Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

Áruexport KÖZÖS CÉL: Az ember véde'me Az Egyesült Villamosgéptyár és a Transelektro néhány szakembere Ausztriában kereskedelmi és ipari cégekkel magyar motorok és generátorok eladásáról tárgyalt Nyolc céggel sikerült a törvényesség Mint államhatalmi intézmények. más és más eszközökkel látják el feladatukat a bíróságok, az ügyészségek maaánioqí szerzőHérf kötni 05 a rendőrkapitányságok R^RTŐVÉ^N^AZ 2HID SS idén évek óta első ízben — de" hivatalnál spec.aliteljes egészében realizalhas- j J* « ^rFSoLF^F dásban biztosított erősára- | mű kereskedelmi kontingenseket. Már márciusban megkezdik többszáz motor es generátor szállítását. Az Kgyesült Villamosgépgyár többi piacán is jelentősein megerősítette pozícióit. A tavalyinál jóval több árut exportál a Skandináv országokba, Olaszországba és az EAK-ba. az igazságszolgáltatási in- sadalmi veszélyesség narézmiények kommunistáinak gyobb foka. Megérdemelten munkakapcsolatáról. megfelelő helyükre kell ten, . „ ni például a társadalmi tu— A kozos rertdezesu lajdon fosztogatóit, az élőspartnapok mellett — mon- dieket üzéreket. spekulánsodotta —, sok kozos téma- kat Másik vonatkozásban ban tartunk időnként kibo- viszont az ^ mérlegelhető, vitett vezetosegi ulest, tag- hogy indokolt-e olyan eset. gyűlést, amelyen reszt vesz- a letartóztatás, amikor A műszakiak és agrárértelmiségiek szerepe Az MTESZ képviselőinek látogatása a megyei A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei szervezetének vezetői — dr. Kovács Kálmán, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, a Szerveskémiai Intézet igazgatója, Tóth László, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének társelnöke, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója és dr. Erdélyi Ferenc, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének titkára, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállat főosztályvezetője kedden látogatást tettek a Csongrád megyei pártbizottságon, ahol Gyári Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rózsa István és dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkárai fogadták őket. A beszélgetés során az MTESZ megyei szervezetének vezetői tájékoztatták a megyei titkárokat a szervezet eddigi fejlődéséről és a további tervekről, feladatokról. Elmondották. hogy különösen nagy jelentőségű lesz az idei év első felében megrendezendő Technika hónapjának előadássorozata, amelynek előkészületei már folynak. Ugyancsak jelentős esemény lesz a szervezet életében az a program, amelyet a szervezet fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendeznek meg. Győri Imre a megyei pártbizottság nevében kifejtette, hogy a- megyei pártbizottság mint ahogyan eddig is, ezután is számit az MTESZbe tömörült több mint 400 műszaki és agrárértelmiségi tevékenységére a megyei fejlesztési feladatok kimunkálásában. A jövőben is igényt tartanak szakértői véleményükre, közreműködésükre minden területen. lön-külön munkájukban és n?k a birosagok. a rendőr- a cselekmény nem olyan együttes tevékenységükben se& sot- az ügyvedek: Part- súlyos. Ennek persze a fornekik is az a feladatuk, hogy szeretőiek képviselői is. dítottja is előfordulhat. a törvényesség érvényesüljön M?gv1ltatt"k l*Waul a jogai eljárás kezdetétől a bele- polltlkíu irányelvek ervenye- A beszélgetésben visszajezésig. sulését_ a nyomozati és a tértünk a védelem elvének büntetóbírói eljárásokban, érvényesüléséhez — a nyoDr. Tóth Péterrel a Csöng- Témánk volt a politikai mozati és a büntető bírói elrád megyei Főügyészség fia- ügyek törvényességének te- járásokban, ahhoz a témátalkorúak ügyészével, az matikája stb. A példák fel- hoz, amelyet szintén alapoügyészségek pártszervezeté- sorolása egyben azt is tük- san megvitattak a szóbannek titkárával beszélgettem rözi> h°SJ' az ügyek konkrét forgó pártszervezetek képvi__ menetébe az eljárás semmi- selői. Köztudomású, hogy a lyen szakaszába nem szól büntető eljárások lényeges bele az ügyészségek párt- eleme a védelem biztosítása, szervezete. Ez nem pusztán jogi képvi, . , ... , , seletet jelent, hanem azt is, .fJarások- hogy a terhelt kellőképpen ban szerzett peldakat, ta- szóhoz juthasson. Legyen lepaszta latokat summázva hetősége védekezését úgy '^Ovuaxásra szánt témává elS ho^ ^núk^al az ugyeszsegek pártszervező- akiratokkai is tudja bizonvíte, hogy aztán általános ér- tani. Éppen ezért a büntető venyu megállapítást von- eljárásban átvevő hivata_ hassanak le a gyakorlat los ^mélyeknek, szamara. Volt rá példa, | hogy az ügyészségek pártszervezete úgy látta, hogy bizonyos ügyekben érvényesítik A megyei pártbizottság — hangsúlyozta Győri Imre — hasznosnak tartaná, ha az MTESZ vezetői észrevételeiket, tapasztalataikat ismertetnék a megyei párt- és állami szervekkel. Elmondotta azt is, helyes lenne ha a sajtóban is állást foglalnának a megye fejlesztésével összefüggő elgondolásokkal kapcsolatban, A megyei pártbizottság titkárai helyesnek tartják és támogatják az MTESZ vezetőinek azt az elgondolását, hogy a megye egyes városaiban is kiépítik szervezetük hálózatát. Különösen fontosnak tartják azt a törekvésüket. hogy az MTESZ mindinkább bevonja munkájába, tevékenységi körébe megyénk számban és gazdasági hatásában egyre jelentősebb szerepet betöltő agrárértelmiségieket. A megyei pártbizottság titkárai és az" MTESZ vezetői közötti beszélgetés rendkívül szívélyes légkörben zajlott le. a nyomozónak, az ügyésznek, a bírónak az is kötelessége, hogy as egész eljárásban túlzottan mentők örül menyeket is felderítsen, azokat írásba foga törvény szigorát. Adott esetben enyhébb te értékelje intézkedések is megtették volna a kívánt hatást. Éppen ezért a társadalmi háttér elemzése is hangsúlyt kap, amikor azt keresik, Másrészt az alaki védelem érvényesülése is fontos momentum, az tudniillik, hogy a jogszabályok értelmében hogy kit mi vitt rá bűncse- már a nyomozati szakba is lekmény elkövetésére. Az »beléphessen" a jogi képviegyüttes tényezők mérlege- Tanulmányozhassa az lése folytán egyes, a társa- iratokat, beszélhessen védalmat enyhébben sértő cse- dencével, indítványokat telekmenyekért esetenként gyen stb. A vádirat szerelégnek látszik a .fegyelmi kesztésekor az ügyésznek is eljárás, máskor a társadalmi kötelessége vizsgálni, hogy a bíróság döntése — vagyis az védőnek kötelező-e a részvéilyen természetű ügyekben tele. Ha igen, akkor hivatalnem rendelnek el rendőrségi bői indítványoznia kell a vényomozást, s az ügyészségi vádemelést mellőzik. — A tapasztalatok másik oldala viszont — folytatta dr. Tóth Péter —, amikor enydő kirendelését. Ugyanezt kötelessége vizsgálni a bíróságnak is. Az élet, a napi munka újabb és újabb jelenségeket hébben érvényesült a tör- hoz felszínre, amelyeket vény szigora olyankor, ami- vizsgálni, mérlegelni kell az kor nyilvánvaló volt a tárÉpült: 1957—1969 Város múzeum Kőszeget, az ország legkisebb, de műemlékekben egyik leggazdagabb városát évről évre több hazai és külföldi turista látogatja. Történelmi múltú. 140 becses épületből álló belvárosát középkori városfal veszi körül, s ez teszi oly vonzóvá. A várost a következő években még szebbé, kényelmesebbé, látványosabbá teszik. A középkori fallal határolt belváros szabadtéri városmúzeum má alakítva, r Jurisics tér pedig stílusos' díszkivilágítással várja majd a látogatókat. általános előrehaladás érdekében. Az ügyészségek pártszervezete vezetőségének idei munkatervében a politikai kérdéseik mellett számos jogpolitikai téma megtárgyalása is szerepel. A többi között azt is elemzik majd, hogy a törvények és a jogpolitikai irányelveknek megfelelően alkalmazzák-e a büntetéseket, illetve hogy azokkal elérik-e a kellő hatást, hiszen az elítéltek büntetésük letöltése után viszszatémek a társadalomba, de kell, hogy oda valóban vissza is találjanak. Liődi Ferenc rf-K vjuk önmagunkat. És óvjuk társainkat. A ki-ki magáért, ugyanakkor az „egy mindenkiért — mindenki egyért" elv érvényesüljön mindenütt — a dolgozó-alkotó ember védelmében. Hányszor elhangzott már ez a felhívás: üzemi balesetvédelmi oktatás, új óvórendszabályok, vagy akár újságcikkek, egyének, családok drámáit ismertető riporok formájában. S még egyre mondani kell s mindig hangsúlyosabban: óvjuk a munkálkodót, előzzük meg a súlyos sérülésekel az emberéletet követő tragédiákat. Sorsok statisztikáját nézi, aki a munkásvédelem adatait lapozza. Sajnos, ez a statisztika Szegeden, Csongrád megyében tavaly nem javult hanem rosszabbodott. 1967ben 3378 baleset történt az üzemekben, munkavégzés közben, 1968-ban 3637. S hogy súlyosabbak voltak, arra is van homlokfelhőző adat A sérülések miatt elveszetett munkanapok száma csaknem 8 ezerrel magasabb. Emberhalállal végződő tragédia is bekövetkezett sajnos nyolc alkalommal, ezenkívül hét ember csonkasága is keserves figyelmeztetés. A felelőtlenség, vigyázatlanság, az óvintézkedések mellőzése, akár egyetlen könnyelmű vagy hibás mozdulat végzetessé válhat Sok balesetet okozott a rossz munkaszervezés, a hibás gép, a helytelen fogások alkalmazása, a védelmi eszközök hiánya. De a könnyelműség, a virtuskodás, a biztonsági előírások, az önvédelmi törvények megszegése is. A rakodások, szállítások terén különösen nagyszámú a riasztó, megelőzést sürgető példa. Legszomorúbb az építőipar idevágó staisztikája, a legtöbb súlyos baleset itt történt Nem tűr halasztást a kérdés, gyors és hatásos intézkedésekre van szükség. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága ezért fokozza az ellenőrzést, megköveteli a hatékony biztonsági rendszabályokat s be is számoltatja ezekről a gazdasági vezetőket. A törődés, ellenőrzés, a felelős odafigyelés függvénye nagyrészt hogy hol, miképp alakul a sorsok statisztikája. A gumigyáriak súlyos balesetek sora után ébredtek rá erre. Pedig a tanulságokat lecke nélkül, előrelátóan kell levonni, s nem utólagos szánom-bánomból. Nem véletlen például a textiliparban tapasztalható javulás, hanem a gondos, elemző, veszélyfeltáró és kizáró tevékenység eredménye. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál például gonddal állították össze a munkavédelmi szabályzatot. Törekedtek rá, hogy a veszélyes gépek megfelelő védelemmel legyenek ellátva, hogy megelőzzék a baleseteket. A két évre szóló kollektív szerződésekkel párhuzamosan idén is el kell készíteni minden vállalatnál a munkavédelmi szabályzatot. Nagyon fontos, hogy a tavalyi hibák jegyeit az átdolgozott, kibővített új szabályzat már ne hordja magán, hanem pontosan, egyértelműen és nagy alapossággal rögzítsen minden fontos kérdést. S ami különösen lényeges, ne csak egy bizonyos vezetői szintig, hanem minden munkásig jusson el a szabályzat, ismerje mindenki a balesetvédelem ábécéjét. A vállalatok munkavédelmi intézkedési terveket is készítettek tavaly. Ilyeneket idén is kell szerkeszteni mégpedig jobbakat az előzőeknél. El kell menni mindenütt a lehetőségek határáig, kihasználni azokat anyagi visszatartások nélkül. Nagy gondot fordítani a termelési célok elérésére, de úgy, hogy minél biztonságosabban, könnyebben, az egészség, a testi épség kockáztatása nélkül érjen célt a kollektíva. A korszerű gyártástechnika, technológia elválaszthatatlan a biztonság-technikától, az ember korszerű védelmétől! Mégis egyes vezetők, mintha csak a fogukat húznák, ódzkodnak minden jelentősebb, gyökeresen javító befektetéstől, mihelyt nem közvetlen gyártmányfejlesztésről, „csupán" a munkásvédelem tökéletesítéséről van szó. Mások viszont — s legyen ez minél általánosabb — felismerik a jobb szociális körülmények, a jól ellátott, biztonságos munkahely vonzását, a munkásokra. Belátják, hogy a munkavédelmi eszközöket, berendezéseket, a műszaki megelőzést is magasabb szintre emelni — jól felfogott érdeke az egész közösségnek. A

z emberért — a legfőbb értékért — érzett felelősségnek érvényesülnie kell ezekben az intézkedési tervekben, a humánummal nem kelhet párharcra egy rosszul értemezett haszonszemlélet. Szemérmetlen anyagiasságra vall például, ha — mint erre volt példa — nem tekintik hasznos alkotásnak a munka biztonságát szolgáló újításokat mondván, hogv nem hoz forintban kifejezhető eredményt. Képtelen dolog az is, hogy ugyanazon a gépen — a gumigyárban — ismétlődhetett baleset. Javítani kell az oktatás feltételein is, nem egyszer ennek renyhesége, formális volta bosszulja meg magát. S amikor megérdemlik a felelősök, ne késsen a megérdemelt büntetés; alkalmazni kell a humánum szigorát is. A felelősségérzet ébredése sokszor drága áron következik be. Ébren kell tartanunk — ez a következőkre adódó tanulság. Egy-egy baleset nem lehet csak az egyén, a család fájdalma; a közösségé, a társadalomé is. Éppen ezért a sérülések, tragédiák megelőzése sürgős közösségi teendő, elsőrendű társadalmi ügy. Siinaj Mihály Március 21-22, Kétnapos munkaszünet együttműködése lfízfra utca 1. (28.) A Kálvin tér sarkán épült lakóház (bejárata a Vidra utcai oldalon van) földszintjén kapott helyet a tüdőszűrő-állomás, ahol évente minden szegedi megfordul Az épület lábazatát majolika-lapok burkolják, s ennek köszönheti, hogy mindig tiszta, rendes Nem ártana, ha minél több ilyen vagy ehhez hasonló nemesebb burkolóanyagot használnának fel az épületekhez. Persze ez drága — de tovább tart. A Vidra utca 1. számú házat Bartha Piroska tervezte. Mint ismeretes, a kormány a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának méltó megünneplésére, ez év március 21-ét munkaszüneti nappá nyilvánította. Mivel március 21-ét egy munkanap választja el a vasárnapi pihenőnaptól ezért az általános érvényű rendelkezésnek megfelelően a március 23-i, vasárnapi pihenőnapot 22-én. szombaton kell kiadni. Március 20-án, csütörtökön a szombati munkaidő-beosztást kell alkalmazni. míg március 23-án. va, sárnap rendes munkanapot kell tartani. A március 22jén szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidőbeosztást nem kell megváltoztatni. A munkanap áthelyezése nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő vállalatok munkaidő-beosztását. A kereskedelmi, a közlekedési, valamint a lakosság ellátását szolgáló egyéb vállalatoknál a munkaszüneti nappal összefüggő munkaidőbeosztást az érintett miniszterek és a tanácsok végrehajtó bizottságai külön szabályozzák. Évente ismétlődő tanácskozásukat ezúttal Budapesten tartják az európai szocialista országokban működő írószövetségek vezetői. Több napos programmal szerda délelőtt a Magyar Írók Szövetségének székházában kezdődik a munkaértekezlet jellegű esemény. Napirenden szerepel a szocialista országok írószövetségeinek együttműködése. Iróküldöttségek kölcsönös látogatásainak terve, irodalmi folyóiratok és -""eb kiadványok cseréje is. SZERDA, 1969. MÁRCIUS 5. DÉLMAGYARORSZAG *