Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

Újdonságok a mozikban Már váltható* Eszmecserék a holnapról Termelés, kenyér, közvilágítás Tizenegy változatos témá- őszülő, szigorú történelem­ju játékfilm szerepel a mo- tanárként látjuk viszont zik áprilisi műsorán. Vjacseszlav Tyihonovot a Sára Sándor, a kiváló ope- Két csengetés között című ratőr és rövidfilm-alkotó ne- _ . . „ , . . , ve fémjelzi a Feldobott kő SZ0VJet fllmben' Egy h,rtelen című új magyar játékfilmet: támadt, különös erzelnu kap­egy korszak krónikáját közli csolat áll Milutin Kosovac egy fiatalember sorsában, utazás a bizonytalanságba St^iirtbt ÍhstS című jugoszláv filmje köz­Balázsovits Lajos, Nagyezsda pontjában. Kazassian és Todor Todorov játssza. Jelentős eseménynek ígérkezik Fábri Zoltán szí­nes, szélesvásznú magyar— amerikai filmje — az idei Oscar-díjra jelöltek egyike — A Pál utcai fiúk. Szemes Marianne Azt csinálok, amit akarok című dokumentum­játékfilmje felveti a kérdést: mennyiben felelősek a szü­lők, a nevelőintézetek a fia­talkorú bűnözők sorsáért, és milyen felelősség terheli őket magukat Zarhi szovjet rendező An­ita Karenina című kétrészes színes filmjét is műsorra tű­zik a szélesvásznú mozik. Élményt ígér az operarajon­góknak a Carmen című szí­nes svájci film, Herbert von Karajan rendezésében, a vi­lághírű karmester közremű­ködésével. Vadnyugati kör­nyezetben játszódik A hall­gatag ember című színes, szélesvásznú amerikai film. főszereplője Paul Newman, Én szeretek. Te szeretsz: Alessandro Blasetti látvá­nyos filmje színes kaleidosz­kóp, sok zenével, tánccal a világ számos országából. Egy csöndes városka kis időre felbolydul: maró szatírával kelti életre lakóit az Átuta­íók paradicsoma című cseh­szlovák film. Az áprilisi mű­sorból nem hiányzik a bűn­ügyi műfaj és a paródia sem: az előbbit képviseli Az ujj­lenyomat című román pro­dukció, az utóbbit a francia Vigyázat, hekus!. Annyi emlékezetes alakí­tas, legutóbb a Háború és béke Andrej hercege után Az újszegedi 6-os autóbusz E}óadások vitadélutánok, vonalanak Széchenyi tértől klubnapok, szakmai tapasz­(BŰTORÉRT) Újszegeden át a Széchenyi térig (élelmi­szerüzlet) terjedő szakaszá­ra mától, vasárnaptól már megválthatók az április 1-től talatcserék és bemutatók, konferenciák és kiállítások — így sorolhatnánk a ren­dezvényeket, melyeket a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­kaszbérletek. Kinek mikor gyanús a többlet? érvényes, olcsóbb, 30 forin- gének Csongrád megyei szer­tos, úgynevezett havi sza- ivezete ^ndezett tavaly Sze­' geden. Csongrád megyeben. A statisztika szerint minden eddiginél többen, sőt jóval többen vettek részt a szer­vezet munkájában. Ez — bár nyilván nem a számadatok az egyedül mérvadók — már magában is egészséges fejlődésre, az érdeklődés nö­vekedésére utal. Érzékeny műszer Az MTESZ kitűnő fórum arra, ho© a megye műsza­ki értelmisége találkozzon és tanácskozzon, a szövetségi forma módot ad a más-más A vendégnek például ak- kevesebb őrleményből is le­kor, ha dupla kávéitalát nem het, főhet dupla kávéital. az előirt hat gramm őrle- Sajnos sokszor ez í© van, j területen dolgozó szakembe­ményből főzik, hanem több s hovatovább ez olyan té- rek nézeteinek összevetésé­gramm-mai kevesebből. A ma, amely tíz évvei ezelőtt í ftóa e^^űködéséne^ta"­grammocskak napról napra, is u©anaz volt és mára any- bontakoztatására. A műsza hétről hétre „megszokás" nyira széterezett, ho© lété­szerint össze©űlnek és re tartósan rátámadt a saj­lesz, lehet belőlük sok kiló- tó, a rádió, a tévé, s minden nyi őrlemény, amelyből üz- rendű és rangú fórum. A leti, vállalati haszon vá- többlet valódi mivoltának lik, va©... pedig e©szerűbben lehetne No igen, valaki a pultról áUtani ~ ^©szerűen a bel­esetleg hazaviszi, mint olyan a vállalati ellenőrzés­ki fejlesztéshez kitűnő hoz­zájárulás az itt folyó tevé­kenység. Az MTESZ napja­inkban arra hivatott, so© érzékeny műszerként jelezze a reform gazdasági feladata­it e©-e© területen, ho© összefüggéseket tárjon fel és vitasson meg, konklúzió­kat szolgáltasson a további­akra nézve. 50 Történelmi emlékeztető Zenei naptár Kardos Pál és kórusa tár©at, ami már u©ebár p. senkié. Ho© az a fo©aszlót illette volna meg? U©an, ki- ••••••IMMH nek jut az már eszébe? Csakho© ezekre a kilókká vált grammocskákra oda­fi©elnek vállalatnál is. Tör- 1 tént, ho© az e©ik vállalat preszójának pultjáról nap­ról napra eltűnt a megszo- t ( kott kávéőrlemény-többlet, : amiért szólnia kellett vol- J 1919. április 1: Szocializál- 1919. április 19: Az ipari na a vállalati felettesnek, fek a biztosító és nyugdíj in- munkások munkaidejét he­ho© egyáltalán össze©ŰIhe- izeteket - 1200 osztrák ön- ti 48 órában állapítják meg kentes erkezik Budapestre, a — A budapesti munkás- es Tanácsköztársaság segítségé- katonatanács megtár©alja a re. fe©veres védelem feladata­1919. április 3: Rendelet je- it. arról feltételeznek mást is lenik meS a na©kereskede- 1919, április 23: Fölemelik elve alapján megfogták a!lem allamositásáró1' özve©ek és árvák nyug­_„-.,-„.-,„ _ ..,. ! 1919. április 4: Közzéte- díját — 24 új munkászászló­„©ujtogetot , s attot to©a | szjk a föidbirtok szocializá- alj szemléje Budapesten, megint rend van, mert ott a Lásáról szóló rendeletet. 1919. április 25: A Don megnyugtató mutató, a több-1 1919. április 6: A Vörös vidéki kommunisták szikra­let, miszerint 6 grammnál Hadsereg toborzó ünnepe a táviratban üdvözlik a Ma­millenneumi emlekműnél, gyar Tanácsköztársaságot — százezrek részvételével — Gömbös Gyula Bécsből Sze­Köztulajdonba veszik az ösz- gedre érkezett és megkezd­szes nevelési és oktatási in- te tár©alásalt a szervezkedő tézményt. ellenforradalmárokkal. 1919. április 26: A román tett. De nem azért szólt, ha­nem mert valaki a többletet hazavitte. Aki ilyet csinál, Tavaly a szervezet ipar­gazdasági bizottságára há­rultak elsősorban új felada­tok: fellendíteni, koordinál­ni a tage©esületek ilyen irányú munkáját. Ennek — mint az MTESZ megyei szer­vezete nemrégiben tartott választmányi ülésén megál­lapították — eleget is tet­tek. A nyolcadik műszaki hónap, az első ipari tudomá­nyos konferencia rendezvé­nyeinek karakterét az új mechanizmus szabta ineg. Az időszerű feladatok vizsgála­tára számos külön munkabi­zottság alakult. Olyan fon­tos témákról is jelentést ké­szítettek, mint a fölgáz­hasznosítás lehetőségei Csongrád me©ében, a közle­kedés fejlesztése, a kenyér­minőség javításának lehető­ségei, Szeged köz- és dísz­világításának fejlesztése. Pezsdülés A szervezeti élet további felpezsdítése, a szakemberek szélesebb körű mozgósítása az idei célkitűzés. Az MTESZ szellemi műhelyeiben, a leg­jobb szaktekintélyek e©ütt­működésével a jelen problé­máit megvitatva iparágak holnapját lehet és szükséges is átgondolni, eltervezni. Ezért rendeznek majd elő­adásokat, vitákat a területi távlati fejlesztési elképzelé­sekről. Az országos fejlesztés perspektíváit, ezen belül a vidékünkre vonatkozókat kí­vánatos széles körben meg­ismertetni, s me©itatni Sze­geden. Az állami és pártszer­vek számítanak az MTESZ­re, fokozottabban támaszkod­nak munkájára, mint a mű­szaki és tudományos haladás bázisára. A közvetlenebb kapcsolat, a kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás közhasznú lesz, ha minden lehetőségét kiak­názzák. Te©ük hozzá, ho© a demokratizmus érvénye­sülésének e© nagyon fon­tos és ígéretes megnyilvá­nulása ez: az MTESZ társa­dalmi vitafórumán formá­lódhat a megye iparának jö­vője is. Új kezdemé­nyezések A teendők sokrétűek: nö­velni az üzemi tevékenysé­get, még szélesebb körben mozgósítani — fiatalokat is jobban —, minél több lehető­séget nyújtani a továbbkép­zésre, eljuttatni a legújabb technikai-tudományos in­formációkat azokhoz, akik hasznosíthatják. Üj kezde­ményezések, új igények meg­fogalmazása éppúgy prog­rampont egy-egy vállalat szintjén, mint a megye vi­szonylatában. Idén májusban — mint már hírül adtuk — a kilen­cedik műszaki hónap meg­rendezése u©ancsak a re­formtendenciákat szolgálja. A második ipari tudományos konferenciát a tavalyihoz ha­sonlóan, a vásárid jszakban, július 23—24-én rendezik meg. S. M. Oj iras-est Szegeden A népszerű fővárosi fo­lyóirat, az Üj Írás szerzői­nek estjét rendezik meg hol­nap, hétfő este 8 órai kez­dettel Szegeden, az egyetem Dugonics téri aulájában. Megnyitót dr. Kemenes Bé­la e©etemi tanár, a József Attila Tudománye©etem ok­tatási rektorhelyettese mond. Közreműködnek Jovanovics Miklós főszerkesztő, Garai Gábor, Juhász Ferenc, Sza­konyi Károly és Csoóri Sán­dor. 1919. április 9: Ellenforra­A ber Tradíció, ho© a fílhar- produkáltak — az ott készült mónia valamelyik kamara- rádiófelvétel majdani adá­bérleti sorozatában évről év- sakor bárki meggyőződhet re pódiumhoz juttatja a róla. Kár, ho© századunk Szegedi Tanárképző Főis- kórusterméséből már keve- Tiácsköztársaságtól kola kórusát. I© valójában sebbett hallottunk, ez az e©etlen amatőr e©üt- A koncertnek két megle­tes, mely a város koncert- vetése volt. Az e©ik kel­életét reprezentáló filhar- lemes: Kardos Pál néhány móniai évadban helyet kap, vegyeskari számot is diri­pontosabban követel magá- gált, s a férfikar belépésé­nak. Mert tagjai ugyan, fő- vei (helyesebben a női kar iskolai hallgatók lévén, a ilyetén kibővítésével) sem fluktuáció periodikusan, nehezült, vaskosodott el az évente tizedeli soraikat, ám együttes, mondhatni a ve­betanító karmesterük. Kar- ©eskari hangzás hallásta­dos Pál minde©re megeső- pasztalatait meghazudtoló dált szakmai tudása, lebilin- eleganciával, hajlékonyság­cselő korusismerete biztos gal énekelt. (Félő viszont, garancia: ha részvevőiben ho© a férfikar esetleges to­nem is, színvonalában fel- vábbi szélesítésével ez a tellenül azonos képességű kóruséneklesi modor már együttest hallhatunk. kevesebb lehetőségekkel biz­Söt. A péntek esti Tisza tat.) A másik meglepetés szállóbeli koncerten az évek inkább kellemetlen: a köz­ota mívesnek, rendkívüli in- reműködő Szendrey Imre tonációs biztonságúnak, fi- kiábrándító zongorazása. nom szövetünek megismert Scnl a Bach—Bussoni: C­korus mintha árnyalatnyival dúr toccata, adagio és fuga még teltebbnek, tömörebb elromantizalt. dagályos meg­harwáiúnak tűnt volna. Az szolaltatasaban. sem a két n *tíu-stis7tas=e hasonlftha- romantikus műben (Liszt: tatlanul nvuffodt. termesze- Esti harmóniák, Chopin: b­• pe^tus m°Mvel kifele- molT sherzo) produkált vas­nv>"íe'9iítik a réti ko- és tis'tatalan bravúr­roi." életörömét, megoldásokban nem sok ©ö­•--é-'ő d"riUéi mosolvos nyör'tóeürk telt. róa hniientónak kedvére A fe'szfnes tervekből ítélt iröta'rígre invitál- 7e,1ei interpretációt a még <*k M'Ttóverdi Be'assio tetszetősnek is látszó, ám Retnart. Praetorius. Lullv. öncélú lendület-zongorázás Gastoldi madrigáljainak vi- nem mentheti. Szendrey lm ...... q- _ 1 -_,.„ rét megtéveszthette a müvek tagat. Azt hiszem, a kórus- koUahA ismerete, mert irodalom ezen ©-ongyszemei- aaok érégi folyamatáról nek péntek esti sorozatával ki- hallhatón megfeledkezett. vételes, egyedüli művészetet N. L dalmi kísérlet Szegeden (Ná- királ i' csapatok 'elfoglalják gel-puccs) - Somogy me- Békycsabá^ _ Rendelet a ©e termelőszövetkezetei 600 gyermekvédelemről — Nvír­vagon élelmiszert szállita- egyházánál a Vörös Had_ n1ll9. S^Kun Béla 3 ^ "" nép©űlésen találkozik a ta­tabányai munkásokkal — 1919- április 27: A cseh­Választások Szegeden: 41 227 szlovák burzsoá fe©veres igen szavazat — A franciák csoportok elfoglalják Mis­elválasztják Szegedet a Ta- kolcot — Megjelenik a ta­beveze- noncok védelméről szóló tik a sajtócenzúrát. rendelet. 1919. április 16: Megkezdő- 1919. ávrilis 29: A Szegedi dik a román bojár-csapatok Vörös Újság ismét Szegedi támadása a Vörös Hadsereg Friss Újság címmel jelenik védelmi vonalai ellen. meg. Alkotóképesség este legtöbb em­alktoóere je­nek teljét az esti órákban éri el, amikor szokvá­nyos munkaideje már véget ért. Ép­pen ezért sok esetben nem tud­ják a legtöbbet nyújtani azok, akik az általában szokásos nay>i munkaidőben dol­goznak. Erre a megállapításra ju­tott egy angol or­voscsoport Peter Colrjuhoun pszi­chológus irányítá­sával. miután öt éven at 30 tenge­részt sorozatos teszteknek vetet­tek alá. A tenge­részeknek irodai munkát kellett el­.4 látniuk. Colquho- sértetek e© ré­un közlése szerint szénéi munkacso­a kísérletek az portjának tagjai emberi szervezet nyolc óra munka, 24 órás ritmusa- 16 óra szabadidő val foglalkoztak, ritmusával hajtot­f el merve az em­beri munkatelje­ták végre a kísér­letsorozatokat. E© sítményeket a kü- másik kísérlet ese­lönböző időszakok- tében a 24 órás ban. munkaidőt ketté­A kutatók arra osztották; felét a megállapításra munkára, felét jutottak, ho© a szabad időre. Az legtöbb ember tel- elsőnek említett jesítőkípességének kísérleteknél na­csú~spontiát este ©obb volt a mun­8—9 óra között éri kaeredmény. el és a „mélypont- Végül azonban ra" hajnali 4 óra Colquhoun elis­felé jut. Ezek az merte, ho© az es­Épült: 1957—1969 •CaiBnififiiiv * u3e« IS időpontok e©be­esnek a mért test­ti munka általá­ban megzavarja hőmérsékletek leg- az emberi test 24 magasabb és leg- órás ritmusát és mélyebb pontjával, hosszútávra csök­Colquhoun elmon- kenti a munkuké­dotta, ho© a ki- pességet. (4S.) Most majd egy csendes kis jellegzetesen felső­városi utcákból közlünk egy-egy kepet. Az új épületek sem változtatták meg hangulatukat. Amilyen egyformák ezek az utcák, úgy hasonlítanak a házak is egymáshoz. A Kálmány Lajos utcaiakat Friedl Sándor tervezte. VASARNAP, 1969. MÁRCIUS 30.

Next

/
Thumbnails
Contents