Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

Irányítható kisbolygók Az aszteroidákkal, a Nap- roidán. Ez, mint mondotta, rendszernek ezeket a kis- lehetővé tenné, hogy óriási bolygóit, amelyek a Mars és mennyiségű energiát hala Jupiter közötti térségben mozzunk fel rajtuk és utána helyezkednek el, sajátos „űr- azt a Földre irányítsuk, hajók" gyanánt fel lehetne Stejn professzor a lett állahasználni. Ez a feltevése mi egyetem obszervatóriuKarl Stejn neves szovjet mának vezetője, csillagásznak. „1968-ban háKorost Grúziában a vulkáni kórost előállításának egyszerű technológiáját dolgozták kl. A bazaltból készült üvegrost-j nak az olajtermékek, a lúgok ! és egyéb vegyianyagok nem ártanak. A kőrostból készült szövet még a 700 fok Celsius hőmérsékletet is kibírja, s a fokozott rezgés sem tesz kórt benne. Különben a bazaltbóJ készült üvegrost kitűnő szűrőanyag és hangszigetelő. Lehetne könnyebb a második műszak? rom hét alatt elérhettük volna az Ikarusz kisbolygót — mondotta a tudós —, amely mindössze 7 millió kilométer távolságban haladt el Földünk mellett. Ha „megnyergelhetnénk" egy aszteroidát, rajta közelebb kerülnénk a 1 Naphoz, mint amennyire a Merkúr van, és tüzetesen át-| tanulmányozhatnánk a Naprendszer jelentős részét. Stejn véleménye szerint szükség esetén minden nehézség nélkül megváltoztathatjuk majd a kisbolygok pályáját, hogy a kívánt Irányban repülhessünk rajtuk. A tudó feltevése szerint ez célirányos, pontosan / kiszámított robbantásokkal teljességgel elérhető lesz. Ezt a lehetőséget szemléltetően bizonyítják az üstökösök, amelyeken természetes robbanások zajlanak le. Kari Stejn csábító perspektívának nevezte a napelemek felhasználását néhány aszteTapintatos szerelő Teljes embert kívánna az előtt pedig süteménykiállítá- fuga is, de még mindig keaz otthoni munka, a máso- sokkal hívják fel a figyel- vés családnak jut rá, hiszen dik műszak, amely a mun- met a vendéglátó vállalatok nem olcsó, s az utóbbi évekkahelyről hazatérő asszonyo- termékeire, a tapasztalatok ben háromszor is emelték kat várja. Magyarországon szerint nem is eredményte- az árát — Szóljunk még araz 1967-es adatok szerint 1,9 lenül. A vásárlás nem kevés ről, hogy sok háziasszony millió a dolgozó nők száma, gondot okoz azért is, mert nem a legkorszerűbb mosóaz összes foglalkoztatottak- kevés üzletet találunk nyit- szereket használja, amelyek nak 40 százaléka nő. Közis- va 8—9 óráig, s szegedi ta- megkönnyítik a mosását. De merten szükség van arra, pasztalatok szerint azoknak a kereskedelem sem elég hogy a nők dolgozzanak, is már nagyon gyenge az fürge, hiszen nem kapható nemcsak azért, mert két ke- árukészlete zárás előtt, sok Szegeden például a Budareső jobb életszínvonalat tud helyen nincs olyankor már , hónanok óta for biztosítani a családnak, a tej, friss kenyér. Előrevásá- I)esten mar nonapok ota Ior népgazdaság is igényli a nők rolni, esetleg egyszerre há- galomba levő Unimo gallérmunkáját. Az állam intéz- rom-négy napra? Jó lenne, és kézelőmosó szer, ami a ményesen segíti a nők mun- de kevés még a hűtőszekkavállalását azzal is, hogy rény. (Egy 1967-es országos magára vállalja a gyermek- adat, amely azóta bizonyára intézmények költségeinek zö- már szebb képet mutat: a mét — a bölcsődéé gyermek- családok 15,7 százalékának ellátáshoz havonta átlag 800 van hűtőgépe.) Pedig ez forint, óvodásoknak 300 fo- megoldaná azt is, hogy a rint, iskolai napköziseknek háziasszonyoknak nem mlnátlag 250 forint támogatást ad. dennap kellene főzni. Évek óta nyloningeket újjá varázsolja. Átgondoltabban! i RÉTI CSABA Takarítunk, mert szeretjük a tisztaságot. Sok idő esténként megy el erre a munkára, i r,bÍ,lk,°" még 02 o'yan családban is, /-N.^f zunk a készételekkel, félkész „ v, .„„ Otthon ételekkel is. Sok kitűnő van aho1 legj óbban megbecsülik köztük, mégis kevés fogy édesanya fáradozását Mégis a munkavállaló nő belőlük az üzletekben. Pedig Porszívó minden harmadik egyben többletmunkát is nemegyszer gyors vacsorát családban van, s a nagytavállal, hiszen a háztartást tálalhat belőle a továbbra is vezetnie kell. szonyl Szegeden Mennyi időt, munkát fordít tésztát, meg levesport is kapháztartására a dolgozó nő? hatunk, mint másutt, s ezt títást, A felmérések szerint keve- sokan vásárolják is. sebbet, mint a csak háztartásban dolgozók, de két-há- A • i » rom gyerekes anyák 7—8 niTi/ /iCnCZ órát dolgoznak otthon. Entöbbféle karítást a Patyolat is segíti: függönymosást, szónyegtiszbútorhuzat mosást vállal. Az idei második félévben már jobb körülmények között dolgozik majd Szegeden a Patyolat Vállanek a munkaidőnek a meg- Egyik legnagyobb gondunk lat, s akkor a bútorkárpit Először az ötvenes évek val, kifelé szinte láthatatlavégén találkoztam vele, a nul, végigvezényelte magáElemérné foglalkoaik és persze Vaszy Viktor, akinek konzervatóriumban, óráközi nak a darabot, stabil tám- próbáiról nagy elismeréssel mondta a fiatal tenorista: elsősorban az énekes kifejezőkészségét alakítja. Jiiányolja viszont, hogy kevés szeriőz, lírai hangvételű operát játszanak, így azt a stábot, amely Szegeden erre igazán hivatott — Berdál szünetekben, az intézetbe pontot szerezve a belépéérkezve vagy éppen távozó- sekhez, tempóbeli mozgában szoktunk volt odahor- sokhoz. Az erszény-nagyságú gonyozni a porta körüli szé- kistükör pedig ma is ott lakekre, olyasfajta „dumapar- pul a kabátzsebben, próba tira". amit napokban a kép- közben igazítja, korrigálja ernyőn is láttunk — „ de magát. Réti Csabát ott sohasem le- Rengeteg lemezt hallgat. . , „,,_, hetett találni. Ha jött, egy- Az eszményit természetesen Valéria, Gyimesi Kálmán, szerűen beviharzott a tan- a hangjának karakteréhez Greyor József, Reít Csaba terembe, ugyanúgy távozott, közeli olaszos bel canto stís közben csak a párnázott lus jelenti, közelebbről ajtón átszűrődő, a folyosóról Ferrucio Tagliavini és Nikinyargaló skálázásokról colai Gedda — tőlük figyeli tudtuk, ő gyakorol valahol, a frazírozás, a hangképzés Énekesi pályára a kiskun- elleshető fortélyait. Vagyis felegyházi testnevelési gim- vérbeli autodidakta —, mert náziumban még aligha gon- a konzervatórium után dolt, hiszen a sport és a pe- szervezett, intézményes énedagógia ígérte hivatását, s kesi képzésre nincs mód a ' színházban. Ki-ki magánosztálytársai közül például Zsivótzky Gyula jóval többre vitte. Réti Csaba Fábiánsebestyénre került tornatanárnak, innen járt át a szentesi zeneiskolába, ahol már az énekléssel kacérko^ dott 1956 végén tenoristát kerestek a szegedi színház kórusába, a próbaéneklésen megtetszett Rubányi Vilmosnak, szerződtették. Ugyanígy vették fel soronkívül a konzervatóriumba is, mint mondja, az ismert szegedi fotóriporter, Liebmann Béla pártfogó közbenjáró segítségével. így sikerült elérnie, hogy meghallgassák. Továbbiakban az útja viszonylag simán alakult. Ügy tíz éve tűnt fel Vaszy Viktornak, a szinház akkoriban kinevezett igazgatójának szorgalma. ambíciója, finom lírai hangja és biztos zenei tájékozottsága. Rendszeresen kapott kisebb, majd közepes erősségű szerepeket, mígnem 1962-ben a főszerephez is eliutott, Or// Hold-jának narrátora volt. És néhány esztendő alatt az operairodalom tizenhat főszerepét énekelte el a szegedi közönségnek Nemorinótól a mantuai hercegig, idomantestől a Traviata Alfrédjéig, Taminótól a Bohémélet Rodolphe-ig — a társulat standard tenoristájává lépett elő. akire lírai, különösen buffó szerepekben mindig számítani lehetett. Muzikalitásával, koncentrált, üzembiztos alakításaival a karmestereknek hálás partnere volt. ő maga valamennyi szerepére maximális energiával készült. Réti Csaba a lelkiismeretes. tudatos művész erényeivel. szívóssáeával. kitartásával kovácsolta karrierjét. Egykori operai estékről emlékszem — a rendezők azóta persze lebeszélték róla. s a későbbiekben megszerzett rutinnal sem volt már szüksége ra — amint mutatóujjá— az Utóbbi években ritkábban hallani. A jövőre egyetlen kívánsága tehát: sokat dolgozni levezetni azt az energiát, ami az első hangpróbalgatás óta feszül benne. S ha hozzávesszük, hogy a tavalyi évadban egyet sem, idén is csupán egyetlen premiert órákra jár, saját zsebből, ha énekelt, Hoffmannt, az a nem sajnálja, hogy szakmai tudását ilyen áron is csiszolja, egyáltalán karbantartsa. Réti Csaba továbbképzésével dr. Korényi bizonyos energia még tetemes lehet. Hiszen csak 32 éves... Xlkolénji István oszlása igen tanulságos: a mosás. Igaz, hogy a Pamintegy felét vásárlásra, fő- tyolat ágynemű-mosásával zésre, s közel 40 százalékát elégedettek a szegedi asztakarításra, mosásra fordít- szonyok, erre utal az is, ják. Azért fontos ezt tudni, hogy minden évben több a mert világosabban látjuk, Patyolat munkája, hol kell segíteni. például 860 mázsa háztartási Induljunk ki abból, hogy fehérneműt mostak Szegenagyon sok dolgozó nó nem den. De valljuk be, a nagy- tasban - sokkal többet kell tud családján kívül segítsé- családosok nem engedhetik dolgozniuk, mint a férfiakget igénybe venni. Nem tud, "íeg maguknak, inkább otthiszen átlagórabére 6—8 fo- hon mosnak. Ma már minrlnt, bejárónő Szegeden pél- den második háztartásban dául 8-10 forintot kér órán- van mosógép, ' városon még velésre, pihenésre, szórakoként; tehát majd mindenki kedvezőbb az arány. Mégis záera. A maga háziasszonykodik. a mosás az egyik legneheVarsorát főz? Teen t sze zebb munkaja a háziaszban több mint tíz étterem ad m0As jobbtól: keszeteltől, néha-néttth0éÍÓ,ta legdSbbMrkorazStl^ ha 32 étteremből hofott v^ áron De nagyon kevfe fegv »ek ma ^ütor a világ csorátóL S receptet Talán érthefö ?s, htázen ^z ^kezett az automata mo- ni nehéz, a jobb, átgondolemberek nagy része üzemi SL^ftt), A^t tebb munkaszervezés is 6> étteremben ebédel és regi, g'.'SS? J®3S SZÍ gít ^ aZ * hogy ^ nem is túl egészseges ma- félautomata, mert a legne- sabban állapítsák meg az gyar szokás a bőséges va- hezebbet, a csavarást nem üzletek nyitvatartási idejét, csora. Háromféle félkész sü- végzi el, igaz, hogy a mű- va8y éppenséggel később teményt vásárolhatnak a sze- szálas ingeket is károsodás zárjanak a váro6 bölcsődéi, gedi háziasszonyok, ezekből nélkül mossa. Egyre több há- óvodái. egyre több fogy. Ünnepek ziasszonynak segít a centritisztítását is vállalják, lakáson. A nőknek ma még — a legkorszerűbb gondolkodású teyaly családokban is, ahol minden családtag dolgozik a háztarnak. S így van ez Szegeden is: kevés idő jut gyereknerenésre, szórakoháztartási gépek technikáján kellene javítani? Azon is. De jobban él az a család, az a dolgozó nő, aki nem idegenkedik az újtól, jobbtól: készeteltől, néha-néP. Szőke Mária. PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNY 49. A valóságban Petrics azért késett, mert a Slorchnak, amely a 8230-as Gestapó-ügynököt, alias Ivan Sibl alezredest hozta Belgrádból, útközben le kellett szállnia, mert a közeli légtérben angol bombázókat és kísérő vadászgépeket jeleztek. A földön, egy kis falusi kisegítő katonai repülőtéren várták meg a légi veszély elmúltát és így érkeztek a tervezett időnél több, mint egy órával később Budapestre. Addig pedig Petrics nem kereshette fel Bornemisszát, amíg nem volt egészen biztos benne, hogy segítőtársa már a helyszínre érkezett. Petrics nagyot szippantott a cigarettájából, mélyen leszívta a füstöt, s aztán az orrán át engedte kl. Polában állomásoztunk a haditengerészetnél — kezdett Bornemissza régi emlékének felelevenítésébe —, ott is minden tele volt spionokkal. Volt egy gyógyszerész, nagyszerű házi likőröket lehetett nála kapni. Ha az ember kaccenjammeres volt, csak bement a patikába, megivott egy pohárkával valamilyen csodaszerből, s mintha kicserélték volna. És képzeld el, erről a patikusról aztán kiderült, hogy kém. Sok mindent megtudott a tisztektől, akik oda jártak itókáért. A tisztek hajófogságot kaptak, amikor kiderült a dolog. De én nem. A spion azt vallotta: egyetlen emberből nem volt haszna, nem beszélt előtte soha, s az Bornemissza Félix sorhajóhadnagy úr volt... Petrics hagyta, hadd fecsegjen a másik. Nyugalmat erőltetett magára, de ez nehezére esett. Höttl eligazította, hogy másnap reggelre okvetlenül létre kell hoznia a kormányzó fia és a Belgrádból most Pestre küldött provokátor közötti találkozót. Az események sürgetnek, az egérkének be kell sétálnia az egérfogóba. Bornemissza észre sem vette, hogy vendége nem figyel rá, s az egyik első világháborús emlékét a másik után mesélte. Aztán hirtelen megállt. — Eigentlich, hát ilyen világ volt akkor, kedves öcsém. Akkor is volt háború, de valahogy kedélyesebben ment a dolog. Ezek a németek és — Tehát, amit mondtam, a partizánegység az oroszok tönkretették a háborúskodást. Az em't i ' i ii rr ' _ j ' . 1 ; V? <Ar» móc nom i c +n/4ío Irí n Ur, —A 4-4 -« 1-! küldötte Budapestre érkezett. Kész tárgyalni a kormányzó úr meghatalmazottjával, illetve a fiával... Bornemissza feltételeket szabott. — A tárgyalás a mi részünkről csak akkor lehetséges, ha a meghatalmazott megfelelő okmányokat hozott magávaL ber már nem is tudja, ki a barátja és ki az ellensége ... — Én mindig baráti érzelmekkel viseltettem irántad, Félix bátyám — mondta Petrics. — Remélem. ezt nem vonod kétségbe? — Dehogy, kedves öcsém — sietett megnyugtatni a vezérigazgató a Gestapó-ügynököt. — De, — Ez rendben van! — jelentette ki Petrics. — eigentlich, nekem mindjárt mennem kell. Tudod, Van meghatalmazása! — Láttad? — bizalmatlankodott Bornemiszsza. A horvát megrázta a fejét. — Nem ... Hogy képzeled ? Természetesen gondosan el kellett rejtenie. A duplatalpú cipőjében van, a két cipötalp között. Csak az utolsó pillanatban veszi majd elő, mielőtt a tárgyalásra indul. Az elővigyázatosság nagyon fontos. — Tudod, amikor az első világháború előtt valami családi ügy. Petrics nem bánta, hogy végre a tárgyra térhet. — Az alezredes azt kéri, holnap reggel 9 órakor találkozhasson a kormányzó fiával. Ez nem lesz nagyon korán? — aggályos — Sajnos, később nem lehet. Az alezredesnek már délben vissza kell indulnia a partizánokhoz. Azért kéri, ilyen korán legyen a tárgyalás ... Bornemissza sóhajtott — Az embernek már a vasárnapja sem lehet nyugodt — mondta. — De eigentlich, kedves öcsém, a háborús idők áldozatokat követelnek. Jó, akkor legyen holnap, vasárnap reggel kilenckor. Remélem, sikerül rávennem a fiatal Horthyt, hogy akkor lejöjjön ... Felvette a telefont tárcsázott. Ezúttal nem a komornyik, hanem maga a kormányzó fia vette fel a kagylót. — Megérkezett a küldemény, amit vártunk... Igen, kísérőlevél is van hozzá... Holnap reggel kilenckor itt megismerheted a tartalmát, ha megfelel... Nem, később már nem jó ... Rendben, akkor holnap reggel kilenckor a 6zokott helyen... Letette a kagylót — Rendben van! — jelentette ki. — Holnap reggel kilenckor tárgyalhatunk. Petrics felállt: a maga részéről eleget tett a feladatának, távozni készült. De Bornemissza marasztalta. — Ne rohanj, kedves öcsém — mondta. — Hogy hívják a te alezredesedet? A Gestapo-ügynök zavarba jött Az előkészítés során valahogyan kifelejtették, hogy felkészüljön erre az egyszerű kérdésre. Nem tudta elárulja-e a Sibl nevet vagy inkább valamilyen fedőnevet adjon hamarjában ügynöktársának. Tétovázott. Bornemissza félreértette. — Ha titkolózol, hát rendben van — mondta. — Pedig én igazán tudok titkot tartani. Én majd elnevezem őt Horváth Ivánnak. Ez lesz a legjobb ... Az íróasztal egyik fiókjából kivett szabadkikötői igazolványúrlapot, Horváth Iván névre kiállította, s aztán aláírta. Átnyújtotta Petricsnek. — Add oda a barátodnak — mondta. — Ezzel biztonságban lesz. Amelyik magyar rendőr megkodott Bornemissza. — A fiatal Horthy tovább látja az aláírásomat, az tiszteleg. Ismernek ám szokott aludni. Ügy tíz óra tájban szokott felkelni ... Petrics megrázta a fejét engem mindenütt, kedves öcsém, tudják, hogy jóba vagyok a kormányzóval... (Folytatjuk)