Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

Előkészületek a híd felújítására Utoljára februárban ir­tunk lapunkban a Tisza-híd esedékes rekonstrukciójáról. Akkori információnk sze­rint március elején életbe lépett volna a gyalogos- és közúti forgalom ideiglenes, a felújítás két évére szóló rendje. Közben azonban vizsgálatokat végeztek a szegedi hídfő pillérjén. A szakemberek úgy találtak, ho© az észlelt repedések miatt esetleg szükségessé válhat a rekonstrukciós ter­vek átdolgozása. A hídlejárók kicserélésé­vel kapcsolatos előkészítő munkák mindaddig szünetel­tek. míg beható műszaki, statikai vizsgálatoknak nem vetették alá a pillért. E vizsgálatok azonban meg­nyugtató eredményre vezet­tek: csak kisebb, a tervezett felújítást nem befolyásoló javításokat kell végezni a pilléren. Néhány hetes késéssel ugyan, de a napokban foly­tatták az előkészületeket a szegedi hídlejáró felújításá­ra. A Délmagyarországban már részletesen közölt új ©alogosforgalmi rend be­vezetéséhez szükséges oldal­lejárók alapozásához is hoz­zákezdtek. téw Mint ismeretes, március 21-én sikeresen lezajlott a ma©ar kísérleti . színes te­levízióadás premierje. A Ma©ar Televízió fejlesztésé­nek e jelentős eseménye al­kalmából a színes televízió­zás helyzetéről, jövőjéről Horn Dezső, a közlekedés- és postaü©i miniszter első he­lyettese, a posta vezérigaz­gatója nyilatkozott. Elmon­dotta. ho© hazánkban a kí­sérleti adást elsősorban fej1 lett híradástechnikai ipa­runk műszaki-technikai szín­vonala tette szükségszerűvé és lehetővé. Iparunk, amely külföldi piacra is ©árt fe­kete-fehér televízió-vevőké­szülékeket szabad kapacitás­sal rendelkezik- Lehetősége van tehát a külföldön kere­sett színes vevő- és adóbe­rendezések ©óriására, ame­lyekhez — a legjobb techni­kai feltételek kipróbálására — szükségesek a színes mű­szaki kísérletek. Hazánk három na© szí­nes televíziórendszer (az NTSC, a Pal és a Secam) kö­zül — a Szovjetunióval, va­lamint az európai népi de­mokratikus országokkal és az észak-afrikai országok e© részével e©ütt — a francia Secam-rendszert választol­ta. E színes televíziórend­szert a hazánkban is járt Henri de Francé találta fel, teljes kifejlesztése pedig a Franciaország és a Szovjet­unió közötti tudományos e©üttműködés eredménye. Ma©arország — mint isme­retes — ez év elején a fran­cia Compagnie Francaise de Télévision, a CFT-céggel szerződést kötött a Secam­rendszer felhasználására és az ezzel kapcsolatos szaba­dalmak alkalmazására. En­nek alapján tervezte és ©ár­totta az első adóberendezést az Elektromechanikai Válla­lat. Felszál inak a repülők Nyolcvanmillió növényvédelemre A termelőszövetkezetek és többletben és a gyümölcsök szakában. Az öszi gabona­áliami gazdaságok Csongrád minőségének megóvásában, félék műtrágyázásával kezd­megyeben az idén mintegy Tavaly például a megye gyü- ték az idényt, amit a kalá­80 millió forintot áldoznak mölcsöseiben — nagyrészt a szosok ve©szeres gyomirtó­növényvédelémre, 5 millió- szegedi járásban — a kárte- sával folytatnak, majd ké­val többet a tavalyinál. Ilyen vők pusztításától megmentett sóbb a kukorica-, a rizs- és tetemes összeget költenek termés értéke legalább 300 a vöröshagymaföldek per­különböző vegyszerekre és a millió forintot tett ki. metezése. illetve porozása költségben természetesen Na© segítséget nyújt a vár rájuk. A szegedi járás­benne van a gépek hasznú- mezőgazdasági üzemeknek az ban a tápéi és az al©ői lata es a munkabér is. Kü- a kilenc szántóföldi repülő- körzetben vesz"- téénvbe" a lönösen nagy gondot íordí- gép. amely az idei szezon- , , k ^enybea tanak a gyümölcsösökre, ahol ban körülbelül 200 ezer hol- tsz"ek a legnagyobb merté*­leginkább kamatoznak a be- dat repül be. Sokrétű mun- ben a „mezei flotta" szolgá­fektetett forintok a termés- kát végeznek az év minden latait. A versenyt a harmadik nyeri? A technika áldásait gyak- nek újabb lépcsőfoka lesz kalmazottunk volt, maszáz­ran kíséri átok. Nincs néha az, ha elkészül a Bajcsy-Zsi- nyolcvanan vagyunk — idézi idegesítőbb gond, mint e© linszky utcai szerviz, s meg- az adatokat dr. Tukarcsi elromlott tévé va© egy utol- szűnik a túlzsúfoltság. A László, a szövetkezet elnöke, sókat dohogó mosógép. Nél- külterületeken levő felvevő- — Azóta a Lenin körúton külözhetelenné váltak ezek helyeket továbbra is meg korszerű szervizt nyitottunk, a gépek, életünk részeivé, akarjuk tartani, annál is in- de nem feledkeztünk el az így vagyunk orvosaikkal is kább, mert az év végén az Alsóvárosról, Újszegedről, — a GELKÁ-val és azElekt- új feltételek között a rádió, Petőfitelepről sem. Dorozs­romos Ktsz-szel —, elszoruló tévé, magnetofon mellett az mai részlegünk e© alkal­szíwel várjuk szakvélemé- ú©nevezett nehézáramú mazottal indult ma öten nyüket, türelmetlenkedve a háztartási gépek: mosógépek, , ,„ , ,. * ' . vállalt ©ógyítást, és fejcsó- centrifugák, hűtőszekrények dolgoznak ott- 3 tévitottge­vúlva a számlát. Sokan van- javítását is vállalni tudjuk. P«k száma eléri a negy és nak. akik nem is tudják, mi Legfőbb célunk továbbra is fél ezret. Igényeljük azt is, a különbség a két vállalko- az. hogy a javítási időt a ho© a tervezett tarjántelepi zás között: a legtöbb ember minimálisra csökkentsük. számara csak az a fontos, ho© minél hamarabb, job­ban javítsák meg gépét. Még élesebb — de egyben szolgáltató kombinátban he­szabadabb — versenyt ered- lyet kapjunk, ményezhet az, ha az év vé- — Sajnos, az anyagellátás Ezért mondhatta azt Sza- Sére — aho© hírlik — fel- még mindig nem zavartalan, niszló Béla, a GELKA veze- stamolfek a sokat vitatott de budapesti beszerz6nk ré. tője, amikor a vállalat és a szövetkezet közötti verseny­ről érdeklődtem, hogy min­denképpen a harmadik, a la­kosság a nyertes. Hiszen csak úgy tarthatják meg a hozzájuk forduló embereket, területi felosztást is, mely a két vállalkozás közti vitákat ven mindent megteszünk neme©szer elmérgesítette az vevőink érdekében. Ha ép­elmúlt években. pen szükséges, akkor a gép­Az Elektromos Ktsz, bár tulajdonos nevének és címé­tevékenységét újabb és újabb jövedelmező ágazatokra tér­nék feltüntetésével, mi ma­s ú© növelhetik ezek körét Jeszti ki - az elmúlt évvé- í?unk reklamálunk a hiány­— e©ben persze a vállalat ge felé létrehozta műszer- z° alkatrész ügyében, hasznát is —, ha olcsón, javító csoportját, majd érin- Az anyag- és alkatrész­tésvédelemmel foglalkozó hiány mellett bőven vannak budapesti és székesfehérvári mé§ gondjai a javító-szolgúl­munkájának tetó munkát végző vállala­köz- toknak, szövetkezeteknek vetlenül a lakosságnak nyúj­tott javító szolgálatban végzi. — Négy éve ne©ven al­nak. Ennek érdekében a gé­peknek több mint nyolcvan százalékát a helyszínen ja- részlegét vítják, s csak a makacsabb harminc százalékát a hibáról árulkodó rádiókat, tévéket, magnókat szállítják be a szervizbe. — Vállalatunk fejlődésé­Találkozniok kellene A z ideologiai részevei már megvolnánk. Szelteben­hosszúban beszélünk, írunk róla, érvelünk, vitat­kozunk: a beat közüggyé lett, a ma fiatalságának ízlé­sére átgyúrt tánczene ezrek-százezrek kedvenc szórakozásává, a sodrában támadt beatnemzedék pedig az ifjúság e©ik meghatározó tényezőjévé. A pedagógiai szempontoktól sem riadunk vissza, féltjük fiataljainkat a túlzásoktól, ho© a divatból életritmust alakítsanak maguknak, ho©- táska­rádiót bömböltessenek naphosszat és minden másnak ér­dektelenül hátat fordítsanak, ho© a zeneirodalom se Zorántól Illésekig tartson számukra, az általános mű­veltség pedig a Lady Madonnától a Színes ceruzákig satöbbi. Féltünk és biztatunk, óvunk és bátorítunk tehát, azon egészséges keretek között, ahol a fiatalsag feszülő dinamizmusa nem veszélyes a társadalom etikai, peda­gógiai elvekkel, eszmékkel, elgondolásokkal kirakott sark­köveire. Öltözködhet, hajat növeszthet, táncolhat, szóra­kozhat bárki, miként kedve, hangulata diktálja, de az extravagáns, huligán, hippi és más torz figurákat maga mosolyogja meg. Lényegében nem ítélünk a küllemből, nem ítélünk felszínes jelekből, a látszat-lezser magatar­tásitól, a farmernadrágból és más öltözködési, viselkedési különcségekből — ha mögöttük e© leendő tartalmas élet, hivatás elszánt-biztató jeleit is ottlátjuk: elvégre gomba­fejes frizurával is lehetnék akár egyetemi tanárok. Mondom, az ideológiai részével még megvolnánk, ha­nem a ©akorlatban nem tudjuk hova tenni a beatnem­zedéket. A szó legszorosabb értelmében, hiszen a szórakozó fiatalság va© kiszorul, vagy el sem jut oda, ahol ott­hon lehetne. Több okból. Elöször is nincs Szegeden ifjúsági ház, ahol szórakozna, a vendéglátó éttermek szempontjai pedig általában ütköznek a beates mulatságokkal. Nem új dolog ez, lapunkban is felemlegettük már — e©előre ha­tástalanul. Maradnának a művelődési otthonok, üzemi, iskolai klubok, ahol rendezett keretek között tölthetnék szabadidejüket, ahol garantáltak a gazda és vendég igé­nyeinek, óhajainak közös nevezői. Az iskolai klubokkal hadilábon állunk, üzemi már akad néhánv, újabbak szü­letéséről is hallani, s ez jó dolog. Megoldatlan viszont a fiatalok és a művelődési otthonok kapcsolata. Alkalmi összejöveteleken túl (amit zömmel iskolai rendezvény­ként tartanak a művelődési házakban, rendszerint terem­bérért, mert az iskolában nincs hely) alig találunk fo­lyamatos. rendezett programtervet, amivel a művelődési otthon adott lehetőségeit bátran méretezi a fiatalság szó­rakozási igényeire. Pedig az érdekek közösek, sokkal in­kább, mintsem a szervezésre fordított fáradság azt ki­kezdhetné. A művelődési otthonokban évekkel ezelőtt is tartotta magát például az irodalmi színpad-mozgalom, ma alig hallani felőlük. Van azonban sokkal kézenfekvőbb megoldás, már ami a szórakozást illeti: a hétvégi zenés­láncos műsorok. Tény, Szegeden egyre-másra alakulnak a beatzenekarok. Lassan valamennyi középiskolában buzgó előszeretettel pengetik a gitárokat, a fiatalok nem restell­nek uzsonnapénzekből, szülői nagylelkűségből meg kifo©­hatatlan leleménnyel szerzett kölcsönökből vaskos tízez­rekért erősítőket, hangfalakat vásárolni — ho© lakáso­kon bolydítsák a szomszédok kedélyét, va© verem-rideg pincékben ©'akoroljanak elszántan, maguk ép híveik ©ö­nyörűségére. Ezek országos "gondok. Nincs megoldva például a bérezés kérdése, mely különösen az ilyen, csak szakmunkásokat alkalmazó cégeknél okoz problémákat, a szolgáltatá­sok jelenlegi díjazása sok­szor szembeállítja a megren­delőt és a vállalkozót. E gondokon túlmutat azon­ban az a fejlődés, melyet az általunk is ismert szolgál­tató vállalatok, szövetkeze­tek produkálnak. Az a ver­seny, amelynek mi is érde­keltjei va©unk: rádió, tévé, mosógép, s centrifuga tulaj­donosok. A nevető harmadik szerepében mi akarunk a nyertesek lenni. V. M. H ért? Ha a művelődési házak otthont adnak, mind­ketten jól járnak. A zenekarok kulturált körülmé­nyek között — nota bene: hozzáértő felnőtti fel­ü©elettel — tanulnak, ©akorolnak, a művelődési ház pedig bevételi forráshoz jut a velük tartott zenés-táncos összejövetelekkel (állítólag nem árt nekik). Csak két pél­da: a Móra Ferenc kultúrház és a Juhász Gyula művelő­dési központ már javában él ezzel a lehetőséggel — vi­szont néhány ü©es, de gazdátlan beatzenekar még hasz­talan keresi patrónusát. (Közismert: nevesebb fővárosi e©üttesek klubokat tartanak, olyan sikerrel, ho© e©­szerűen bejutni sem lehet rendezvényeikre.) Közvetítői közeg pedig az amatőr együtteseknél nincs, így a meg­keresésben egymás ügyességére, találékonyságára utallak. Te©0k hozzá: szemléletbeli nézeteltérések is nehezítik a lehetőségek kölcsönös felismerését: nem várja terített asz­tal a magukat ajánlgató zajos legényeket -sem meg azok sem szeretnek mindenben alkalmazkodni e© művelődési otthon belső rendjéhez. Dehát ez mar tényleg részletkér­dés. Először találkozniok kellene .. Mkolényi István MAXY: SVÉDORSZÁG. A Svéd Államvasutak tír speciális au­tóbuszt rendelt az Ikarus gyárnál. A luxus autóbuszok alvá­zat, motorlát a svéd Volvo eég készítette, .karosszériájukat Má­tyásföldön az Ikarus gyár állítja elő. A megrendelés első té­telét négy Volvo-Ikarus autóbuszt a svéd átvevő saját gép­kocsivezetőivel szállította ki az országból. Képünkön: a Volvo­Ikarus autóbuszok • bécsi országúton Műszaki hónap Az MTESZ Csongrád megyei szerve­zete a Szakszervezetek Csongrád me©ei Tanacsával és a KISZ Csongrád me©ei bizottságával közösen idén májusban is­mét megrendezi a már ha©ományossá vált műszaki seregszemlét, a műszaki hó­napot. Ez már a kilencedik ilyen na©'­szabású rendezvénysorozat me©énkben. A hónap programja a plenáris. e©esü­leti és vállalati rendezvényekből tevődik össze. Plenáris előadáson ad tájékozta­tást az új gazdasági mechanizmus első évének tapasztalatairól dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád me©ei bi­zottságának titkára. U©-ancsak na© ér­deklődésre tarthat számot Tasnádi Emil­nek, az Országos Találmányi Hivatal el­nökének előadása, melynek címe: Az újí­tómozgalom helyzete, az iparjo©édelem aktuális kérdései. Az üzemi rendezvé­nyek e©ik legfőbb témája: milyen új le­hetőségei vannak a vállalatoknál a terme­lékenység emelésének. A IX. műszaki hó­nap módot ad arra is, hogy a munkaidő­csökkentés bevezetésének tapasztalatalt me©ritassák. illetve azokat közkinccsé te­©ék a szakemberek Vízre szállták tiszai halászok A tiszai árhullám levonu- a saját területén, ami kö­lása után vízre szálltak a rülbelül egy kilométeres Szegedi Kossuth Halászati partszakaszra terjed ki. La­Szövetkezet tagjai. A var- dikkal viszont na© területet sákba egyelőre főleg kesze- járhatnak be. gek kerülnek, amelyekből A szövetkezet tervszerű, naponta néhány mázsányi félintenzív gazdálkodást ©dilik össze a szövetkezet folytat a röszkei tiszai holt­halcsarnokában. Az igazi ágban, ahová a napokban halászszerencse, az idei első hatvan mázsa növényevő óriás harcsa kiemelése — halat, fehér- és pettyes bu­ami ilyenkorra szokott esni süt telepítettek. — még várat magára, mert A dinnyési gazdaságból a víz nem melegedett fel eléggé. A nagy halak mozgása együtt jár a kitavaszodással, a jó idő beköszöntésével. Addig is a partmenti vizekben elhelyezett varsák zsákmá­nyára szorítkoznak a vízi emberek. E© halász negy­ven-ötven va© ennél is több hálócsapdával dolgozik kapott növényevő halak kö­zött e© kilónál súlyosabb példányok is vannak. Ezen­kívül száz mázsa pontyot helyeznek ki s ezekből már tnf!uenza­gócok Az Egészségü©i Minisz­térium tájékoztatása szerint az influenza elsősorban a fővárosban okoz jelentős szá­mú megbetegedést. A hét na­pon aluli táppénzesek szám­aránya a szeptemberi bázis­időszakhoz képest minte© háromszorosra emelkedett. U©anakkor az iskolák túl­nyomó többségében a hiány­zások száma az időszakhoz képest teljesen normális. Mindez azt mutatja, hogy bár a megbetegedések száma fokozódik, a betegség gó­cokban terjed és főleg a munkaképes fiatal felnőtt korosztályt érinti. Vidéken újabban Miskolcról és Sze­gedről jelentenek na©'obb jut a rókusi Búvár tóba is. I számmal e©edi megbetege­T. B. déseket. SZERDA. 1969. MÁRCIUS 36 DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents