Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

Nixoni „erőfölény" Statáriális intézkedések | Podgorníl Algírban M ar a tavalyi elnökválasztási kampány során Nixon .többször használta az „erőpozíció" "kifejezést, mint politikai vonalvezetésének meghatározóját Erre az „eróprogramra" építette fel eddigi elnöki ténykedését. Leg­utóbb, kedd esti beszédében — az amerikai rádió- és tv­tarsasagok szövetségének ülésén — ismét kijelentette: „Je­lenleg a legfontosabb az, hogy az Egyesült Államok fenn­tartsa erőpozícióját mindaddig, amíg okunk nem lesz azt gondolni, hogy ennek az erőnek a csökkentése hozzájárul­hat ellenfeleink erejének csökkentéséhez." Kik az USA „ellenfelei", akik ellen erősködik Nixon? Ebben az esetben a vietnami nép, mert az amerikai elnök a jelzett beszédében éppen a vietnami háború kérdésével foglalkozott. Szégyenteljes és hamis erőfitogtatás ez, hiszen valójában az Egyesült Államok erős, gazdag ország, de „há­zon belül" sem bírja rendezni a szociális és faji kérdé­seket, évek óta tartó délkelet-ázsiai agressziója pedig kudar­cot vallott. William Westmoreland tábornok, az Egyesült Államok szárazföldi fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a Dél-Vietnamban állomásozó expedíciós hadtest volt fő­parancsnoka két napja nyilatkozott a vietnami háború esé­lyeiről. A vietnami hadszíntéren levitézlett amerikai kato­nai vezető szavait idézzük: „A kommunisták a katonai lehe­1 íségek széles skálájával rendelkeznek és bebizonyították, hogy ha a győzelem nincs is a kezükben, a közeljövőben nc-m lehet őket legyőzni". George McGovern demokrata­párti szenátor, a háborúellenes csoport egyik vezetője pedig felelőssé tette a Nixon-kormányt a párizsi tárgyalások egy­helyben topogásáért és a hadműveletek fokozódásáért. A Nixon-kormány tulajdonképpen új címkékkel sze­retné népszerűsíteni magát, miközben a johnsoni politika kitaposott útján halad tovább. Ismét bombázza Laoszt, el­lenakciókat Indít a DNFF offenzívájának megállítására: folytatja a vietnami szennyes háborút. Az amerikai erőfö­lény nixoni lázálom. S hogy más köntöst is adjon e politi­kájának, az említett beszédében titkos tárgyalást javasolt a Vietnam kérdésével foglalkozó párizsi konferencián részt­vevő felek számára. Az amerikai elnök a titkos tárgyalások előnyben részesítését azzal indokolta, hogy nyilvános ülé­sen „presztízsmegfontolások" és a „látszat fenntartásának szükségessége" befolyásolhatják a szembenálló feleket. Ezért nem szabad feltárni a magánmegbeszélések tartalmát. „Ez egyaránt érvényes a külügyminiszterre és a hadügyminisz­terre: nem fogunk semmit sem mondani". Eddig sem mondott semmi újat, nixoni delegáció Pá­rizsban, a zárt ajtók mögött talán „erősebb" lesz az USA ? Taktikai, időhúzó politikának tűnik Nixon magánmegbeszé­lésekre irányuló törekvése, mint ahogy a Sentinel-rakéta­elhárító rakétarendszer felállítására vonatkozó döntése előtt is változásról beszélt, aztán csak ismét a címkét vál­toztatta meg Safegeuardra. Most meg is magyarázta tíz nappal ezelőtt hozott döntését: „Csak az amerikai erőfö­lény biztosíthatja egy új világháború elkerülését". Ezzel az „erőfölény-politikával" az USA-ban sem érte­nek egyet. A New York Times felesleges óvintézkedésnek tartja az elnök csalóka döntését. A rakétaelhárító rendszer kiépítése nemcsak fantasztikusan költséges, hanem téves elképzelésekre készteti a szovjet vezetőket az Egyesült Ál­lamok szándékairól — írja a lap. Nixon elnök a kérdést jobban megoldhatja, ha a szovjet kormányt a leszerelési tárgyalások azonnali megkezdésére hívja és a rakétaelhá­rító rendszerről a döntést elhalasztja, hogy megvárja a tár­gyalások eredményét. Eugene McCárthy szenátor megálla­pította: a döntés a Nixon-kormány első súlyos politikai hi­bája. „Sajnálatos, hogy ezt az első hibát mindjárt az első komoly politikai döntésnél elkövették." A nixoni „erőpozíció-politika" újabb baklövéseket eredményezhet. Ezért az amerikai elnöknek nemcsak a világ égető kérdéseit kell tanulmányoznia, hanem ezzel egyidejűleg és párhuzamosan a saját erőpolitikájának erőtlenségét és eredménytelenségét, amelyet saját hazájá- ] ban máris ostoroznak. Markovlts Tibor Pakisztánban 0 Karachi (AP, Reuter, MTI) Pakisztánban egyelőre nincs új, lényeges fejle­mény. Elkezdődtek azok az adminisztratív intézkedések, amelyek ilyen helyzetben szinte „forgatókönyvszerű­én" várhatók. Jahja Khan, a hadsereg főparancsnoka, "ki­nek a lemondott elnök, Mo­hammed Ajub Khan átadta a hatalmat, felhívta a lakos­ságot, 24 órán belül szolgál­tassa be fegyvereit a rendőr­ségnek. Jahja tábornok nyolcperces rádióbeszédben igyekezett meggyőzni az or­szág népét arról, hogy rteki, illetve a hadseregnek nincse­nek politikai ambíciói. Azt mondotta, egyedüli célja, hogy gondoskodjék a rend helyreállításáról és ennek ér­dekében mindenekelőtt „a statárium főfelügyelőjének" tekinti magát. Jahja körvonalazta azt is. mit jelent a statárium. Az általa aláírt törvények ha­lállal büntetik a lázadást, a zavargást és „az ellenség ügynökeit". Hogy ezen a ki­tételen mi értendő, azt nern határozták meg és nem is lehet előre tudni, hogyan al­kalmazzék majd ezt a pasz­szust. Ehhez ismemi kellene Jahja statáriális kabinetjé­nek politikai arculatát, ami ebben a pillanatban egysze­rűen lehetetlen. Nem elkép­zelhetetlen, hogy „ellensé­gen" a jelenlegi kormány mindenekelőtt Indiát érti. hi­szen — mint emlékezetes — India és Pakisztán között 1965-ben szabályos háború folyt, amelynek csak a szov­jet közbenjárásra aláírt tas­kenti egyezmény vetett vé­get. Ilyen szempontból érde­mes egy pillantást vetni az indiai sajtó Pakisztánnal kapcsolatos kommentárjaira. Üj-Delhiben természetesen a figyelem középpontjában ál­lanak a szomszéderszág ese­ményei és a lapok többsége nagybetűs címekkel hangsú­lyozza, hogy Ajub Khan le­mondásával, valamint az egész súlyos krízissel „Indi­át nem érte meglepetés". A Times Of India a lemondott pakisztáni államfő egyéni sorsával foglalkozik. A cikk­író úgy véli, Ajub Khan és fia „valószínűleg kihasznál­ja a rendkívüli állapot által biztosított lélegzetvételnyi szünetet és sürgősen elhagy- | ják az országot, amíg tehe­tik." Jahja Khan tábornok 0 Algír (TASZSZ.) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke szerdán hivatalos látogatás­ra Algírba érkezett. A láto­gatásra Bumediennek, az Algériai Forradalmi Ta­nács és a minisztertanács el­nökének meghívása alapján került sor. A szovjet állam­főt a repülőtéren Bumedien i és más algériai hivatalos l személyiségek fogadták. A Komintern szerepe a történelemben Szuszlov beszédo A náci bűnösök ellen Magyar fölszólalás Moszkvában Rádiótelex Saigon A DNFF harcoló alakula­tai — kora tavaszi általános offenzívájuk 33. napján — 25 amerikai és dél-vietnami katonai objektumot lőttek rakétákkal és gránátokkal. Mint az AFP hírügynökség jelenti, az ország északi ré­szében Is az utóbbi 24 órá­ban a katonai kezdeménye­zést a partizánalakulatok ra­gadták kezükbe. New York Csatorday Károly nagykö­vet, a Magyar Népköztársa­ság állandó ENSZ-képvlse­lóje a Magyar Népköztársa­ság nevében aláírta a gaz­dasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezség okmányát, a polgári és po­litikai jogok nemzetközi egyezmény okmányát, vala­mint a háborús bűntettek és az emberiség elleni bűntet­tek elévülhetetlenségéről szó­ló nemzetközi egyezményt. Moszkva Seikhali iraki külügymi­niszter. aki a szovjet kor­mány vendégeként március 20 és 25 között Moszkvában tartózkodott, megbeszéléseket folytatott Podgomijjal, Ko­sziginnal és találkozott szov­jet kollégájával, Gromikóval. A látogatásról kiadott közös közleményben a Szovjetunió leszögezte, hogy továbbra is változatlanul támogatja az arab népek igazságos harcát. Itockholm A svéd parlamentben szer­dán vita kezdődött az ország külpolitikájáról. A vita alap­ját a kormánynak a parla­ment két háza elé terjesz­tett nyilatkozata képezi. A nyilatkozat szerint a kor­mány tavasszal a parlament elé "terjeszti ratifikálás vé­gett az atomsorompó-szerző­dést. Phenjan A phenjani rádió jelentése szerint szerdán amerikai csa­pategységek behatoltak a de­militarizált övezetbe és pro­vokatív támadást intéztek a koreai néphadsereg álláshe­lyei ellen. A néphadsereg egységei viszonozták a tüzet és megsemmisítették a beto­lakodók többségét Washington Pierre Elliot Trudeau ka­nadai miniszterelnök szer­dán kétnapos washingtoni látogatás után hazautazott. Trudeau meghívta Nixon amerikai elnököt és feleségét Kanadába. Amman Hivatalos jordániai adatok szerint annak a támadás­nak, amelyet az Izraeli lé­gierő intézett szerdán jor­dániai terület ellen, 18 ha­lálos áldozata van. Huszon­ötén megsebesültek. Közülük tíznek az állapota súlyos. Mind a halálos áldozatok, mind a sebesültek polgári személyek. 0 Moszkva (TASZSZ) Szerdán Moszkvában foly­tatódott a náci bűnösök ül­dözésével, felkutatásával és felelősségre vonásával fog­lalkozó nemzetközi konfe­rencia, amelyen beszédet mondott dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, az érte­kezlet munkájában résztve­vő magyar küldöttség veze­tője is. Állást foglalt azok ellen a tervek ellen, ame­lyek az elévülés ürügyén be akarják szüntetni a háborús bűnösök üldözését. Aláhúzta: a Magyar Nép­köztársaság kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ-közgyűlés által 1968. november 26-án elfo­gadott egyezménynek, amely­nek létrejöttében hazánk ls tevékeny szerepet játszott. Korom Mihály rámutatott: gyakorlati szempontból is szükség van erre az egyez­ményre. hiszen a második világháború után több mint két évtizeddel a háborús bűncselekményeket elköve­tők jelentős része a büntető Igazságszolgáltatás alól még mindig kivonta magát. Utalt arra. hogy hazánk még 1947-ben mintegy 470 hábo­rús bűnös kiadatását kérte — szabályszerű elfogató pa­rancs kíséretében — az amerikai katonai főparancs­nokságtól. Egyetlen személyt sem adtak ki. A magyar szervek ma is sok olyan személyről tudnak, akik há­borús bűntettet követtek el, részben Magyarország terü­letén, és külállamokban tar­tózkodnak. Emlékeztetett rá. a Ma­gyar Népköztársaság min­dent megtett, hogy a hábo­rús és népellenes bűncselek- ! ményt elkövetők felelősségre 1 vonása minél teljesebb le- | gyen, Magyarországon 1968 ; végéig 20 941 személyt ítél- i tók el jogerősen háborús 1 vagy népellenes bűntett mi- | att és az elítéltek közül 380 személlyel szemben alkal­maztok halálbüntetést 18 331 személlyel szemben szabad­ságvesztés-büntetést szab­tok ki, míg 2026 bűncselek­mény-elkövetővel szemben alkalmaztak a bíróságok kényszermunkát A Magyar Népköztársaság ma, is alap­vető kötelességének tartja, hogy az ilyen bűnözőkkel szemben minden eszközzel fellépjen. Ezután dr. Korom Mihály kiemelte: minden tárgyila­gosan gondolkodó embernek — pártállástól, világnézettől függetlenül — azon kell munkálkodnia, hogy mint­egy negyed századdal a má­sodik világháború befejezése után az emberek millióinak haláláért, a roppant anyagi javak pusztulásáért felelősek végre elnyerjék méltó bün­tetésüket Ez is — hangsú­lyozta — gátja lehet az új­jáéledő fasizmuz továbbter­jedésének. 0 Moszkva (MTI) Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Kom­munista Internacionálé meg­alapítása 50. évfordulója al­kalmából Moszkvában meg­rendezett tudományos ülés­szakon mondott beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a Komintern megalakítása történelmileg szükségszerű és törvényszerű volt. A forradalmi proletárharc követelményei hívták életre olyan viszonyok között, ami­kor megkezdődött az embe­riség gyökeres fordulata a kapitalizmus uralmától a szo­cializmus győzelméhez, ami­kor az osztályharc mind a nemzetközi porondon, mind pedig a világ országainak többségében a legádázabb formákat öltötte. Az élet kö­vetelte meg a forradalmá­roktól ebben a helyzetben, hogy a lehető leghamarabb állítsák helyre a munkás­mozgalom nemzetközi jelle­gét, s küzdjék le annak a szégyenletes árulásnak a gyászos következményeit, amelyet a II. Internacionálé követett el a munkásosztál­lyal szemben. A Komintern dicső nem­zetközi arányú harci és szo­lidaritási akcióinak felsoro­lása után a szónok megálla­pította: mi, mai kommunis­ták — húzta alá — arra tö­rekszünk, hogy folytassuk és fejlesszük mindazt, ami a legjobb a Komintern örök­ségéből, tapasztalataiból és hagyomá­nyaiból. Szuszlov ezután megállapí­totta: a Komintern tevé­kenységében kétségkívül vol­tak hibák is. A Komintern nem mindig vette helyesen tekintetbe a nemzeti felté­telek különbözőségét, ame­lyek közepette az egyes pár­tok tevékenykedtek és ezért olykor nem teljesen meg­alapozott ajánlásokat adott. Helytelen volt például az arról szóló tétel, hogy az adott Időszakban a szociál­demokrácia jelentette a fő veszélyt, s ezért bizonyos szakaszban ellene Irányult a fő csapás, ami azután lé­nyegében szektássághoz ve­zetett Sajnos, a Komintecp tevékenységének utolsó évei­ben károsan hatottok Sztálin személyi kultuszának nega­tív következményei is. Ami­kor azonban egészében ér­tékeljük a Komintern tör­ténelmi útját, hibái, amelye ket természetesen nem kell megismételni, össze sem vet­hetők azzal az óriási szerep­pel, amelyet betöltött, mi­közben új, még magasabb fokra emelte a nemzetközi munkás- és az egész forra­dalmi mozgalmat — hangoz­tatta Szuszlov. Magától értetődően a, jelenlegi feltételeknek a kommunista pártok nem­zetközi kapcsolatainak ma­tormái felelnek meg, mint amelyek a Komintern­re voltak jellemzőek. Jelen­leg a kommunista pártok te! jesen önálló erőként tev< kenykednek országukban t-i a nemzetközi élet porondja' . A kommunista pártok inter­nacionalista kölcsönös kap ­csolata, az osztályellenség­gel szemben vívott közös harcuk összhangba hozása korunkban kétoldalú és sok­oldalú találkozók és tanár kozások révén valósul me' A kommunista pártok lep­fontosabb nemzetközi kap csolatát jelentik a nemzet­közi tanácskozások. A kom­munista pártok jelenleg új nemzetközi tanácskozást ké­szítenek elő, amely hivatott meghatározni az imperializ­mus elleni harc feladatait és megerősíteni ebben a harc­ban a kommunisták, az ösz­szes imperialistaellenes erők akcióegységét. Korunk parancsa — mon­dotta befejezésül Mihail Szuszlov — a kommunista mozgalom egységének megerősítése, a keletkezett nehézségek le­győzése. Ez az egység — erre tanít a Kommunista Internacionálé tapasztalata — csak a mar­xizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus ren­díthetetlen alapján lehetsé­ges. DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁRCIUS 27. Tekintse meg a szegedi l' - R Centrum Áruházban március 24-től március 29-Ig e SZOVJET AVTOEXPORT és a CSEPEL KERÉKPÁR ÉS MOTORKERÉKPÁR NAGYKER. VALLALAT árusítással egybekötött motorkerékpár, kismotor és kerékpár kiállítását Nyitva reggel 8-től este 19 óráig, szombaton 8-tól 17 óráig A helyszínen műszaki szaktanácsadó szolgálat al) a kedves érdeklődők rendelkezésére 4169/MH Bp VINYISZTO szovjet etage kazánra és radiátorra (1,5 négyzetméteres, 2,14 négyzetméteres, 2,46 négyzetméteres) ez évi szállításra előjegyzést felveszünk Várjuk; szíves megkeresésüket: FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT 1. sz Vasáruháza, Budapest, VI., Lenin krt. 86 Telefon: 121-393. 5855/Bp. I

Next

/
Thumbnails
Contents