Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

Szellemi vetélkedő (Tudósltoiiktól) Érdekes ra, amelynek témája a szeszelleml vetélkedőt rendez- gedi nagy árvíz. Hiszen a tek Ullésén az Üllés és Vi- Szeged környéki falvak fiadéke körzeti Fmsz rendezé- taljai egyre többet szeretnésébeh. A fiatalok Öt csoport- nek tudni a város múltjája mérte össze tudását, s el- bóL ső helyen a pusztamérgeslek A Pusztamérgesen megnyflt végeztek, második helyen vendé lőb az fmgz ve_ az íillési fmsz KlSZ-s2erve- ,, , . . ' , . , , , , zetőségenek segítségével a zete, harmadik hélyen pe- . , , , . .... ' „„, , ,, fiataloknak alkalma nyílik a dlg az üllésl Árpád Tsz KISZ-szervezfte. Rögtön e© másik srelletói '^Zzésén. A vetélkedőre hívta meg a pusztamérgesi Rizling Tsz KISZ-szervezete a fiatalokat, mégpedig olyan összecsapás- Molnár Katalin , iK-fi**"*. szórakozásra. Zenekar, lemezjátszó áll a falusiak renszellemi vetélkedőt ls ott rendezzük majd. Az itelmenek szótára Az itelmenek — a Kamcsatkal-félsziget őslakói — nyelvének első szótárát állította össze Alekszandr Vologyin szovjet nyelvész. Ez a nép, amely alig több mint ezer főt számlál, szomszédaitól — a csukcsoktól, eszkimóktól, korjakoktól — eltérően, letelepedett életmódot folytatott, vadászattal és halászattal foglalkozott. Vologyin az itelmenek nyelve első tudományos nyelvtanának anyagát is össze©űjtötte. Kübekházán II falu marad Hosszú Ideig elzárt, sajá- nálunk Kübekházán 60—70 tos határmenti falu volt ez, ezer forinttal olcsóbban tud ma©ar éa német nyelvű la- építkezni egy-egy család, kossággaL Jellemző, ho© a mint bent a városban — dálkodási bizonytalanság nabaikoztak vele, felszántották a talajt, de nem termett ott semmi. Mi tagadás, ez a gaz©on sokszor éreztette hatását. Ez a falu legnagyobb gondja még ma ts. „Fiam, felcsapsz-e vöröskatonának ? " El e© szegedi — Dunaúj- E©ik sorsdöntő mozza- munista pártnak, és mint városban. natra í© emlékezik: vöröskatonák fe©verrel is E té© önmagában nem ér- - E© délután a Kálvária bfd P/^'^^^^demtílne fi©elmet. Ám a utcán találkoztam apámmal. ra megveaenen történelem fél évszázados Azt kérdezte: „No fiam, te Varsandán (akinek 1920fordulata sugalmazza a port- nem akarsz menni a proletá- tói datálódik elismert pártréírást a volt szegedi nyom- rok hadseregébe? Felcsapsz-e tagsága) és íentemlített tárUászról, aki maga ls a „vilá- vöröskatonának?" Azt felel- sai kezdték meg Szegeden got megforgatok" esatasorá- tém: Me©ek apám! Kissé 1921-ben az illegális ' pártba állt. Mert Varsandán eltöprengett az öreg, aztán építő munkát, László az a2 ember, akitől í© bólogatott: „Jól van fi- . 10o„ . G. Soós Katalin, a sregedi am, menj csak..." ne«e?te SvéLnv^et la tudomanye©etem tanárse- Ki6teleken> a falu szélén ^fn Tajtok ütött jelentkezett 1919 áprllisá- G Soós Katalin írj*: „... ban a sorozó bizottságnál, kommunista szervezkedés Előbb határbiztosító szolgá- vádjával letartóztatták az latba osztották be a fiatal illegális szervező munka öt vörösgardistát, később Sal- vezetőjét (Jászi Ferencet, gótarján környékén, a na©- Ladvánszky Józsefet Laddaróei erdőben ütköztek vánszky Vincét, Pintér Bé_ _ . „ , . meg a cseh légionistákkal. lát és Varsandán Lászlót)". szal, va© rokona-e, aki VéBül Szolnokon véreztek eL 1921-22 folyamán Szegeden E^érí foasáBBuS ~ Két évig ültem a Cslllakott, s résztvevője, illetve ^ .. Kiszabadulásom e©ik vezetője volt a Lad- kefült ha2a segédre. Apja utón "eIdugtak a SV01™1 géde (1955-ben kelt leveleben) így érdeklődött: „A múltkoriban a Szabad Népben. 3 f kormánykitüntettek o^SSTta kozott talalkoztam az ön nevével. Szeretném megkérdezni, azonos-e azzal a Varsandán László nyomdászvánszky József vezetése nyomdába. Ott ért a felszaalatt megindult Illegális badulás. Utána voltam alapszervezkedésnek, amelynek A rákövetkező télen meg- szervezeti, községi párttitcélja a kommunista párt ismerkedett e© elvtárssal és kár, végül 1948-tól nyomdaharmincas évek végén leg- mondja Zsótér András. — inkább még ©alog jártak he Jó a közművesítés, közel a Szegedre, hiszen drága volt város, így aztán e©re töba maszek vállalkozó által in- ben jönnek a homokról, más dított buszjárat. Csaknem 2 vidékekről. Az elmúlt évek- — .. , ezer lélek él a faluban. 12 ben nyolc család telepedett fc//CnSClJÍ utca, 538 ház. Sajátos falu. fe- igaz, a „hivatal" nem ö -fePvető hiba ^TéSl to- Ű belVIZ a közművesítéssel, a villanyt gozó> akl már tavaly augusz. 1948-ban kapták meg a kü- tus óta jár az illetékesek _ Generális megoldást köbekiek, három esztendeje pe- nyakára, s még mindig nem vetel, na© beruházást. E© dig a vizet is bevezethették 'ntézték S1 "ekl 3 tulajdon- alkalommal a szövetkezetünk az udvarokba. Mégis, talán ba Val0 &Ütást fizetett már 45 ezer forintot uuvaiun.ua. w«ui a tervért> végüI ^ annyjra e©etlen falu az országban, Dí . e jutottunk, ho© ezer holdat ahol 1945-től kezdve nem OlZlOnSQPOS a Fekete-réten „mentesítetépültek lakóházak. Az első tünk", ám ez csak kisebb kettő mostanában készült el. termelést Sn^r^e^ei tanács mezőgazdasági és élelMontGrilb nc-rtnl ~ A íalu fennmaradasa mezésü©i osztályán, mind a /TlCglCfU/l Uoátul összefügg a termelés bizton- jdrási tanács mezőgazdasági , .... ságával. Hiszen mióta közös- osztályán ismerik lgényünNe©edszázaddal ezelőtt a ség él ezen a vidéken, min- keti követelésünket é8 ma lakosoknak 25 százaléka sváb dig sok keserűséget, gondot már támogatják. Kaptunk volt Jó gazdaságokkal, zsí- okozott a belvíz. Ha csak az IQO ezer forintot tervkészíros földekkeL Az ő kezük- elmúlt húsz esztendőt néz- tésre. Ez azt jelenti, ho© ben összpontosult a íöldte- zük, akkor is rengeteg kárt jövőre már állami segítségrület és más va©ontúr©ak okozott, nem beszélve arról gek na©- beruházással megsokasága. Az Itteni szegé- a pusztításról, amit a talaj- kezdjük az egész terület nyek eljártak másfelé mun- ban, a termőföldben okozott „megmentését". A szövetkekáért 45 után 330 újgazdá- Kilűgozódik, tönkreme©, ve- 'rétünk is váilal terheket, rak osztottak földet. S egy- szít termőképességéből. Ezért emberi, gépi erőt ad és anyaben válogathattak a kisebb- fordulhatott elő — többek © áldozatot hoz. Mert ha na©obb megüresedett há- között —, ho© a szövetke- nem többé belvízveszély, zakban. Ezért ls nem épít- zet fennállásának húsz esz- ezeken a jó fekete földeken keztek. Később meg, az50-es tendejéből 16-szor mérleg- 40 százalékos termésemelkeévek elején rengetegen eV hiánnyal zárták az évet Na- d(ist könnyen elérhetünk. pártoltak, hűtlenek lettek a ©on szerény számítások sze- arrd évenként 2,5 3 millió szülőföldhöz, a faluhoz. A rint a két évtized alatt mint- forint többletbevételt jelent, szövetkezeti mozgalom ak- e© 120 millió forintot vitt u©anakkor két esztendő kor még Kübekházán nem ei a belvíz. múlva talán már 1100 holváltotta be a hozzá fűzött Ismét a tanácselnöké a szó. don öntözhetünk is a marosi ^Ttsf^SJÍ - Emlékezetes esztendő öntötofürtből - í© a tsz® Mondtak fe sokan, nem lesz az 1965-ös. A szövetkezet " reménvek. A a faluból semmi, elvándoroL 1200 holdon, az e©éniek pe- y De mostanában megterült a dig 150 holdon nem tudtak mesl5 maraaközö6 asztal, megváltoztak az vetni. Nyáron, júniusban pró- Sz, L L anyagi viszonyok. Erről beszegedi szervezetének megteremtése volt". A válasz: Igen, ő az a Varsandán. bekapcsolódott az illegáljs igazgató — íme az út, pártmozgalomba. Erről az szegedi Csillagtól a szabadDunaújvárosi lakása bafalu rátságos, kellemes. Az eme- , , ,„ ,,, leti ablak festői tájra néz, munkába (az illegális időszakról írja Tíz év a szegedi kommunista mozgalom történetéből (1919—1929) című tanulmá©ában G. Soós Katalin a következőket: „e lapság csillagáig. Dunaújvárosban éli nyugdíjas éveit a volt szegedi nyomdász. Nyugalomban, , - , _ de nyugtalan, hősi napokra a na© folyamra és a messzi- terjesztésben — szerk. megbe vesző rétre. Szép otthon je©zése) a szegediek közül emiekezve- Szerenyen fiez> mégis azt kérdezem: Ladvánszky József építőmun— Sokáig vá©ódott visz- kást fe bevonták. Ö azután sza Szegedre? a kapott sajtóanyagot to— Azóta is mindig kíván- vább adta megbízható ismekozom - feleli. Ez a közép- r6seinek> Jászl Ferencnek, termetű, barna, magas hom- , , _TJ , , lokú ember Szegeden élte Ladváns© Vincének, Pintér gyermekkorát, tanulta ki a Bélának és Varsandán Lásznyomdász szakmát, majd lónak, akik közül Jászi és „ itt esett át a munkásmozga- Varsandán vele e©ütt már hofflr. ez az " om ~ lom tűzkeresztségén. Rebel- a Tanácsköztársaság ideje ságga váljon. Us ősök ivadéka. Na©apja alatt fe tagjai voltak a komrészt vett a Szántó-Kovács ©elmeztet: „Nincs hőstettem, szürke munkásember va©ok". Am kiérdemelve a „szürke munkásemberek41 megbecsülését, mert a* apai álmot — milliók álmát — htven őrizte. És fél évszázadon át küzdött, dolgozott azért, Balogb Ödön vezette mozgalomban; apja a szegedi szabók szakszervezeti elnöke. Az atyai tanítást versben örökítette meg: „Biztató emlékét tovább [csal; egynek szőttem én, mit apám mesélt e© [aranyló ősd délután. Térdig járva a makkos [erdő levél-szőnyegén, az Utópiáról mesélt — [álmodott apám." Bár a nyugdíjas nyomdász ma megmosolyogja Ifjúkori verseit, az „Utópia", az „Álom" e© igazabb világról egész életen át elkísérte. És embertől tellóen harcolt érte. Különös előszoba a**.. t>zélgetünk a kübekházi tanácsházán Zsótér András vbelnökkel és Gyüreffi István tsz-elnökkel. — A régi, hosszúéves bajokból most lábalgat a Sarló és Kalapács Termelőszövetkezet A mezőgazdasági termelés a meghatározó. E©séges a falu gazdasági alapja. Igaz, még napjában több százan eljárnak Szegedre, de a többség a közösben találja meg a megélhetést. Nem fe akárho©an. Né© évvel ezelőtt az e© tagra eso jövedelem 7 ezer 13 forint volt a mostani zárszámadásnál viszont 10 ezer 700 forint — sorolja a fez-elnök. Kapós a telek — Sokan hazajöttek. Megváltoztak a viszonyok. Nem hal el a falu. Tavaly két ház készült, az Idén viszont öt ház épül. Jelcntkezgetnek a lakásépítési akcióra, vásárolják a telket. Ez a gazdasági megerősödés velejárója. Igaz, nem ls bánják meg, hiszen olesóbben kijönnek. Becsületes megélhetést kapnak a faluban, a tsz-ben, ugyanakkor a téglát olcsóbban, egyévi részletfizetésre vásárolhatják. A közös gazdaság a szállítást ls magára vállalja. Az fe lényeges, ho© a telkeket olcsóbban adjuk, itt minden négyszögölnek az ára 14 forint Óvatosan becsülve cz tízszer olcsóbb, mintha varosban. Szegeden vennék. A telek na©sága muximun 400 né©szögöl. Olcsóbb a munkaerő, mindent egybevetve tehát itt a faluban, PINTÉR ISTVÁN EGÉRFOGO |((E5E23i 45. Szelíden megragadta az apja vállát s a hálószoba felé vezette. A kormányzó inasa a gazda fiának parancsára altatót diktált az öregúrba. Ifjú Horthy Miklós me©arta, amíg az apja elalszik. Aztán megindult lefele a lépcsőkön, a pincében működő titkos adó felé. Útközben elhatározta, ho© még sógornője előtt is eltitkolja, ismét tár©aít a partizánok összekötőjével. Még a család tagjai is ráérnek megtudni, ha a tár©alások eredményre vezetnek. A „partizánok" küldötte a Dísz téren ült, Höttl előszobájában. Várnia keUett, Höttlnél megbeszélés zajlott, s a figyelmetlen titkárnő még olvasnivalóval is elfelejtette ellátni az ügynököt. I© hát Petrics ült. O is na©on fáradt volt — el-elbóblskolt, de a kényeimetlen, kemény, e©enes támlájú széken nem tudott igazán pihenni. Feszülten figyelt, hátha odabentről kiszűrődik valami, de nem, teljes csönd volt. Höttl szobájában fojtott hangon folyt a beszélgetés. A szót Skorze© vitte. Höttl — jó emberismerő volt, hiszen az e©ütt jár azzal a szakmával, amiben dolgozott — megfigyelte, ho© Skorzeny, a robosztus, egészséges férfi e©szer sem emelte fel a hangját, tehát na©on dühös volt. A vele szemben ülő Bach-Zelewski SS Obergruppenführernek ma©arázta: — Itt nem lehet alkalmazni a messzehordó ágyúkat, a 65 centiméteres ütegeket — Budapest nem Varsó! E© szövetséges ország fővárosában más eszközökre van szükség. — A ma©arok megszegni készülnek a szövetségi hűséget és ahhoz mérten kell elbánni velük! — mondta méltóságteljesen Bach-Zelewski, de az ő hangjában fe elfojtott Ingerültség csengett — A Führer azzal a megbízással Indított útnak, ho© a városban minden tevékenységért én le©ek a felelős. Skorzeny megsértődött. — Nem kétlem, ho© ön ilyen parancsot kapott — mondta. — De birtokomban van, s ha kell fel is mutathatom önnek a Führer által aláírt különleges parancsot A felhatalmazásom szerint felelek a Vár elfoglalásáért az árulók letartóztatásáért í©, hát ha kérnem szabad önt Obergruppenführer úr, a katonai akciót hangolja össze a miénkkel... Bach-Zelewski csupán en©lt mondott: — Éppen olyan könyörtelen leszek, mint Varsóban voltam! Höttl és Skorze© tudta, ho© ez mit jelent. Ha személyesen csak Budapesten ismerkedtek is meg vele, hírből már régen ismerték ezt az SStábornokot A legrégibb rohamosztagosok közé tartozott, annak Idején, amikor Röhm és hívei likvidálására Szent Bertalan éjszakát rendezett Himmler és Göring, oroszlánrészt vállalt az eseményekből. Amikor kitört a háború, a keleti front középső szakaszán az SS- és rendőri csapatok parancsnokává nevezték kl, s közvetlenül dimmlerneK rendelték alá. A varsói felkelés ki•obbanásakor maga Himmler nevezte ki a varsóiak ellen bevetett SS-alakulatok, az ellenük Indított akció irá©ítására. Igaz, hatvanhárom napig tartott, amíg Bach-Zelewsklnek sikerült teljesítenie feladatát, de Hitler és Himmler e©aránt elégedett lehetett vele. Teljesen szétlőtte a várost, a romokat is fel©*újttstta. Mint a városok lerombolásának specialistáját küldte Himmler Budapestre. Sem Höttl, sem Skorzeny, de legkevésbé Winkelmann örült ennek a vendégnek. Hiszen Bach-Zelewski megkapta Himmlertől Winkelmann hatáskörének egy részét is. Mindez arra mutatott, ho© a legmagasabb SSvezetó nem teljesen bízik ma©'arországi embereiben. Nem állitható, ho© ez különösképpen jólesett volna Winkelmann-nak, va© Höttlnek Skorzeny pedig felháborodott — miért küldték a nyakára Bach-Zelewskit? Miért kell ezzel az emberrel osztoznia a dicsőségben? Elintézni ő az ü©et az SS-Oberguppenführer nélkül is, a rendelkezésére bocsátott alakulatokkal. E© kis csel sokkal többet is jelenthet, mint az erőszak. Es igazán kiváló partnere van Budapesten, hiszen olyan segítőtársra számíthat, mint dr. Wilhelm Höttl. (Folytatjuk.)