemegységeknél elhangzott — meg kell alapozni a jövő esztendei nagyarányú olajtermelést, lehetővé kell tenni, hogy naponta 1 millió köbméter gázt — és az idei 570 ezer tonna kőolaj helyett — 1 millió tonna kőolajat küldjenek a finomítókba. Ennek érdekében felülvizsgálják az NKFV szegedi üzemének munkáját. Nagyon fontos törekvése, az üzemnek, hogy az olajtermelés technológiai folyamatát a jelenleginél biztonságosabbá tegyék A termelési tanácskozások különösen mélyrehatóan foglalkoztak a szocialista brigádmozgalom helyzetével, az itteni tennivalókkal. Végül összegezték az 1968as esztendő eredményeit. Ennek alapján — ahogy Juratovics Aladár üzemvezető elmondotta — az NKFV várományosa a megtisztelő kiváló vállalat címnek, s szép munkasikerhez a szegedi üzem nagy mértékben hozzáiárult M. I. CSÜTÖRTÖK, 1969. ÁPRILIS 24. DÉLMAGYARORSZÁG 7* A.