Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

A Kommunista Internacionálé történelmi jelentősége Somogyi Károlync felvétele VÍZKUTATÓK. Szegednek egyre nagyobb szüksége van a jó vízre. Ennek érdekében különböző helyeken fúrnak új kutakat: nemrég az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei a Bánóinkért soron új berendezéssel próbálkoznak artézi vizet felszínre hozni. Képünk ezt a munkát mutatja be; a fúró a napokban meghaladta a 300 métert Üjítási „krimi" Üjítási ügyekben semmi sem lehetetlen. Előfordul, hogy az üzemben milliókat ígérő javaslat haszontalanul hever az igazgató asztalán. De megesik ennek ellentéte lamint 1962-ben egyszerű ügy: az Országos György és Róka Lajos Gumiipari Vállalat Központ- együttmunkálkodásáról? jának egyik munkatársa Nem nehéz kitalálni, hogy „rájött", hogy neki volt egy az efajta, az átlagosnál is hasonló ötlete, ennek, va- jóval súlyosabb bírósági vi­is: gyenge ötletekből száz­ezres újítási díjat zsebelnek be ügyeskedők. Tragikomé­diába illő esetek, \ amelyeken sírni és nevetni egyaránt lehet. Ez az ellentmondásos ál­lapot szinte megköti az újítómozgalmat. Erről orszá­gos statisztikai adatok be­szélhetnek. De helyi pél­dáért sem kell messzire menni. Szegedi üzemekben kezdődött ügyek rendre bí­rósági tárgyalóteremben folytatódnak. Mint például a szegedi EMERGÉ gumigyár­nak és három újítójának, Gyöngyösi Györgynek. Róka Lajosnak és Hodács Károly­nak ügye. Csak itt nem a klasszikus eset keletkezett ellenértékének megfizeté­séért harcol a három em­ber. Tíz tárgyalás Tőrtént, hogy 1966 végén a három fiatal gumigyári dol­gozó rendkívül egyszerű, de hasznos berendezést alko­tott, hogy a gyár növelni tudja az olyannyira fontos, az Országos Tervhivatal ál­tal kiemelt műszaki he­veder-termelést. Az újítást azonnal elfogadták és al­kalmazták. Amikor azonban Gyöngyösiéit a pénzért je­lentkeztek. nem kapták meg. Az EMERGÉ előtt lehetséges megoldások közül a számuk­ra kedvezőtlenebb alapján akarták honorálni munká­jukat: kb. 8 ezer forintot ígértek. Természetesen az újítók fellebeztek, mert sze­rintük többszázezer forintot érdemelnek az újításért. Tulajdonképpen ezen fo­lyik a civakodás most is. Az EMERGÉ bizonygatja, hogy nem az újítók érdeme a ter­melésnövekedés, hanem az egyébként végrehajtott mű­száki intézkedésekből ered. Az újítók meg azt állítják, hogy az ő megoldásuk teszi lehetővé a több milliós több­lettermelést. Mivel egymás között nem jutottak dűlőre, az újítók beperelték gyárukat. Azóta vagy tíz eredménytelen bí­rósági tárgyalás következett, kétszer rendeltek ki mű­szaki szakértőt. (Aki meg­állapította. hogy az újítás­ból évente több mint 30 millió forint értékű többlet­termeléshez jut a szegedi gumigyár.) A negyedik követelő Időközben tovább bonyo­lódott az egyébként sem újításként is beadott, de elutasított ja­vaslata alapján most azt követeli, hogy a teljes újí­tási díjat ő kapja meg, s ne a szegediek... Az elején írtam, hogy újí­tási ügyekben semmi sem lehetetlen. Nem, hiszen Mi­kes Sándor, a szegedi EMERGÉ igazgatója az em- üzemben, lített OGV-munkatárs ké- években rése alapján döntött, hogy 95 százalékban (!) a negye­dikként jelentkezőnek jár a még ki sem fizetett újí­tási díj, mindössze 5 szá­zalék illeti meg azt a há­rom gumigyári dolgozót, aki nemcsak megtervezte, ha­nem az üzemben el is ké­szítette a berendezést. A napokban jártam a gu­migyárban, ahol a testes iratkötegekből, a munkatár­sak, dolgozók véleményéből próbáltam eligazodni az újítási „krimiben". Beval­lom, nem sikerült. Viszont megtudtam néhány érdekes „mellékkörülményt" ... Azt, hogy Mikes Sándor, mielőtt döntött volna a társszerző­dési arányokról, 30 ezer fo­rintos díjat felajánlott a há­rom szegedi újítónak azzal, hogy ha elfogadják, eluta­sítja az OGV-munkatárs ké­rését. Kérte a per visszavo­nását. Kiderült, hogy az EMERGÉ kontra újítók per felkeltette a gumigyári mun­kások, dolgozók rosszallását Bánsági Tamasné főmérnök például elmondotta, hogy ebben az ügyben még a vé­leményét sem kérte a gyár vezetője. Egyébként felhábo­rítónak tartja a 95—5 száza­lékos „igazságtételt". Lesz ebből összhang? A szakmai kérdések el­döntése, a dagadó jogi prob­léma megoldása a bíróság feladata. Nehéz a feladata, hiszen a felek között egyre nagyobb az ellentét; a meg­egyezés lehetősége kizárt. S innen adódik az újítási tengeri kígyónak a másik, most már az egész gyár légkörét érintő része. Vajon mi várható ezek után a gyár igazgatója és az aláren­delt műszaki vezetői poszto­kon dolgozó Gyöngyösi tatkozás nem segíti elő a vezetés összhangját. A sze­mélyes sérelem miatti el­lentéteket aligha lehet ha­tásosan visszafojtani* a hét­köznapi munkában... Vajon az ilyen újítási ügyintézésért nem túl nagy árat fizetnek majd megint az EMERGÉ-ben. Abban az ahol az utóbbi történt gyakori igazgató-, s különböző ve­zető-változások rossz hatá­sait szinte máig sem he­verték ki? Matkó István Ö tven esztendeje Moszk­vában harminc or­szág kommunista, baioldali szocialista pártjai­nak. szervezeteinek 52 kül­döttje határozatot hozott a I III. Kommunista Internacic­> nálé megalakításáról. 1919. i március 4-én született meg i a nemzetközi forradalmi 1 szervezet, amely Marxnak és Engeisnek a Kommunisták Szövetségében és az I. Inter­nacionálé szervezésében és irányításában végzett úttörő munkáját, a II. Internacioná­lé legjobb forradalmi hagyo­mányait, a kor követelmé­nyeinek, megfelelő, magasabb szinten folytatta. A kong­resszust összehívó nyolc : szervezet között ott találjuk a Kommunisták Magyaror­szági Pártját is. A Kommunista Internacio­nálé negyedszázados töité­( nete azonban nem az alapí­I tó kongresszussal kezdődik. Létrehozását Lenin mar , 1914. novemberében határo­zott célként tűzte ki: „A II. Internacionálé meghalt, le­1 győzte az opportunizmus. Le ! az opportunizmussal, és él­| jen a III. Internacionálé, } amely ... megszabadult az opportunizmustól". A mun­kásmozgalom forradalmi erőinek még hosszú vívódás­ra, és újabb történelmi ta­pasztalatokra volt szüksé­gük, míg megértették, hogy csak egy út van — a II. In­ternacionálé eluralkodott op­portunizmussal, szociálsovi­nizmussal és ingadozással szemben — létrehozni a kö­vetkezetes marxista forra­dalmárok internacionáléját. A szocialista forradalom oroszországi győzelme meg­! gyorsította a forradalmi erők 1 különválásának folyamatát. , Siettették az elhatározást a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek a II. Internacio­nálé felélesztésére irányuló kísérletei is. Az osztályharc éles össze­ütközései — s a szociálde­mokrácia jobboldali vezetői­nek ezzel kapcsolatban tanú­sított magatartása — nem­csak eszmeileg, hanem szer­vezetileg is új típusú, egy­Épült: 1957—1969 ségesebb, a harcokra felké­szültebb, a tömegeket gyor­san mozgásba hozni képes pártokat és Internacionalet igényeltek. A Kommunista Internacionálé alakuló kong­resszusán vállalta a kommu­nizmus elveit, továbbfejlesz­tette a marxizmus elméletét, a kapitalizmus általános vál­ságának, a proletárforradal­maknak korszakára. Egyik legnagyobb történelmi tette a burzsoá demokráciáról és proletárdiktatúráról szóló irányelvek lefektetése volt. Az I. kongresszuson Lenin szavai szerint: „ ... csupán kitűzték" a kommunizmus zászlaját, hogy e körül tömö­rüljenek a forradalmi pro­letariátus erői". S mintha csak a kongresszuson kidol­gozott alapelveket igazolná — a Kommunista Internaci­onálé megalakulását köve­tően röviddel a nemzetközi forradalmi proletariátus újabb nagy győzelméről ér­kezett hír, március 21-én ki­áltották ki a Magyar Ta­nácsköztársaságot. A Kommunista Inter­nacionálé megalaku­lása, ugyanúgy, mint a kommunista pártok létre­jötte, történelmi szükségsze­rűség volt és fordulatot je­lentett a nemzetközi mun­kásmozgalom történetében. A Kommunista Internacio­nálé adta a leghelyesebb vá­laszt a forradalmi proletari­átus soron következő felada­taira, az egyes kommunista pártok tapasztalatait általá­nosítva, segítette a forradal­mi mozgalmat az általános és helyi sajátosságok kidol­gozásában. Sikerrel támogat­ta a nemzetközi munkás­mozgalmat a munkásosztály forradalmi vívmányait, s a fiatal szovjet állam védelmé­ben, az imperializmusnak az első proletárállam megfojtá­sára irányuló törekvéseivel szemben. A bolsevik párt­nak, a világ első szocialista államának tapasztalatait közvetítette a világ külön­böző területein tevékenyke­dő forradalmi erőkhöz. Te­vékenysége nyomán nőtt a kommunista mozgalom vilá­got átfogó mozgalommá. A Kommunista Internacio­nálé egyik nagy történelmi érdeme, hogy megszervezte a munkásmozgalmat Ázsia, Latin-Amerika és Afrika sok olyan országában, ahol eddig munkásmogalom nem léte­zett. Felismerte. hogy a nemzeti és gyarmati felsza­badító harcokat a világ for­radalmi mozgalma részeként kell felfogni, és a , gyarmati országok fiatal kommunista pártjait úgy orientálta, hogy azok az antiimperialista, an­tifeudális, nemzeti célokért folyó küzdelem élére állja­nak. Már a 20-as évek ele­jén a széles imperialista el­lenes egységfront megterem­tésében látta a kommunista mozgalom feladatát ezekben az országokban, s nagy erő­feszítéseket tett, hogy az in­donéz, kínai, indiai elvtársa­kat meggyőzze e politika helyességéről, hogy legyőz­zék a fennálló szektás elkép­zeléseket. A Kommunista Interna­cionálé vezetésével a kom­munista pártok következete­sen harcoltak a munkásosz­tály napi érdekeiért, a tőke támadásai, a háború állandó fenyegető veszélye ellen. Nagy érdeme, hogy a mun­kásosztály eredményes har­cai érdekében minden idő­szakban újra és újra kidol­gozta azokat a harci formá­kat ég eszközöket, amelyek nemcsak az élcsapatot, ha­nem a munkásosztály több­ségét, a reformista befolyás alatt levő tömegeket is akti­vizálta a tőke elleni küzde­lemre. Kidolgozta a munkás­egység politikáját, s — ha nem is minden esetben a leghelyesebb módszerekkel, mégis — a történelmi kö­rülmények figyelembevételé­vel vezette a nemzetközi kommunista mozgalmat. I evékenységének ered­ményességét, a nem­zetközi kommunista mozgalom fejlődését és ere­jét bizonyítja, hogy a hit­leri fasizmus veszedelmével szemben szembe tudta állí­tani azt a nagyszabású poli­tikai stratégiát, amely az egész világot fenyegető fa­siszta veszélynek útját áll­hatta és a társadalmi hala­dás újabb távlatait tárta fc! a világ proletariátusa és az egész emberiség számára. A kommunista pártok a nem­zeti függetlenség és demok­ráció védelmében folytatott küzdelmükben mindenütt növelték tömegbefolyásukat, egybeforrtak a fasizmus el­len küzdő széles néptöme­gekkel és az országok több­ségében a nemzet vezető pártjaivá váltak. A kommunista mozgalom hatalmas fejlődése, az egyes kommunista pártok gyors önállósodása, nemkülönben a háború körülményei a kom­munista pártok együttműkö­désének űj formáját tette szükségessé. A Kommu­nista Internacionálé Végre­hajtó Bizottsága 1943 tava­szán kimondta a Kommu­nista Internacionálé felosz­latását. A Kommunista Internacio­nálé a reakció elleni világ­méretű harcban mindenkor a haladás legfőbb ösztönző­je és irányítója volt. Ne­gyedszázados fennállása megteremtette annak a fel­tételeit, hogy a kommunista pártok ma világszerte jelen­tős erőt alkossanak, s or­száguk problémáit önállóan, a nemzetközi munkásmozga­lom tapasztalatait figyelem­be véve oldják meg. Dr. Szokolay Katalin kandidátus Lenin és Kun Béla aláírása Tudományos ülésszak a Komintern megalakulásának évfordulóján Kálvin ter 2. (27.) Bútorüzlet a ter felöl, orvosi rendelő a Madach ut­cai oldalon, s felettük sok lakás. Már az öreg szegedieknek sem igen iut eszébe, ezen a helyen sportpálya volt alig több mint egy évtizede, s hogy ilyenkor, télen ide járt korcso­lyázni a város apraja-nagyja. A komor .,református palota" mellett kellemes — bár tarka homlokzatú — színfoltja lett a városnak a Hernyák Imre tervei szerint épült ház. A Kommunista Internacio­nálé megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából tegnap tudományos ülést rendeztek a Párttörténeti Intézet Al­kotmány utcai székházában. A tanácskozáson megjelent Aczél Györpr. az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. A nagy számú történész, kuta­tó részvételével megrende­zett konferenciát Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a politikai főiskola igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében méltatta a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom nevezetes évfordulóját, s kiemelte, hogy a Kommunista Interna­cionálé volt a munkásosztály pártjainak legátfogóbb világ­szervezete. A mi pártunk büszke arra — mondta —. hogy egyike volt azoknak a szervezeteknek, amelyek szorgalmazták a Kommunis­ta Internacionálé életrehívá­sát, s büszke arra, hogy a fel­híváson Lenin aláírása mel­lett Kun Béla neve is ott sze­repel. KEDD. 1969. MÁRCIUS 4, DÉLMAGYARORSZÁG A

Next

/
Thumbnails
Contents