Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

<mm orsz ti lessza Ica ra Az országgyűlés soron kö- ben hozott törvény, amelyet létesítése, korszerűsítése ré­vetkező ülészakának élőké- azóta számtalan jogszabály vén — az új törvényjavas­szítését vitatták meg szerdán, módosított. Szocialista társa- lat. a Parlament Gobelin-termé- dalmunknak alapvető érde- A vitában felszólalt Inokai ben az országgyűlés állandó ke. hogy a találmányok ki- János. Katona Sándor, Mol­bizottságainak elnökei és a fejlesztését, hasznosítását r.ár Ernő, dr. Orbán László, képviselőcsoportok vezetői. minden alkalmas eszközzel a dr. Révay Zoltán, Sándor Jó­lehető leghatásosabban ösz- zsef, Szirmai István, dr. Szo­tönözze. Ezt a célt hivatott kóla Károlyné, Varga Péter megvalósítani — a találmá- és dr. Zsigmond László A tanácskozáson részt vett Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, művelődésügyi miniszter, Kiss Árpád mi­niszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, dr. Beresztóczy Miklós és Vass Istvánné, az országgyű­lés alelnökei, dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, vala­mint dr. Szilbereky Jenő igazságügy miniszter-he­lyettes. A tanácskozást Kállai Gyula vezette, s elöljárójá­ban az országgyűlés soron következő, tavaszi ülésszaká­nak tervezett munkaprog­ramját ismertette. Ezután dr. Szilbereky Jenő, igazság­ügyminiszter-helyettes tar­tott beszámolót a jogalkolá:­és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről. Az új szerzői jogról szóló törvényjavasla tot Ilku Pál ismertette. A ta­lálmányok. szabadalmi oltal­máról szóló új törvényjavas­latról Kiss Árpád számolt be. Elmondta egyebek közt. hogy a találmányokra vo­natkozó érvényes szabályozás alapja még ma is egy 1895­or­nyok jogi védelmének töké- szággyűlési képviselő. (MTI) lemmel. Pulzus­és EKG­monitor „Kitűnőre"' vizsgázott szer dán az elektronikus mérőké­szülékek esztergomi gyárá­ban a pulzus és EKG-moni­tor. A szakértőkből álló bi­zottság nagyon jó szakvéle­ményt adott az üzem leg­újabb gyártmányáról, ame­lyet már kiváló eredménnyel próbált ki több kórházban is. A készülék a beteg egyik legfontosabb életfunkcióját, a szívműködést kíséri figye­Humánum és szigor É' „Megvágnak" bennünket? Közvéleménykutatás kül tudjuk, hogy baj néhány szolgáltató iparággal. Az ismert huzavonái:, a í-ossz javítások miatti reklamációk mellett újabban a túl „vas­tagon megírt" számlál:, az indokolatlanul felszámított javítási-szolgáltatási díjak "keltenek figyelmet. nél- emberként vállaltak el a van szükséges falfúrásokat. „Ter­- Számolás Nézzük a példákat. A fű­tési idény alatt — nem lévén más — sokan dolgoztattak a Szegedi Építőipari Ktsz gázszerelő részlegével. A konvektorok beépítésénél aztán igen furcsa helyzet adódott: a ktsz dolgozói hi­vatalosan nem, csak magán­7ész taqyöMqyök Hasznos, jól jövedelmező munkát végeznek a mihály­teleki Űj Élet Termelőszö­vetkezet asszonyai saját kis btésztagy árukban". Többfé­le levestésztát készítenek, 3, 4 és öt tojásos változatban. Ök gyártják a „Szögedi tésztagyöngyöket" is, a 4 to­jásos, kézi készítésű tarho­nyát. Naponta 3 mázsa lisz­tet dolgoznak fel s a szá­rított kész terméket mű­anyag tasakokba csomagol­ják. Papírvékonyra nyújtják a levestésztát mészetesen" magas díjazás ellenében két-háromszáz fo­rintért. Volt, aki szót emelt azért, mert becsapták, de akadt olyan is. aki a jövő­beni készségesebb szolgálat reményében hang nélkül fi­zetett. De kiderült az is, hogy a ktsz sem olcsón dolgozik. nek rendszerint nincs kedve vitatkozni, vagy utána szá­molni, marad a hivatalos borravaló. Gyakorlat - Lehet-e csodálkoaii, hogy a megrendelők bizalma ala­posan lecsökkent a szervi­A szokásos 4,3 százalékos ^ szereiők iránt? Érthető. haszon helyett 12-vel szá­mol általában. A napokban történt, hogy Szegeden gáz­tűzhelyet szereltek egy bel­városi lakásban. Pontosab­ban: egy régi tűzhelyet cse­réltek ki újjal. A körülbelül egy órás munkáért a tulaj­donos 244 forintos számlát kapott. Érdemes megemlíte­ni: külön felszámították a felvonulást triciklivel, nem hogy alkalomról- alkalomra félve jelennek meg a szol­gáltatóknál. félve a „meg­vágástól". Sajnos, jó iíéhány példa akadna arra. hogy a laikusok szakképzetlenségé­vel — azzal, hogy nem tud­ják megitélni az elvégzett munka 'Valódi értékét — visszaélnek. Minden bizonyí­téknál jobban árulkodik a megcsappant bizalomról. kevesebb, mmt 58 forint 20 hogy manapság fellendült a Fillérért' I J ' ... .••...IA ;I.R Somogyi Károlyné felvételei Felkilós csomagokba kerül a házi tarhonya fillérért! Ruhagyári dolgozó kér­dezte szerkesztőségünket nemrég, hogy az eltömődött, garanciális konvektorok tisz­tításáért vajon jár-e ellen­szolgáltatás. ö ugyanis azt tapasztalta, hogy az Építő Ktsz egyszer fizettetett ér­te. máskor meg nem „Véletlenül" De jogigal bosszankodik az áramszolgáltató vállalat egyik munkása. A GELKÁ­hoz adta javításra Delta te­levízióját, amelyért azután több mint 200 forintot -kér­tei:. Természetesen a mun­lapot szintén megkapta, amelyen többek között a csatornaváltó javítását is feltüntették. Kíváncsi volt. hát megvizsgáltatta szakér­tővel. vajon elvégezték-e a megjelölt javításokat. Kide­rült, hogy a csatom aváltón sértetlenül maradtai: a gyári plombák, tehát ehhez a szer­kezethez hozzá sem nyúltak. Hasonló helyzetről beszélnek az autótulajdonosok. Állami vállalat gépkocsivezetője em­lítette, hogy a XI. sz Autó­javító Vállalat szervizében olyan munkát is felszámí­tottak, amelyet el sem vé­geztek. Sajátkezűleg szerel­te és tisztította ki a gép­kocsi szőnyegét, amelyet csal: varra tásra adott be — en­nek ellenére a szerviz tisz­tításért és kiszerelésén ugyancsak fizettetett. És há­nyan tudják ellenőrizr.i. hogy a felsorolt anyagokat. szerkezeteket vajon tény­leg beletették-e az elromlott gépkocsikba? Arra igen sokszor van példa, hogy „vé­letlenül" a számlán szere­pel, fizetnek érte, az autó viszont tovább fut a régi al­katrésszel. Porszívót, mosógépet, ká­védarálót stb. egyenesen fél­ve viszik javításra — állítot­ták több szegedi szervizben megkérdezett készülék-tu­lajdonosok. Legtöbbször az eredeti hibán kívül mást is észrevesznek az ügyes sze­relők. ezzel-azzal kikerekítik a számlát, amely nem rit­kán főbb száz forintra rug. Előfordul, hogy majdnem annyit 'kérnek a javításért, amennyi az új készülék ára. Mintha a fodrászok ráme­nősebben számolnának mos­tanában : általános panasz, hogy a borotva haj', ágas­hoz (amelyben bénne van a mosás dija is) külön hoz­kontárofc üzlete. A hibás készülékek tulajdonosai százszor inkább fordulnak a szakértő szomszédhoz, mint a szolgáltató iparhoz! Az új mechanizmusban általában szabad áron dol­goznak a szervizek, azaz a megrendelő és a munkavál­laló közötti megegyezés ha­tározza meg a díjat. De ho­gyan realizálódik oz a gya­korlatban? Vajon hol közlik előre, akárcsak hozzávető­legesen is, a javítás árát? Talán sehol. Helyette a vál­lalkozók úgy értelmezik a szabadáras kategóriát, hogy felfelé szabadon kerekítik a számlát. Sajnos, egyelőre tehetik hiszen az árakat korlátozó, leszorító verseny nem bontakozott ki közöt­tük, mert nincs konkuren­cia. Vajon, eddig az álla­potig kiszolgáltatottak ma­radnak a megrendelők?! Matkó István létünk minden területén vannak szabályok, s egyi­ket sem azért alkotta a közöség, hogy ne tartsák őket tiszteletben. Mégis néha éppen a legnagyobb tiszteletet érdemlő szabályokat nézik levegőnek az emberek. Az olyanokat például, mint a balesetmegelőzést, a dolgozók egészségvédelmét, a testi épség megóvását szolgáló fontoa rendelkezéseket. Vannak számosan, akik ilyen vagy olyan formában megsértik alapvető társadalmi törvényünket, azt, hogy ná­lunk legfőbb érték az ember. Ide tartozik az a munkás, aki nem használja a munkavédelmi eszközöket — „megvagyok én anélkül" —, az a vezető, aki — „úgyis tudnak vigyáz­ni magukra" —, elmulasztja a kötelező balesetvédelmi ok­tatást. És a felelős irányító is, aki nem ellenőrzi: rendjén mennek-e a dolgok a műhelyben, a munkahelyen, nincse­nek-e olyan veszélyforrások, amelyek tragédiát, csonkulást, sérülést okozhatnak. A munkásvédelem a szakszervezet érdekvédelmi tevé­kenységének fontos megnyilvánulása. Akik ezen a területen dolgoznak, a „legfőbb érték" szószólói is egyben. Termé­szetszerű, hogy a felvilágosítás, a nevelés az elsődleges esz­közök, de az is természetes, hogy adott esetekben a felügye­lőknek joguk van alkalmazni a humánum szigorát; pénz­bírságot kiróni ott, ahol a körülmények veszélyt jelente­nek, vagy jelenthetnek. Úgymond, csak a végső esetben élnek ilyen eszközzeL Nos, elég sok a végső eset, s ez a sokfelé tapasztalható fe­lelőtlenségre utal. Mert mi másnak nevezhető, ha például valahol nem oktatják ki a dolgozókat a munkával kapcso­latos balesetvédelmi tudnivalókról. Tóth Zoltán, a Csong­rád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat művezetője erről a kötelességéről feledkezett meg nemrégiben. A konzerv­gyárban egy bontási munkánál, amelynek felelős irányítója volt, baleset történt, a leomló fal drugafája — támaszt ó­gerendája — eltörte az egyik munkás lábát. Visszatetsző dolog, hogy a hibát először a'rangidős szakmunkás nya­kába akarták varrni, s csak amikor annak panaszára vizs­gálat indult, tisztázódott a felelősség kérdése. A Szegedi Építőipari Vállalat építkezésein tartott szem­le ugyancsak bírságolással végződött — mutatja egy másik dosszié. A Feltámadás utcai építkezésen teherfelvonót üze­meltettek szabálytalanul, amiért a főmérnök, Honti György és az építésvezető, Tolnai Tibor fizetett bírságot; mint irá­nyítók, felelősek az üzemképes állapotért és a rendeltetés­szerű használatért is. „A szűk hely miatt közvetlenül a felvonókosár mellé tárolták a betont." „A felvonó zuhanásgátlója ro6sz, nem működött." Részletesebben: a felvont kosár, a fölfelé mozgó teher alatt munkások dolgoztak, lapátoltak, s ha netán be­következett volna egy csúszás, kötélszakadás, vagy más vé­letlen esemény, akkor semmi sem gátolja a zuhanást, szo­morú tragédia következhetett volna be. Nem véletlen, hogy példáink az építőipar területéről valók; a balesetvédelmi óvórendszabályokat sajnos különö­sen gyakran szegik meg az építőipar munkahelyein. A ta­valyi statisztika tükrözi a szomorú következményeket, sok volt az építőipari baleset. 4 fenti esetekben tehát bírságot fizettek azok. akiknek felelősségét megállapították. Ne gondoljon az olvasó nagy összegekre; 1200, 1000, 800 forint — nem jelen­tenek súlyos pénzt ezek a büntetések. Még a munkavédelmi főfelügyelő sem szabhat ki 3 ezer forintnál nagyobb pénz­büntetést. A humánum nem túl szigorú. De úgy hiszem, nem is ez, a bírság összege a lényeg. A büntetés is csak esz­köz; egy a sok közül. Legfontosabb, hogy olyan közhangu­latot teremtsünk a gyárakban, vállalatoknál, amelyben iga­zán véteknek tekintik az ember épségét kockáztató felelőt­lenséget, annak minden formáját, megnyilvánulását észre­veszik és elítélik. S bár ez alapjában magától értetődő, ter­mészetes dolog lenne, mégsem lehet róla eleget beszélni, nem lehet érte eleget tenni, hogy a műhelytől az irodáig minél több őre legyen a legfőbb értéknek. Simái Mihály Lakóházak javítása, bontás, köztisztaság Új rendeletet adnak ki Az Építésügyi és Városfej- jogszabályok mennyiben se- alacsonyabb feszer. szerszám­lesztési Minisztérium az gitik, vagy akadályozzák a épület, pajta és egyéb kis utóbbi másfél évben — az új vállalatok munkáját. Ennek épület. Ugyancsak lebontható gazdasági mechanizmussal megfelelően, valamint a friss a 150 légköbméternél kisebb összefüggésben — az építés- információk és a közgazdasá- térfogatú lakás is. Az új ren­ügyi ágazat rendeleteinek gi, műszaki megfontolások delet lényegesen egyszerüsí­egyhannadát hatályon kívül alapján korszerűsítjük a ré- ti majd az építési engedélyek helyezte, vagy módosította, s dolgozzuk ki az új kérvényezésének rendjét is. , ' . , „ jogszabalyt. Az Egészségügyi Mmiszte­tobb mint szaz uj rendelke- _ Még ebben a félévben riummal közösen új rende­zést adott ki. Egy néhány megjelenik az építési és bon- letben szabályozzuk a köz­héttel ezelőtt kiadott kor- tási engedélyezést szabályozó tisztasági munkát Rövidesen .vám-határozat Mánián most l"ende,e(- Az új intézkedes hozzáfogunk az 1924-ben manj határozat alapjan, most néhány kisebb .e)leg„ megjelent túrsasháztörvény szelesebb korú felülvizsgálat munkára majd nem kell épí- átdolgozásához és korszerűsí­kezdődött, amely főleg az ál- tési engedélyt kérni. Így en- téséhez. Megkezdődött mai' lamigazgatási, hatósági ügy- gedély nélkül lehet ajtó-, az új országos építésügyi intézést érinti, s kiterjed va- ablaknyílást vágni a la- szabályzat kidolgozása. . . , , . ... kőhazak falán, s a tulajao- amellyel lényegesen egysze­lamennyi miniszteri utasítás- nosok válaszfalat is építhet- rübbé válnak • az építésügyi ra. Erről az újabb munkáról nek a lakásban, feltéve, hogy előírások. Az ingatlankeze­és az idén megjelenő új ren- ezzel a lakóépület rendelte- lesről nemrégiben kiadott delkezésekről ' tájékoztatott tése nem változik meg. A kormányrendelet végrehajtó ­rir Kozma Tamás az ÉVM községekben engedély nélkül si utasítása előreláthatólag ar. Kozma iamas, az tvm ,,,,,, 0 ,n mar a jövő hónapban megje­törvényelőkészítő osztályának építhető es lebontható a 10 lenik üj jogsza£ályt kébJzí_ vezetője. A felülvizsgálat során — mondotta — különösen nagy figyelmet fordítunk annak kiderítésére, hogy a régebbi záadják a mosást. A vendég-és az utóbbi években kiadott négyzetméternél kisebb alap- tünk' elő „ lakóház.iavítási területű, három méternél munkálatokról is. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁRCIUS 27. 1969. 563 DÉLMAGYARORSZÁG H 10 339

Next

/
Thumbnails
Contents