Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

Diplastaésiai mosgés ! Kozmosz 268 Nixon sajtókonferenciája Svoöoda a Kezei-Keletem 0 Washington (MTI) Nixon amerikai elnök ma gyar idő szerint szerdán a hajnali órákban, egyórás saj­tókonferenciát tartott Európai útjának eredmé­nyeit összefoglalva Nixon ki­jelentette: „Az Egyesült Ál­lamok továbbra is támogat­ja az Atlanti Szövetséget és az európai egységet", ugyan­akkor hozzátette, hogy Ame­rika nem akar belebonyolód­ni a fennálló európai nézet­eltérésekbe. Nixon külön részletezte az. újságírók kérdéseire adott válaszaiban De Gaulle elnök­kel folytatott tárgyalásalt „De Gaulle nemcsak terme­tére nézve óriás, hanem múlt­jára és befolyására nézve is" — mondta. „A jelen pillanat­ban nem táplálhatunk re­ményt arra vonatkozóan, hogy Franciaország visszatér a NATO katonai szerveibe. De Gaulle elnöknek az a vé­leménye, hogy Európának jo­ga van az önálló, saját pozí­cióra. s ószlntén szólva, én ls, s a legtöbb európai ls, így vélekedünk. A világ katonai­lag, gazdaságilag és politikai­lag egyaránt sokkal biztonsá­gosabb lesz, ha létrejön az erős európai közösség, amely az egyensúly szerepét tölthe­ti be a Szovjetunió és az Egyesült Államok között" — jelentette ki Nixon. Bonni tárgyalásairól szól­va az elnök azt mondta, hogy az amerikai kormány „meg­érti" a nyugatnémet kormány magatartását az atomsorom­pó-szerzódés ratifikálásával kapcsolatban, de „nem ért egyet azzal". Egy kérdésre válaszolva Nixon foglalkozott a nyugat-berlini problémával is, azt hangoztatva, hogy az elnökválasztás „az NSZK kor­mányának ügye" és az Egye­sült Államok „támogatja óket". Nixon külön utalt ar­ra, hogy „Dobrinyin szovjet nagykövetnek rámutattak: a berlini zavar veszélyeztetné azt az előrehaladást, amit más területeken lehetséges­nek látunk". Az elnök rendkívül részle­tesen foglalkozott egy ilyen tárgyalás lehetőségével, azt hangoztatva, hogy az tulaj­donképpen már meg ls in­dult: mind ő, mind pedig Ro­gers külügyminiszter megbe­szélést folytatott Washington­ban Dobrinyin szovjet nagy­követtel. A tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy „nem akar magas lóra ülve feltételeket szabni, s kijelen­teni, hogy addig nem tárgyal az egyik kérdésről, amíg a másikban nem történik hala­dás". Magatartásunkat Igen békülékenynek minősíteném és a nagykövettel folytatott tárgyalás alapján az a benyo­másom, hogy a Szovjetunió is Ilyen módon gondolkozik" — mondotta. Nixon arra hivatkozott, hogy a Szovjetuniónak ls „ér­dekében áll a feszültség csök­kentése a Közel-Keleten, Vietnamban és más téren, s a vietnami háborúval kap­csolatban a szovjet kormány elő is segítette a párizsi tár­gyalások létrejöttét. Azt a re­ményét fejezte ki. hogy ha­sonló együttműködés mutat­kozik majd az érdemi kérdé­sek rendezésében. A Közel-Keletről szólva azt mondotta, hogy „a Szovjet­unió együttműködése nélkül a világ e körzete továbbra is veszélyes maradna", de arra az „óvatos következtetésre" jutott, hogy a szovjet kor­mány kész elősegíteni a ren­dezést, mert el akurja kerül­ni a konfliktus kiszélesedését és az esetleges konfrontációt. A kétoldalú tárgyalások már folynak mind a Szovjetunió­val, mind pedig Anglia és Franciaország képviselőivel, s számos kérdésben mutatko­zik nézetazonosság, igy való­színűleg előre lehet majd ha­ladni a négyhatalmi tárgya­lásokon. A vietnami szabadsághar­cosok most folyó ofíenzlvájá­ról szólva azt mondta, hogy „az offenzívát az október 31-1 megállapodás fényeben kell megvizsgálni. A megállapo­dás az volt, hogy a nagyváro­sok elleni folyamatos táma­dás összeegyeztethetetlen len­ne a produktív tárgyalások folytatásával. Ezért Igen gon­dosan elemezzük a jelenlegi offenzívát, hogy megállapít­suk nagysága megsérti-e a megállapodást. Technikailag annak lehet minősíteni, de nem történt meg annak meg­állapítása, hogy ez a mi ré­szünkről lépéseket követel-e, „Rövidesen eljutunk a szük­séges elhatározáshoz" — je­lentette ki Nixon, utalva Lalrd hadügyminiszter dél­vietnami szemleútjára. Az elnök azt mondotta, hogy „nem szabad lekicsi­nyelni a problémát, különö­sen azért, mert az amerikai veszteségek megkétszereződ­tek. Ha a támadások folyta­tódnak, megfelelő válaszra kerül sor" — mondotta. Nixon kijelentette, hogy nem akar „fenyegetőzni" a VDK elleni légiháború felújításá­val, s az Egyesült Államok­nak „többféle terv ls rendel­kezésére áll". Hangoztatta, hogy a párizsi tárgyalásokon résztvevő amerikai küldött­ség „új direktívákat kapott" amelyek célja a békés rende­zés és nem a katonai megol­dás keresése. 0 Prága (MTI) Mint lapunk tegnapi szá­mában közöltük, a csehszlo­vák szakszervezetek most folyó kongresszusán felszó­lalt Alexander Dubcek is. Hangsúlyozta: „Az elmúlt hetekben felléptünk a ka­landor jelszavak ellen és egyértelműen kinyilvánítot­tuk, hogy a múlt évi no­vemberi központi bizottsági határozat által kijelölt úton haladunk. Ezzel erősödött társadalmunk haladó szel­lemű egysége és megkezdő­dött a szélsőséges. minde­nekelőtt a jobboldali ele­mek elszigetelése". A kongresszus második napján szerdán Ludvik Svo­boda köztársasági elnök mondott beszédet. Hangsú­lyozta: nem engedhető meg. hogy az eljövendő nemzedék a mairól ilyen ítéletet al­kosson: „Sokat akartak és azt nem tudták megvalósí­tani". Az elnök elítélően nyilatkozott arról, hogy szá­mos területen — nemcsak a termelésben — csökken a fegyelem és a munkaerkölcs. Hangoztatta: a társadalmi életben most teremtik meg a szükséges biztosítékokat és feltételeket. hogy a CSKP január utáni politi­kájának alapelvei az embe­rek gondolkodásában meg­rögződjenek. 0 Kairó (Reuter, MTI) Szerdán ismét megérkezett Kairóba Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízott­ja. Mahrnud Riad. az Egye­sült Arab Köztársaság kül­ügyminisztere Jarringgal tar­tott szerdai megbeszélésén közölte, hogy az EAK a ko­rábbiakhoz képest semmi új javaslatot nem tehet a közel­keleti rendezés érdekében. Jarring nagykövet. U Thant ENSZ-főtitkár különmegbí­KAK elnökének üzenetét ad­ta át az Elysée-palota urá­nak. A közel-keleti konflik­tus ügyében kifejtett diplo­máciai tevékenység tehát is­mét élénkülőben van. Érde­kes mindezt összevetni az USA vezető orgánuma, a New York Times keddi cik­kével A New York Times cikké­ben nemcsak az az ínformá­ció az érdekes, amely szerint Golda Meir asszony minisz­Folytatódnak a tüntetések # Peking (MTI) ra. A tüntetők között idős A Mennyei Béke Kapujá- embereket iskolás pereke­nak teréhez vezető főútvonal meg.óvodáskoruakat — amely kétszerte szélesebb a budapesti nagykörútnál — szerdán ls feketéllett a szov­jet nagykövetséghez tartó, vagy onnan elvonuló tünte­tőktől. A szovjetellenes pe­is látni. A felvonulók nagy plakátokat, a szovjet vezető­ket szidalmazó feliratokat hordoznak. A tüntetési hullám kezde­tén sem a városközpontban, , , . , . ... sem a szovjet nagykövetség klngi kampány harmadik környékén nem történt in­napján, reggel tájban két cidens. A kínai őrség — kö­tüntetési góc alakult ki: az zöttük rádiótelefonnal felsze­egytk a szovjet nagykövetség relt katonák — mintegy száz épülete körül. méternyire tartják a felvo­Egyedül Pekingben a szer- nulókat az épület frontjától, dal napon legalább egymillió A nagykövetségen a szokott embert Irányítottak az utcák- munka folyik. z.ottja féléves szünet után teielnökké jelölése a novem­kezdto újra tárgyalásait a berl választásokig elodázza Közel-Keleten. Első lépés- az. Izraeli vezetőségen belül ként két és fél órán keresz- folyó hatalmi harcot. Inkább tül tanácskozott Mahrnud az a megállapítás, mely sze­Riad egyiptomi külügyml- rint: „A rendezés eléréséhez hlszterrel. valószínűleg olyan engedmé­Ugyanaznao Párizsban fel- nyekre lesz szükség, amelyek kereste De Gaulle elnököt túlmennek azokon, amelyek­Mnhrr.ud Favzi. Nasszer kül- re Izrael jelenlegi vezetői politikai tanácsadója, aki az készek". Heinemann az úf eln9h 0 Nyugat-Berlin (MTI) Szerda reggel, megkezdő­dött a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés elnökválasztó ülése Nyugat-Berlinben. A választás első meneté­ben Heinemann. a szociál­demokraták jelöltje 514 sza­vazatot, Schröder, a CDU jelöltje 499 szavazatot ka­pott. Miután egyik jelölt sem kapta meg a minimum 519 szavazatot jelentő abszolút többséget, második menet­re került sor. amelyben a jelölteknek még mindig az abszolút többséget kellett megszerezniök. A második menet eredménye: Heine­mann 511, Schröder 507. Egyik frakció sem Igényelt tárgyalási szünetet, s még­kezdődött a harmadik vá­lasztási menet, amelyen az egyszerű szavazattöbbség is elegendő volt. A nyugatnémet elnökvá­lasztás harmadik menete meghozta az eredményt: dr. Gustav Helnemannt a Szo­ciáldemokrata Párt jélöltjét 512 szavazattal az NSZK ál­lamelnökévé választották. Dr. Onstav Heinemann 18*9­ben született, nagv polgár] csa­ládból. 1921-ben a poUtlkal tu­dományok, nyolc évvel késóbb pedig a jogtudományok dokto­rává avatták. 1928 és 194* kö­zi a rajnai acélművek esseni központjának Jogtanácsosa. 1933 és 1939 között bánya- és gazda­sági jogot adott elö a kölni egyetemen. 1933-at megelőzően részt vett a szociáldemokrata világmozgalombau, 1946-ban Essen polgármestere, egy évvel később az Észak-RaJ­na vesztfáliai tartományi kor­mány Igazságügyin in is/tere volt. 1919 fordulót jelentett Heinemann politikai pályafutásában: tagja lett az elsö Adenauer-kormány­nak. Két évvel később, tiltako­zásul a kezrtfldö újrafelfegyver­kezésl politika ellen. Heinemann lemondott tisztéről. Két évvel később szakított a keresztény­demokratákkal ls. Nem sokkal ezután össznémet Párt néven önálló pártot alapított, amelv 1957-ben feloszlott, tagjai pedig egyidejűleg beintek a Szociál­demokrata Pártba. 1966-ban, az első nagykoalíciós kormányban, Heinemann az igazságűgyminiszterl tárcát kap­ta és ezt a tisztét azóta is be­töltötte. 0 Moszkva (MTI) A Szovjet unióban szerdán felbocsátottak a Kozmosz— 268 jelzésű mesterséges hol­dat. a Kozniusz-si irozat leg­újabb tagját. Fedélzetén tu­dományos berendezest he­lyeztek el, amely a korábban bejelentett programnak meg­felelően folytatja a világűr kutatását. A fedélzeti beren­dezések megfelelően működ­nek. A földi számítóközpont folytatja a beérkező infor­mációk feldolgozását. Tanácskozások Damaszkuszban 0 Damaszkusz (MTI) Szerdán folytatódtak Da­maszkuszban a belpolitikai helyzet tisztázására irányu­ló bizalmas tárgyalások. Ezekről nem adnak ki köz­leményt, mert a Baath-párt vezetőinek az a véleménye, hogy a párt belső vitáit a párt keretein belül kell foly­tatni. Határozottan cáfolják hogy állami vezetőket letar­tóztattak volna. E híreszte­lések szerzői arra hivatkoz­tak, hogy az állam- és kor­mányfő, valamint a kor­mány több tagja nem jelen: meg hivatalában. Távollétük­oka az, hogy a belső válság megoldása érdekében, bizal­mas tanácskozásokat tarta­nak a Baath-párt székházá­ban. Binh asszony Londonban 0 London (MTI) Nguyen Tri Binh asszony, a DNFF Párizsban tárgyaló küldöttségének helyettes ve­zetője baloldali munkáspárti parlamenti képviselők meg­hívására szerdán Londonba érkezett. A repülőtéren a saj­tó képviselőinek kijelertette, hogy megragadja az alkalmat és igyekszik jobban megis­mertetni az angol népet a dél-vietnami helyzettel, va­lamint Dél-Vietnam népé­nek az amerikai agresszió el­len vívott harcával. PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNY 29. Bornemissza pedig megdöbbenten tért vissza a dolgozószobájába, ahol Modercin búcsúzott. — Nem tartok igényt rá, hogy a kormányzó emberei szállítsanak vissza a határig! — mond­ta. — Visszajutok magam is. Minden jót, Bor­nemissza úr! Távozott, nem kevésbé feldúltan, mint né­hány perccel előbb a magyar kormányzó. A ve­zéi-igazgató pedig kezébe temetett arccal leros­kadt a karosszékbe. Milyen szimpatikus ember­nek tűnt ez a horvát, s most milyen bárdolat­lan módon viselkedett! A tárgyalások, amelye­ket nagy nehezen sikerült Pejaesevich, illetve Petrics segítségével létrehozni, milyen csúfosan szakadtak meg. Pedig most itt lenne a lehető­ség, hogy tegyenek valamit. A mindent tudó Ges­tapó, úgy látszik, nem tud semmit. Most. kl le­hetett volna játszani a németeket. Csengett a telefon, a kis Horthy telefonált. — Szerencsésen hazaértünk — csak ennyit mondott Legalább ebben nyugodt lehetett Bornemisz­sza. A Gestapo nem szagolt meg semmit a tár­gyalásokról. A kormányzó és fia biztonságban van. 7. Modercin, a „rettenthetetlen világforradalmár" meglehetősen félve üldögélt Höttl SS Sturm­bannführer dolgozószobájában. Aprólékosan, tö­viről hegyire be kellett számolnia Höttlnek a beszélgetés lefolyásáról. A Sturmbannführer elő­ször az íróasztala mögött ülve hallgatta, aztán felállt, hosszú léptekkel rótta a szobát. Amikor Modercin is fel akart állni, Höttl egyszerűen visszanymta őt a székre. — Üljön, ne ugráljon nekem, mint egy pap­rikajancsi ! Pályafutása egyik legszebben kidolgozott ter­vét érezte veszélyben. Ez a Dragutin Modercin, akit a belgrádi Gestapo központ Pavelic uszta­sa hadseregéből választott ki, ahol őrnagyként szolgált, alaposan elrontotta a dolgot. Kioktat­ták, hogy a kommunistát játssza, de miért ilyen ostobán, az isten szerelmére, miért ilyen osto­bán?! Végül is teljesen elrémisztette Horthyt. Az akció, amelyet olyan gondosan epitettek fei, hogy tőrbecsalják a kormányzó fiát, sőt. esetleg magát a kormányzót is, most holtpontra került. Hiszen Modercin nem tudott semmiben megál­lapodni a kormányzóval. De hat persze, hogy nem tudott, ha az öreg totyakos előtt olyan vL lágforradalmárt játszik, aki alig várja, hogy Horthyt felhúzhassa az első fára, vagy leg­alábbis kikergesse a királyi Várból. Modercin­nek olyan partizánt kellett volna játszania, aki legalábbis reményeket kelt a kormányzóban, hogy ezen az úton átmentheti magát és ural­mát. De ez az ostoba horvát mindent elrontott: — Mondja, miért olyan marha, maga szeren­csétlen? — kérdezte a remegő horváttól Höttl. Modercin pedig, aki olyan ékesszólóan szóno­kolt az Eskü téren, most, itt a Dísz téren hall­gatott. S átkozta magát azért, mert vállalkozott erre a feladatra. Pénzjutalmat, s előléptetést re­mélt, s lám, mit kap érte cserébe. És még örül­het, hogy ha ennyi gorombaságal megússza a dolgot. A németek nem tréfálnak, s értenek ah­hoz, miként kell megbüntetni az ügyetlen, hibát követő ügynököket — Beszéljen végre, beszéljen! — dühöngött tovább Höttl. Az egyébként nyugodt természetű fiatalember régen nem borult ki ennyire. — Meglepett, hogy miket mond a kormányzó, — nyögte kl végül Modercin. — Azt hittem, olyasmiről fog beszélni, hogy békét akar, ld akar ugrani és közvetítsünk. Erre biztosítéko­kat kért, hogy a helyén maradhat Az érdekel­te, milyen lesz a háború után a világ Délkelet­Európában. Mit mondhattam volna neki? — Mindenesetre valami okosabbat — mond­ta most már higgadtabban Höttl. Hiszen magában elismerte, Modercinnak nem volt könnyű helyzete ezen a megbeszélésen. S talán ök, akik felkészítették erre a tárgyalásra, szintén hibáztak. Nem jól elemezték Horthy jellemét. Mindenre számítottak, csak arra nem, hogy a kormányzó a szomszéd népek barátjá­nak és demokratának fogja magát mondani. Nem oktatták ki Modercint, hogy erre miként reagáljon. A horvát képességeit pedig, úgy lát­szik, meghaladja, hogy ilyen helyzetben önál­lóan cselekedjéik. Még szép, hogy nem nevette el magát! (Folytatjuk.) »

Next

/
Thumbnails
Contents