Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

Szövetkezeti hileiiázak A dolgozd nők keiyzeie cs gyárban Üzemi orvosok tanácskozása az SZMT-ben A korszerűsödő s egyre nagyobb önállósággal mű­ködő termelőszövetkezetek évről-évre teremtik meg a biztonságos gazdalkodás A dolgozó nők munkahe- megjavítását. A tanácskozá- kaidőben dolgoznak. Különö­a apjaxi. A szegem idjoan , M k5rülményeiröi, szociális son felhasználták egy NEB- sen a szalagrendszerben dol­máe' a v-oiforohorok^ mpnv iés egészségügyi ellátottsága- felmérés érdekes tapasztala- gozóknál jelentkezik ez. Azt nviveliobban :iarna e£-egy nak helyzetéről tartottak tait. Kiderült, hogy kevés nő is szóvá tették ezen a ta­kollektfva ha saját hűtőhá- megbeszélést az üzemi orvo- dolgozik vezető munkakör- nácskozáson, hogy az utóbbi za hűtőtárolója lenne Mos- sok az SZMT szegedi szék- ben, amelynek viszont egyik időben sok vegyi anyag ke­' házában tegnap, szerdán dél- jelentős oka, hogy a nők ma- rült forgalomba, amelyeknek előtt. Dr. Csaja Klára főor- guk sem tartanak igényt ve- az összetétele nem eléggé is­vos vitaindító előadását sok zető beosztásokra. A vezető mert. Gyakran okoznak meg­tartalmas hozzászólás követ- beosztással járó fokozott betegedéseket és az orvos te­te. A szakszervezetek me- megterhelést kevesen vállal- hetetlen velük szemben, mert gyei szerve igen helyesen ják a család mellett, ami nem tudja, milyen ellen­cselekedett, hogy ilyen ak- nagyrészt rájuk is húrul, anyagot kellene alkalmazni, tuális és sokakat érintő kér- persze, mert maguk is így Ugyancsak megoldatlan • az dést vitatott meg a szakem- akarják. Figyelemre méltó üzemi zaj elleni védekezés, berek részvételével. Köztu- viszont, hogy beosztottként Az orvosok szerint az üze­dott, hogy Szegeden az ősz- sokkal lelkiismeretesebben mek vezetői keveset törőd­szes dolgozóknak több mint dolgoznak, mint a férfialt. nek ezzel. De sok helyen a a fele nő. Arányuk jóval na- Ezt bizonyítja a fluktuáció gyári környezet képét sem gyobb, mint az országos át- és a hiányzás statisztikája: változtatják, pedig a jó kör­lag. Azt is tények igazolják, a megvizsgált munkahelye- nyezet megnyugtató hatással hogy az állam egyre többet ken a férfiak kilépése 72 van a dolgozókra, törődik a munkásnők hely- százalékos volt, a nőké csak A tanácskozás végén Ju­zetével, gondjaival: érdekük- 32. A férfiak egy főre eső kasz József az SZMT vezető ben hozott rendeletek bizo- hiányzása egy év alatt 32 eiismerését feWte ki nyitják ezt. nap, a nem családos nőké 31 utKara eusmeresei lejezte KI A munkásnőkre háruló nap. családos anyáké 23 nap a vitában részt vevő üzemi terhek azonban kevéssé csök- volt. orvosoknak és a szakszerve­kennek, a gyökeres változás Az üzemorvosok több fon- ^tek további segítségét kér­igen hosszú és lassú folya- tos doiogra felhívták a fi- " tanára forogta ki az idő, hogy néhány helyen ilyén beruházáshoz kezdtek. A íorráskúti Haladás Termelő­szövetkezet 100 vagonos hű­tőtárolót épít. Már hordják a vasanyagot a kijelölt hely­re, mert június végére már átadják a modern, korszerű létesítményt. Saját építőbri­gádjával dolgoztat a közös, így aztán gyorsabb a mun­ka, szigorúbb az ellenőrzés, s nem utolsó sorban olcsóbb is. A berendezésekkel együtt 5,2 millió forintot költ rá a közösség. Nagyon megéri. Kitka még az ilyen bátor lépés, kezdeményezés. Nem­csak gyümölcsöket, hanem zöldségféléket is tárolhatnak benne, sőt más célokra is felhasználhatják. A jó kezdeményezés ha­mar követésre talál. A rú­zsai Napsugár Tsz. a zá­kányszéki Homokkultúra és Május 1. Szakszövetkezet is közös társulást létesített, 120 vagon áru tárolására alkal­mas hűtőház megépítésére. Ezt a Homokkultúra közpon­ti majorjában hozzák tető alá. De Asotthalmon is ter­vezik már a Szabadsághar­cos Termelőszövetkezet és a szakszövetkezetek egy hűtőház megépítését. Az állam lényegesen segít ezeknél a beruházásoknál is. ötven százalékát magára vállalja. A költségek 25 szá­zalékát a szövetkezet, vagy a társuló gazdaságok saját anyagi forrásból fedezik. Ugyanakkor hitelt is igény­be vehetnek. mat. Nagy szükség van arra, gyeimet. "így például a mun- te a dolgozó n5k munkakö" hogy a dolgozó nők önma- ka intenzitásának növekedé- rülményeinek guk is elősegítsék helyzetük sére ott, ahol rövidített mun- érdekében. megjavítása Áz építés törzsgárdája JA Duna Bizottság A Duna Bizottság XXVIII. ülésszaka. Budapesten meg­kezdte munkáját, A tanács­kozás várhatóan március kö­zepéig tart. Részt vesz: az Osztrák Köztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Szovjetunió delegációja. Megfigyelőiként pedig a Né­met Szövetségi Köztársaság képviselete. Ugyan csak részt vesz a Duna Bizottság ülésén az Európai Gazdasági Bizott­ság, a Nemzetközi Távközlési Unió és a Meteorológiai Vi­lágszövetség képviselője. Az ülésszak első munknapján megalakították a nyolc mun­kacsoportot, amelyben külön­böző szakkérdéseket vizsgál­nak és elemeznek. Szívesen beszélnek mun­kájukról; szeretik, kedvvel végzik. S éppen ezért ered­ménnyel is. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat legjobb szocialista birgádve­zetői, művezetői ők, nyu­godt szavú, kemény parolájú emberek. S mi másról es­hetne szó most, a szép sum­ma nyereségrészesedés ki­fizetése után, mint a pénzt­hozó tavalyi erőfeszítések­ről, kezdeményezésekről, a brigádok közös buzgóságá­ról. Ezzel együtt pedig a hű­ségről a vállalathoz. Egy­től-egyig régi dolgozói a húsz éves megyei építővál­lalatnak, Szögi István még az elődnek számító építő j szövetkezetnek is tagja volt. j Mogyorósi Mihály, a legna­; gyobb vállalati kubikosbri­gád vezetője, három fiát is építőnek nevelte, itt dol­goznak a vállalatnál. Tóth Kovács Endrének felesége, lánya, két fia is idetarto­zik, a legények ugyan még csak ipari tanulóként. „Meg kell becsülni a jó helyet" — mondják. S így nyilatkozik Kothencz Sándor is, akinek kőmúvesbrigádját hiába kí­sértették meg több alkalom­mal „nagyot-ígérő" mun­káscsalogatók. Azt a tanul­ságot többen is levonják, mi lett az eféle nagy ígéretek­ből, hányan csatlakoztak a könnyen-hivők közül. S akik nem dobták el az itt töltött munkáséveket, azoknak megérett a „gyümölcs". Ezt a gyümölcsöt ugyan­csak erősen érlelte a SOP — vélekedik Kardos Mihály, kőműves brigádvezető. Pa­taki József, Tápai László ácsok, meg Druskóczi Sán­dor festő hasonlóképpen bi­zonykodnak. A SOP — va­gyis a sorrend optimális programozása, ez az új épí­tésszervezési forma kiállta a próbát. Nem tagadják, voltak kezdeti nehézségek, „berázódási" idő kellett hozzá, de végül sokkalta jobban haladt a munka, ja­vult a „forgás" az egy­mást váltó szakmák között. — Az alapozásnál, Tarján­ban egy hét alatt készültünk el a munkával — büszkélke­dik Pataki József, — a SOP nélkül ezt sokkal tovább tartott. Nagy feladatok sorakoz­nak idén az építő vállalat előtt. De amikor gyürkőzni kell, ott vannak az építke­zéseken, a brigádok élén, a törzsgárda legjobbjai, akik újra meg újra rászolgálnak az elismerésre. S. M. MTI foto — Tóth Béla felvétele Újra a közönségről V alami baj van vele. Mostanság sokat beszélnek, írnak róla, hogy üresen hagyja a színházakat, mozikat, hangversenytermeket, sőt újabban már a futballpályákról is el-elmaradozik. Ennyi mindent csak nem varrhatnak a televízió nyakába. Keressük az oko­kat, hivatkozunk statisztikákra, színvonalra, műsorpoli­tikára, ügyetlen szervezésre, a propaganda elégtelensé­gére, szürkeségére. Beszélgetünk, vitatkozunk, cikkezünk (ami különben a propagandának sem szerencsétlen for­mája), s közben néha ostobákat. Is mondunk. Legutóbb irodalmi tollakra is feltűzték a focisták bunda-ügyét. Mondván, ki lesz majd az a csillagjós, aki Kancsal IL szabadrúgásáról hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy készakarva ment kapu mellé. Erről beszelni persze nem ostobaság, végtére is tény: előre kikalkulálható, szinte gólarányra megtippelhető meccsre a kutya se kíváncsi, nemhogy a szurkoló, a pénzéért. És ezek a jóelőre meg­sejtett eredmények a nemzeti bajnokság különböző szek­torainak finisében ugyancsalt bejöttek. Hanem itt van a színház. Ott csak nem bundáznak? Mert az eltűnt színházi közönséget kutatva, már több furcsa kinyilat­koztatást hallani. Egy minisztériumi értekezleten java­solta például valaki — éppen a szegedi színházi berkek­ből szerzett jólértesültséggel — be kellene zárni a vidéki színházakat. Mert üres házak előtt játszanak. A. vidéki szónak — mi sem természetesebb — az effajta mondatokban sem helymeghatározó szerepet szántak kizárólagosan; mindjárt minősítenek vele. Imí­gyen: a fővárosi színház a színház, a vidéken játszó pedig a vidéki színház. Az ötlet, a kapuzárás nemesen egyszerű, gondokat orvosló sémája ugyan okkal nem keltett különösebb visszhangot az emiitett értekezleten, inkább ellene szóltak. Olyan megfellebbezhetetlen ada­tokkal, hogy tavaly vidéken 2 millió 400 ezren néztek színházat, a „nagyvárosokban" (idézőjelet kell használ­ni, hiszen a kifejezés túl szép. a valóság meg nagyon relatív) 200 ezren felül: Miskolcon 294 ezren, Debrecen­ben 212 ezren. Szegeden 215 ezren. Aztán új magyar da­rabot az elmúlt évadban vidéken 27-et (Budapesten 21­et) mutattak be. És néhány más „apróságot" sorakoz­tattak fel, a vidék színházának létjogosultságát állítandó. Mégis meggondolkodtat mindannyiszor, ha beleüt­közöm, micsoda fennsőbbségi imperatívusz tenyészik ma­gasabbról. Szemléleti kérdés ez, egyszer már rendet te­remthetnének a koponyákban, megmagyarázhatnék, va­jon mitől sétál a fővárosi aszfaltbetyár peckesebben akár a vidéki egyetemi tanárnál. Mitől mosolyogja meg a városi a falusit, miért kell „lemenni" Budapestről Sze­gedre, Szegedről Makóra, Makóról Dorozsma ra és így tovább, amikor ugyanolyan úton, szándékkal és lendü­lettel elmenni is lehet. A városi ember önérzetesebb, te­kintete büszkébb sorolják többen. Fentebb hordja az or­rát. s a nagyobb város embere még fentebb, a legna­gyobb város -embere meg legfeljebb. Holott legfeljebb egy lehetőségre büszke: szabadon választható egziszten­ciális lehetőségére, ami bárki másnak adott, és ráadásul lényegtelen. S zínháznál kezdtük, színházzal folytassuk. Láttam előadást a budapesti Operában, egy új magyar operát, a premiert követő harmadikat — ahol a szereplőkön kívül lehettünk vagy ötvenen. Be kell ezért zárni a fővárosi Operát? Nem. Miként nem kell meg­szüntetni a vidéki színjátszást sem, néhány üres ház láttán. Beszélünk, persze hogy beszélünk, írunk, cikke­zünk mi is róla: időnként és egyre fenyegetőbben eltűnik a publikum. Keressük az okait, miért és hova kíván­koznak akár egy modern koncert, művészfilm, vagy szín­házi operaelődás elől — dehát mi egészen más céllal beszélünk róla. A megváltoztatás és nem a megszünte­tés céljából. Nem a színházat tagadjuk, a jó színházat akarjuk — vidéken is. Példa elég akad, a veszprémi színház például tudomásom szerint igen népszerű, de a szegedi is, ha a színpadról valami izgalmasat kap a publikum. A közönség nem közömbös, nem igénytelen, s kiváltképp bosszantja, ha annak tartják. Meg kell ta­lálni az elveszett közönséget — vannak rá tisztességes és hatékony módszerek. De csak azokkal . .. Mkolényi István Erika kakaó­termés Csökkent a belvíz A szegedi egyetemi füvész­kertben hazánkban első íz­ben termést hozott a kakaó­fa. A kövérre hízott, uborká­hoz hasonló termés sötétsár­ga színű. Tudomány és gyakorlat Felezer mezőgazdasági szakember rész­vételével rendezett tanácskozást szerdán Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei tanács végrehajtó bizottsága és az Agrár­tudományi Egyesület. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának vizsgálatára ösz­szehívott tanácskozáson dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes tartott előadást. Az agrártudományok művelői — han­goztatta többek között — még mindig nem reagálnak elég gyorsan a termelés igé­nyeire. Itt az ideje, hogy az új gazdaság­irányítási rendszer hasson a tudományok képviselőre. Komplex módon, összefüg­gően dolgozzák ki a megfelelő, termelést segítő eljárásokat. Magától értetődik, hogy a fokozott belső szervezettségnek a kül­földi kutatási eredmények, új módszerek folyamatos megismerésével kell párosul­nia. A lehetőségek mind a szocialista, mind pedig a tőkés országok viszonylatá­ban adottak. Fontos a gyors átvétel, a hatákony publikáció. a földeken Az Országos Vízügyi Hiva- nem tett említésre méltó tal szakemberei repülőgépről kárt a Vetésben, s most már ellenőrizték a belvízzel bo- néhány nap múlva — úgy rított területeken folytatott látszik, még időben — leve­védekezési munkálatokat, zetik a vizet a hátralevő ve­Megállapították, hogy tésterületről is. Az igazgató­az utóbbi napok időjárása ságok 210 nagy teljesítményű kedvezett a víztelenítésnek, szivattyútelepe és 233 hor­A Galba patak völgyében dozható szivattyúja másod­megkezdték a kiáradt víz percenként 391 köbméter vi­visszavezetését. Több helyen zet emel át a csatornákból a nemcsak a lecsapoló zsilipé- folyókba, ket nyitották . meg, hanem átvágták a patakmenti ideig­lenes földvédőművet is. A dunavölgyi főcsatorna szí­nültig megtelt és csak na­gyon lassan apad. A vízügyi igazgatóságok Jelenleg országosan még 201 700 holdat — főleg ré­tet és legelőt — borít a belvíz. Az árvízvédelmi készült­séggel őrzött folyók száma egy nap alatt újabb 15 szerdán — miután a Marca­ezer holdat víztelenítettek. ION is megszüntették a ké­A legnagyobb elöntés idején szültséget — 9-re csökkent. 53 ezer holdnyi vetés került viz alá, de 23 ezer holdról mar eltávolították a vizet A CSÜTÖRTÖK, szakemberek véleménye sze- 19e9> MÁRCIUS «. rint az átmeneti vízborítás Nemzetközi írótanácskozás Budapesten Háromnapos munkaprog­rammal tegnap, szerdán dél­előtt megkezdődött a Ma­gyar írók Szövetségének székházában az a nemzetközi tanácskozás, amelyen az európai szocialista országok­ban működő írószövetségek vezetői vesznek részt Darvas József, a Magyar trók Szövetségének elnöke üdvözölte a megjelent bolgár lengyel, magyar, NDK-beli román és szovjet vendégake valamint a mongol megfigyt löket, majd megkezdődött r munkaértekezlet (MTI) DÉLMAGYARORSZÁG 3 _

Next

/
Thumbnails
Contents