Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

Egy rendőrállam képe: Iktatni „nehezebb", Zatuna mint építkezni... Beszélgetés a pusztaszeri tanácsházán Theodorakisz száműzetésének falujáról A történelem nagyon ga- kőtelező ügyintézési határ- kőporosat. Tgy valóban nem vallér volt Pusztaszerrel idejét betartotta volna, őszre lenne értelme." hogy betapasz­szemben, de az élet annál fu- tető alatt lehetne minden szák, bemeszeljék addig. Az akkádul "hegyekbeu " Tekvö 'f «" a neiyei. uevasaroim. ue hogy ettól j karabb. Hiszen már Árpád olyan ház az új portákon, ugyan 'olcsó módszer, de lávoll faluba száműzte éf ott- feladatát határozott katonai kedvét szegjek és rejtett űze-I dta jegyzik a nevét, s mégis amit a tulajdonos-jelölt úgysem Időtálló. csak most kezd valamelyest akar. De így már egy évet — Persze, ezután is szor­falura vergődni. Az utolsó késik a dolog. galmazzuk. Egészen más az évtizedig jóformán még bel- A pusztaszeri bestelgetésen felett \JufVgTkbneyu * 7,'ív" ía?zt.ott? '? W ezt a helyet, bevásárolni. De SHHi és i PPHi PVIHHHiHP^HaiPaia^H^^H urtjs erös őrizet auu MikUi alapossággal vc-gezte el. A fa- netek után kutassanak, a esak most kezd valamelyest akar. De így már üTt"rZbb"M' kínesz^öjé? !u természetes börtön,'ame- rendőrség kétszer megmotoz' Theodorakisz tuberkulózisban 'Vet három oldalról hegyek za, egyszer amikor távozik ós szivbántairaakbaii .zenved. és szurdokok öveznek. Az a faluból, és másodszor, rni­eghajlat kedvező a nyájnak előtt visszatérne. A kétéves bujkálás, bebttr tUnzóa és száműzetés Jófor es szaoiuzcves jomr- r í, , , , „, mán teljesen megtörte vtb- és ellensége a beteg ember- Két gyermeküket, Marga­teriilete sem volt, 8—10 ház állott ott, ahol most utcák formálódnak. Az úgynevezett Munkástelepből nem lett fa­nem „minősítették" ezt az Mégis a felsőbb a sorból néhány ház.... egyéniségét, amely nem- nek. retet és Georgot sem kimé­ig v-ezetfljévé Vte.^sy&r u Az Göfögorezág- lik meg a Isen termékeny zeneszerző bari, még azok is, akik sze- tói. Nyolc-, illetve tizévé-lDe mar kis falunyi uj lulll, ,„„ volt: több mint roo népdalt, mélyesen ismerik a rendszer sek és a templom melletti' magasodik az új központban. . Jjk " , matórlümmf hirom^bVíett 'hangoló jellemvonásait - falusi iskolába járnak. Több-! Közepén emeletes iskola. A maslk fényére. as. néjét, egy népi operát " és egy vélik, hogy Theodora- nyire azonban" elkülönítik i házakban nagyobbrészt par- — Nehéz ettől elszakadni, zm,nu"ln"enét ,f,"rze" P" kisz száműzetésének ltorlá- óket a többi gyermektől, ne-:ketta és fürdőszoba. Kívül mert valahogy minden ide Molu caak Sét^T uéíTy között normális életét hogy valamilyen üzenetet | sok még a kopasz" kanyarodlk_ Ismét üj ^ meiankóukua datt. még élheti. A kortvány megpró- csempésszenek ki. épület, de a belsejük városi- , tl , _ , ezeketbetiltotok saját ha- bálta ezt elhltetoL A Szám- A család nem fogadhat lá_ UZu So- m,"dc"ak1 ,az fz" togatókat. Éjjel éj nappal redesek - könyörületesebb, 6r áll Theodoraldsz házának mint a bőrön. kapujánál. Éjszakánként az Az Igazság az - amint ut őrök fényszóróval világítják meg a háznak mind a négy Ójában. Titokban felkereste őt > The Sundy Times munkatár­va, John Barry. A lapban megjelent beszámolójának rövidített változatát közöljük áz alábbiakban. Hét hónap óta... Egy család megalázása Két levelet hoztam ma­gammal, az egyik egy U Thanthoz intézett kérelem, a magam ls láttam vagy az emberektől megtudtam —, hogy a száműzetésnek az a módja, ahogyan azt Theodo­rakisszal szemben alkalmaz­A zatunai kávéház a falu zék, ugyanolyan romboló ha­borbélyüzletének hasonmá- tású, mint bármilyen més sa. Ez Zatuna társadalmi börtönforma, életének központja. Ide jár Theodorakisznak a rzám­Theodorakisz délutánonként űzetés mellett a legkülön­általában három és öt óra bözőbb zaklatásokkal nehe- másik az Európa Tanácsnak között, hogy kissé változató- *tlk az életét És amilyen szól amelynek az emberi sabb legyen az élete e sivár körülmények között élnie jogokkal foglalkozó albizott­lielyen. Én innen csempész- kell, felesegének és gyerekei- sága kihallgatásokat tart te ki az üzenetet hogy ke- nek a jelenléte, paradox mó- Anthénben a gorogországt restem fel. Amikor betér- don még csak súlyosbítja a kínzásokkal és a polgári sza­tem a kávéházba, a tulajdo- reá nehezedő nyomást és ag- badságjogok felfüggesztésé­nos gyanakodva figyelt a godalmait vei kapcsolatos vádalt ki­hosszú pult mögüL A fal , vizsgálására. mentén fűszer- és zöldséges- AlhnHnon knuPtík ' polcok sorakoztak. A kávé- "IldiiJUdlI KHYEIIR zottság tanúként hallgasson üzleted ZatUna egyeUen Maga Theodorakisz sem- és "^álUl ^nyítékokk^ A templommal szemben a miféle szabadságot nern él- dokumentálhassam a rend­kanyarban áU Theodorakisz Nem ha^hatja el Zatu- szer eUen emelt vádamat" hází, de ez a kávéház ab- De meg e teru- „Nap mint nap a legkü­lakából nem látható A 43 let?" belül is áUandóan kö- lőnbozóbb nyomásnak va­cves Theodorakisz, Görögor- vehk.E^eüen fényese ef^ £Ok klteve - írja Kényte­,-szág legnagyobb zeneszerzője Ws planínó és szomszédai len va^ok végignézni fele­ai - ih« h^wi szerint szinte szüntelenül ségem é6 két kisgyermekem hét honapja el e kis hegyi ..... .. -.i^-x-.v ügyintézést, szerv ... Amit a várakozó ZWSEZ g-^^Sr^ Stó^SíSMt&S Mester is kellene 02 Térjünk hát inkább a téma Elég messze van a falu mindentől, vajon kik rakják itt a házakat? Mester van? — Nem sikerült még egyet­kijelölésekre lesz szükség... mestert sem, letelepíteni, m . „ Az értékesítésre váró házhe- Pedl0 megélne itt tartósan, tek a tar$k,s egyZsho'z "agyon kellene a k*t-három kőműves is. Más­húzódtak, katonás utcarend- községi pénztárcába, komrau- honnan fogadják fel őket be. A szövetkezeti mozgalom nólis célokra... Meg kellene ők aztán Itt toboroznak se­kozta,ezta változást. Üj gon- kezdeni az ide KÜktóge« gí leéget, de a mai eptücezés­anSS ^fokozatosan közműhálózat kiépítését... b« több szakértelem kell az megerősödtek az emberek. Nincs most ennél nagyobb alkalmi segédmunkásénak Minden érdeklődésnek ez a üond. s mást sem hallunk az Emüitt sok a nézeteltérés, summája, más-más szavak- emberektől, csak a panaszt De a ktsz-szel sem jártak kai, de ugyanazt mondja a emiatt... jobban. Egy hazat épített itt tanácsházi beszélgetésen Bi- — abból is hosszantartó pe­tó Antal, vb-elnök, Veres Sok bepucolatlan házat lát- rflskf., . tt Lászlóné vb-titkár és Iván tam, rákérdeztem hát ^futkára.025681 pártsZerve" - Erre azt lehetne monda­ni, hogy „divat". Van ugyan _ család, amelyiknek egyelőre UtthOnOk rövid a takarója a ház végle­gesítéséhez, de legtöbbször statisztikája nem ezért marad el a ^p"­' coláa. Abból is tudjuk ezt — Szinte nyomon lehet kő- hogy autóra futja. De abból is vetni az anyagi emelkedést hogy korábban, amikor a vb az otthonteremtés statisztíká- „ fából. 1962 óta évente így ! , * . . . . ft „ , ^ „„„„.„.„ éüültek ar úí házai-• in tt tucatnyi házat betakarítottak , . , „ , , 24, 23, 37? 41, ^ ' S.m^t kívülről. To^ TTL * e "Z 46 család vár házhelyre.. Olvan család i» van ÍOÍÍedeZhetjÜk a pusztaszeri .. , . . . 4 „ f, ^ — °lyan esalád U van, népben jj^ anyagi tehetőssé­Valam hivatali útvesztő- amelyiknek nagy anyagi te- „et ma^evítő szándékot ben akadt el a dolog a szege- her ^ építkezé8( s get> a magUiegItó hzandekot Akármerre kanyarodunk a témában, mindig az derül kii nemcsak városon nehéz épít­kezni, falun talán még keser­vesebb. Ide messzebbről keli hozni az anyagot, nagy da­rab fődet be kell járni alkal­mas mesterért itt nehezebben telik ki a pénz a közművek­TTT" r re, s ide még a hivatal is rit­háztulajdonosokat, , ' . y A ., , , kábban kacsint az ügyintézés kömény szerint erre aterí adtak, Dimitszanábn utazhat alá.. volt szükség, mert Theodora­_ w —o.,- ... .. „ , . . . ... ,, > t di járási tanácsnál. Elkértem T*" " 5 és a kor Igényét, ezt minden faluban feleségével és két "jta Felségének megaláztatását es naponta , az iratokat Ezekből kiderül örül, hogy szusszant egyet a m6don érdemes segitenl. De kisgyermekével. Az athéni Mtrtónak Jtöbb^ «abadsagot testi ^ motozásnak vetnek ^ 1968. november 21-én a lakható új épületben. Majd ut-ott a kötelesség is jóval községi tanács minden szük- egy-két év múlva hozzálát... ídwfSazd<lHT.ntUm0t 1kÜ,1; M^ mindenki olyan puco­dott az építési csoportnak. , • , . . . ,, j Nem 30 nap alatt, de vég- last szeretne> anü maradandó: re 1969. február 1-én meg­született a döntés: lehet i i majd építkezni a geodéták által kitűzött helyen. Azóta örökös, mindennapi az ér­deklődés a tanácsházán — kisz veszélyes kommunista (marxista képviselő volt az utolsó szabadon választott nemzetgyűlésben). De szám­űzetésének hathatósabb oka: Theodorakisz és zenéje az ellenállás jelképévé vált a katonai uralom ellen. Ez a jelkép sorvadni kezd: Theodorakisz súlyos beteg. Ebben a zordon faluban tu­berkulózisa, amelyet húsz évvel ezelőtt, a polgárhábo­rú idején, korábbi száműze­tése során szerzett, súlyo­sabb formában tért vissza, mint valaha. Már vér köp. Egyre kínosabb számára a mozgás és beteg szíve miatt rossz a vérkeringése, keze, laba dagad. Azok, akik lát­ták őt, attól tartanak, ha hamarosan nem hozzák el Zatunából, elpusztul. Theodorakisz túlságosan beteg volt, vagy túlságosan jól őrizték, vagy talán na­gyon elkeseredett volt ah­hoz, hogy találkozhassék ve­lem. Csupán fehér arcát lát­tam — amely sokkal keske­nyebb volt, mint a fényképe­ken —, amint letekintett háza emeleti ablakából. De Zatu­na, az ide vezető út és rövid találkozásom a faluval, ta­lán többet árult el, mint Theodorakisz tehette volna, egy diktatúra mindennapi életéről, valamint a szám­űzetés és az elnyomás jelle­geról. Zatuna rendörál Iám­tól árulkodik. Természetes börtön Azzal a viszonylag egysze­rű módszerrel jutottam el erre az Isten háta mögötti helyre, hogy egy hétig kitér­tem a görög rendőrség elől. Hivatalosan egyetlen újság­írót sem engedtek Zatunába és a faluban levő órók pa­rancsot kaptak arra, hogy minden idegent tanácsolja­nak el. így aztári elhatá­roztam, hogy kerülő úton jövök ide. Meglepetéssel tapasztal­tam, hogy a parasztok — akik feltehetően a rendszer gerincét képezik Görögor­szágnak ezen az egyik leg­konzervatívabb területén — nem figyelmeztették a rend­őrséget arra, hogy valaki útban van Mikisz Theodora­kisz feié. Zatuna igen alkalmas hely a száműzetésre. Bárki vá­többet diktál az eddigi érzé­ketlenségnél. Sz. S. L Bölcs mondások A szolgaletkú ember akkor A kutya félelmetesebb, ha I ahol semmi választ nem" tud is félreáll, hogy helyet esi- morog, mint amikor ugat. 1 nak adni, mert többszöri sür­náljon, amikor nem megy * getésre sem kapták vissza a arra senki Ha az ajtót nyitva felejtet- j szükséges műszaki dokumen- • * tem, ez nem jelenti azt, hogy tumokat. Pedig ezeknek meg Mindaz, amit az életben nem kell kopogtatnod. Szöveg nélkül építettem, az én müvem. S minden, amit nem tudtam építeni, mások müve volt * Amióta mini-szoknyát trt­selnek a nők, annak csak fe­léig léteznék. * Nyolcvanéves korodban egész jövődet odaadnád a múlt egyetlen órájáért. Azzal kell járniuk a járási tanács ! még egy hlvatalszobáját, a szükséges kisajátítások miatt. S mikor majd Itt ls meglesz I A babonás: Ha XIII. Lajos lettem volna, soha nem étkez­tem volna egyedül, hogy ne legyünk tizenhármán az asz- az aldás, jöhet az OTP. mint tálnál. \ értékesítő... * Egy ökör, király akart len- _ , . , ni és végül főtt hús lett belő- ' tgy eV KéSCS * fösvény mindenből a feltétellel, hogy azt magad gyújt, hogy végül ne legyen választhatod ki semmije. Ügy tűnik, nehezebb ik­tatni, mint építkezni. Mert ha a hivatal legalább a maga' A icutfuttá LÉGIÓ 3. ELADÓ 4000 KATONA adatokat, amelyeket néhány töprengő tiszt, bér ez lenne a hivatása, nem óhajt ellátni. 1835. augusztus 18-án a légió 125 tisztje, több mint 4000 altisztje és katonája szállt partra a spanyolországi Tarragonában. Nehéz harcok vártak az alakulatra. Gyakran nagy túlerővel találták magukat szembe. Így történt ez nem messze a spanyol—francia határtól, Tirapegui­nál is, 1836. április 26-án. Don Carlos tízezer em­berével kellett megküzdeniük a légiósoknál-;. Ügy harcoltak, mint akik nem sokra becsülik az életüket. Cordova spanyol tábornok napipa­ranesba foglalta vakmerőségüket: — Katonáim, a francia idegen légió tagjai Eleinte Bonában és Oránban állomásozott a légió két zászlóalja. A fehér falú. eródsreru _ „ laktanyából indultak el egyre delebbre, a bza- megmutat nektek, spanyoloknak, hogyan kell hara felé. A franciak elor^yomulásátazonbari ^ meghalnlT megakadálvozta Abd el Káder errur, alti Masca- ~ rából irányította az ellenállást Az emír szék­helve mindössze száz kilométerre volt a légió­sok oráni laktanyájától, kisebb összetűzésekre került sor itt. A franciák nem érezték elérke­zettnek a pillanatot a döntő összecsapásra, mert az 1880-as esztendők elején még nem rendel­keztek az általános támadáshoz kellő túlerővel. Tízezer katona tartózkodott ebben az időkben az észak-afrikai partvidékeken, körülük 5538 volt a légiós. 1835-ben váratlan fordulat történt. Lajos Fü­löp segítséget ígért Izabella spanyol királynő­nek, aki heves liarcot vívott a trónra pályázó Don Carlos-szal. A francia uralkodó 500 000 aranyfrankért felajánlotta az egész idegen lé­giót Spanyolországnak, fajos Fülüpöt a pénz­arisztokraták segítették a trónra, tőlük kapott azután Ilyen tanácsokat Az üzletet Párizs és Madrid megkötötte, de a légió tisztjel tiltakoz­tak ellene. — Meg sem kérdeztek bennünket — mond­tál:, de a francia hadügyminisztérium semmibe vette a tisztek véleményét így válaszolt: — Majd az altisztek ellátják azokat a fel­Drága árat fizettek a légiósok ezért a dicsé­retért, számúk alaposan megfogyatkozott, ugyanúgy mint 1836. augusztus elsején a Zubiri mellett vívott csatában. Ahogy csökkent az ala­kulat létszáma, úgy sorakozott egyre több ki­tüntetés Bernelle parancsnok mellén. Fontos szerepet játszott a spanyolországi har­cokban a német Conrad ezredes, akit a kato­nák „öreg Fritz"-nek neveztek. O fehér lován minden csata előtt végigjárta az alakulatot, el­lenőrizte. hogy minden egység végrehajtotta-e parancsát, és lelkesítő beszédet intézett a kato­nákhoz. A harcisaellem ugyanis állandóan rom­lott, a légiósokat a spanyol tábornokok a Pie­reneusokra vezényelték, több mint kétezer mé­teres magasságba, ahol az egykorú leírások sze­rint a hideg és az éhség legalább olyan ve­szélyes ellenfele volt a légiónak, mint Don Carlos hadserege. Az alakulat kitartása a vé­géhez közeledett. 1837 nyarán a légiósik felszerelése már tel­jesen elhasználódott, egyenruhájuk szétrongyo­lódótt, sokan pedig mezítláb meneteltek a rossz spanyol utakon. Június elején Don Carlos csa­patai támadásra lendül tel: Huesca környékén. Ekkor a légió mindössze csak két zászlóaljból állt A katonák formálisan éheztek. Az ellen­fél első lovasrohamait még úgy-ahogy nagy áldozatok árán feltartóztatták. Azután lélegzet­vételnyi szünet következett. Conrad ezredes ki­vont karddal száguldozott a légiósok megingó arcvonalának teljes hosszában. Ellentámadásra akarta vezetni katonáit — Előre! — kiáltotta az ezredes. Arca azon­ban hirtelen eltorzult. Eltalálták az ellenség golyói. Az utolsó szavai ezek voltai;: — Megsebesültem. Mondják meg a tábornok­nak. Vegye át valaki a parancsnokságot... Kocsit hoztak. A sebesült ezredes ékkor már haldoklott A küzdelem folytatódott A légió egyre fo­gyatkozott Conrad halála jelképezte az alaku­lat végét is. Amikor Huesca környékén a csata befejeződött a légió mindössze egyetlen zász­lóaljból állt. ötszázti zennégyen maradtak a négyezerből. Ök is fáradtan, rongyosan, meg­gyötörve várták további sorsukat. Cordova tá­bornok akkoriban már így véleketdett róluk: — Szánalmasak. Nem hiszem, hogy kibírnak még egy telet a Pireneusokban. Engedjük haza óket. ha egyáltalán van még annyi erejük, hogy átteljenek a nagy spanyol hegyvonulat hágóin. II. Izabella kegyes volt a légiósokhoz, az egykorú leírások szerint elbocsátó levelet és néhány kitüntetést kaptak a katonák. Megin­dultak a francia határ felé. .Élelmezésükről sen­ki sem gondoskodott. Kisebb csoportokra bom­lott a légió maradványa. A spanyol tábornok­nak igaza lett. Néhány katona a kimerültségtől összeesett és meghalt a Pireneusok hágóiban. A határon fegyvereiket elvették tőlük. A zászlóalj megmenekült töredéke 1838 decemberében ér­kezett meg a dél-franciaországi Pau városába. Mezítláb, éhesen, rongyosan, fegyvertelenül. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents