Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

Magyar-osztrák iMagyar miniszter ., , Tokíóian ipari kooperaciok Hazaérkezett Bécsből Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki az osztrák államosított ipar központi ának vezetőivel és több nagyvállalat vezetőivel folytatott tárgyalásokat a magyar—osztrák ipari kooperációról. A miniszterhe1> ettes tárgyalásairól a következő nyilatkozatot adta: — Áttekintettük a már korábban kezdeményezett és megvalósított, illetve a megvalósítás stádiumában levő kooperációkat és úgy ítéltük, meg, hogy az eddigi kezdeti együttműködés is sikeres volt. Együttműködés alakult ki többek között a linzi österreichische Stick-Stoff Werke-vel a műszálgyártásban, a Steyr-Puch Művekkel az autóbusz- és traktorgyártásbaii. Jelenleg is több új kooperáció van kialakulóban. Megvizsgáltuk a timföld-alumíniumipari együttműködést és az eddigi tárgyalások első lépcsőjeként megállapodást készítünk elő arra vonatkozóan. hogy hosszabb időszakra 1980-ig évente, 5,5—6 millió dollár értékű timföldet szállítunk majd az osztrák ipar számára. További nagyarányú együttműködésre van kilátás a petrokémiai iparban is. A Steyr-Puch Művek vezetőivel arról folytattunk megbeszéléseket, hogy a máimegkezdett együttműködésen kívül milyen újabb területen alakíthatunk ki kooperációkat. Ilyen lehet a már említett petrokémiai együttműködés, valamint az. hogy a Steyr-Művekkel újabb gépipari termékek közös gyártását kezdhetik meg a magyar vállalatok. Szombaton megérkezett Tokióba dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és kísérete. A hivatalos program hétfőn kezdődik, amikor dr. Bíró József találkozik majd Aicsi Kiicsi Külügyminiszterrel. valamint Ohira Maszajosi külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. KIRÖPPENTEK A „SÁRGA ANGYALOK". A Magyar Autóklub közismert autómentő kis kocsijai a „sárga angyalok" április körepén elindultak szolgálati helyeikre, az ország minden tájára, Szegedre is. Huszonhét segély szolgálati kocsi hagyta el a Magyar Autóklub budapesti székházát, hogy segítséget nyújtson az országúton bajbajutott autósoknak. Képünkön: Eligazítás az Autóklub székházának udvarán Ezer olajbányász útja „Két és fél esztendő alatt gyökeret eresztettünk Algyőn, sót kihajtottunk. Az idén tavasszal már állt a fa, amelyről ezután akadálytalanul nőhetnek az oldalágak, terebélyesedhet a lomb." A meglehetősen költői hasonlat egy olajmérnöktől ered, aki így jellemezte a szegedi olajtermelő vállalat jelenlegi helyzetét Érdekes és találó megfogalmazás, amely SittéiS2FL mEEt Nehez életforma mozott anyagi értékeket, mint inkább a bonyolult eszközöket irányító kollektívára vonatkozik. gi olajvidékről Mivel a szegedi fiatal, az átlagkereset alacsonyabb, mint az olajiparban szokásos: 1860 forint. A gépészek átlagkeresete viszont magasabb. Az idők folyamán a szegedi olajbányászok fizetése emelkedni fog, s nem is sokára, eléri a 2 ezer forintot Letelepedők származik, egyre jobban megtalálja he- ! üzem igen lyét az újonnan épülő ipartelepen, munkásszálláson, az épülő lakásokban. Ugyancsak; a szilárduláshoz járulnak ! hozzá a megindult tanfolyamok, amelyeken tovább ké- ; pezik az új dolgozókat. Nagy ; szükség van erre, hiszen ilyen rohamos olajipari telepítés, fejlesztés eddig nem i volt még Magyarországon.: Méreteiben az NKFV szege- j di üzeme az olajipart te- ' kintve ma a második helyen áll, Nagylengyel mögött A a miiprogramokról többször szó esett, nem kell hát bizonygatni, idő A kétségtelenül sok hely- i1t ről toborzódott munkásgárda fj^f HÍ„ -fvajon hogyan áll helyt Al- llárdos beruházási győn? Ismét az üzemvezetőt idézem: sajnos akad elég -,„.. gond az emberekkel. Főként rov'd a kezdeti nehézségből szár- 1maznak még a legnagyobb ^ uzemet osszekovaEzerkileneszázhatvanőt ao- gondok, abból, hogy még ' gusztus elsején alakult az mindig nem alakult ki egy- Ehhez segít a NagykaniNKFV szegedi termelő üze- séges, a sajátos munkához zsán működő olajipari techme, alig néhány emberrel, szokott kollektíva. Például nikum, valamint a várpaloMa 1030-an a termelésnél és rendkívül sok az igazolat- tai szakmunkásképző-inté330-an az idén létrehívott lan hiányzás, amelyben na- zet, amelynek első hallgatói építési üzemnél foglalatos- gy0n sokat „köszönhetünk" a csak ezután végeznek. De kodnak. Érdemes jobban túlzott italozásnak. Ám, akik Szegedről is egvre több fiatal elemezni: 80-an kútjavítás- bejönnek reggelente, azok egyre tobb fiatal nál, 170-en a gépészetnél, sem dolgoznak sokszór teljes Valasztja maganak az olaJ" l!)0-en a szállításnál, 60-an a emberkent. Részben a mosto- 'Part, mint jó lehetőséget és raktárnál, 320-an az olajku- ha körülmények, részben az élethivatást Nem fognak taknál és 140-en az irodák- új feladatok miatt kedvezőt- csalódni hiszen öt éven he ban dolgoznak. Közöttük jó ien a munkaidő-kihasználás, ^^ néhányan már algyői, szege- elcsellengenek" Ehhez szZ a "" di állandó lakosoknak szá- . isnnez szomítanak, hiszen az üzem rosan kapcsolódik a még 45 családnak juttatott szép' mindig nagyon labilis munlakást, 24-en lakásbérlethez kaerőhelyzet, 196'8-ban a telés több mint 20-an különféle a megoldással otthonhoz ju- ** letszam 34-36 szazaIe" I tottak. Ezek a családok már ka kicserélődött igazi törzsgárdát képeznek, Es kik mennek el az flzem-! a üknek olajbányász tagjaik- , A , . . , 1 tói tanulhatnak az új jövevé- t0l? A bipasztalatok szerint a vándormadarak mellett sok nagyon használható, értékes: munkás is eltávozik a rossz, nehéz munkakörülmények ! miatt. A tankállomásokon, külső berendezéseknél megoldatlan az étkeztetés, nincs fürdő, öltöző. Bizony sokan nem tudják megszokni ezt az életformát — hiszen szegedi gyárakban re máshoz szoktak. Parázs jelenetek nélkül V

arázsa, talán igazán jól le sem írható hangulata van az országgyűlésnek. Nemcsak a csodásan szép Parlament adja ezt, hanem minden bizonnyal az a tudat is, hogy „a nép okos gyülekezete '. Az első percekben mintha mindenki egy kicsit meg lenne szeppenve. Pedig a tavaszi ülésszak programja nem különösebben ünnepélyes, mondhatni inkább prózai, különböző jogi alkotások törvénybeiktalása szerepelt a napirenden. Csak hát, már maga a kezdet, ahogyan egymás után elfoglalják helyüket az ország legmagasabb tisztségeit betöltő vezetők, a mosolygós arcú, szemüvegét Igazgató Kádár János; a barátságos, de rendszerint komoly Fock Jenő; az ezúttal is csizmaban érkező, örökké izgő-mozgó Veres Péter; „Majoros" Tamás, aki elfoglalván székét, azonnal tenyerébe támasztja állát. S így, egyenként lehetne rajzolgatni az ország valamennyi vezető politikusát, a köztiszteletben álló tudósokat, a neves írókat, művészeket, az ismerős arcokat, alakokat. A magyar—csehszlovák barátsági szerződés törvénybe iktatásával kezdték. A kormány és az országgyűlés hivatalos előadói nagy alapossággal elemezték e két nép barátságának szükségességét, e barátság próbaköveit Azokban az órákban ülésezett Prágában a CSKP Központi Bizottságának plénuma, s a magyar országgyűlés eközben a szocialista alapokon álló Csehszlovákia barátsága mellett tett hitet. A magyar országgyűlés szép hagyománya immár, hogy a barátsági szerződéseket törvénnyé teszi. A további másfél napot belső életünk, jogrendünk tökéletesebbé tételére fordította az országgyűlés. A találmányok és szabadalmak jogvédelmét, azután a szerzői jog kerettörvényét alkotta meg, s meghallgatta az igazságügyminiszter beszámolóját a jogalkotás és jogalkalmazás elvi és gyakorlati problémáiról. öreg törvényeket idéztek fel, de helyükbe szocialista szellemű törvények léptek, melyek egy benmásban ma megelőzik a legfejlettebb országok törvényeit is. Sokszor bírálják azért az országgyűlést, hogy túl gyorsan elfogad mindent, amit előterjesztenek, nem vitatkozik, nincsenek az ülésszakon parázs jelenetek A mos tan in sem voltak. „Nincs értelme annak, ha sokat beszél felszólalásában valaki az országgyűlésben. Még ha jó dolgokat mond is, elfárasztja a többieket. Disztingválni kell". — mondta még itthon egy beszélgetésben Katona Sándor, a Csongrád megyei képviselőcsoport elnöke. Ügy látszik, véleménye benne volt a levegőben, mert nemcsak ő igazodott hozzá, hanem kevés kivétellel valamennyi felszólaló. Hogy a rövid beszéd miért lehetséges, az kiderült: a különböző országgyűlési bizottságokban még az országgyűlés előtt alaposan megvitattak minden törvényjavaslatot. Ezért úgy érzem, a magyar sajtónak, a Délmagyarországnak is. ezentúl sokkal többször és sokkal nagyobb gonddal kell foglalkozni az országgyűlési bizottságok törvényelőkészítő munkájával. De aki ezeket olvasván azt hiszi, hogy a Parlamentben már nincs helye az ellentmondásnak, a javaslatoknak, a kiegészítéseknek, az téved. Alig volt olyan felszólaló, aki ne tett volna észrevételt az éppen tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatban. Csakhogy a magyar országgyűlésben nincs presztízskérdés, a miniszter, a napirend előadója és a többi képviselő is egyaránt jó törvényt akar, s lar't pour lar't, nem vitatkozik. Ami jó a képviselő javaslatában, azt elfogadják. Ott, nyomban, a vita utáni szünetet követően. Ami nem célravezető, attól pedig önként eláll a javaslattevő. Igaz, ilymódon nincs látványosság, mint a legtöbb nyugati parlamentben —, de van megfontolt, nyugodt országépítő munka. És van azért derű, humor is. Amikor Darvasi István a szerzői jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban arról beszélt, hogy a jogászok jó munkát végeztek, Veres Péter közbeszólt: „Ti csináltátok, persze, hogy jó". Derült a „tisztelt ház" akkor is, amikor dr. Dömötör János, a vásárhelyi múzeum igazgatója megjegyezte: legfeljebb a kerületek tévé-vetélkedőit teszi izgalmasabbá, hogy újabban a köztéri szobrokon sohasem tüntetik fel az alkotók nevét. E

mlítettem, hogy a most elfogadott két törvény tartalmában kimagaslóan előremutató. A találmányoKról és szabadalmakról szólót különösen azzá teszi, hogy nemcsak a növény-, hanem az állatnemesítési, állatgenetikai kísérletek eredményei számára is védelmet nyújt. Ilyen törvénye még csak alig néhány országnak van. A szerzői jogról szóló törvény pedig bár csak az ország mintegy 30 ezer alkotóművészét, tudományos és műszaki értelmiségét érinti közvetlenül, azzal, hogy szocialista szellemben teremt egyensúlyt a személyek és a társadalom érdekei között, az egész társadalom számára gyümölcsöző. Hát így festett a tavaszi országgyűlési ülésszak ünnepélyesnek aligha mondható, mégis felemelően szép munkája. A Parlament padsorai azóta már kiürültek, a képviselők hazatértek. De napi elfoglaltságuk mellett tovább végzik képviselői munkájukat is, hiszen az országgyűlési képviselők mindig választóik segítségével és támogatásával készülnek az újabb ülésszakokra. Fehér Kálmán Gazdátlan parkok lül működik a nagy, szegedi olajipari kombinát. Matkó István Szeged parkjaiban már kora tavasz óta serénykednek a gondozók. Kitakarják a rúzsabokrokat, kiszedik az elszáradt növényeket, pótolják a kikopott füvet, százezer számra palántáljál! a nyári virágokat, öntöznek, kaszálnak, takarítanak. Szegeden jelenleg két vál lakozó, a városgazdálkodási vállalat és a Haladás Tsz végez parképítési és gondozási munkát a kerületi tanácsok, illetve nvek. De honnan kerülnek ki a többiek ? Juratovics Aladár ü em vezető szerint Szegedről foként a szakmunkások, lak itosok, motorszerelök, gépkocsivezetők, hegesztők érnek, Makóról, Klárafal.ról, Deszkről mintegy 50n segédmunkások, betaní-ott munkások jönnek naponta a munkásbuszokkal. Hasonló létszámú segédmunkáscsapat kel mindennap út- SzílÓrduláS ra Ásotthalomról, Mórahalomról, Sándorfalváról, Dóéról, Balástyáról és Kistelekről; körülbelül 140—150 ember a lassan kiapadó dunántúli' es mas magyarorszaKapunyitásra készül a BNV igénye alatti lakóépületek telkein, akkor meggondolandó, hogy a jövőben érdemes-e parkírozni az új lakóházak környékét Ennek költségeivel ugyanis a lakások ára emelkedik, s ha két év múlva amúgy is pusztasággá válik a környezet százezereket városi viszonylatban milliókat dobunk ki évente az ablakon. A gazda nélkül hagyott területek ma inkább szeméttelepekhez hasonlítanak, mint parkokra. Ott futballoznak, ott rendeznek kerékpárversenyeket gyerekek és felnőttek egyaránt oda szórják a szemetet hulladékot ahol a többnyiAlig egy hónappal a BNV nek csinosítására további megnyitása előtt a szakem- tízezer négyzetmeteres gyepberek már nemcsak a pavilo- felületet rendeltek a kerténok építészeti előkészítésén szettől. Több százezer virágdolgoznak, hanem a vásár- palántát is kiültetnek, a vlA helyzet ennek ellenére sem reménytelen. Sőt! Az elmúlt esztendőt tekintve valóban érezhető a megszilárdulás. Az ezer olajbányász város parkjainak, útjainak csinosításához is hozzáláttak. Nagy gonddal alakították ki a csarnokok körüli „zöldövezetet": az idei vásárra az elmúlt napokban újabb 140 facsemetét ülteitek ki. ötezer négyzetméteres területet füvesítenek, többnyire az utak mentét díszíti majd az üde gyeptarággal borított terület kiterjedése idén meghaladja majd a tízezer négyzetmétert. Újdonság lesz, hogy a sétányokon képzőművészeti alkotásokat is elhelyeznek. A rendezők már meg is állapodtak a Képzőművészeti Alappal, hogy neves művészek szobrait és plasztikáit helyezik majd el az utak mentén és azokon a részeken, karó. A külföldi kiállítók ugyan- ahol a közönség megpihen akkor pavilonjaik környéké- vasári séta közbea más megrendelők alapján. De vannak parkok, parkosított közterületek, amelyeknek mintha nem lenne gazdája, egyik évről a másikra senyvednek, mennek tönkre az időjárás változása és a rendetlen emeberek szeszélyei miatt. Azokról a parkokról van szó, amelyeket az új lakótömb építkezéseket követő tereprendezések után egy-egy helyen több százezer forint költséggel alakítottak ki, ültettek beléjük virágokat, fákat, díszcserjéket Az úgynevezett „úszó telkeken" _ a parképítést követő egy évig egy-két éve" még zöld szőnye az epito garanciában gondoz- gek voitak. Nincs gondviselő, za, apolja, orzi a parkokat nincs 6rz6i s ez az állapot a Ezt kővetően — mert közte- rendbontásra alkalmas léginrület, ahová bárki bejárhat fcábh. — a kerületi tanácsoknak feladata mindez, azért hogy ne Bárhogy lesz Is ezentúl — menjen veszendőbe a sok nyilván, az a törekvés, hogy pénz és munka, amit a par- minél több fű és fa, virág lekokba fektettek. Meg azért is, gyen » házak körül — a meghogy amiért lettek a parkok, levő parkokat vétek elhanyaazt a célt betöltsék. Hogy a golni- Akár azt is megtehebeton és aszfalt tömbök egy- ök a kerületi tanácsok — hangúságát üde gyepszönye- amelyeket érint —, hogy tárgek, lombos fák, virágzó bok- sadalml munkát szerveznek rok tegyék kellemesebbé, elviselhetőbbé. Mert ha az egy év garancia után úgy gazdátlanná válnak a nagyértékű parkok, mint az Alföldi utcai és a Bécsi körút 8—16. szám a parkok rendbehozására, ápolására, s csak a tényleges beszerzési kiadások költségeit viselik. Dohát ezt is kézbe kell fogni, el kell indítani, másként nem megy! K. J. VASAKNAP, 1969. ÁPRILIS DÉLMAGYARORSZÁG 11 \ 1