Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

I forradalom törvényei A tőrvényeket is le lehet gyilkolni. Ferdí­téssel, rágalmazással, de leginkább elhall­gatással. Ez volt a sorsuk az ellenforrada­lom éveiben a Magyar Tanácsköztársaság rendeleteinek is, melyek a dicsőséges 133 nap alatt még épphogy csak élni kezdtek. Szellemük viszont nem halandó. Megőriz­ték a törvénytárak, az iratcsomók, de még­inkább az emberi emlékezet, a velük való azonosulás érzése. Most, hogy a fél évszázados jubileum al­kalmából fölütjük a Magyar Tanácsköz­társaság törvénykönyveit, rendeleteinek tá­rát, érezzük ennek a forradalomnak valódi és igaz rokonságát minden proletárforra­dalmakkal; 1917-tel s 1945-teL A ha­talomról, a dolgozó emberről, an­nak élet- és munkafeltételeiről, szel­lemi táplálékáról, egészségéről intéz­kednek. Valódi szocialista törvények ezek, s az életrehfvásukban kötelező siet­ség ellenére is egész korszakra mutatnak előre, amelyet úgy hívtak már akkor, 6 úgy hívnak azóta is: szocializmus. Az em­ber felemelésének eszközéül kezelte ezeket a törvényeket a Forradalmi Kormányzó­tanács. Először születtek a magyar jog­történetben olyan paragrafusok, amelyek nem üzletszerű „jótékonysággal" akarták csillapítani a dolgozó osztályok anyagi, szellemi és társadalmi nyomorúságát, ha­nem a hatalom megragadásával, a valósá­gosan szociális rend forradalmi megvalósí­tásával. Külső és belső ellenséggel folytatott élet-halál harcban születtek ezek a törvé­nyek. Mégis, miközben vörös frontokat szervezett védelmére az első magyar pro­letárállam, Jutott figyelméből elegendő a társadalom átszervezésére is. Az ország termelőerőit a dolgozó nép érdekében használta fel a tanácshatalom. Halogatás nélkül és 6okszor erején felül, vállalta a kiáltó bajok orvoslását, sok tekintetben lehetőségeink határait is túllépve. A szocialista humanizmus legszebb esz­mél dolgoznak ezekben a törvényekben. Ma már ismerősek ezek a rendeletek. Legtöbbünknek nem a fényes történelmi múltból — inkább jelenünkből. Mai törvé­nyeinkből. Ezek megvalósult keretében élünk otthonosan, meleg emberi közösség­ben. Lehetnének talán tágasabbak ls kö­rülményeink. A Tanácsköztársaság egyné­mely törvénye még mai valóságunknál is előbb jár. De ma mér minden garanciánk megvan arra, hogy reális életünk és vá­gyaink között nem támad betölthetetlen szakadék. Mai törvényeinket — melyeknek egyik ihletője éppen 1919 proletárforradal­ma volt — már semmiféle erő, hatalom nem tudja legyilkolni. Mindenkihez! Magyarország proletársága a mai nappal a maja kéné. be vesz minden hatalmat. A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kor­mányzás csődje kényszeríti rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista terme­lés Összeomlott, a munkásság nem hajlandó többé a nagy­tőkések és nagybirtokosok igájába hajtani a fejét Az or­szágot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg. Ugyanakkor külpolitikailag is teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. A párisi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész terűletét ka­tonailag megszállja, a megszállás vonalatit véglegesen po­litikai határnak tekinti és ezzel a forradalmi Magyarország élelmezését és szénellátását végképpen lehetetlenné teszi. Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt a ma­gyar forradalomnak a maga megmentésére: a proletárság diktatúrája, a munkások és földmíves-szegények uralma. A proletárság diktatúrájának döntő alapföltétele a pro­letárság teljes egysége. Épen ezért a történelmi szűkség pa­rancsára teljes egyesülését mondotta kl a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja. E két párt helyett egyetlen proletárpárt fogadja ma­gába ezután az ország minden dolgozó férfiát és asszonyáé: a Magyarországi Szocialista Párt A kormányhatalmat e párt megbízásából Forradalmi Kormányzótanács veszi át B tanács kötelessége lesz a Munkás-, Paraszt- és Ka­tanatanácsok országos kiépítése. A törvényhozói, végre­hajtói és bíráskodó hatalmat a Munkás-, Paraszt- és Ka­tonatanácsok diktatúrája gyakorolja. Magyarország Tanácsköztársasággá alakul A forradal­mi kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy al­kotások sorozatét a szocializmus, a kommunizmus előkészí­tésére és megvalósítására. Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását A föld­reformot nem törpebirtokokat teremtől földosztással, hanem saocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre. Az árdrágítókat, az élelmiszeruzsorásokat, a tömegek éhségének és rongyosségának spekulációs haszonélvezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi. Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforrada­lom banditáira, csakúgy, mint a fosztogatás brigantijaira. Hatalmas proletárhadsereget szervez, amellyel a mun­kásság és parasztság diktatúráját érvényre juttatja a ma­gyar kapitalistákkal és nagybirtokkal szemben csakúgy, mint a román bojárokkal és a cseh burzsoákkal szemben. Kijelenti teljes eszmei és lelki közösségét az orosz snovjet kormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszor­szág proletárjainak. Testvéri üdvözletét küldi Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika munkásságának, egyben pedig fölszólítja őket, hogy ne tűrjék egy pillanatig sem a kapitalista kormányaik gaz rablóhadjáratát a Ma­gyar Tanácsköztársaság ellen. Fegyveres szövetségre hívja föl Csehország, Románia és Szerbia meg Horvátország munkásait és földmíveseit a burzsoák, a bojárok, a nagy­birtokosok és a dinasztiák ellen. Fölszólítja Német-Ausztria és Németország munkásait, hogy kövessék a magyar mun­kásság példáját szakítsanak végleg Párissal, szövetkezzenek Moszkvával, állítsák föl a Tanácsköztársaságot és fegyver­rel a kezükben szálljanak szembe a hódító imperialistákkal. A Magyarországi Szocialista Párt és Forradalmi Kor­mányzótanács fölismeri, mennyi nehézséggel és áldozattal kell megküzdenie a magyar munkásságnak, ha elindul ezen a bátor és nagyszerű úton. Háborút kell viselnünk élelmünk és bányáink fölszabadításáért, harcot kell vívnunk prole­tártestvéreink szabadságáért és a magunk létéért. Nélkülö­zések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton. És mégis rá kell lépnünk és mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkész­ségében. Rá kell lépnünk, mert csakis így vihetjük győze­lemre a szocializmus világot megváltó ügyét. Minden munkást és földmívest fölszólítunk, hogy dol­gozzon, termeljen vagy álljon be a proletárhadseregbe, ve­rejtékével vagy vérével áldozzon az eszme diadaláért. Bármi várjon ránk, a szocializmus ügyének győznie kell! Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Magyar Tanácsköz­társaság! Budapest, 1919. március 21. A Magyarországi Szocialista Párt A Forradalmi Kormányáé tanács „Minden igazságtalan, becstelen cenzus helyébe áj cenzus lépett: a munka. Aki dolgozik, annak vannak jogai, aki nem dolgozik, pusztulnia kell... Aki dolgozik, mind egyforma... Szellemi, vagy fizikai munkás, férfi, vagy nő, mindegy, a munka a fontos, a döntő, s a munkának nincs külön neme..." (A Közoktatásügyi Népbiztosság „Proletárok, dolgozunk! — Msgunknsk dolgi kiadványából) Mon V ásbf zf osílás a proletárdiktatúra idején Ha végiggondolunk a közel tezésének első napjaiban ki­három évtizedes küzdelmen, bocsátotta a következő ren­amely Magyarországon a deletet: _ L f. Betegségi és baleseti biz­tosi tát hatálya alatt áll minden munkás (ffildmúvesmunkás Íz). Munkáz mindenki, aki köz- vagy magánszolgálatban. munkabér vagy fizetés fejében dolgozik. A földművesmunkások biztosítá­sának módozatairól a Mun­kaügyi és Népjóléti Nép­biztosság külön rendelettel fog intézkedni, 2. |. A betegségi se­gélyekre való Igény jogosultság a ^Tanácsköztársaságbsn. proletárság minden szabad­Ságot, jogit fe hatalmat ke- folyt- most már csak csodál" zébe vett abból a célból, kozni tudunk azon a makacs­hogy megszűntesse a kapita- ságon és rövidlátáson, amely­lista rend és a burzsoázia lyrf szembetalálkoztak a SSL' ESéT?"tár! —£ sadalmi rendet tegye. A pro- 1891- évben megalkotott be­letariátus diktatúrája azon- tegsegélyezési törvényt közel ban csupán eszköz minden- 20 év alatt sem tudták, vagy betegség kezdetétől számított nemű kizsákmányolás és teljesen életbe lép_ egy éolg tort. «. g Táppénz u mindenfajta osztalyuralom 7™ ^ elsö négy hétben sz átlagos n»­megszfintetésére és előkészí- k*™- A magyar kösngazga- plbér M «4Miék*, as első négy tése annak a társadalmi tágnak legsötétetebb korsza- bét lejártától az átlagos napi­rendnek, amely nem ismer kát mutatja az a bornirtság, Mf is százaléka, esaiádfenntor­osztályokat és amelyben ,, , törvénvt kezelték. » huszonhatodik hét le­megszűnik az osztályuralom , , Jártától kezdve a. átlago, napl­legföbb eszköze, as állam ha- ^ a váltakozó kormányok béT telje* összege. 111 tal ma is." tehetetlenségére is élesen rá- mekágyl segély az átlagos »A Tanácsköztársaságban világít az a körülmény, hogy munkásság gyülekezési a törvényt folyton reformál­szabadsága teljes. Minden proletárnak jogában áll, hogy szabadon gyülekezhessen és fölvonulásokat rendezhessen. A burzsoázia uralmának megtörésével elhárult a munkások szabad egyesülési jogra útjából minden gát és a Tanácsköztársaság nemcsak megadja a munkásoknak és földműveseknek a legtelje­sebb egyesülési és szervezke­dési szabadságot, hanem egyesülési szabadságuk kifej­lesztése és biztosítása céljá­ból minden anyagi és szelle­mi támogatásban részesíti ni, balesetbiztosítással kiegé­szíteni akarták, de ez az akaratuk mindig belefulladt az ankétok és érdektestületek véleményezésének tömkele­gébe, ahonnan csak akkor tudták kihúzni, amikor a nemzeti ellenállás korszaka után megalakult nemzeti kor­mány politikai jogok helyett — a régi recipe szerint — szociális reformokkal akarta elnémítani a tömegeket A proletárdiktatúrának kellett jönni, hogy a mun­kásbiztosítás terén is rendet A Tanácsközt ár­pibér teljes összese. A nem biz­tosított családtagok részére szü­lés esetébea napi t korona gyermekágyi segély fizetendő. LM biztosított nő a terhesség utolsó négy hetében átlagos na­pibérének teljes összeget kapja terhességi segély gyanánt, ba megelőzőleg egy esztendőn be­lül három hónapig a nak tagja volt. (Mnnkásügyl Szemle, IMt. ems—április K, S. zzj A proletárok nyaralása Az idei nyár a proletárok nyara lesz. Megszűnt a ki­váltságosok monopóliuma, hogy csak az övéké legyen a természet szépsége, az üdü­lés, az egészség, a Pest-vidé­ki nyaralók az idén már a proletárcsaládok részére nyíl­nak meg, és a nyaralta tó­akciót a főváros egyik köz­egészségügyi szerve intézi. A betegpér ,ári orvos fogja megállapítani, hogy ki szo­rul az üdülésre, és hogy mennyi nyaralási időre van szüksége. A nyaralás időtartama S— 4 hét A munkásság a nyaralásra magával viheti családját ia, és a Közellátási Népbiztos­ság gondoskodik arról, hogy a nyaraló proletárcsaládolj ne szenvedjenek nélkülözést. A Svábhegyen, a Zugliget­ben, és a Hűvösvölgyben mintegy 3 ezer üres szoba vár a proletárnyaralókra. Hozzávetőleges számítás sas­nnt mintegy 90 ezer mun­kásnak adják meg a módot a nyaralásra. {Népmsva, ma. m Zuiianyíiirdők a gyárakban teremtsen. M*rr»r Tanácsköztársaság 8880 & minden tanulmányozás Alkotmányából) ÜI \ fc0f/tV« AIDfJVi, L kdté^ , . .W^Wff.. ? uetwwwt ,ujmwii imas . ;. V •• s « . • « AFCUMDFC A Népgazdasági Tanács az üzemeket, amelyekben a munkásvédelmi szakosztálya dolgozó proletárok szennyező egyik legfontosabb feladatá- vagy mérges anyagokkal fog­és ankétozás nélkül, már lé- nak tartja, hogy mindazokat Ulkoznak, megfelelő fürdő­berendezésekkel lássa eL A tapasztalat e téren arra as eredményre vezetett, hogy e célra kizárólag a zuhanyfür­dők alkalmasak és a szak­osztály különös figyelmének tárgya, hogy mindenütt ilyen fürdőket rendezzenek be. Legutóbb megtörtént, hogy egyik fővárosi kőolaj gyárunk­ban a gyár termelési biztosa és munkástanácsa, igen helye­sen, fölismerte a fürdő beren­dezésének szükségességét és az ez irányú munkálatokat saját hatáskörükben meg is indították. Azonban a fürdőt nem zuhanyfürdőnek rendez­ték be, hanem öt darab kö­zönséges betonkádat csinál­tattak. A Népgazdasági Ta­nács munkásvédelmi szakosz­tálya már félig kész csempé­zett helyiséget talált az ily­módon tervezett fürdő céljá­ra. A szakosztály elrendelte, hogy a betonkádakat ne hasz­nálják fel és nyomban intéz­kedett, hogy ezek helyett megfelelő modern zuhany­fürdő szereltessék föl. ÁLLL \ttkI\<Slk HM 1 I 1 A >< * < » * « X* \ OKBAN \/M;I m/'oV/ V ///// ioir % m-i ont t i v iut.uo tu///-/\ I/IA sl/hm/ril /v.okwk mxfmvást reiwm* twx rttt \/ tu \ /\t.rt\ V/.WOAA VA //VA'tW M'H Két plakát, a Tanácsköztársaság szociális és kulturális törekvésének két híradása. In­gyenes csecsemőkelcngyét kap minden anya — hirdeti az egyik. Az ország magángyűj­teményeiből köztulajdonba vett műkincsek kiállítására hív a másik. Az oldal bal felső sarkában: Vörös katona — Kiss István szobrászművész alkotása (1958). fSeoetolte Termete® IMI. lóllac 2. 9. sz.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents