Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

Jubileumi oldal a testuérlapbon Most érkezett meg Odesz­szából testvérlapunk, a Znamja Kommunizma április 4-i száma, amelyben a test­vér-szerkesztőség egy teljes clda.lt szánt a magyar nép nagy nemzeti ünnepéről való megemlékezésnek. A nagy­formátumú újság A magyar nep ünnepe címmel riporto­kat, tudósításokat közólt szovjet tudósítók, riporterek tollából a felszabadulási harc emlékeiről, népünknek, a szo­cializmus epitésében elért eredményéiről, a szovjet— magyar barátság számos ma­radandó epizódjáról. Termé­szetes, hogy ebbőLaz összeál­lításból nem maradhatott ki Szeged sem. Az oldal egy­harmadán a szerkesztősé­günktől kért fotóanyagból képriportot közölnek — a képeken a Széchenyi tér, a Dóm tér, a gumigyár és egy új lakótelep részlete — s visz­szaemlékezést írt a Szeged felszabadításáért vívott har­cokról egy odesszai sofőr, V. Sapovalov, aki az ukrán hadseregben maga is küzdött Szeged szabadságáért. Hz Egyetemi Színpad bemutatkozása Az újjászervezett Egyete­mi Színpad vasárnap este az Ady téri egyetem nagy elő­adójában mutatta be új mű­sorát, a szokásosnál kisebb es természetesen majdnem kizárólag egyetemistákból alló közönség előtt A kis csoport — hagyományaihoz hűen —• modern egyfelvo­násosokból állította össze új műsorát, méghozzá rep­rezentatív. kiemelkedő mű­vekből John Mortimer is­mert Ebédidőjéből, Fernan­do Arrabel gyilkos humorú Piknik a csatatéren-jéből és Sámuel Beckett kevésbé is­mert Mondd, Joe című lirai misztériumából A három egyfelvonásost rangos műkedvelői előadás­ion láttuk. Műkedvelőiben: azaz egyenetlen színvonalú produkciókban. E tekintet­ben nemcsak a szereplőit, hanem a darabok is külön­böztek egymástól. Legszín­vonalasabbnak, tehát a leg­inkább együttes-szerűnek az utolsóként előadott Piknlk-et éreztük. Beckett egyfelvo­násosát pedig kicsit szürké­nek. Bizonyos rendezői szi­nessógre ennél a darabnál annál inkább szükség lett volna, mert szövege rend­kívül nehéz, elvont, s meg­értése koncentrált figyelmet igényel A szereplők közül minde­nekelőtt Dunai Tamás és Sajti Emese karakterisztikus játékát kell kiemelnünk. Mindketten jellemet, figurát mutattak be, az amatőrök­től megszokottnál nagyobb igénnyel, többre törekedve. Nagyon szépen beszélt a Beckett-darab női főhőse, Kiss Mária és nagyon ki­fejező volt Notheisz János néma játéka ugyanebben a darabban. Paál István átgondolt, vi­lágos értelmezésre törekvő rendezése nem elég egyenle­tes; kissé aszfcetikusnak éreztük. Több ötletre, lele­ményre lenne szükség. Vég­tére is színházat csinálnak. ö. L. Élményt adni a A megyei zenei hét megnyitója Díszletvita a Tragédiáról A Szegedi Szabadtéri Já­tékok igazgatóságán hétfőn újabb díszletvita volt: ez­úttal az idei évad Az ember Szegeden nyitották meg ményei ma este Csongrádon bek között fellép a szegedi vasárnap délelőtt a Tanács- kórusbemutatóval folytatód- Tömörkény gimnázium kó­köztársaség jubileumára nak. Szerdán Hódmezővá- rusa. Réti Csaba, a Szegedi hirdetett Csongrád megyei sárholyen, csütörtökön és Nemzeti Színház művésze, | zenei hét gazdag program- pénteken Szentesen, szom- valamint Deák Tibor es V. tragédiája című előadásának ját. Csenke Lászlónak, a baton Csongrádon rendeznek Szőnye Katalin, a szegedi színpadképét beszélték meg megyei énács vb művelő- koncerteket, vasárnap pedig k„n7(_vn./>rh,m tanárai désügyi osztálya helyettes Hódmezővásárhelyen nagy- konzervatórium tanárai. ^ vezetőjének megnyitó szavai szabású műsort, ahol egye- I. N. után Ádám Jenő, a Budapes­ti Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanára tartott szép előadást a megjelent szegedi és megyei énektaná­roknak, a tanárképző főis­kola hallgatóinak, iskolánk és zeneclctünk címmel szólt az emberformáló nevelés varázsos eszközéről, a ze­néről, történeti áttekintést adva a nemzeti zene és az iskolai énektanítás fejlődé" són ék összefüggéseiről. Az előadást követő hoz­zászólások is hitet tettek a magyar népzene ügye mel­lett. A pedagógusok han­goztatták: az iskolai órakon élményt kell adni a népdal­lal, akkor majd ismét meg­szeretheti az ifjúság. Az ün­nepélyes megnyitó szokatla­nul ünnepi légkörben zárult: Adám Jenő intonációjára a résztvevők közösen énekel­tek el egy magyar népdalt. A megyei zenei hét ese­'mmmmmmmmmmmmAmmmmmm A főiskola néprajzköre Csongrádon Húsz fiatal összefogásából házban szerepeltek nagy si­alakult meg a Szegedi Tanár- kcrrel. képző Főiskola néprajzköre. Minden segítség nélkül Múltjuk: mindössze fél esz- fogtak munkához, de azóta tendő, ennyi Idő telt el az- támogatókra akadtak. A me­óta, hogy néhányan össze- gyet népművelési tanácsadó dugták a fejüket, es elhatá- turnéikhoz, dr. Juhász Antal rozták, néprajzi kutatómun- muzeológus néprajzi gyűjtő­kába fognak, népköltészeti és munkájukhoz (többször jár­népzenci alkotásokból mű- tak már Tápén zenei anya­sort állítanak össze. Először Kot, gyűjteni). Kardos Pál a szegedi Semmelweis-kollé- karnagy pedig énekszámaik glumban mutatták be siker- betanulásához nyújt támo­rel műsorukat, majd Zsombó gatást. következett, ahol a kultúr­Japá n Pillangókisasszony Persze a reklám, az más. megelőzően. Telt ház volt, A színház dicséretesen beha- így kell hát cslnáni. S noha rangozta a japán Kimiko a józan számítások ki is kez­Saío szegedi vendégjátékát a dik ennek a reklámnak tea­Pillangókisasszonyban, utcai litásait — mert hiszen egy kirakatokból mosolygott japán Pillangókisasszony fényképe a járókelőkre már semmivel sem hitelesebb jóval a szombati előadást operaszínpadon mondjuk egy olasznál miként senki sem Mikor cserélhető át a tsz-járaőék nyugdíjra? T. J. termelőszövetkezeti tag. olvasónk három éve öregségi járadékos. A fez­ben a járadék megállapítá­sa után is tovább dolgozott és az évi 150 tízórás mun­kanapot minden évben megszerezte. A járadék megállapításakor már 70 éves volt és nyugdijat igé­nyelt Nyerte nyugdíjévet tudott igazolni, ezért csak járadékra volt jogosult és azt is állapítottak meg ré­szere. Olvasónk úgy hallot­ta, a napokban jelent meg olyan rendelkezés, hogy a tsz öregségi járadékot át lehet cserélni öregségi nyugdíjra, ha a járadék megállapítása után tovább dolgozott a tsz-ben és nap­tári évenként 150 tízórás munkanapot ledolgozta. Kérdezi: az öregségi jára­dékát átcserélheti-e nyug­díjra. s ha igen hogyan járjon el? Olvasónk tájékozódása he­lyes. mert az elmúlt hetek­ben megjelölt az 1/1968 (IV. 1.) SZOT számú előírás és szabályozta az öregségi jára­dékos és az öregségi vagy munkaképtelenségi járadé­kos hetvenedik (nő hatvan­ötödik) életévét betöltött hár zastárs tekintetében a nyug­díjévek megszerzését. A ren­delkezés értelmében csak az öregségi járadékos (a mun­kaképtelenségi járadékosra nem vonatkozik), valamint az öregségi vagy munkakép­telenségi járadékos házastár­sa kérheti annak a naptári évnek nyugdíjévként történő beszámítását, amelyben a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, illetőleg munkanapokat tel­jesítette, és amelyre a ter­melőszövetkezeti tagot ter­helő nyugdíjjárulékot — a mentesítés ellenére — utólag megfizeti A rendelkező szerint be­számításnak akkor van he­lye, ha a kérelmező a nyug­díjjárulék fizetési kötelezett­ség alól történt mentesítéséig (öregségi járadék, házastárs öregségi vagy munkaképte­lenségi járadék megállapítá­sának napjáig) legalább öt nyugdíjévet szerzett, és a fi­gyelembe vehető naptári évek beszámításával öregségi nyugdíjra jogosultá válik. Azokat a naptári éveket, amelyeknek figyelembevéte­lével a nyugdíjévak száma a tízet meghaladná, nem le­het már figyelembe venni, illetve beszámítani. Tehát ebben az esetben a tíz nyug­díjév alapján lehet csak a nyugidíjat megállapítani. Olvasónk — mint levelé­ben is irta — amikor az öregségi járadékát megálla­pították, már rendelkezett nyolc nyugdíjévvel, s 1966­tól pedig minden évben megszerezte a nyugdíjévhez szükséges 150 tízórás mun­kanapot A közölt adatok alapján kérheti a járadéká­nak öregségi nyugdíjra való átcserélését Kérelmét a la­kóhely szerint illetékes tár­sadalombiztosítási igazgató­sághoz (kirendeltséghez) írásban kell előterjeszteni A kérelemhez csatölni kell a uz-nek a kővetkezőket: a kérelmező nevét születési helyét évét. hónapját, nap­ját lakcímét, az öregségi já­radék megállapító határozat számát (az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos házastársának kérelme esetén a járadékos személyi adatait is) és a megállapítás kezdő időpontját, a kérelmező ál­tal beszámítani kért naptári éveikben teljesített munka­egységek, illetőleg munkana­pok számát naptári évenkén­ti részletezésben. Végül, hogy a kérelmezőt a termelőszö­vetkezet 1966. évet követően naptári évenként melyik nyugdíj osztályba sorolta be állítja, hogy Aida szerepét etióp, vagy a szerecsen Oz­min-ét bantu-néger énekesek alakítják a legjobban, legter­mészetesebben — mégis fel­fokozott érdeklődés kíván­csiskodott rá, milyen is az „igazi Cso-cso-szán". Olyan mint a többi, hason­ló kvalitású szoprán. Kimi­ko Sato melegszínű, finom lí­rai hangja feltétlenül megfe­lel a szerep követelményei­nek: a muzsika áradó di­namizmusát és csendes meditációit egyaránt érzé­kenyen reagálja, muziká­lisan és üzembiztosan énekel (legfeljebb a második felvo­násbeli alacsonyabb intoná­ciókat róhatnánk fel neki) — tehát igazi Cso-cso-szán, csak talán nem a világjáró művé­szek legelső vonalából. Ez túlzás lenne. Játékán lép tor­nyomon kísértett a rutiniró­zottság, a közönségnek-ének­lés, ami miatt kissé kívül maradt abból a színpadi kö­zegből melyet a szegedi part­nerek — elsősorban a kitűnő­en diszponált Réti Csaba és Gyimesi Kálmán — az elő­adást végig nagyvonalúan, koncentráltan vezető Vaszy Szombati, csongrádi be­mutatkozásuk szintén szép sikert hozott. A Szabó Zsu­zsa másodéves hallgatók ál­tal összeállított műsort nagy közönség előtt mutatták be a művelődési otthonban. Si­kerükre jellemző, hogy újabb meghívást kaptak Csongrád­ra. A lelkes és tehetséges együttes véleményünk sze­rint megérdemelné, hogy ér­deklődésre számottartó mű­sorukat, Szegeden is bemu­tathassák nagyobb nyilvános­ság előtt P. F. az alkotók és a kivitelezők. Mint Vámos László, a Ma­dách-mű rendezője — aki a díszleteket a szegedi Szé­kely Lászlóval közösen ter­vezte — elmondotta, az 1965-, 66-os Tragédia-előadá­sokhoz képest leegyszerűsö­dik a Dóm téri színpad. A környező épületeket ezúttal nem vonják be a játékba, és magán, a szorosan vett pó­diumon is csak a legszük­ségesebb jelzéseket alkal­mazzák. Mindezt az a rende­zői törekvés magyarázza, hogy a közönség figyelmét elsősorban a drámareanek szövege és a színészek játé­ka kösse le. A gyakran váltakozó ké­pek azonos keretben eleve­nednek meg, csupán egy-egy­jelképes kellék emlékezteti majd a nézőket a soron kö­vetkező történelmi korszak­ra. A díszletek színe is a színészek játékának kieme­lését szolgálja majd: a barna, az arany és a bronz egymásba olvadó árnyalatai előtt élesebb kontúrokkal emelkedik ki Éva, Adám, Lucifer és a többi szereplő alakja. A. L. A FDET ülése Í A végrehajtó bizottság j budapesti ülése egyebek kö­és erre az időre járó nyug­díjhátralékot utólag befi- j Viktor irányításával terem­zette. tettek. Dr. V. M. I N. I. Mi van az új Deltában? Befejezte budapesti ta­nácskozását az idegenfor­fe^^vetégénlk «"»«n*ta. I (FIJET) végrehajtó bizott- mélyíti a két Pragaban, il-.l sága. Az ülésen a FIJET letve Brüsszelben működő i bolgár szervezetének kép- nemzetközi űjságíró-szö­viselője számolt be a szép- , . . .. .... , . . tember 20-án Várnában vetseg koZütt a kapcsolata-, összeülő kongresszus élőké- kat és fokozza együttmű­születeirőL ködését az UNESCO-val. I Épült: 1957—1969 Az újtípusú atomerőmű­vek a szaporító reaktorok sorompóba állításával egyre komolyabb versenytársai a hagyományos erőmüveknek; ha beválnak a hozzájuk fű­ződő remények, 1980-ra a világ villamosenergiaterme­lésének 14—15 százalékát szolgáltatja nsajd az atom­magok felszabaduló energiá­ja. A Delta most megjelent új száma részletesen beszá­mol erről az izgalmas tu­dományos-műszaki problé­máról. Ismerteti a legújabb típusú, televízióval egybe­kötött elektronikus röntgen­berendezéseket, amelyek színes felvételre is alkalma­sak, nappali fényben is hasz­nálhatók. Cikket közöl a szappant feleslegessé tevő korszerű mosószerekről, a „tűvékonyságú" építészeti csodákról — az óriástor­nyokról — és az építészet másik újdonságáról, az új­típusú tetőszerkezetekről Allatlélektan, a légpárna új felhasználási módjai, a tenger Kolúmbuszainak is nevezett aquanauták és a nagyfrekvenciás hőkeltő áram gyógyító hatása sze­repel még a nagyobb cik­kek témái között. Sok friss hír, tudósítás, információ, száznál több — köztük szá­mos színes — fotó, humor, tudományos érdekesség egé­szíti ki a Delta áprilisi szá­mát Autőbusz-pályauduar (63.) Ügy kellett már az autóbusz-pályaudvar Sze­gednek, mint egy falat kenyér, de ma már természetes, hogy nem a szúk Takaréktár utcából indulnak a járatok, hanem a tágas, erre a célra sokkal megfelelőbb Marx térről. Ha még vannak is kritizálói az VVATERV által tervezett új autóbusz-pályaudvarnak, nyilvánvaló, hogy minden szempontból különb, kényelmesebb és kulturál­tabb, mint a régi volt. KEDD, 1969. ÁPRILIS zz. DÉLMACYARÜRSm

Next

/
Thumbnails
Contents