Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

Proletárgyerekek fidülnek, játszanak a gödöllői királyi kas- Beck ö. Fülöp pénzmintater- Szegedi vörös gárdisták a kecskeméti május elsején. Zászlójunkon: „Elünk-halunk a ik tély parkjában. ve a 10 koronás érméhez. lág proletariátusáért..' „A Tanácsköztársaság megszünteti a burzsoázia műveltségi kiváltságát és megnyitja a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszervezésének lehetőségét. Ezért a munkások és földmívesek számára ingyenes és a műveltség magas fokát nyújtó tanítást biztosit." «a Magyar TuieikMirudf Alkotmányiból-) Megnyílik a munkásegyetem fl színházi program A kormányzótanács hétfői Munkásvédelem Nyolcórai munkaidő, a termelőerők fejlődésének, a termelékenységnek növekedésével a munkaidő fokozatos csökkentése. Heti negyvenkét A régi tudományegyetem a különböző tudományos szakórás meg nem szakított pi- épületébe, a polgári tudomá- oktatást. Hallgatói széleskörű henő, a gyermekmunka meg- nyosság e rikító bagolyfész- tudományos kiképzésben fogtiltása, az éjjeli munkának kébe néhány napon belül ko- nak részesülni, nem úgy, és minden egészségtelen moly és becsületes, új tudo- mint a jogi és államtudomá- , , „ . , .. . munkának teljes kiküszöbo- mányos intézmény költözik, nyi karon, ahol az oklevele- rendeletével köztulajdonba lése női és ifjúmunkások ré- A Közoktatásügyi Népbiztos- ket gyártották a kapitalista ve«e_ át a színházakat abból szére. A munkásnők terhes- ság ugyanis elhatározta egy társadalom hivatalnokai szá- a célból, hogy azok a proletaségük utolsó nyolc hetében munkásegyetem felállítását, mára. A munkásegyetemre riátus szolgalatába állittassaés a szülés után további amelyet nagyrészt a moszkvai azonban csak forradalmi nak- j71I8Ty í nyolc héten nem dolgozhat- munkásegyetem mintája szellemű, kommunista világ- nak a lehetőségét, hogy a nak, de bérüket megkapják, alapjón fognak megszervezni, nézetű proletárokat fognak proletariátus nely eddig Ugyancsak megilleti őket május ötödikén fog megnyíl- felvenni, a proletárszerveze- jw kultu^kségszülési segély és ápolás. A nl a jog- és államtudományi tek ajánlása alapján léteit detektívregények és szoptatók azonkívül külön egyetem épületében. Nagy védelemben részesitendők. feladat vár az új világban a Túlórázások esak a legklvé- munkásegyetemre. Feladata telesebb esetekben, a szak- lesz a proletariátus számára szervezetekkel történt megál- a tudományt a maga egészélapodás alapján éa csupán ben hozzáférhetővé tenni, az átmeneti időben engedhe- bogy a proletariátusból kiketők meg. Betegség és baleset rülő vezetők a társadalom esetén, valamint a munká- irányításához ne csak a sztíkban megrokkant és elaggott séges hatalmat, de a hatemunkások eltartásáról az ál- ^ gyakorlásához szükséges laro gondoskodik. Az állam elméleti tudást is magukévá „Fejlődéstörténet" 1914 — EN MTFÁNAK tekintetes űr vágyott 1911 ®m LesAet én CD ég kegyelmes úr Is! Diákszociális ügyek maradt gyermekeket is. (Népszava. IMS. jáatM lSé detektívregények szennyes romantikájú filmdrámák mocsarába fullasztani, most hozzájusson a minden vállalkozói érdektől mentes, tiszta művészi kultúrához. Ámbár a proletárdiktatúrának kétségtelenül sürgősebb feladata a burzsoázia gazdasági erejének megtörése és a szocialista termelés megszervezése, mely a szellemi átalakulásnak is . .. . .. ...... - A Tanácsköztársaság a fő- egyik legfontosabb tényezője, tártjá éi mt e'tertó ^ nélkül tehessék. Ezek szerint tehát iskolai ifjúmunkások pénzse- viszont a gazdaság) elny<v a munkásegyetem egyáltalán gélyezése helyébe, ahol csak más egyik legerősebb eszkönem fogja feleslegessé tenni lehetett, a természetben való ze, egyszer s mindenkorra segélyezést tette. A Tanács- véget vetni. A tőkés uralom köztársaság megalapítása óta érdeke volt, hogy a kizsákfelá Ili to ttunk, illetve üzembe mányolt proletariátus egész helyeztünk öt nagy diákmen- világnézetét a kizsákmányolt, ahol 3 ezer diák étkezik, lás erkölcsi igazoltsógának azonkívül most veszünk át elismerése irányába állítsa. élttaeS® ^ gondoskodó .Hasonló eréllyel fogott hozA kis proletárok nyaralni idején, és hiába törte kezét diákotthont Az otthonok ^Jj^^^O^^t mennek. Sápadt kis arcok, a munka, nem tudtá gyer- nagy részének élére szociális- ágairfak fejlesztéséhez fe a hogy pirosra égjenek a Ba- mekének megszerezni annak tákat neveztünk ki, kulturá- „roletariátus széles rétesei laton napjától, sovány kis a morzsáját sem, amit a he- lis munkánk nagy része fo- te-,., arcocskák, hogy nekigömbö- nye gazdagok két kézzel on- lyok le az otthonokban. Az lyödjenek az édes tejtől, tottak az övéiknek. otthonok könyvtárait elsősor- fomr^iutott raoletáriátus hal vajtól, gyümlöcstőL Elvitték Most, nehéz időkben, ld- ban a szocialista irodalom talmi, ktátnráUs táUertdítáőket a Balaton vidékére, meg fosztott, kiéhezett országban könyvanyagából látjuk eL sét rériuk. Gödre, Perkátára, Pécelre, kgzükbe vették végre a pro- (Jelentés • Közoktatisflgyl Nagyhantosra és más egye- letárok a kormányhatalmat, ™°1^d)é8*röL Ba" Gyerekek a Balatonon 1915 rö najyeápes «r »"i UJtagT. (Vörös Z7.) ÜJTA*. M Jk. Tanácsköztársaságban » dolgrtaók véleményüket írásban fe szóban szabadon nyilváníthatják, de megszűnt a tőkének as a hatalma, amellyel a sajtót a kapitalista gondolkodásmód terjesztésének és a proletárén tudat el homályosításának eszközévé alacsonyította. Megszűnt a sajtónak a tőkétől való függése is. Minden nyomtatvány kiadásának joga a munkásságé fe a Tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy n szocialista eszme oo egésn országban szabadon terjedjen." ta Magyar VsaámMMétmtat AMtamáayábé!) bűvé, hogy helyrehozzák azt, de bármennyire törik maguamit a „pesti koszt" rontott kat, bármennyire erősen rajtuk. A kis proletárok, szo- akarják is, ma még nem morú, öt háborús esztendő tudják megadni a proletártúrő, panasztalan kis hősei gyereknek azt, ami megilletfriss levegőhöz, tápláló, gye- né. Hiszen ételben-italban, reknek való ennivalóhoz jut- ruhában, kultúrában a pronak végre, fe hacsak rövid jetárállamnak a gyermek a nap alatt annyit enyhített a rendelkezésünkre, és ez a pár időre is, élvezni fogják azo- legelső. A küzdelemnek cél- kapitalista társadalom egyik szám többet mond, mint százkat a jókat, amiket gyerek- Ja «», ®rtelU1®. se^lnaí mas_- legnagyobb vétkén, a lakás- ezer fölcicomázott szónoklat. Emberhez méltó otthon űj élet a magyar irodalomban A proletárdiktatúra egy hó- tos néhány adatot bocsátott boldogabb jövője, hiszen proletárgyermek maga a vendő. (Népszava, 1919. Jüllns 24.) Nyolc osztályú népiskola nek sohasem volna szabad nélkülöznie. A proletárgyerek, a mezítlábas, sovány, szomorúszemű kis vádoló, ilyen volt éppen, ilyen kiéhezett, ilyen lerongyolódott a „régi jó időkben", a zsíros békeesztendők idején is. Akkor sem tudott ő jó falatról, szép tiszta ruháról, fehér ágyacskákról, amikor mások undorig betel- A Munkás-, Katona-, és dekében legégetőbb és 1 égtek mindennel, akkor is a ki- Földműves tanácsokhoz 174 sürgősebb az egységes nyolc " "J^Sl.rZJmZTíZ rakatok üvegére tapadt só- 042/1919. sz. alatt rendelet osztályú népiskola fölállítása, {g^f^ HUSZonne^ikfei várgó szemekkel, ahonnan a érkezett A rendelet, amely és ezzel kapcsolatban az ed- . ™7 K bőség, de csak a gazdagok július 31-én kelt, a követke- digi, főként a kiváltságos , üttettek bősége mosolygott feléje, ző: A kormány legfontosabb néposztályok részére fölállí- J Ökölbeszorított kézzel, tehe- teendői közé tartozik a neve- tott középfokú iskolák megtetlenül kellett nézni a pro- lésnek és az oktatásnak pro- felelő osztályainak megszünletárnak, hogy a gyereke sá- letár szellemben való alapos tetése. nyomorúságon, amennyit Eszerint a proletárdiktatúra . „ emberileg csak lehetséges kikiáltása óta április 22-lg, 3 volt. A lakásügyek vezetésé- amíS a lakásügyeket maga a —1 u Kozponti Lakásbiztossag vével megbízott politikai biz- ge2te 6182 csal6dot heIyez_ tek el emberhez méltó, egészséges lakásokba. Április 22-től kezdve maguk a kerületek intézték a lakásbahelyezéseket. Április 23-án 973 családot helyeztek el, mégpedig 134-et az ötödik, 238-at a hetedik, 261 családot padt, romlik, lerongyolódik a rendezése. Valamennyi kér- (vörös ÜJsás, 111*. surnsztus nagy bőség, a túltermelés dés között a népkultúra ér- s.) „Minthogy a proletárállam megkezdi a magántulajdon megszüntetését azzal, hogy a kisipar kereteit meghaladó üzemeket és lakóházakat köztulajdonba veszi, a proletárállamban csak ann<k van joga élni, aki dolgozik, vagy testi vagy szellemi munkát végez a társadalom fenntartására. A Tanácsköztársaság elrendeli tehát az általános munkakényszert, ezzel szemben megállapítja a munkára való jogot. Az állam köteles eltartani mindazokat, akik munkaképtelenek, valamint azokat, akik dolgozni akarnak, ha az állam nem tud nekik munkát juttatni." ta Ponaóalmt kormányzó Tasáea XL aa mMeUbfl, M emberséges lakáshoz, míg a következő napon a lakásbehelyezések száma 2670-re emelkedett Huszonhatodikán megint csak 1489 proletárcsalád jutott egészséges lakáshoz, de jutott munka a következő napra, vasárnapra is, amikor a munkaszünet ellenére újabb 319 munkáscsalád kapott tisztességes elhelyezést Mindent összevetve, április hó 27-ig elhelyeztek Budapesten a proletárdiktatúra kikáltása óta 13 560 proletárcsaládot ta Mnnka, »ix májas lL Akik uz új rend, az új világ, a dolgozó emberek világa ellen lázadnak, hamis érveik között nem utolsó helyet szánták annak az argumentumnak, hogy a kommunista állam ellensége a szellemi munkának, a kultúrális haladásnak. Ezt az állítást legjobban fe legesélyesebben a tények cáfolják. Az ifjú proletárdiktatúra első intézkedéseivel már bebizonyítja, hogy nem akarja az élet sivár szürkeségét, hogy feitároeri a művészi fe tudományos munka óriási jelentőségét, és ehhez mérten akarja ellátni az írót, művészt, tudóst, a szellemi munkást, szellemi proletárt Az új állam kultúrszodalizmust hirdet és cselekszik. Megszünteti azt az igazságtalan állapotot, hogy a kultúra fe a dvöizáfeé lyok élvezeti cikke legyen. A kultúrát fe civilázációt életszükségletnek látja a kommunista állam, ÉS EZÉRT EGYENLŐEN osztja fel a kulturjavakat is a dolgozó emberek kőzött, miként az anyagi javakat. (As Oltat. wi. «4 4 ' i ' ' *