Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

A Kommunista Internacionálé történelmi jelentősége Somogyi Károlync felvétele VÍZKUTATÓK. Szegednek egyre nagyobb szüksége van a jó vízre. Ennek érdekében különböző helyeken fúrnak új kutakat: nemrég az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei a Bánóinkért soron új berendezéssel próbálkoznak artézi vizet felszínre hozni. Képünk ezt a munkát mutatja be; a fúró a napokban meghaladta a 300 métert Üjítási „krimi" Üjítási ügyekben semmi sem lehetetlen. Előfordul, hogy az üzemben milliókat ígérő javaslat haszontalanul hever az igazgató asztalán. De megesik ennek ellentéte lamint 1962-ben egyszerű ügy: az Országos György és Róka Lajos Gumiipari Vállalat Központ- együttmunkálkodásáról? jának egyik munkatársa Nem nehéz kitalálni, hogy „rájött", hogy neki volt egy az efajta, az átlagosnál is hasonló ötlete, ennek, va- jóval súlyosabb bírósági viis: gyenge ötletekből százezres újítási díjat zsebelnek be ügyeskedők. Tragikomédiába illő esetek, \ amelyeken sírni és nevetni egyaránt lehet. Ez az ellentmondásos állapot szinte megköti az újítómozgalmat. Erről országos statisztikai adatok beszélhetnek. De helyi példáért sem kell messzire menni. Szegedi üzemekben kezdődött ügyek rendre bírósági tárgyalóteremben folytatódnak. Mint például a szegedi EMERGÉ gumigyárnak és három újítójának, Gyöngyösi Györgynek. Róka Lajosnak és Hodács Károlynak ügye. Csak itt nem a klasszikus eset keletkezett ellenértékének megfizetéséért harcol a három ember. Tíz tárgyalás Tőrtént, hogy 1966 végén a három fiatal gumigyári dolgozó rendkívül egyszerű, de hasznos berendezést alkotott, hogy a gyár növelni tudja az olyannyira fontos, az Országos Tervhivatal által kiemelt műszaki heveder-termelést. Az újítást azonnal elfogadták és alkalmazták. Amikor azonban Gyöngyösiéit a pénzért jelentkeztek. nem kapták meg. Az EMERGÉ előtt lehetséges megoldások közül a számukra kedvezőtlenebb alapján akarták honorálni munkájukat: kb. 8 ezer forintot ígértek. Természetesen az újítók fellebeztek, mert szerintük többszázezer forintot érdemelnek az újításért. Tulajdonképpen ezen folyik a civakodás most is. Az EMERGÉ bizonygatja, hogy nem az újítók érdeme a termelésnövekedés, hanem az egyébként végrehajtott műszáki intézkedésekből ered. Az újítók meg azt állítják, hogy az ő megoldásuk teszi lehetővé a több milliós többlettermelést. Mivel egymás között nem jutottak dűlőre, az újítók beperelték gyárukat. Azóta vagy tíz eredménytelen bírósági tárgyalás következett, kétszer rendeltek ki műszaki szakértőt. (Aki megállapította. hogy az újításból évente több mint 30 millió forint értékű többlettermeléshez jut a szegedi gumigyár.) A negyedik követelő Időközben tovább bonyolódott az egyébként sem újításként is beadott, de elutasított javaslata alapján most azt követeli, hogy a teljes újítási díjat ő kapja meg, s ne a szegediek... Az elején írtam, hogy újítási ügyekben semmi sem lehetetlen. Nem, hiszen Mikes Sándor, a szegedi EMERGÉ igazgatója az em- üzemben, lített OGV-munkatárs ké- években rése alapján döntött, hogy 95 százalékban (!) a negyedikként jelentkezőnek jár a még ki sem fizetett újítási díj, mindössze 5 százalék illeti meg azt a három gumigyári dolgozót, aki nemcsak megtervezte, hanem az üzemben el is készítette a berendezést. A napokban jártam a gumigyárban, ahol a testes iratkötegekből, a munkatársak, dolgozók véleményéből próbáltam eligazodni az újítási „krimiben". Bevallom, nem sikerült. Viszont megtudtam néhány érdekes „mellékkörülményt" ... Azt, hogy Mikes Sándor, mielőtt döntött volna a társszerződési arányokról, 30 ezer forintos díjat felajánlott a három szegedi újítónak azzal, hogy ha elfogadják, elutasítja az OGV-munkatárs kérését. Kérte a per visszavonását. Kiderült, hogy az EMERGÉ kontra újítók per felkeltette a gumigyári munkások, dolgozók rosszallását Bánsági Tamasné főmérnök például elmondotta, hogy ebben az ügyben még a véleményét sem kérte a gyár vezetője. Egyébként felháborítónak tartja a 95—5 százalékos „igazságtételt". Lesz ebből összhang? A szakmai kérdések eldöntése, a dagadó jogi probléma megoldása a bíróság feladata. Nehéz a feladata, hiszen a felek között egyre nagyobb az ellentét; a megegyezés lehetősége kizárt. S innen adódik az újítási tengeri kígyónak a másik, most már az egész gyár légkörét érintő része. Vajon mi várható ezek után a gyár igazgatója és az alárendelt műszaki vezetői posztokon dolgozó Gyöngyösi tatkozás nem segíti elő a vezetés összhangját. A személyes sérelem miatti ellentéteket aligha lehet hatásosan visszafojtani* a hétköznapi munkában... Vajon az ilyen újítási ügyintézésért nem túl nagy árat fizetnek majd megint az EMERGÉ-ben. Abban az ahol az utóbbi történt gyakori igazgató-, s különböző vezető-változások rossz hatásait szinte máig sem heverték ki? Matkó István Ö

tven esztendeje Moszkvában harminc ország kommunista, baioldali szocialista pártjainak. szervezeteinek 52 küldöttje határozatot hozott a I III. Kommunista Internacic> nálé megalakításáról. 1919. i március 4-én született meg i a nemzetközi forradalmi 1 szervezet, amely Marxnak és Engeisnek a Kommunisták Szövetségében és az I. Internacionálé szervezésében és irányításában végzett úttörő munkáját, a II. Internacionálé legjobb forradalmi hagyományait, a kor követelményeinek, megfelelő, magasabb szinten folytatta. A kongresszust összehívó nyolc : szervezet között ott találjuk a Kommunisták Magyarországi Pártját is. A Kommunista Internacionálé negyedszázados töité( nete azonban nem az alapíI tó kongresszussal kezdődik. Létrehozását Lenin mar , 1914. novemberében határozott célként tűzte ki: „A II. Internacionálé meghalt, le1 győzte az opportunizmus. Le ! az opportunizmussal, és él| jen a III. Internacionálé, } amely ... megszabadult az opportunizmustól". A munkásmozgalom forradalmi erőinek még hosszú vívódásra, és újabb történelmi tapasztalatokra volt szükségük, míg megértették, hogy csak egy út van — a II. Internacionálé eluralkodott opportunizmussal, szociálsovinizmussal és ingadozással szemben — létrehozni a következetes marxista forradalmárok internacionáléját. A szocialista forradalom oroszországi győzelme meg! gyorsította a forradalmi erők 1 különválásának folyamatát. , Siettették az elhatározást a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek a II. Internacionálé felélesztésére irányuló kísérletei is. Az osztályharc éles összeütközései — s a szociáldemokrácia jobboldali vezetőinek ezzel kapcsolatban tanúsított magatartása — nemcsak eszmeileg, hanem szervezetileg is új típusú, egyÉpült: 1957—1969 ségesebb, a harcokra felkészültebb, a tömegeket gyorsan mozgásba hozni képes pártokat és Internacionalet igényeltek. A Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusán vállalta a kommunizmus elveit, továbbfejlesztette a marxizmus elméletét, a kapitalizmus általános válságának, a proletárforradalmaknak korszakára. Egyik legnagyobb történelmi tette a burzsoá demokráciáról és proletárdiktatúráról szóló irányelvek lefektetése volt. Az I. kongresszuson Lenin szavai szerint: „ ... csupán kitűzték" a kommunizmus zászlaját, hogy e körül tömörüljenek a forradalmi proletariátus erői". S mintha csak a kongresszuson kidolgozott alapelveket igazolná — a Kommunista Internacionálé megalakulását követően röviddel a nemzetközi forradalmi proletariátus újabb nagy győzelméről érkezett hír, március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A

Kommunista Internacionálé megalakulása, ugyanúgy, mint a kommunista pártok létrejötte, történelmi szükségszerűség volt és fordulatot jelentett a nemzetközi munkásmozgalom történetében. A Kommunista Internacionálé adta a leghelyesebb választ a forradalmi proletariátus soron következő feladataira, az egyes kommunista pártok tapasztalatait általánosítva, segítette a forradalmi mozgalmat az általános és helyi sajátosságok kidolgozásában. Sikerrel támogatta a nemzetközi munkásmozgalmat a munkásosztály forradalmi vívmányait, s a fiatal szovjet állam védelmében, az imperializmusnak az első proletárállam megfojtására irányuló törekvéseivel szemben. A bolsevik pártnak, a világ első szocialista államának tapasztalatait közvetítette a világ különböző területein tevékenykedő forradalmi erőkhöz. Tevékenysége nyomán nőtt a kommunista mozgalom világot átfogó mozgalommá. A Kommunista Internacionálé egyik nagy történelmi érdeme, hogy megszervezte a munkásmozgalmat Ázsia, Latin-Amerika és Afrika sok olyan országában, ahol eddig munkásmogalom nem létezett. Felismerte. hogy a nemzeti és gyarmati felszabadító harcokat a világ forradalmi mozgalma részeként kell felfogni, és a , gyarmati országok fiatal kommunista pártjait úgy orientálta, hogy azok az antiimperialista, antifeudális, nemzeti célokért folyó küzdelem élére álljanak. Már a 20-as évek elején a széles imperialista ellenes egységfront megteremtésében látta a kommunista mozgalom feladatát ezekben az országokban, s nagy erőfeszítéseket tett, hogy az indonéz, kínai, indiai elvtársakat meggyőzze e politika helyességéről, hogy legyőzzék a fennálló szektás elképzeléseket. A Kommunista Internacionálé vezetésével a kommunista pártok következetesen harcoltak a munkásosztály napi érdekeiért, a tőke támadásai, a háború állandó fenyegető veszélye ellen. Nagy érdeme, hogy a munkásosztály eredményes harcai érdekében minden időszakban újra és újra kidolgozta azokat a harci formákat ég eszközöket, amelyek nemcsak az élcsapatot, hanem a munkásosztály többségét, a reformista befolyás alatt levő tömegeket is aktivizálta a tőke elleni küzdelemre. Kidolgozta a munkásegység politikáját, s — ha nem is minden esetben a leghelyesebb módszerekkel, mégis — a történelmi körülmények figyelembevételével vezette a nemzetközi kommunista mozgalmat. I

evékenységének eredményességét, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődését és erejét bizonyítja, hogy a hitleri fasizmus veszedelmével szemben szembe tudta állítani azt a nagyszabású politikai stratégiát, amely az egész világot fenyegető fasiszta veszélynek útját állhatta és a társadalmi haladás újabb távlatait tárta fc! a világ proletariátusa és az egész emberiség számára. A kommunista pártok a nemzeti függetlenség és demokráció védelmében folytatott küzdelmükben mindenütt növelték tömegbefolyásukat, egybeforrtak a fasizmus ellen küzdő széles néptömegekkel és az országok többségében a nemzet vezető pártjaivá váltak. A kommunista mozgalom hatalmas fejlődése, az egyes kommunista pártok gyors önállósodása, nemkülönben a háború körülményei a kommunista pártok együttműködésének űj formáját tette szükségessé. A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága 1943 tavaszán kimondta a Kommunista Internacionálé feloszlatását. A Kommunista Internacionálé a reakció elleni világméretű harcban mindenkor a haladás legfőbb ösztönzője és irányítója volt. Negyedszázados fennállása megteremtette annak a feltételeit, hogy a kommunista pártok ma világszerte jelentős erőt alkossanak, s országuk problémáit önállóan, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait figyelembe véve oldják meg. Dr. Szokolay Katalin kandidátus Lenin és Kun Béla aláírása Tudományos ülésszak a Komintern megalakulásának évfordulóján Kálvin ter 2. (27.) Bútorüzlet a ter felöl, orvosi rendelő a Madach utcai oldalon, s felettük sok lakás. Már az öreg szegedieknek sem igen iut eszébe, ezen a helyen sportpálya volt alig több mint egy évtizede, s hogy ilyenkor, télen ide járt korcsolyázni a város apraja-nagyja. A komor .,református palota" mellett kellemes — bár tarka homlokzatú — színfoltja lett a városnak a Hernyák Imre tervei szerint épült ház. A Kommunista Internacionálé megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tegnap tudományos ülést rendeztek a Párttörténeti Intézet Alkotmány utcai székházában. A tanácskozáson megjelent Aczél Györpr. az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A nagy számú történész, kutató részvételével megrendezett konferenciát Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a politikai főiskola igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében méltatta a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom nevezetes évfordulóját, s kiemelte, hogy a Kommunista Internacionálé volt a munkásosztály pártjainak legátfogóbb világszervezete. A mi pártunk büszke arra — mondta —. hogy egyike volt azoknak a szervezeteknek, amelyek szorgalmazták a Kommunista Internacionálé életrehívását, s büszke arra, hogy a felhíváson Lenin aláírása mellett Kun Béla neve is ott szerepel. KEDD. 1969. MÁRCIUS 4, DÉLMAGYARORSZÁG A