Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Pártvezetők látogatása Sövényházán Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap, szombaton délután Sövényházáralátogatott Győri Imre elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával és Csápenszki István elvtárssal, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkáréval. A tanácsházán megbeszélést folytattak a községi párt-, gazdasági és társadalmi vezetőkkel. Kecskeméti Gáspár elvtárs, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tájékoztatta a vendégeket a község életéről, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről. A tájékoztató alapján élénk vita alakult ki a fejlődés gondjairól. A vitában a vendégek is részt vettek. fi BaBafon partFizetik Cl részesedést Szentesítés előtt A Betiárd Tibor felvétele Tízmillió forint jutott nyereségrészesedésre a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál. A pénzt tegnap kapták kézhez a dolgozók. Képünkön: az érdem jutalma kiosztás előtt. A Balatonon az utóbbi 10 évben beható tudományos kutatásokat folytattak a víz mozgása, az áramlás és a hullámzás okozta változások megállapítására, s általában a part védelmére. A kutatók megállapítása szerint a Balaton vizének esése van a Sió-csatorna felé. Az uralkodó északi szeleik hatására a délfelé áramló hullámok különösem a partvonalakban okoznak sok kárt és szembetűnő változást A tó hullámainak megfékezésére, a partrombolás megszüntetésére kőgátakat építettek. A partvédelemre kidolgozták a 20 éves távlati tervet, amely szerint a déli part 40 kilométeres szakaszán építik ki a partfalat. A jelenlegi építkezések már a távlati terv figyelembe vételével történnek. A Balaton 196 kilométeres partszegélyéből jelenleg mintegy 60 kilométert védenek kőgátafckaL Megkezdődött és tovább tart a szegedi üzemekben, vállalatoknál, kisipari termelőszövetkezetekben a nyereségrészesedés kifizetése. Tegnap is több helyen vették át a dolgozók tavaly végzett munkájuk eredményeként a részesedési összegeket. Az Április 4. Szegedi Cipész- és Papucskészítő Ktsz üzemházának művelődési termében tartotta a mérlegzáró közgyűlést. Ezen részt vett Csonka István, a városi pártbizottság munkatársa is. A Szegeden és a megyében elsőként megalakult szövetkezet tavaly újabb jelentős fejlődést ért el, 182 ezer pár cipőt, papucsot készített, amelynek jelentős része külföldre került. Tavaly a ktsz 60 millió 300 ezer forint értékű árut értékes-ített. Az új gazdasági mechanizmus első éve abból a szempontból is jelentős állomás volt, hogy bevezették a csökkentett munkaidőt, a kéthetenkénti szabad szombatokat. A mérlegzáró közgyűlésen Barna Ferenc, a szövetkezet elnöke arról is beszámolt, hogy az idén a tavalyihoz hasonló vagy annál valamivel több értékű cipőt készítenek, s az igényeknek megfelelően új modellekkel jelentkeznek. Érdekesség, hogy a török időkben honossá lett papucskészítö mesterség sem hanyatlik, sőt egyre jobban divatba jön. Az idén a szövetkezet ezért csupán a himzett, színes, sarkas szegedi női papucsból több tízezer párat gyárt. A szövetkezet vezetőinek, dolgozóinak jó munkája eredményeként nyereségrészesedés címén 1 millió 390 ezer forintot osztottak ki. A dolgozók hatheti keresetüknek megfelelő összeget kaptak részesedésként. Tizenhat Szeged környéki községben 91 szolgáltató- és termelő egységgel dolgozik az Első Szegedi Járási Ktsz. Cipőtalpalástól a modern háztartási gépek javításáig mindennel foglalkoznak. Négy üzemükben árutermelést folytatnak: lakatos és vasas szakma, cipő- és gyermekpapucs konfekció, valamint gázbojlerekhez és fali gázmelegítőkhöz szükséges elvezető csöveket gyártanak. A valamikor gyengén és ráfizetéssel gazdálkodó szövetkezet az elmúlt esztendők során kiváló eredméesztendő alatt 60,4 százalékkal nőtt a termelés értéke. A termelés felfelé ívelésében kizárólag o termelékenység játszotta a főszerepet. A tegnap, szombaton megtartott mérlegzáró közgyűlésen Kovács Jenő elnök elmondta, hogy ilyen magas osztalékot és részesedést még nem fizettek a ktsz fennállása óta. Vázolta idei feladataikat is. A gépjárműjavító szövetkezetben tovább nőtt a javítás, szolgáltatás részaránya: ma már 93,5 százalékát ez teszi ki az itt dolgozók munkájának. A gépkocsi szerviz szolgáltatást nyáron, a szabadtéri játékok idején megnövelték, nyújtott műszakban dolgoztak. 1968-ban sokkal több gépkocsi és motor távozott gyógyultan a javítóüzemből, mint az előző évben. Ennek arányában mind a termelési érték, mind pedig a nyereség számottevően emelkedett. Ugyancsak szolgáltatás a nyeket ért el, gyümölcsözik ,fő tevékenység a Minőségi a dolgozók és a vezetők egyetértése. összefogása. 1967-ben és 1968-ban, két Nit ígér a Patyolat? Új üzemben — Gyorstisztító szalon Volt egy idő. mikor a vic- látott teremben akár meg is lalat azt is tervezi, a szecek egyharmada a Patyo- lehet várni a tisztítást gedi igények kielégítése mellatról szólt. A vállalat nép- Az expressz-szalon a bel- lett a megye községeiben is szerűségére az is jellemző, város most kialakuló máso- felvevőhelyeket létesít, hogy már egy film is fel- dik centrumában lesz, a volt hogy a vidéket is megrenhasználta nevét a címében. László-bazár helyén épülő delőinek körébe vonja. Erre célozva tettem föl így házóriásban. A mostanihoz Az igazgató tájékoztatása kérdésemet a szegedi Patyo- hasonló téli időszakban min- szerint a vállalat árszínvolat igazgatójának. Nyári Mi- den bizonnyal forgalmas nalban nem kíván emelkehálynak: lesz-e Patyolat-ak- hely lesz, különösen, ha ak- dóst a lakosság terhére. Csució 1969-ben? Mivel ad töb- kor is módjukban áll majd pán az expressz-szalonban bet, s mivel adöijat a vál- az embereknek ugyanúgy lesznek magasabbak az árak: lalat a szegedieknek? besározni a ruhájukat, mint a sürgősségi felár miatt. — Most már alighanem a jelenlegi köztisztasági vi- A szegedi lakos, aki a Pamegvan a remény arra, hogy szonvok között. A Patyolat- tyolat fehér hattvú jelképes július 1-től ténylegesen akciónak azonban nem ez az cégtáblája alatt benyit az egyetlen újdonsága. Nemcsak üzletbe, még a minőséget kívánják javí- többel kívánhat tani, de olyan ezek ismeretébeiV Azt, hogy u.i szolgaitatasokat ha tisztításból visszakapott is be akarnak vezetni, amire ingét kicsomagolja otthon, eddig nem volt lehetőség. ,'gy kiáltson fel őszinte öröIgy például a piperemosást, mében: tiszta, mint a patyoa műszálas ingek mosását, iat> dolgozni kezd a 48 és fél millió forintos új üzem. Munkánkban alapvető változások lesznek, hiszen eddig kénytelenek voltunk a szolgáltatásokat mennyiség, minőség és választék szempontjából egyaránt leszűkíteni: ezekkel a berendezésekkel csak a legalapvetőbb igényeket tudtuk kielégíteni. Reméljük, hogy sok eddig talonba tett elgondolásunkat most már meg is tudjuk valósítani. Kap a város egy gyorstisztító szalont, azokhoz hasonlót, melyek Budapesten és nagyobb városainkban már régóta tevékenykednek. Az év végére, reméljük, ezt már igénybe is tudják venni az érdeklődök. A tervek szerint a szalonban vetkőző fülkék is lesznek. s megfelelő köntösben rádióval s folyóiratokkal elvasalását. Kellemes hír lehet a háziasszonyok számára aa is. hogy a szőnyegek és a bútorszövetek tisztítására házhoz lehet hívni majd a patyolatot az új üzem beindulása után. Nemcsak az új mechanizmus követelményei késztetik erre a vállalatot. Az is, hogy az állam csak a lakosságnak tett szolgáltatásokat dotálja, de azokat alaposan 75 százalékkal. Minden négy forint értékű mosatási költségünkhöz az állam még három forinttal járul hozzá. Az új üzem kapacitása természetesen sokszorosa az elavult réginek. Ezért a válV. M. Ruhajavító Ktsz-ben. A ruha javításától a hozott anyagból való készítésig szinte mindent vállal és végez ez a közösség, amit tűvel, cérnával varrni lehet. A múlt évi bértúllépés miatt azonban ez a ktsz most kevesebb részesedést fizetett, a vezetők kategóriájában például csak az osztalék 50 százalékát. A szövetkezetiek a továbbiakra azt tervezik, hogy a korszerűtlen régi varrógépek helyett új, modern gépeket szereznek be. z üzemi alkotmányok készítésének utolsó stádiumához értünk. Fontos állomások voltak az eddigiek: a tavalyi tapasztalatok összegezése, elemzése, felhasz| nálása, a szövegező szakbizottságok elmélyült munkája, a ! közösség javaslattevő aktivitása mind-mind elősegítette, I hogy valóban jó szabálygyűjtemények szülessenek. Most : ebben az utolsó egy hónapnyi időszakban — mint ismerej tes, március 31. a kollektív szerződések megkötésének haj tárideje — mondják ki a legtöbb szegedi üzemben is a vég: legesen döntő szót, mielőtt a gazdasági és szakszervezeti vezetők aláírásával szentesítenék a jogok-kötelességek há1 zi törvénykönyvét. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa közgaz; dasági bizottságának legújabban készített tanulmánya alapján megállapítható; közvetlenül a cél előtt általában ' jó úton haladnak a vállalatok. Figyelembe véve a központi i irányelveket, nagy gondot fordítanak a helyi szabályozásra, i Törekszenek az élet- és munkakörülmények javítására, igyekeznek bővíteni a jogokat, ugyanakkor szabatosan és ! félreérthetetlenül rögzíteni a kötelességeket is. Nagy előny, hogy a vezetők is gazdagodtak a tavalyi tapasztalatokkal, ugyanakkor a gyakorlat alapján a munkások is értőbben szólnak-javítanak bele a szerződés szövegébe. Hasznos javaslataikra támaszkodva a demokratizmus jegyében így csiszolódnak, tökéletesednek a szerződéstervezetek. A kollektív szerződés — ez a vállalati önállóságot és a munkásdemokráciát együttesen vizsgáztató „írásbeli j érettségi" — mindenütt azt tükrözi majd: hogyan sáfárI kodtak a lehetőségekkel, az adottságokkal. A tartalmi szín: vonal emelkedését joggal várhatjuk. Erre alapot ad. hogy a differenciáltabb ösztönzésre, az érdekeltség növelésére, a bérfeszültségek és aránytalanságok csökkentésére, a régi | dolgozók, a kiemelkedő alkotómunkát végzők megbecsüléI

sére számos példát találhatunk az elkészült tervezetekben, A Rostkikészítő Vállalatnál s a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál a tervezet jelentős összeget szán a bérfejlesztésre, ezáltal az ösztönzés fokozására. A Szegedi Ruhagyárban már alá is írták a „kollektívet". Előzőleg decembertől egy fejlettebb, úgynevezett biztosított bérformát vezettek be kísérletképpen. Ez, mint a neve is mutatja, nagyobb biztonságot jelent, hogy a gyakori átállások ne érintsék hátrányosan a dolgozókat. A kísérleti időszak tapasztalatai nyomán végül is olyan cikkelyek kerültek a házi törvénykönyvbe, amelyek a bérforma humanitását és ösztönző voltát egyaránt szolgálják. Univerzális tudású, sok géphez, munkafolyamathoz értő dolgozókra nagy szükség van az üzemekben. S mind több kellene belőlük. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban ezért az úgynevezett univerzális pótlékot 10—15 százalékról 15—30 százalékra emelik, ezzel is ösztönözve a dolgozókat, hogy minél több géptípus kezelését sejátítsék el. Két típus esetén például 20, több géptípus esetébea 3r százalék a pótlék. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál a villamoshálózat szerelési dolgozóknál bevezetik az egyösszegű utalványozáson alapuló bérrendszert. Ez fokozott lehetőséget biztosít a termelékenység, s egyben a dolgozók keresetének növelésére. A Szegedi ÉLIKER-nél a dolgozók keresete ugyancsak a bolti tevékenységtől függően differenciálódik. Az anyagi ösztönzést elősegítendő, a nagyobb boltokban tiszta jutalékos bérezési formát, a kisebb, egy-három személyt foglalkoztatókban pedig úgynevezett kombinált jutalékos rendszert fognak alkalmazni. Az egyes munkakörök közt mutatkozó kereseti aránytalanságok megszüntetésáfe találunk törekvéseket, példát a MÁV Szegedi Igazgatóságánál. A kollektív szerződések készítésénél általános a törekvés, hogy a szociális és kulturális juttatásokra legalább a tavalyinak megfelelő összeget fordítsák. A lehetősegekheí képest pedig igyekeznek emelni is ezt a szintet. Például a DEMASZ-nál tavaly üzemi étkezés hozzájárulásra, üdülésre, segélyekre s egyéb juttatásokra 1 millió 654 ezer forintot adtak, idén viszont 1 millió 900 ezer forintot fordítanak. A 10. AKÖV-nél is kedvezőbbek idén az üzemi étkezés feltételei, növelték a vállalati hozzájárulást. Több üzemben a munkásszálláson élők ellátását, kulturális igényeinek kielégítését, képzésük biztosítását is szabályozzák a tervezetek. M

indez arra utal: a vezetők, dolgozók átérezték a két évre szóló alkotmány elkészítésével járó felelősséget. Ennek jegyében úgy határozzák meg a szabályokat, hogy azok minőségileg jobb munkára, nagyobb tudás megszerzésére, alkotó tevékenységre ösztönözzenek. Ahol pedig még nem gondoltak-fontoltak meg mindent kellőképpen, még mindig kihasználhatják a hátralevő időt csiszolásra, tökéletesítésre. S. M. Békekö!csőn-sor$o!ás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, március 10-én rendezi meg az I., V. és VI. Békekölcsön 1969. első félévi sorsolását Budapesten, a Münnlch Ferenc utcai kultúrteremben. Március 10-én, hétfőn délelőtt fél tíz órai kezdettel az I.. március 11-én, kedden ugyancsak délelőtt fél tíz órakor az V. és a VI. Békekölcsönt húzzák. A két napon a három békekölcsönből összesen 1 068 750 kötvényre 150 003 200 forintot sorsolnak ki. A kötvények beváltása március 17-én kezdődik. Hong Kong-i van - járvány nincs Mint korábban beszámol- kezett be. A vírust további tunk róla, az Egészségügyi három esetben is izolálták, Minisztérium illetékesei be- influenzás esetek előforduljelentették, hogy három eset- nak, de sem a fővárosban, ben hazánkban is kimutat- sem vidéken nem jelentketák az A—2 Hong Kong 68 zett a betegség járványszevírust, amely csak szórvá- rűen. Az ebből a szempontnyos megbetegedéseket oko- ból legérzékenyebb jefzőzott. A minisztérium szóm- szám. az iskolásgyerekek hibati tájékoztatása szerint ányzása, teljesen normális újabb fordulat nem követ- képiét mutat. Egyébként az egészségügyi uui m—un.uui n.un miiroMM világszervezet legutóbbi je lentése szerint újabban Belgiumban, elsősorban Brüszszelben és környékén járványosán jelentkezett az influenza. Az eddigi vizsgálatok szerint A—2 tipusú vírus valószínűleg a Hong Kongokozza ezt a járványt ls, bár a vírust ott még nem izolálták. A SZÖVOSZ és az OKISZ tájékoztatója A napokban megjelent kormányhatározat rendezte a kisipari, a fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezetek, valamint szövetségeik jogi helyzetét Ez adott időszerűséget annak a sajtótájékoztatónak, amelyet szombaton a Magyar Sajtó Házában a SZÖVOSZ és az OKISZ közösen rendezett. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Rév bajos, az OKISZ elnöke tájékoztatójában a kormányhatározat jelentőségéről, a két szövetkezeti ágazat helyzetéről, feladatairól számolt be. VASARNAP, 1969. MÁRCIUS 2. í