Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

Tudósításo] PRÍ'JMÍ Az östökös- Olajra lépett ie.i mí'esza az étolaj Szergej Vszehszvjatszkij ismert ukrán csillagász véleménye szerint a Naprendszert körülvevő Oort-féle állandó üstökösfelhő puszta kitalálás. Jan Oort holland tudós feltevése szerint a Naprendszer létezésének kezdeti időszakában a Naprendszer körül 25 000—100 000 csillagászati egységre Ustökösfelhő alakult ki. Oort úgy vélte, hogy a csillagok pertubációi (zavaró hatásai) a séget. felhő egyes részeit a Nap felé sodorták: ezek volnának az üstökösök, amelyek ínég ma is megfigyelhetők. Az olajra lépett étolajat pen az a gépsor romlott el a kergetve ismét az iparig ju- Növényolajgyárban, mely tunk. A Növényolaj és Szap- ezt a tetszetős küllemű terpangyár — Jankó Bélának, méket gyártotta. Februárban az Élelmiszer és Vegyiáru lettek készen a javítással, s Nagykereskedelmi Vállalat azóta a gyár mérföldes léposztályvezetójének tájékozta- tekkel igyekszik megszüntettása szerint — nem tudta ni az elmaradását, s megtölszállítani a lekötött mennyi- teni az üzletek polcait étAz első hónapinak olajjaL csak 52 százalékát kapták meg, a februárinak, 24-ig 95 százalékát. Az ellátás az ígéA vásárló tehát ismét megértő bólintással fordulhat az Ez az elképzelés széles ret szerint március első felé- 'Par felé, bár nem egészen ss e,sSLaivs« már rrrrjavulni nyu§odtan: nem uzonbun a Naprendszer léte- fog: az elmult kllenc naP hogy zése óta az úgynevezett kö- alatt 200 mázsa étolaj érke zeli csillagok már több tíz- zett megint a bolti polcról, mire ezerszer áthaladhattak ezen a „íelhő"-övezeten, s így, ha ez a felső egyáltalán léteznék már régen szétoszlott volna. A „felhő" tehát nem tudhatja, ügyes reklámrajzfilmek módjára — mi tűnik el Az ok pedig: a modern O Március 11., kedd. Ma látta teljes régi valóságában a nap és Szeged lakossága utoljára otthonát, az utcákat, a várost A víz csöndes, nem árad. remények kelnek a szívekben. Szintmagassága 28 láb, néhány hüvelyk, azaz 850 centiméter 0 fölött. A gátak igaz csak a töltésre rakott nyúlgátak egy lábbal magasabbak a víz szintjénél. (30 centiméterrel.) A védelem legfőbb gondja volt e napon a rókusi állomásnál levő csatornákon át bezúduló vizet homokzsákokkal elfogni. visszafordul. De azt Meleg, derült nap nézett le M 0 már i estefeléig a remények között csomagolástechnikának is ,, hányódó Szegedre. Estefelé vannak hátrányai. A szege- esetleg tudja előre- hogy ná" I elborult az ég, szemerkélni lünk mindéin út" eev-eev kezdett az esö, foltamadt a egyéb, mint parabolikus üs- | di boltok az étolaj 85 száza- unK »mlnaen UI egy €gy tökösök melyeknek koraaem ^ mŰBnyag flakonban javítandó gépsorhoz vezet, haladhatja meg a 20—30 millió évet. 'kapják, s január elején ép- V. M. A szatymazi őszibarack Szatymaz valamikor szét- Adatok: Szatymazon 1740 nevezésű őszibarack bőterszórt tanyai település volt. katasztrális hold szőlő és mő, ezt szívesen telepítik. . Szeged kertje" néven em- gyümölcsös van. A gyümöl- De nincs Jó piaca, a vevők legelték, alighanem joggal, esősök területe 970 hold, nem lelkesednek érte. A I tekbe" amik valóban épség A jobbmódu városi tisztvi- amelynek döntő többsége konzervgyárak is a sargahu- j ben is maradtak a vész után. szél, amely hullámzásba hozta a gyönge gátak mögött felszaporodott óriási vizet, fölkavarta a töltésen belüli vá Életmentés selők, polgárok szőlőskert- őszibarack. Egy holdon, a irí gyümölcsösei sorakoztak nagyüzemi metodikát figyea ,-asút két oldalán. A tele- lembe véve, 240 darab fát piilés nevét az őszibarack ültetnek. A kertekben többet, tette széles körben ismertté. Börcsök József 600 négykeresik szívesú barackot sebben. — A Béke Tsz újabb Éjfél után még sok ezer város zsivaját elnyomta. A ros porát Kilenc óra felé ember szorgoskodott odafönn budai uton (mai Kossuth Lamár vihar kerekedett a tá- a töltéseken, s ekkor már a jos sugárút) ezernyi munkás jon s oly erővel tajtékozott viharfáklyákat is nemcsak ballagott Üjszeged felé, nvnt a víz, hogy hullámai átve- elfújta a dühöngő orkán, de vert had, szomorúan, tenni tődtek a gátakon. a to1"10 kezekből is kitépte. már nem tehettek semmis... Egy Wisinger nevű városi , ketí^kf^,(ott' ^P1 32 A rókusi toronyban szólalt jegyző, látván a hullámzást, a™21 emléktábla a mai gát- meg ei6ször a harang. Velőt azt hitte, hogy elszakadt a ** van építve) a nyúlgát lnegrázó vészkongása utat gát. lóháton berohant a vá- P^f.^25 meteres szakasza hasított magának a vihar rosba, kiabálva: jön a viz. beomlott, a víz iszonyú ro- zúgásaban. Ércnyelve túlkiáljön a viz!, mire az őrt álló p3"31 és zuhogással omlott tott mindent... katonák elsütötték jelzó fegy- ét a szakadáson, immár semvereiket, a város lakossága Mint kígyó, sziszegve, elkezdett menekülni Újszeged jött az óriási arafelé, s föl a várfalakra, a Ti- elíogalva a mélyedésza száraz töltéseire, s az eló- , , seket. aztán a dombokat A re kijelölt erősebb lcőépüle- Mén március 12-re gázgyár csöveibe előbb be- - - --- - i lebújt a víz, s ez az utcai világítást kioltotta. Az éjbe száz iskolákba. középületekbe, templomokba. Mikszáth: Átszakadt a tölholdas telepítést tervez -. (és vé mindennek, vegyült mondja Leitner Ferenc - 1)eIe ^ orkánszerű szél siví" Manapság sok hihető és szögölén például 173 darab zömmel sárgahúsút és kevés j +ásába ^ emberek kiabálása, sok hihetetlen monda kering őszibarackfa terem. „Ha van Ford-fajtát. A hfrt megerősítette, hogy a a szatymazi őszibarackos egy talpalatnyi hely, ledug- Az őszibarackot hirtelen j pitések felől a budai gazdakrol. Hétköznapló és nak egy csemetét." Egy-egy kell leszedni és eladni, mert | országúton 2—3 ezer kubikos ünneplő személygépkocsik- fa termésátlaga változó, 5 egyszerre érik és gyorsan : munkás tömegeit az újszeról milliós takarékbetét- kilogrammtól egy mázsáig, romlik. A Szatymaz kőrnyé- 1 híd felé azzal a tudattal, könyvekről, százötven fo- Az őszibarack eladási ára ki táblák fáinak harminc ; hoey ltt már nem ]ehet serintos napszámbérekről es is változó, forint ötventől ti- százaléka korai érésű, fele a j glteni. mennyi zenkét forintig. Lehet szá- szezon közepén és húsz szá- 1 Idén március 12-re esik Szeged múlt századi katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebből a jubiláris alkalomból közöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsorozatunkat. beletekintve a magasból, az ember nem ismerte fel a piszkos szörnyeteget, eleinte azt hitte, hogy az az út, az a sötét De mikor aztán elkezdtek az úton a hordók hemperegni, lábak nélküli lovak csúszni és borjak, hüledezve kiáltott fel az ember: — Az ott a víz! Egy tenger, amely néeBvebekröl Hogy mennyi zenket forintig, tenet sza- szezon közepén és hüsz sza- I ~ __ —.—ta-i íHm, hány pillanat J1**?*" ffffiS eze&n a mon- mofeh hogy mennyire kifi- ka ^ sz*™ végén^ik J£ ZA^jX ml sem állta tovAb útját ^ ^ dákban, csoda tudja. Egy dolog persze igaz: a szatymazi homokon hajdanában csak annyi rozs vagy búza termett, hogy a földtulajdonosnak biztosította az évi kenyerét, megélhetését. A gyümölcs egészen más arányokat teremtett ezen a tájon. A községi tanácsháza szobácskájában adatokat sorolnak partnereim: Börcsök József, a falusi pártbizottság titkára, Farkas Lajosné. a tanács vb elnöke és Leitner Ferenc, u Beke Tsz pártszervezetének titkára. Az adatok valóban meglepők. A 4100 lelket számláló községben száznál több új házetődő. Elkerülhetetlen az újabb A falu vezetői továbbra is adat: 1 hold telepítésének ajánlják a gazdaságoknak és költsége a következőképpen az egyéni termelőknek is, áll össze: a csemete ára da- hogy telepítsenek szőlőt és rabonként 8 forint, 200 má- gyümölcsöst Persze azt is zsa trágya a földre, ültetés díja darabonként egy forint, a föld forgatása 8—900 forint. A rendes termés az ötödik esztendőre várható. A tizenöt éves fákat általában öregnek tartják. Tíz évvel ezelőtt 250 vagon őszibarackot indítottak útnak a szatymazi vasútállomásról, tavaly pedig ezer vagon körüli mennyiséget. Az ertekesítés egyre inkább gondot jelent. Az eladásnak jelenleg három „csatornája" zat építettek az elmúlt év- jsmert: a MÉK (belföldi és tizedben. Jelenleg is sok áll építés alatt. A tanácselnöknő mondja: — Ezek a házak minőségükben különböznek a régiektől. összkomfortosak. Villannyal, vízzel, fürdőszobával ... A faluban 156 személygépkocsit tartanak nyilván és a takarékbetétállomány közel van a tizenötmillióhoz. A fiatalok hatvan százaléka a szegedi közép- és felsőiskolákban tanul. Imponáló adatok. A gyümölcsnek és a szőlőnek köszön hetik, s annak a társadalmi és gazdasági rendnek, amely nálunk uralkodóvá vált az elmúlt negyedszázad alatt. A harmincas években négy gazda foglalkozott őszibarackkal: a Frank testvérek. Mészáros András és Retkes András. Körülbelül 100 darab fájuk volt. Hogyan került a faluba az őszibarackfa? Az emiitett négy gazda anyagi fellendülése hívta fel a többiek figyelmét, s Kamensky Béla tanár, aki a gazdatanfolyamokon ajánlotta hallgatóinak az őszibarackot. Tanulmányozni küldte őket Budaörsre és Pécsre az ottani gazdákhoz. Aztán elterledt az őszibarack. — Az első kultúra ugyan sikertelen volt — mondja Börcsök József —, mert a keserű mandula alanya itt nem vált be. Ezután áttértünk a vadbarack alanyra, amely ragyogóan bevált külföldi piacokra diszponál), a konzervgyár és a hazai városok piacai, üzletei. Szegedtől Miskolclg és Békéscsabától Zalaegerszegig. A fajtákról: a „Ford" elmegjegyzik, hogy nemcsak az őszibarack és a kövidinka gyümölcs, hanem a meggy, a szamóca, a cseresznye és a körte is, valamint a csemegeszőlő, a „Kocsis Irma", az „Irsai Olivér", a „Pannónia Gyöngye" és más szőlőfajták. S a jövő? Meditálgatnak a község vezetői; — a nemzetközi piactól sok függ — mondják. Gondolom a hazaitól is. A szatymaziaknak igen előnvös a helybeli modern MÉK-telep, s előnv számukra az a termelő' szakismeret, amely az elmúlt évtizedekben kristályosodott ki bennük és egymagában is tőkét jelent. És a jövőt is jelenti. „ , amely lopva jött lom, a katonaság visszafor- Szeged katasztrófája elkez- mint az orgyilkos, sebesebdította a kubikos munkásokat a töltésekre, s azok éjfélig dolgoztak vaksötétben, amíg tudtak, hiszen a fáklyákat állandóan kioltotta a szél és a verdeső havasesó. Este 10 óra körül a hullámok a négyméteres cölöoodődött ben. nünt az aggodalom. Es Mikszáth: A városhám ter- egyszerre jött minden ponmében ekkor alig ült néhány vészbizottsági ember... Kínos csendesség idebent, üvöltő orkán odakünn ... __ _ Felpattant a nagyterem sí ahísr ss f^^-^sa1igpwi m A gát olyan volt. mint a sárosan. b 'urgyar. felül tűz. keshedt posztó, amelvet már _ Uraim, a töltés elsza- v*, I iavítani nem lehet. Ha egvik j^t, a víz bent van a vára helyen zsákokkal, deszkákkal rosban! el is tömték a hirtelen ki ton. Nem lehetett előle kitérni sehol. Én a nyitott ablakon át láthattam, hisz világot is gvüjtott hozzá ez a pokoli éjszaka, égett a Pálfi-féle gyufagyár és az egvik romaiul víz, rémséges fénybe vonta környék házait. A kísérteties világnál láthattam, hogy a házak egvre kisebömlött hézagokat, más he- A vészharangot senki sem bednek, ahogy emelkedik az íyen haraptak nyílást ma- húzatta meg, a vészi jelző ár, s egy-egy reccsenés halToknak a hullámok. Ember mozsarakat nem volt aki el- lik néha a rettenetes viharember hátán a gáton és a süsse, hogy felverjék álmuk- ban. nem nagyobb, mintha "át tövében Haimeresztő bői az alvókat, ébredjetek csak diót törnének szét. s munka folvt a szumk sötét- felmeneküljetek!... II vénkor mindig eltűnt a ben. (^riiletes kmbálás. hogy fin a Széchenyi téri Zsótér fphérlő házikók közül egyaz orkán s R hullámok zaját házban voltam. Ez erős ház- • • • 'űlharsogják az egvmást ér- ban már szorongott vagy két- A hajnal nem találta töb•eni akaró emberek. Zsákot ezer ember. Ablakai a város- bé Szegedet adjatok, deszkát adjatok, ház tanácstermére néztek. A mentőkötelet adjatok:! szél ordított, a fölriasztott (Folytatjuk..) Csongor Győző: Arcok a szegedi munkásmozgalomból Quem dii odere... Akit az istenek gyűlölnek — azt hogy feltűnjön törékeny alakja, pedagógussá teszik. Így szólt leg- nagy, széles kalapjával, s folyton alábbis a régi latin közmondás, hadonászó botjával. Mert Pali bá- fordul. Néhány novellacíme mint A mázott Kora ifjúságától kezdve tíz Szőri József festővel, az irodalom éven át tanított a szegedi tanyákon, és művészet köréből. Csórván, Feketeszélen. Itt ismerte Az őszirózsás forradalom után pemeg a tanyák — Tömörkény szerint dagógustársai egyhangúan neki szűkszavúságáról ismert — népét, szánják a vezérszerepet, amikor melynek lelki életéből Bite Pál vagy 1919. március 23-én a direktórium 8 színdarabra valót mégis csak ki kultúra- és nevelésügyi bizottságétudott lesni. 1887-ben került be a városba, hol családot alapított. Első népi novellás könyve 1896-ban jelent meg „Egyszerű emberek" címen. A századforduló idején már lényegében azt teszi, amit ma a szociográíusok végeznek; már korán az agrárproletárok, a szánalomraméltó városi nincstelenek sorsa felé melyet sokszor alkalmaztak népből tyánk is szeretett sétálni, ha nem eredő, azért élő, azt tanító, s érte is mindig itt. a sétányon, inkább a szenvedő, a tiszta értelemben vett pipacsos réteken, a Kenyér indulónevelői tudat megszállottjaira, akik ját harsogó gabonaföldeken, ahol eljutottak a szocializmus igenléséig, kedvesei a nép gyermekei voltak, sztrájk a tanyán. Bogáncs az útszélről, A föld, A koldulási igazolvány, A munka ára, Szökés a kórházból stb. rámutat írót tárgykörére. ba küldik be, ahol rajta kívül még Hollós, Móra és Bródi Mihály főreáliskolai tanár foglalt helyet. Ennek a bizottságnak Szeged tanügyi munkásaihoz! kezdetű káltványa a direktórium működésének egyik legfontosabb dokumentuma. Ez a bizottság távolított;) el az ellenséges magatartású tanerőket, s töltötte be helyüket haladókkal. így került Jánossy Gyula tanfelügyelő helyére Bite Pál is. Horthyék rendszere kívüle még mintegy 100 szegedi, s környékbeli Ilyenekből környékünkön is akad- virágai a vadvirágok, melyek szín- mert emberbarát baráti körében ta1905-ben már Hollós József, az is- nevelőt fogott perbe, mert „szívvel tak; ám a „nagy víz" után vissza- te az ö sorsát is példázták: nem kemaradt por elegendő volt ahhoz, rültek díszes vázába, akkor figyelhogy hosszú időre befedje emlékű- tek fel rájuk, mikor illatuk már réket... gen tovatűnt, s keresni kellett Az 50 éves nagy évforduló előes- őket... , ,, . ..... Nevét hiába keresnők akar feltutején, ha elöljáróban is, iUik néhány cat lexikonban is. A rákövetkező szót szólni Bite Pálról, ki a felsza- két generáció elfeledte öt. Oka en- nyitja figyelmét a tudományos szo- kor már mint Szeged dúlás után, 1050-ben, 85 éves korá- nek: egyszerű emberi voltából ere- cializmus felé, s hatására vállal sze- íróját tartották számon, ban halt meg városunkban. A folyó dő végtelen szerénysége talán? Tős- repet is az 1907-ben indított munkás Vajon hányan Ismerik nevét partján sétálva, sokszor várom, gyökeres alsóvárosi családból szár- szabadiskola egyik előadójaként, újabbak közül? láljuk. Ez év januárjában az ő szerkesztésében jelenik meg egy új tanügyi lap, s részt vesz a Munkások vasárnapja c előadássorozat rendezésében is. Hollós társaságában találkozik Czibula Antallal, s feltehetően Juhász Gyulával is. Előbbi irálélekkel csatlakoztak a vörös uralom elveihez, s intézőihez" A bírói ítélettel kezdődött számára kálváriája. ,J51 sem tudom már képzelni, hogy miből éltem a családommal együtt éveken át... " vallotta Bite Pál az ellenforradalom első tiz esztendejéről, 80 éves korában, amilegöregebb az $