Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

Okttljog-politika K

ét nyilatkozat jelent meg a közelmúltban a Newsweek című tekintélyes amerikai folyóiratban: Naszszer egyiptomi elnökkel és Eskol izraeli miniszterelnökkel készítettek a lap munkatársai interjút. Mindkettőről beszámoltunk lapunkban. Az EAK elnöke — a korábbi állásponthoz viszonyítva — valóban számos engedményről nyilatkozott, Eskol viszont, bár említést tett arról, hogy nem akarják megtartani az 1967. júniusi „villámháborúban" elfoglalt arab területek egészét, interjújában kijelentette, hogy Izrael sohasem fog visszavonulni a Szíriától elrabolt Golan-magaslatokról, a Jordán folyó nyugati partvidékéről. Jeruzsálemből és az Akabai-öböl partjáról. Ezek után Hasszán el Zajjat, az EAK szóvivője sajtóértekezletén — kommentálva Eskol nyilatkozatát — feltette a kérdést: vajon a jog vagy az ököljog világában élünk-e? A tények és az izraeli kormányfő nyilatkozata arra vallanak, hogy az agresszor ököljog-politikát folytat, ennek ellenében az EAK a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya szellemében akar élni. Az EAK rugalmasságát bizonyítja az a legfrissebb bejelentés is, miszerint az egyiptomi kormány elfogadja azt a javaslatot, hogy az arab—izraeli háború után a Szuezi-csatornán rekedt hajók tulajdonosai saját költségükre vizsgálják meg, miként tudnák hajóikat — öszszesen tizennégyet — a csatorna déli részén át kiszabadítani. Izrael magatartása azonban pontosan ellenkező irányzatú. A bejrúti légi kikötő elleni támadással is tulajdonképpen demoralizálni akarta az arab közvéleményt, feltűnően igazolni azt, hogy bármikor és bárhova le tud sújtani. A hét folyamán Jordánia ellen intézett légitámadásai, amelyek ugyan jórészt kudarcot vallottak az eredeti terveihez viszonyítva, az erőteljes légelhárítás miatt, vagy a Szíria területe fölötti légicsata, négy izraeli Mirage-gép meglepetésszerű támadása két szíriai gép ellen, szintén Izrael erőszakos politikáját igazolja. Odd Bull, az ENSZ közelkeleti megfigyelőcsoportjának vezetője a napokban arról értesítette U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy az egyiptomi és izraeli fegyveres erők sorozatos összecsapásai miatt a Szuezi-csatorna mentén „komollyá" vált a helyzet. Ugyanakkor az ENSZ-ben — miután Nixon kénytelen volt elfogadni a francia javaslatot a négyhatalmi tárgyalásokra vonatkozólag — egyelőre csak előzetes, kétoldalú megbeszélések folynak, éppen az amerikai időhúzó taktika miatt. Sőt, hír érkezett arról is, hogy a Nixon-kormány rövidesen leszállítja Izraelnek azt az 50 Phantom-tfpusú szuperszonikus harci repülőgépet, amelynek eladása ügyében a múlt év decemberében kötöttek megállapodást. Londonban pedig Cur izraeli hadügyminiszter-helyettes tárgyalásokat folytat brit harckocsik és légelhárító ágyúk vásárlásáról. N

yilvánvaló, hogy az izraeli ököljog-politika súlyos veszélyekkel terhes, és ezt a nagyhatalmak — még az Egyesült Államok is, amely a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát szintén elfogadta — enyhíteni igyekeznek. Ellenkező esetben olyan konfrontáció jöhet létre, amely rendkívül kellemetlen kimenetelű lehet az Izraelt támogató imperialisták számára is. Ezért Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja egyelőre New Yorkban vár — újabb körútja előtt —, hogy a világszervezet székhelyén valamilyen döntés szülessen a közel-keleti válság megoldásával kapcsolatban összehívandó négyhatalmi értekezlet kérdésében. M. T. Párizs Amerikai és saigoni vádaskodások Vita a forradalmi harc célkitűzéseiről az OKP kongresszusán 0 Bologna (MTI) # Párizs (MTI) Mint várható volt, nem hozott eredményt a vietnami kérdéssel foglalkozó párizsi négyes konferencia tegnap, csütörtökön megtartott negyedik ülése sem. A saigoni és az amerikai küldött felszólalásában továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a politikai problémákról elvonatkoztatva, először a katonai részletkérdésekről tárgyaljanak. Ezzel továbbra is akadályozzák, hogy a konferencia előbbre jusson. Pham Dang Lam nagykövet, a délvietnami bábkormány képviselője, felszólalásában ismételten „északi agresszió"ról beszélt és követelte a demilitarizált övezet státuszának helyreállítását, az „idegen" (értsd: észak-vietnami és nem amerikai) csapatok kivonását és a hatékony nemzetközi ellenőrzést. Cabot-Lodge amerikai nagykövet tagadta, hogy az Egyesült Államokat neokolonialista célok vezetnék DélVietnamban és azt igyekezett bizonyítani, hosy a saigoni rendszer Dél-Vietnam törvényes kormánya. Azzal a követeléssel állott elő. .hogy kezdjék el az „észak-vietnami" erők kivonását DélVietnamból, és amilyen mértékben ez megtörténik, úgy kezdik meg az amerikai és a „szövetséges" egységek kivonását. Tran Buu Kiem, a DNFF küldöttségének vezetője megállapította: a tárgyalások sikerének az a fő akadálya, hogy az Egyesült Államok nem mondott le agressziós céljairól, valamint arról, hogy fenntartsa a saigoni hatóságokat. mint neokolonialista politikájának eszközét. Tran Buu Kiem többek között megállapította: az amerikaiak, amikor arra törekednek, hogy elválasszák a politikái kérdéseket a katonai kérdésektől, el akarják leplezni az Egyesült Államok igazi céljait, azt, hogy folytatni kívánják affresszióls háborújukat Dél-Vietnamban. A demilitarizált övezet státuszának helyreállítására irányuló követelés arra szolgál, hogy megtévessze a közvéleményt, tagadja a délvietnami lakosság ellenállását az amerikai agresszióval szemben és rágalmazó módon a VDK-t vádolja agresszió elkövetésével. Xuan Thuy államminiszter a VDK képviselője hangsú lyozta: ez a háború a délvietnami lakosság harca a DNFF vezetésével az amerikaiak és csatlósaik agresszió ja ellen. Az az igazság, hogy több mint hatszázezer ame rikai és csatlóskatona gyil kolja a dél-vietnami lakossá got. anélkül, hogy ehhez á+ kellene lépnie a demilitarizált övezetet. Ha az Egyesült Államok valóban még akarja oldani a vietnami problémát, akkor komolv tárgyalásokat kell kezdenie a DNFF-al. a dél-vietnamj lakosság illetékes képviselőivel, el kell fogadnia a VDK és a DNFF igazságos álláspontját. Jelenleg az Egyesült Államok és a saigon: hatóságok képviselői csak üres szavakat hajtogatnak é? közben továbbra is fokozzák a háborút Dál-Vietnamban megsértik a VDK szuverenitását és biztonságát. A négyestanácskozás küldöttségei 6 óra 20 percen keresztül tanácskoztak. Megállapodtak abban, hogy a következő ülésre február 20-án, csütörtökön kerül sor. Az USA elutasította az NDK jegyzékét 0 Washington (MTI) Az Egyesült Államok nem veszi tudomásul az NDK kormányának jegyzékét, amely tiltakozik a nyugatnémet parlament Nyugat-Berlinbe tervezett elnökválasztó ülése ellen és felszólítja a három nyugati hatalmat az ülés megtartásának megakadályozására. Amerikai részről azzal indokolták ezt a lépést, hogy az USA „nem áll diplomáciai kapcsolatban az NDK-val". Nixon—"Tito üzenetváltás Az OKP kongresszusának vitájában a felszólalók közül sokan foglalkoznak különböző hangsúllyal a forradalmi harc távlati, stratégiai és közbeeső taktikai célkitűzéseinek kapcsolatával. A legnagyobb visszhangra azok a felszólalások találtak a bolognai tanácskozáson, amelyek szintézisre törekedtek az új helyzet új lehetőségei és a hagyományos harci formák, a közbeeső és a távlati célok, az „alulról jövő kezdeményezés" és a pártok akciója, a munkásosztály kipróbált harci szervezeteinek küzdelme és az újonnan létrejövő, bizonyos mértékben spontán fogantatású szervezetek tevékenysége között hangsúlyt helyezve az utóbbiak szerepére. Galluzzl, az OKP vezetőségének tagja csütörtöki felszólalásában a párt nemzetközi kapcsolataival és politikájával foglalkozott, Longo beszámolója alapján. Rámutatott: az Olasz Kommunista Pártnak a harcában tekintetbe kell vennie, hogy a monopolkapitalista erők nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is szerveződnek a Közös Piac és a NATO keretében. Elsőrendű fontosságú tehát a NATO elleni küzdelem. Ezért bírálják az olasz kommunisták az olasz kormány külpolitikájának általános atlanti vonalát. Galluzzi, miközben állást foglalt a „tömbök politikájának" felszámolása mellett, leszögezte, hogy az imperializmussal szemben a főerő a szocialista országok közössége. Galluzzi bírálta Rossana Rossanda felszólalását, amely szerint a békés egymás mellett élés vonala háttérbe szorítja a forradalmi harcot. Hangoztatta a szocialista országok nagy szerepét Vietnam, Kuba és a Közel-Kelet népei forradalmi harcának nyújtott segítségben. Utalt arra: az olasz kommunisták tudják: az „egység a sokféleségben" — elv, amelyet a nemzetközi munkásmozgalomban az olasz kommunisták követnek, nem oldhat meg mindent, mivel a különbségek nem csupán nemzeti sajátosságokból, hanem felfogásbeli eltérésekből is adódnak. Az olasz kommunisták is hozzá akarnak járulni a közös stratégia kidolgozásához. 0 Washington (Tanjug) William P. Rogers amerikai külügyminiszter fogadta Bogdán Crnobrnja jugoszláv washingtoni nagykövetet, aki átadta neki Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök válaszát Nixon amerikai elnök korábban hozzá intézett üzenetére. A Tanjug értesülései szerint a két elnök üzenetváltása a Jugoszlávia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok további fejlesztésének kérdésével foglalkozik. Nixon elnök közvetlenül beiktatása előtt intézett személyes üzenetet Tito elnökval, hogy kész közvetlen, nyílt eszmecserét folytatni üzenetváltások formájában, de egyidejűleg hangsúlyozta azt az óhaját is, hogy •személyesen találkozzék Tito elnökkel. A jugoszláv államfő válaszában megelégedéssel üdvözölte Nixon . elnöknek azt az óhaját, hogy a két ország sokrétű együttműködését tovább fokozzák, valamint az amerikai elnöknek a közvetlen, nyílt eszmecserére vonatkozó készségét. Tito elnök ugyancsak kifejezésre juttatta óhaját, hogy találkozzék Nixon elnökkel. A höz, s abban kifejezte őszinte jugoszláv államfő legutóbb óhaját, hogy a két ország' 1963-ban járt Washingtonégyüttműködése tovább fej- bah, az akkori elnök, John lődjék. Nixon közölte Titó- Kennedy meghívására. Katonai találkozó 0 Berlin (TASZSZ) Az elmúlt napokban a Német Demokratikus Köztársaságban Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának vezetésével találkozóra került sor a Varsói Szerződéshez tartozó országok fegyveres erői képviselői között A találkozó a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erői testvéri harci barátságának és kölcsönös együttműködésének szellemében folyt le. Kari Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemw zetvédelmi minisztere fogadást adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. • London és Bonn együttműködése # Bonn (MTI) Wilson brit miniszterelnök bonni hivatalos tárgyalásainak befejezése után, csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Felolvasta a közös nyilatkozatot, amelyet záróközlemény helyett adtak ki. Wilson és Kiesinger hangoztatja a közös nyilatkozatban azt a meggyőződését, hogy országaikat „közös célok, mindenekelőtt Európa egysége és biztonsága köti öszsze". Ezért kinyilvánítják elhatározottságukat, hogy „mint partnerek", együttműködnek. A sajtóértekezleten Vietnamtól kezdve a Közel-Keleten át a közösen gyártandó repülőgépig sok témát érintett Wilson és hangoztatta, hogy Kieslngerrel „jó, gyümölcsöző" megbeszéléseket folytatott. A brit kormányfőt eddig számtalan hazai és külföldi bfrálat érte azért, mert engedelmesen kiszolgálta a washingtoni külpolitikát még olyan, a szigetországban egyértelműen népszerűtlen kérdésben is, mint a vietnami háború. Minden jel arra vall, hogy Wilson most még népszerűtlenebb kalandba, a bonni revanspolitika immár teljes és fenntartás nélküli támogatásába bocsátkozott Nyugat-Berlinnel kapcsolatos gesztusára, bonni tárgyalásaira és általában: egész vonalvezetésére reagált a Pravda csütörtöki számában Béglov kommentátor, aki megállapítja: „Az angol politikai gépezet teljes erővel azon dolgozik, hogy rontsa az európai helyzetet". A szemleíró érdekes fogalmazásban utal Wilson bonni tárgyalásainak lényegére: arra, hogy London, Bonn teljes támogatásáért azt kéri cserébe Kiesingertől, támogassa Anglia belépését a Közös Piacba. PINTÉR ISTVÁN horvátnak, a másik felét tárcájában süllyesztette. — Így, ni. A te részedet eljuttatod a partizánokhoz. Az én részemet holnap egy futárral elküldöm Zágrábba, az ottani konzulátushoz. Aki DOKUMENTUMREGENY 12. — Szervusz, kedves öcsém! — rázta meg a kezét. — Hogy töltötted az időt Budapesten? — Jól, köszönöm! — Hát kerülj beljebb. Mindjárt bemutatlak a feleségemnek. Persze, előtte semmit se beszélj, jobb, ha szegénykémet megkíméljük az izgalmaktól. Petrics beleegyezése jeléül bólintott. Bornemissza pedig bevezette őt a lakásba. A horvát kezet csókolt a ház asszonyának, aki megnyomta a csillárról lógó csengőt. Jött a szobalány. tálalta a vacsorát. Evés közben keveset beszéltek. A rádióból szerencsére cigányzene szólt, s ez segített a társalgásban. Jobbára csak a cigányzenéről, meg a magyaros ételékről ejtettek szót. Feltálalták a gyümölcsöt. Petrics evett egy fürt szőlőt, a további kínálást elhárította. — No, akkor átviszlek, kedves öcsém, az én barlangomba! — bontott asztalt Bornemissza. — A kávét majd ott isszuk meg. Itthon nem Kneipp-kávét fogyasztunk ám. És akad hozzá konyak is. Ügy vettem észre, hogy szereted! Konyak, békebeli egyiptomi cigaretta és fekete mellett aztán Bornemissza elmondta Petricsnek, hogy miképpen várják a partizánok küldöttét. Elővett egy névjegyet, az íróasztalán heverő papírvágó ollóval kettévágta, a felét odaadta a a konzulátuson levő fél névjegy másik felét bemutatja, azonnal kap vízumot, érte megy egy testőrtiszt és felkíséri Budapestre. A kabi-' netirodával mindent elintéztünk. Remélem, most már biztonságban érzed a partizánküldöttet... — Azt hiszem, ez a módszer kielégítő — mondta Petrics. Így már biztonságosnak látszik az ügy. — No látod, kedves öcsém, hiaba vannak itt a németek a nyakunkon, ,mj túljárunk az eszükön. Egy félórácskát még beszélgettek, aztán Petrics búcsúzott. Bornemissza megölelte: — Sok szerencsét, édes fiam. Az isten is meg. áld azért, hogy segítesz a mi sokat szenvedő magyar hazánknak. És ha egyszer béke lesz, a kormányzó úr majd meghálálja szolgálataidat. Ö soha nem feledkezik meg azokról, akik őszinte és odaadó hívei. Petrics távozott. Bornemissza pedig telefonon — világnyelven — értesítette ifjú Horthy Miklóst, hogy Petrics átvette a fél névjegyet, s mindennel egyetértett. Egy óra sem telt el, egy testőr jelentkezett a Bornemissza-lakáson.' Átvette azt a borítékot, amelyben azt a fél névjegyet Zágrábba kellett juttatni. A boríték egy éjszakát töltött a budai Várban, másnap indult Zágrábba. A békebeli tengerésztiszt névjegyének másik fele is a budai Várban töltötte az éjszakát. A Dísz tér 7. szám alatt, dr. Vilhelm Hötti íróasztalán. Petrics, gróf Pejacsevich állítólagos intézője a Sturmbannführerrel folvtatta Bornemisszával megkezdett konyakozását, Höttl jókat nevetett, amikor Petrics töviről hegyére, a bruderivást is beleértve, beszámolt neki, mire jutott Bornemisszával. Későre járt, amikor mindketten nyugovóra tértek. Másnap pedig Höttl gépkocsija vitte ki Petncset a repülőtérre, ahol futárgép várt rá. hogy visszavigye Zágrábba. A gép még a levegőbe sem emelkedett, Höttl máris diktálta a titkárnőjének: — Szikratávirat, azonnal, sürgős... „Tárgy: Berani küldetése. Oberführer! Marco Bérani ma délben elindult Belgrádba es közvetlenül megérkezése után jelentkezni fog önnel. O Winkelmanii SS-Obergruppenführer a legmagasabb rangú magyarországi SS- és rendőri vezető, valamint az én külön megbízatásomban jár el. (Folytatjuk.)