Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

Gomulka Moszkvában . B*tAV' WtOf»a»» Moszkvába érkezeti Wladystiw Gomulka (Képünkön balról a második), a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi HIzoMságának elsrt titkára. Jozef Cyranklcwirz (ké­pünkftn u jobbszélen) uitnlszterelnSk. u LEMP KB politikai bi­zottságának tngja és Hóiéul* w Jas/czuk, a LFMP KB politikai bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkara. A renOlötéren leonyid Brezsnyev (jobbról a második). Alekszej Koszigin (a kép balszélén) és más személyiségek fogadták a lengvcl veze­tőket. TASZSZ — MTI — KS Az NSZK nem akar jobb belátásra térni 0 Berlin (TASZSZ) A berlini légibiztonsági központ szovjet szekciójá­nak főellenőre a következő szóbeli nyilatkozatot in­tézte az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország íő­ellenöreihez: „Mint ismeretes, a nyu­gatnémet hatóságok ez év március 5-én Nyugat-Berlin­ben komoly politikai pro­vokációt akarnak végrehaj­tani az NSZK elnökének megválasztása ürügyén. Ez­zel a céllal, az érvényben levő nemzetközi egyezmé­nyek és négyhatalmi dönté­sek megsértésével Nyugat­Berlinbe kell szállítani a szövetségi gvíllés tagjait, köztük a Hitler nyomdokain haladó nyugatnémet újnáci Nemzeti Demokrata Párt képviselőit. Ezzel kapcsolatban meg­bíztak azzal, hogy az ame­rikai, angol és francia fél tudomására hozzam: abban az esetben, ha repülőgépeket biztosítanak e gyűlés részt vevőinek Nyugat-Berlinbe történő törvényellenes szál­lítására, a szovjet fél nem lesz hajlandó garantálni a repülősök biztonságát és ez­zel kapcsolatban elhárít magáról minden felelőssé­get". 0 Bonn (MTI) A három nyugati szövet­séges hatalom képviselői nyomban válaszoltak a ber­lini légibiztonsági központ szovjet szekciójának főel­lenőre által tett nyilatkozat­ra. Az Egyesült Államok bonni nagykövetségének szó­vivője a nyugati nagyhatal­mak nevében kijelentette: „Tanulmányozzuk a kérdést, de közben álláspontunk vál­tozatlan. A Szovjetuniót tartjuk felelősnek azért, hogy biztosítsa a Berlinhez vezető légifolyosókon a köz­lekedés zavartalanságát." 0 Nyugat-Berlin (MTI) Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter hétfőn dél­előtt Nyugat-Berlinbe érke­zett. Utazását megelőzően Brandt tanácskozott a Szo­ciáldemokrata Párt elnöksé­gének tagjaival, és Kiesinger kancelárral, majd München­ben újságírók előtt kijelen­tette: Bonn nem zárta ki teljesen annak a lehetőségét, hogy a nyugatnémet elnök­választás színhelyét Nyugat­Berlinből más városba he­lyezzék át. Brandt elmondot­ta ugyanakkor, hogy Nyugat­Németország számára „lehe­tetlenség volna feladni azt a jogát" hogy a szövetségi gyűlés ülésszakait é* az el­nökválasztásokat Nyugat­Berlinben tartsa meg. Bonn azonban „eltekinthet ennek a JoRnak a gyakorlati alkal­mazásától" — jelentette kl a külügyminiszter. Brandt hangoztatta, hogy a Nyugat­Berlinnel kapcsolatos kelet­nyugati ellentétek tárgyában szükségesnek tart egy nagy­hatalmi csúcsértekezletet. A nyugat-berlini szenátus vasárnap este Ismételten megkereste az NDK kormá­nyát a múlt hét csütörtök óta megszakadt tájékozódó tárgyalások folytatása cél­jából. Az NDK kormánya azonban nem válaszolt a nyugat-berlini szenátus üze­netére, mert nem tartalmaz­ta azt a bejelentést, hogy a szövetségi elnökválasztó gyülskt nem Nyugat-Berlin­ben tartják meg. Ezt a megállapítást tá­masztják alá az NDK ve­zető lapjainak hétfői kom­mentárjai, amelyek ismétel­ten aláhúzzák az NDK kö­veteléseit. Szovjet—NDK hadgyakorlat Berlin Hétfőn folytatódott az NDK-ban állomásozó szov­jet csapatok és a nemzeti néphadsereg egységeinek kö­zös hadgyakorlata. A had­gyakorlatot Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka irányítja. Nlxon hazaérkezett 0 Washington (AP. UPI) Nixon amerikai elnök franciaországi látogatásának befejezése előtt találkozott Nguyen Cao Kyvel. a saigo­ni kormányzat alelnökével: „Számos új módszert vitat­tunk meg a vietnami béke helyreállítása érdekében" — jelentette ki az amerikai el­nök a félórás megbeszélés után. Elutazása előtt a re­pülőtéren bejelentette, hogy De Gaulle elfogadta az Egye­sült Államokba szóló meghí­vását: a látogatásra a követ­kező év elején kerül sor. De Gaulle e szavakkai búcsú­zott Nixontól: „az ön láto­gatása siker volt országaink számára és az ön számára is személyes sikert hozott. A viszontlátásra, jövőre". Párizsból Nlxon Rómába repült és az amerikai állam­fő helikopteren ereszkedett a Szent Péter térre, ahol a fia­talok körében sokan tüntet­j tek Nixon ellen. Az ameri­kai elnök csaknem 50 per­cet tárgyalt VI. Pál pápával, aki megáldotta az amerikai népet, majd a katolikus egyház feje és az amerikai elnök ajándékokat váltott egymással. Ezt követően Ni­xon ismét helikopteren jutott el a fiumicinói repülőtérre és 8 napos nyugat-európai körútjáról különrepülőgépé­vel magyar idő szerint hét­főn hajnali 4 óra után ér­kezett vissza Washingtonba. A repülőtéren közölte, hogy sajtókonferencián foglalja össze európai útja tapaszta­latait. IapzArtakor érkezett: Nixon sajtótitkára beje­! lentette, hogy az elnök ked­den este 9 órakor magyar idő szerint szerdán hajnali 3-kor, sajtókonferenciát tart, s a Fehér Ház közlése sze­rint ezen kizárólag külpoli­tikai kérdésekkel foglalko­zik. Az elnök rövid beveze­tő nyilatkozatot tesz, majd kérdésekre válaszol: a sajtó­konferencián nemcsak a nyugat-európai utazásról lesz szó. Rakétatámadás Saigan ellen 0 Saigon (AFP) Hétfőn kora hajnalban is­mét rakétatámadás érte Saigont. Katonai szakértők feltételezése szerint a három 122 milliméteres rakátét a dél-vietnami fővárostól ke­letre, az iszapos Saigon-folyó déli partján levő állásokból lőtték ki, s azok Saigon ki­kötő-negyedét, valamint a város első kerületét találták el. A támadás következtében tíz ember meghalt, negyven megsebesült, mintegy har­minc ház leégett. Kilenc na­pon belül ez volt a harma­dik rakétatámadás Saigon ellen. A fővároson kívül a szabadságharcosok tüzérségi támadást indítottak húsz célpont ellen, amelyek kö­zött volt az amerikaiak An Hoa-i támaszpontja, vala­mint egy tüzérségi támasz­pont Saigontól körülbelül 25 kilométernyire nyugatra. B—52-es amerikai óriás­bombázók vasárnap este és hétfó reggel bevetésben tá­madták a szabadságharcosok feltételezett állásait. Az AFP hétfő déli híre szerint a dél-vietnami ha­zafias erők folytatják tavaszi támadássorozatukat. Hétfőn reggel a demilitarizált öve­zet közelében támadták az amerikai tüzérség egy álla­sát. A francia hírügynökség hozzáteszi, hogy az ameri­kai légierő hétfői támadásai során két repülőgépet vesz­tett egy Phantom F—4 típu­sú vadász bombázót, vala­mint egy megfigyelő heli­koptert. Párizs Az EAK elnökének külpo­litikai tanácsadója Mahrnud Favzi hétfőn ötnapos látoga­tásra Párizsba érkezett. Fav­zi látogatókörét ja során Pá­rizsban, Londonban és Mad­ridban átnyújtja az ottani vezető személyiségeknek Nasszer üzenetét. Favzit szerdán fogadja De Gaulle elnök. Párizsban előreláthatóan nem hivatalos megbeszélést folytat majd Henry Cabot Lodge-zsal a Vietnammal kapcsolatos négyhatalmi ta­nácskozáson részvevő ameri­kai delegáció vezetőjével is. Jeruzsálem Az izraeli kormány mun­káspári tagjai úgy döntöttek, hogy Golda Meir asszonyt, volt külügyminisztert jelölik a Levi Eskol halálával meg­üresedett miniszterelnöki tisztségre. A szavazás egy­hangú volt, egy szavazatot kivéve: valószínűleg Dajan hadügyminiszter szavazott Meir asszony jelölése ellen. A miniszterelnök személyé­nek kijelöléséről jövő vasár­nap dönt az Izraeli Mun­káspárt vezetősége. Jeruzsálemben bejelentet­ték, hogy Abba Eban kül­ügyminiszter a jövő héten Washingtonba utazik, ahol az amerikai vezetőkkel a közel-keleti helyzetről ta­nácskozik. Beirut Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a szíriai helyzet még mindig zavaros, de a jelekből ítélve Asszad tábornok, hadügyminiszter befejezte a múltheti pucs­csal megindult hatalomátvé­telt és jelenleg katonai el­lenőrzése alatt tartja az or­szágot. A damaszkuszi rádió vál­tozatlanul hallgat a múlthe­ti eseményekről, s a Dzsun­di ezredesnek, a nemzetbiz­tonsági szolgálat volt vezető­jének temetésén részt vett személyek névsorában Atasszit továbbra ls a köz­társaság elnökeként említet­te. A Reuter beirutí tudósító­ja szerint az elmúlt órákban több olyan szíriai politikus érkezett Libanonba, akit Asszad hadügyminiszter el­lenfeleként ismernek. Damaszkuszból érkezett hírek szerint — ellentétben a korábbi hírekkel — Dzsun­di nem öngyilkos lett, ha­nem az Asszad tábornok hí­vei és ellenfelei közötti lö­völdözés során vesztette éle­tét. Szovjet- kmi határi ncltiens 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány a Kínai Népköztársaság kormányá­hoz intézett iegyzekben ha­tározott tiltakozását fejezlo ki a kínai hatóságoknak a szovjet—kínai határon va­sárnap reggel végrehajtott provokációs akciói miatt. Egy fegyveres kínai osz tag átlépte a szovjet állami határt és elindult Damansz­kij-sziget felé. A térséget őr­ző szovjet határőrökre a ki- > nai fél váratlanul tüzet nyi­tott és ennek halálos és se­besült áldozatai voltak. A szovjet határőrök a több mint, kétszáz határsértőt ki­űzték a szovjet területről. A szovjet kormány jegyzé-' kében többek között rámu­tat: a szovjet kormány a kí­nai nép irányában a barát­ság érzései vezérlik és a jö­vőben is tovább ezt az irány­vonalat óhajtja folytatni. A kínai hatóságok esztelen pro­vokációs akcióit azonban visszaverjük és azoknak ha­tározottan útját álljuk. 0 Peking (MTI) A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma is jegy­zéket tett közzé az ugyan­azon a napon hajnalban a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió államhatáránál lezajlott incidenssel össze­függésben. A kínai doku­mentum cáfolni igyekszik a szovjet kormány ide vonat­kozó jegyzékében foglalta­kat és a szovjet határőrség egységeit vádolja a Kínai Népköztársaság határának megsértésével. Hétfőn reggel Peking bel­városában és a szovjet nagy­követség közelében, minden eddiginél nagyobb méretű* súlyos szovjetellenes tünte­tések kezdődtek. A több száa ezres tömeg, amelyben szá­mos gyermek is látható volt; a Szovjetuniót és annak ve­zetőit gyalázó jelszavakat kiáltozva vonult a nagykö-j vétség épülete elé. 0 Vlagyivosztok (TASZSZ* A vlagyivosztold kereske­delmi kikötő tengerészei ég dokkmunkásai hétfőn nagy­gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a kínai hatósá­gok által március 2-án. a szovjet—kínai határon elkö-' vetett fegyveres provokáció miatt PINTÉR ISTVÁN [•mtrs I DOKUMENTUMREGÉNY Horthy dermedten hallgatta. Modercín miként fejtegette álláspontját. Nem, ő nem Ilyen be­szélgetésre számított. Azért szánta el magát er­re az illegális találkozóra, mert úgy vélte: szá­míthat némi megértésre. A jugoszláv partizá­noknak kapcsolatuk van a nyugati hatalmakkal, fegyvert, felszerelést kapnak az angoloktól és az amerikaiaktól. Így bizonyára arra is módjuk lenne, hogy közvetítsenek közte, s a nyugati ha­talmak közölt. De hát a partizánok küldötte egyáltalán nem úgy viselkedett, mint aki' iga­zolni akarná az ó elképzeléseit. Beszél, egyre inkább belemelegedve beszél. A háború utáni új világot emlegeti, azt, hogy mindenkinek dol­gozni kell, s az embereket majd aszerint ítélik meg, hogy kinek mennyire kérges a tenyere. Aztán arról beszélt, hogy mindenkinek egyfor­mán kell részesednie a javakból. — Nem tűrjük tovább, hogy némelyek son­kán és kaviáron éljenek, másoknak fjedig kásá­ból is kevés jusson! — folytatta tovább. A kormányzó megborzongott. Csak nem azt képzelik, hogy ő is csajkából kását fog enni a háború után? — Az ezeréves Magyarország történelmi szo­kásai — vetette közbe. Ezzel a megjegyzésével azonban csak lovat adott Modercin alá. — Hát éppen erről van szó. Az ezeréves és még régebbi szokásokról. Ezeket a régi szokáso­kat akarjuk eltörölni. „A föld fog sarkából ki­dőlni ..." Horthy, a veszett kommunistaellenes most éle­tében először kénytelen ilyen véleményeket meghallgatni. Nem tette ezt Cattarónál, ami­kor kivégeztette a lázadó matrózokat, nem tet­te ezt Szegeden, amikor a hadügyminiszteri tárcát, majd a fővezérséget elvállalta az el­lenforradalmi kormányban. S nem ismerke­dett meg a kommunista tanokkal később sem, amikor különítményesei, bíróságai százával, ez­rével tették el láb alól a marxistákat. Bár­milyen furcsán is hangzik, az ellenforradalmi Magyarország fejének fogalma sem volt arról, hogy milyenek a forradalmárok. Legfeljebb az újságokat átfutva tájékozódott a kommunisták szándékairól. S lám, éppen ilyennek képzelte a kommunistát, mint ez a vele szemben ülő Mo­dercin. Ha most nem 1944 szeptemberét, ha­nem 1944 februárját imának, azonnal íetar­tóztattatná ezt az embert. Így azonban kény­telen végighallgatni. Micsoda tragikomédiája a sorsnak, hogy ő és ez az ember, ez a világ­felforgató most egyaránt kénytelen a Gestapó­tól rettegni. A kormányzó szerencséjére a horváth kissé kifulladt a szónoklatában. Elhallgatott. — Azt el kell ismerniük — próbálta jobb belátásra bírni a másik tárgyalófelet a kor­mányzó —. hogv e. magyar nemzet mindig lo­vagias volt a szerb, a horvát, a délszláv né­pek iránt. S mivel Moderncin nem szólt közbe, a kor­mányzó bátorságot merített, hogy előhozza a. kényes témát. — Amióta úgy alakult a második világ­háború, hogy országom kénytelen volt részt venni Jugoszlávia egy részének megszállásá­ban, katonáim az ősi magyar katonabecsület alapján végezték ezt a terhes kötelességet. S beszélt, beszélt. Szemrebbenés nélkül le­tagadta, hogy az ő parancsára Indult meg a honvédség Hitlen oldalán Jugoszlávia ellen; amellyel kormánya nem sokkal előbb kötött örök barátságot és megnemtámadási szerződést. Azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar megszálló csapatok tulajdonképpen nagy szol­gálatot tettek Jugoszlávia népeinek, hiszen ahol magyar megszállók voltak, ott nem voltak né­metek, tehát szinte megóvták őket a kegyetlen­kedésektől. — Látja, őrnagy úr — folytatta a kormányzó —, Újvidéken, ahogy betették oda a lábukat a németek, máris jöttek a kegyetlenkedések. Ka­tonáimat is arra kényszerítették, hogy vegye­nek részt ebben az akcióban. A parancsnokaik; meg egyenesen német ügynökök voltak. Amikor parancsot adtam a megbüntetésükre, az a Fe-; ketehalml-Czeidner, az a Grussy, az a Zöldy, egyformán Németországba szökött. És most visz­szajöttelk. a megszállókkal. De higgye el, és ké­rem, ezt továbbítsa megbízóinak, én tulajdon­képpen sokkal régebben meg voltam szállva, mint március tizenkilencedike. Már régen nem vagyok cselekvési szabadságom birtokában. Sok lépésemet azért voltam kénytelen megtenni, hogy szerencsétlen hazámat megóvjam a néme­tek terrorjától. Remélem, megértenek bennün­ket. A magyar királyság egy évezrede az embe­riesség alapján áll. Szomorú történelmi és föld­rajzi helyzetünk nyomán azonban .. Modercin szótlanul hallgatta. Nem lehetett tudni, mit gondol. Mennyire ad hitelt Horthy szavainak, aki fehérre igyekezett festeni a fe­ketét. Vajon az újvidéki vérengzésért ki más viselné a fő felelősséget, mint ő? És egyáltalán, ami még előbb történt: ki vállalkozott az első szóra, hogv Hitler oldalán hátbatámadja Jugo­szláviát? Vajon ki tetszelgett az országot szün­telenül gyarapító történelmi hós pózában? S rajon ki volt az, aki Feketehalmi-Czeidnerék felelősségre vonását előbb megakadályozta, majd, miután a hadihelyzet már rosszul alakult, s a szövetségesek felé valamilyen gesztust akart gyakorolni, elrendelte ugyan a hadbírósági tár­gyalást, de egyszersmind gondoskodott róla, hogy az újvidéki tömeggilkosok megszökhesse­nek? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents