Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

—I Áz újítások haszna a hadseregben Nemrégiben tartottak meg A konferencia résztvevői a néhadsereg újítóinak 1969. kidolgozták a néphadsereg évi konferenciáját. A beszá- újítómozgalmának továbbfejmoloban összegezték az 1 üti ÍJ. lesztéséhez szükséges elképévi eredményeket. A múlt zeléseket. Ezek között szereévben a néphadsereg csapa- pel: a spontaneitás helyet a tainal bevezetett újítások 10,2 mozgalom tervszerű irányítámillió forint tiszta megtaka- sa, az újítási propaganda rttást eredményeztek a nép- erősítése, központilag koordigazdaságnak. Ez 21 százalék- nált újítási feladattervek kai jobb az 1967-es szintnél, kidolgozasa. Nézeteltérés Földúton Azok is voltak fiatalok, red, addig meg csak elle- asszonyra, azzal megvolt egy okikkel most beszélek. Most szünk valahogy. Nem volt én- darabig. Máshol megmondták vékonyka, keszeg öregembe- bennem rossz szándék se, de neki, hogy ne vegye komorek. Büszkén mondják, hogy az egyik komolyan vette a tyan a szíves marasztalást, sok kutyával tartották az is- vigasztalást. Később már nem de menjen a fenébe. Olyan meretséget. Mert aki tanyán győztem számon tartani, mi- semmi ember volt, a forgószoknyára alkuszik, az a ku- kor melyik menyecske van szél is megszédítette volna, tyával is értsen szót. soron. Nem voltak féltéke- mégis elvitte a környék leg— Gyerek voltam én még, nyek, belátták, hogy nekem emberebb emberének a feleamikor először szoknyát lát- kötelezettségeim vannak. Én segét. tam. Cifra mulatság volt az. voltam a környék legkedve' Nagy csattogást hallottam a sebb Misikéje. Akár hiszi' szomszédok házából, beles- tek, akár nem, a végén talán eszik* ott iValszik a pajtában tem az ablakon. Megért az senki nem várta úgy a béke- vagy a padláson Egyik este egy cirkuszt is. A Piroska kötést, mint én. pálinkával kínálta a gazda kezetrlábat összekötötte az _ Hát a mai szoknyák? a munkásokat. Amikor az veronai k a"T: Ügy eszmélnek a kérdésre, asszony koccintott evvel az ntakáta hztón g w mintha a tuls6 parton ébred- emberrel, én már láttam, nyakaba csapta, aztan jó j föl Hát üg hogy nem tiszta sora van entoCgAz esatto^tt annvVa" nü már nem igen to- nek. Egy-két napra rá megJ annyira. d k k ránca\t nem találta őket az ember a ku^^he^^tíSLS5 ismer'jük LóbeJÍd.e aS korieasban. Na, attól kezdve ember hogy ezt ezért kapod, j d ^ • nem dolg0zott ott a férfi. ™v vott^.iraka nénidbe1 P^tallk Tűz evMó ml Bajba is volt, mert újra eseSí liSif,! tf nyecske most is akad, úgy ^kes lett neki, hogy bemen lekóstolt mindenkibe ha te- mondják De gyámoltalanabb í«n félévre a börtönbe. Az hette. Nagyobb háborúság férfinép, ne^ meri rívenü asszony kifizette helyette a — Ott dolgozott akkor náluk. Az ilyen ember ott is SSé£2 S"Sít£S^Jta K^SÖ 8ha a tiTosba ta- trtftó Maradhatott. szemrehányást se tettek egy- lalja' akkor se' ~ Egy széP naP°n az másnak azután. — Má«" ugyan nem tudom, szony ment a piacra. MegHa a mese elindult van igaz"e. mert amit beszélnek, rakták a szekeret őszibaraekaki tovább szövi ' ' azt se kell mind elhinni, de kai. tojással, ezzel-azzal, de Ahódw úgy mondják, hogy a falun azért fölkiáltott az asztagra is kinvílt a ^óvn!t rín túl levő tanyákon föltűnt az urának, hogy adjon neki a tatármert^^Iszerre íiat egyszer egy ideSen ember, pénzt. Az a bolond annyit hétkoLzálvtTbekfvWaC Messziről jött, azelőtt azt se mond csak. tudod hol a kulcs, katonának Az első háború tudta' hogy erre is tart még a vegyél. Jól belemarkolt az elejéi volt ez mée Először világ" Szegeddel is a törvény asszony, a portókát is eladta, eiejen voit ez még. Először Unm„f„Hli H rif. víkk«» már nem ide ífitt. csak mondogattam a rnc— Nem kellett volna okvetlenül Rembrandtot válaeztanod, hogy közöld velem a véleményedet... nyecskéknek, ahogy az öre- gS^J^Vdef,LK?"*' Bektől hallnttom- Mo Janeiili ismertette meg. Három asz- de vissza már nem ide jött. Azzal a kelekótya emberrel gektől hallottam: Ne búsúlj, Rozi, majd megjön az embe— Amikor szabadult a börtönből, vett egy újságot a piacon, hogy munka után nézvisszament az apjához. — Itt az első asszony volt, most meg napszámba jár. Szegény lány volt, azuracsiI. KERÜLET H la Krisztina. Retlcovszld István Házassár: Erdei Sándor és Za- IlliUSl VIISIVVI Andrásnak és Adorján Máriáráudl Zsuzsanna Klára, Trmko M 81 V M Cl W rif 9 VI nak Ttoiea Gabriella, TOth AndP«i János tó; Terhes Veronika, • « rásnak ás Wdgert Irén Ilonának J6 Mihály Lajos Zoltán éet Attila, Major. Istvátmak es Hegyközi Hona, pintér Kálmán I. f 1_ Pertich Andrea Zsuzsannának Géza és Gordos Piroska Maria, jfg M |b"Q |f Endre György, Márki Józsefnek Horváth József és Miklós Ibolya IIlg és Rózsa Hona Erzsébetnek MaAnna. Gombos József és Födi rianna Mária. Sándor Györgyízért, Csikós István Ferenc és nek és Nacsa Irénnek György Pusztav Blanka, Pap Akos Sán- Csaba, Szabad Istvánnak es dor és Paróczi Katalin Malik Eendrilc Péternek ós Boresz Kalcsu Erzsébetnek orsolya, Csaba Ferenc ér: Hornyák-9dmo- Mártanak Béla nevű gyermekük Hartauer Erichnek ős Horváth nyik Etelka Kis László Mihály született. Katalin Margitnak Vilmos. Ka• * Halász Gizella Tre". Nógrádi Halálozás; Palotás Lászlómé dar Bálint Gyulának és Halas; Jatszlo István es Beue Anna Ma- Márton Erzsébet, Szentgyörgyi Mariának Andrea Eva Dani rta iiazassagot kötöttek. Istvánná Volford Hozalla, dr. Kaünannak és Tanacs Irennek Születés: Kálmán ,TO»,efnrk és Tóth Lószlóné Olcsváry Jolán Kálmán, _ Ábrahám Györgynek Rsembtri Veronikánál; József, EteUca, Gispár György, Budai és Aradi Evanak Csilla. Vass Kocsonyl Gyulának és Bálint Anialné Komáromi Hozalla, Szél Imrének és Masa Piroskának Arankának Enikő Szilvia, Bor- Katalin, Kaffal Ferenc. Farkas Tiojo, Macriolna nevű Tvermecsényl Ferencnek és Buza Verő- jánosné Ambrus Julia.ma, Sán- J***?4 nCVÜ f»erme Titkának Ferenc. Jacko István- dor Ferenc, dr. Bognár Jánosrve kLUc született nak én Bányász Beatrixnak Ist- józaa Magdolna, Szűcs Lajosné Halálozás: Csíkos Józsefné ván. Dobó Józsefnek és Nagy- Keresztes Zsuzsanna, Kurunczi nrnlnal miin rv-riJ«i Vencel mlháiy Máriának József. Vlncze KataUn. Császár János. Martas „ ff Balintnak és Sarl Ilonának Anl- István, Vlszt Józsefno Sal Róza Mihály, Rózsi Istvánné bzelpál kó. Czlnkóczl Istvánnak es Fe- meghalt Etelka. Molnár Jánosné Nagy Amvinak Zswarma. Matlcvlcs Istvánnak és Szabó Judit- _ ® • nak István. Kocsis Janosnak és RlílüU'T _ Károly, Répa Jenő, Dékány Jodr. Nagy Erzsebetnek András, názasaág: Czifra György es Varga Mihályné Danyi Kirténz Zoltánnak es Faosko Forgó Ágnes. Boziki Ferenc ° Mártanak Annamária. Bodor Ká- Sándor Ss Németh Magdolna, I'ona, Mojzos Gabriella Mária, rolynak és Balogh Ilonának At- Papp Szilveszter és Fekete Ju- Haraszthy Gezáné Kisa Anna tllo. Ocsal Mihálynak es Koos lianna Pántya Péter és Gál Mírta Bauer Józsefné Dobos Mártanak Andrea, Balazs Al- lton, Radványl Endre Károly és ' . . . bertnek és Vári Juliannának BáUnt Katalin Aranka házassá- Maria, papp István, Kertéaz jaTibor, Szerencsés-Fekete sán- got kötöttek. nosné KálmánrPikó Rozália, dórnak es Szabó Rozáliának Halálozás: Gera Józsefné Ko- Kondor Szabolcs Elemérné CsaSándor, Batyik Józsefnek és vács Rozália, Makal József, Czl- pHroska riochn roz«cf Tóth Erzsébetnek József. N<T rok András, Sztlberreisz Mihály- trrosKa, usoroa József, mere Péternek és Aital Csilla- né Gantner Terézia meghalt nak Csilla, Fekete Jánosnak és Hl. KERÜLET Vidáes Máriának Tibor János. Karácsonyi Istvánnak és Sápi Viktóriának Zsolt, Varga Istvánjiak és Süle Honának István. Kls-Bezdanyi Pétumek ós Vasút Teréziának Zsolt, Varga Lászlónak és Andracek GlzellánaK T.ászló. Fodor Lászlónak és F.omborl Etelkának Gyöngyi, dr. Bodó Bélának és Fazekas Csil'.anak Csaba Béla. Gyémánt Jánosnak és Kazl Emíliának Zsolt, Huszka Mihálynak éu Kovács Margitnak Mihály. Hornylk TViszlón-k és Zsadányi Rozáliának Enikő Edit. Nagy Szllveezternek es Bozóki Etelkának Zsuzsanna, Ancsányl Mihalynak én Gábor Honának Anikó. Fábián Sándornak és Cselédes Teréziának Attila, Búvár Mihálynak és varga Ilonának Jónsef, Frittmann Józsefnek és Pap Jolánnak Zoltán Gábor, Nagy Lajosnak es Narozsiuk Zauzaannánsk Lajos, Rohonka '.ászlónak é« Gesztey Kláránál; Tdiszló. Sebők Istvánnak és Tóth Teréziának Zita. Bálint Antalnak tó; Balorl-s Máriának Zsolt, Gyémánt Imrének es Szelel Mariának Adriennt:. Nagy Imrének és Juhász Etelkának Sándor Gazdag Lajosnak ée ÜJhuzJ Zsuzsannának István Zoltán. Zawiasa Henriknek es Bemtczky Zsuzsannának Róbert. Molnár Istvánnak és Llopai Veronikának Márta, Kovács Istvánnak és Szabó Katalinnak Anikó, Ábrahám Szilveszternek és Tápéi Martának Gabriella Márts. Hegedús Sándornak és Németh Katalinnak Anita Katalin. Szabó Mihálynak és Kádár Máriának Piroska Hózsa, Hülber Gyulának és Manna Katalinnak Gyula, Csapó Ferencnek és Lajoti Évának Edit Eve, Nóvák Gábornak Ós Szentgyörgyi Margitnak Márta, nite Lászlónak és Haller Valériának Szilvit Valéria. Kovács Dezsőnek es Szabó Irénnek Irén. Zstbók Györgynek és Gajdn Teréziának Erika. Bodor Ist' árnak és Bodó Irénnek Ibolya, szépvölgyi Jánosnak és Lakatos Ildikónak János, Hsjdú Gézán»k és Fodor Máriának Hajnalka. Gödör Károlynak és Zoimbort Klárának Károly. Gaasó Pálnak éá Varga Máriának Gyöngyi, Zsemberi Mihálynak és Mészáros Honának Mihály Miklós, Mózes Károlynak és Gyömbér Máriának Tibor. Tóth Zoltánnak és Bertalan Györgyinek Tibor Sztojkov János, Tóth Ferencné Kunezabó Anna, Mihályfy Lajos Ferenc, Móricz Györgyné rglSTÖírta™vSLESF1 ^ ^-K°iiai.Giu tőitek Születés: Görög István Lászlónak ée Vanyó Margit Honának Mihály, László, i Chambré Pál Andornak Üjváry ioné Slezák Rozália. Csányi Imréné Bullas Terézia, Galambos Udvarhelyi Tamás, dr. Istvánné Llchtneckert és Meakó Gabriellának Gábriel- Anna. Szabó András meghalt. zen. Azt írta a hirdetés, hogv nált belőle embert. Eddig szőlőmunkást keresnek. Ügy neki dolgoztak, most 6 dolgozhat másnak. Pedig sokáig / z J- i Z a ..,, , u - éJt együtt már az urával, tíz az íras direkt, örült is, nogy évllél'is tovább. értette az atyafi, neki beszél egy helyen nem volt sokáig dolog, ment arrébb néhány házzal. így legalább nehezebben kalkulálja ki a bíróság, mennyivel adós újra, gondol— Lehetett annak más oka is — vetem közben, de az örég rámkiált: — Volt a fenét! Nagyon kiÓvjuk a méheket A világ méhállományát tekintve Magyarország a huszadik helyet foglalja el, megelőzi Mexikót, Ausztriát és Kanadát. Minden ok megvan rá, hogy védjük fejlett hazai méhészetünket. Az utóbbi években a növénytermesztésben egyre inkább elterjedt vegyszerek kellő gondosság nélküli felhasználása okozza a legtöbb veszélyt a méhészeteknek. Baranya megyében például tavaly húsz olyan pereskedés folyt, amelyekben a bíróság kártérítésre kötelezte a rendeletet be nem tartó nagyüzemi gazdaságot a méhész szakcsoportokkal szemben. A rendelet szerint a gazdaság köteles előre értesíteni a méhészeket a vegyszerezésről. így azok gondoskodni tudnak méheik Időleges elzárásától, s megmentik azokat a pusztulástól. Ha a méhészek és a gazdasági vezetők figyelemmel kísérik egymás munkáját, az együttműködés mindkét részre hasznot hajt. Mert az pillanatig sem vitás, hogy a növénytermesztésnek is szüksége van a porzást elvégző méhek millióira. Kukatorlasz A szemétgyűjtő Kukakocsi megjelenik az utca elején, öt-hat házzal előtte jár az egyik dolgozó, aki a kapuk alól a Járdára rakja a megtelt edényeket. Másik kettő az hogy nem fizet, lia csak lehet. — Nem sokáig bírta szoknya nélkül. Rátalált a közös la, az volt az oka. Mi baja lett volna, ha itt mindene megvolt, ott meg semmije se! Horváth Dezső ta. Megátalkodott abban, adó lett az 32 alsó lakas nó" így kikészített tartályokat a kocsihoz cipeli, kiüríti, aztán visszarakja a kapu alá. Ez a rendje a házi szemét összegyűjtésének. Csak egy kis figyelmetlenség zavarja gyakran a jól szervezett mechanizmust. A kora reggeli órákban, amikor mindenki siet, gyalogosan, kerékpárral, autóval a munkahelyére, a kapun kilépve kukatorlaszokba ütkö-' zik. Nosza, foghatja magát, fuvarozhatja 2—3 méterrel odébb a szemetes edényeket/ hogy kijusson az utcára. Annyi volna pedig aa egész, hogy az „elöljáró" ember, aki a kapu alól kihozza, ne a bejárat elé, hanem a fal mellé rakja a tartályokat Addig is, míg ki nem ürítik. Azért, hogy ne okozzon másoknak bosszúságot K. J. Magyar kiállítás Toklóban Hétfőn megkezdődött a Tokióban tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter hivatalos programja. A délelőtti órákban japán államférfiakkal: Aicsi Kiicsi külügy-, illetve Ohira külkereskedelmi- és iparügyi miniszterrel találkozott Dr. Bíró József vasárnap megtekintette a tokiói nemzetközi vásár magyar kiállítását, s megelégedéssel nyilatkozott eredményes szereplésünkről. A magyar kiállításnak hétfőn illusztris vendége volt Akihitp trónörökös személyében, aki különösképpen az orvosi felszerelések és a magyar könyvek iránt érdeklődött % > •< 11 2 O -i Cd O <f A Uühaiá LÉGIÓ L BUKOTT EMBEREK GYÜLEKEZŐHELYE giő nyilvántartásában. Nem ember tovább. Legalábbis öt évig. Csak szám. Akik belépnek a Légióba, azok számára éppen az a vonzó, hogy a múltjukat eltitkolhatják. Mert a legtöbbjüket súlyos bűnök terhelik. Ez a katonai alakulat a bukott emberek gyülekezőhelye. Közönséges bűnözők, hányatott alvilági alakok, nemzetközi szélhámosok, kalandorok, egykori SS-katonák írták alá az elmúlt években a leggyakrabban az öt esztendei szolgálatot jelentő szerződést. Ritkábban pedig azok léptek be, akiknek érzelmi élete összeom„Nem bírom tovább az izgalmakat! Elég volt várni a hadijelentéseket és a tábort postát lott. értelem és cél nélkül, társtalanul bolyong Lengyelországból, Norvégiából, Krétáról, Afrikából és a keleti frontról, most pedig Polinéziából... Valahonnan a nagy óceánról, ha jól tudom, Moorea szigetéről kaptam legutóbb a fiam levelét. Hát, még meddig? Fiam ugyanis a háború végén belépett az Idegen Légióba Tegyenek va lak a világban és valahol bekerültek a toborzók hálójába mert elhitték szép, de hazug ígéreteit. Vagy elkápráztatta őket a Légió sok helyen látható rikító plakátáradata és csábító felirata: „Fiatalemberek! Gyertek, jelentkezzetek az Idegen Légióba! A legendás csapat vár bennelamit, uraim! Ép bőrrel megúszta 1939-től egé- teket. Érdekes kalandok, magas zsold, bőséges szen 1945-ig. Akkor csak a puskagolyók íenye- ellátás! Megismerhetitek a világot, a sohasem gették. most viszont ott kell lennie, ahol a látott idegen országokat Jöjjetek, jelentkezzefrancták az atomfegyverekkel kísérleteznek. Ezt tek!" a rádióból tudom, nem Hanstól. Ha istent is- 163X-beTt kezdődött. A Légió megalakitásámernek, hozzák haza a fiamat" —- írja egy 67 ^ gondolata Boegard belga bárótól ered, ÍE? sm MaJna-F[ankfurtbúl Genfbe a Nemzet- aRi ökött közönséges bűnözőkközi Vöröskeresztnek, ahová állandóan érkéz- m ^ mindenre vállalkozó kalandorokból manek a kétségbeesett hozzátartozok levelei, főleg gánhíldsereget hozott létra. Vállalkozó volt boa Német Szövetségi Köztársaságból, de a világ SOK tönkrement európai vándorolt Francssknem minden tájáról ciaországba, főleg Párizsiba és ott próbált szeGenfben azonban semmit sem tehetnek A rencsét. Jelentős részük vagy nem talált meghozzátartozók legfeljebb udvarias hangú, de felelő munkaalkalmat, vagy nem tudott belesemmitmondó tartalmú levelet kapnak. Ha illeszkedni a szokatlan, nagyvárosi civllizációugyanls belép valaki a francia Idegen Légióba, ba. Ijesztően emelkedett a bűnözés. A francia akkor fátylat borítanak a múltjára, még a ne- börtönök megteltek külföldiekkel, akik tolvével sem törődnek. Mindenki azt mond, amit éppen akar. Azonossági számot kap, akár a rabok. Hans Freiberg, mint Ilyen, megszűnik a hivatalos szervek, hatóságok számára. Már csak sióit, mint a 021 241 azonossági szám szerepel a Lévajlással, rablással szerezték meg mindazt, amit a csábító, csillogó, elegáns párizsi életből máskent megkapni nem tudtak. Akkoriban, 1830-ban indította meg Fraxiciaorezág a hódító háborút Algéria gyarmatosításáért Kellett a katona. Lajos Fülöp király tehát két szempontból is szívesen elfogadta báró Boegrad javaslatát, mert így remélte, hogy az ország megszabadul a megbízhatatlan külföldi bűnözőktől, -kalandoroktól, és emellett lesz egy mindenre kész katonákból álló alakulata az észak-afrikai háborúban. S az Idegen Légió megszervezésének megvoltak a történelmi előzményei is. Ez az elnevezés az ókori Rómából ered. A név a latin „legere" szóból származik, ami annyit jelent, mint szedni, választani, válogatni. Rómában, eredetileg légiónak nevezték az egész luidiereget, később pedig annak csak egy csapatát. A hagyomány szerint Romulus egész hadereje egy légióból, vagyis háromezer gyalogos és háromszáz lovas katonából állt. A császárkor elejéig csak teljes jogú római állampolgár lehetett a légió tagja A birodalom azonban nőtt, a meghódított területek biztosításához több katona kellett. Ezért a kezdeti elvet megváltoztatták. A császárkorban a légióba nem római polgárokat ts felvettek. Vespasianus idején 30 légió volt, Diocletianus uralkodásának éveiben pedig számuk 175re emelkedett A léglókat elosztották az egész birodalomban és állomásaikat alaposan megerősítettek. Az időszámításunk kezdete után 23 évvel pél-dául 8 Ilyen katonai egység állomásozott Germániában, 8 Hispániában, 2 Afrikában, 2 Egyiptomban. 4 Szíriában, 2 Pannóniában, 2 Dalmáciában A meghódított területeken légiós táborok védték a római birodalom határait A légió jelvénye kezdetben a farkas volt — Romulus emlékére —, majd a vadkan, azután a ló, később viszont a sas, amely a karmai között villámokat tart Boegard hosszasan tanulmányozta a római léglók szervezésének kérdéseit mielőtt javaslatával a királyhoz fordult (Folvtaijuk.) 1 t