Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

Emlékünnepség Vésztön 1944. február 13-án — 25 évvel ezelőtt — ült össze a Békés megyei Vésztőn a Magyar Parasztszövetség földmunkás szakosztályának országos kongresszusa. Csütörtökön az esemény negyedszázados jublieuma alkalmából emlékülést rendeztek a vésztői községi tanács dísztermében. A díszelnökségben helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A 25 évvel ezelőtti kongresszus résztvevői közül csaknem százan vettek részt az emlékülésen. Közülük az elnökségbe választották többek között Pardi Istvánt, aki az 1944. évi kongresszuson az elnöki tisztet töltötte be. Dobi Istvánnak, az egykori kongresszus fő szónokának emlékét gyászkeretes fényképe idézte. Afc ünnepségen Fehér Lajos mondott beszédet. Zajos üzem a belvárosban ; A Belváros belvárosa a a múlt év decemberében joga lenne — ha élne vele — Karasz utca. Azzá teszi áru- helyszíni szemlét tartottak, hogy a ktsz kiköltöztetésére bosege, ragyogasa, hagyomá- Sajnos, kevés eredménnyel, határidőt szabjon nyos korzo jellege. Ds ha Meg kellett ugyanis állapitainnen kikíváncsiskodik az ni, hogy a ktsz mint bérlő, ember a mellékutcába, ak- nemigen tud a helyzeten veikor meglepődve konstatálja oztatni, csupán azt vállalaz óriási különbséget. Már hatja, hogy lehetőségeihez A heiyzet valamelyest válha a kíváncsiskodó nem mérten ügyel dolgozóinak tozott november óta. A ktsz magatartására, de nagyobb yeztít01 figyelmeztették munátalakítást nem tud végre- ka?alkat> ho§y ne zajongjahajtani. A megoldás szegedi, mert a szegediek sok mindent megszoktak. A Kölcsey utca mindennek nevezhető, csak Belvárosnak nem. A 10-es számú épületben például itt zúg-zakatol a ház lakóinak bosszúságára a bőrdíszmű ktsz üzeme. A hatalmas. kirakatnak kívánkozó ablakok mögött divatos női táskákat törölgetnek, csoma Az új József Attila dokumentumokhoz nak, ne tartsanak hajnali ébresztőt. Az udvarra nyíló ajtókat szivacshulladék tartja Crv„|. vissza a hangos csapódástól, tr"BK a kitört ablakrészeket meg. . .. ,, . . , . csináltatták, az ajtó elé a „y^ ^if l ? ket -h0" műhely belsejében körfflgnap Megyek a nyikorgó es a gönyt vontak. Ám egy ffl^H01 f T-80 Szyk amit a decemberi jegy lógóinak a fiatalasszonyok. Az Ibi Amelynek könyv rö^ített' mé§ nem utcai ajtón felirat: bejárat az ^őteVeben i dolgoznak ^ árulhatott le. Az I. kerületi udvar felöl. _ 1951 óta vagyunk itt, a „ szövetkezet azóta régen kitbreszto nőtte ezeket a helyiségeket — mondja Szalma József elFelidéződnek a négy hó- nök- — 110 munkásunk dolnappal ezelőtti rendőrségi be- Sozik itt, a zsúfolt műhejelentés sorai, amelyekben a lyekben, irodákban, raktáház lakói a csendrendelet rákban. További gépesítésre megsértése miatt panaszkod- lenne szükség, hogy az új _ „ nak a ktsz dolgozóira. Azok- mechanizmus teremtette kö- talán nem reprezentatív földra, akik az udvarra nyíló aj- rulmenyek kozott létezni és szinti helyiségekkel. Nem tót csapkodják, csomagokat versenyezni tudjunk. Régóta jó a ktsz-nek, amelynek brutdobálnak, már hajnali ne- szeretnenk elköltözni, de a tó forgalma az elmúlt négy gyed 6-kor fölverik a házat, magunk erejebői nem va- év alatt 5 miluó forinttal Arra a helyzetre, amit ez a gyünk képesek erre: a bank nőtt, s már ipari tanulókat belvárosi üzem ottléte ered- pem ad olyan hosszú lejaratu sem tud felvenni a zsúíoltményez. A ktsz vezetői és a kölcsönt, amivel kiegeszit- sag miatt. S amit először lakóbizottság képviselői az I. hetnénk az épületvásárlásra kellett volna említeni: nem kerületi tanács igazgatási rendelkezésünkre álló össze- íó a lakóknak sem. osztálya és az ingatlankeze- „ t A plrn,-u hxnannkhan Az egyedüli megoldás az lő képviselőinek jelenlétében g , , hónapokban I(?h ha a szövetkezet oI ismét két olyan kérvenyun- llosszú lejáratú hitelt kap, ket utasította el a tanács, amelynek birtokában nyuamelyekben megüresedett he- godtan tárgyalhat egy meglyiségek kiutalását kértük. feJ?16 épület megvételéül. S ,, akkor itt elhallgatnanak a .— Az ervre ellenérv: a ta- gépek? nem szivárogna bűz nács elutasító válasza egyál- és acetonszag a lakásokba. talán nem meglepő, arra is Veress Miklós tanács építési osztálya ugyanis még nem vizsgálta ki, hogy engedélyezhető lenne-e a hátsó bejáratok áthelyezése: új ajtó nyitásaNem jó ez a jelenlegi helyzet senkinek sem. Nem jó a Belvárosnak, amely amúgy is tömve van a városképet rontó raktárakkal, s más egyálA Délmagyarország január 31-i számában egy rövid hír közli, hogy dr. Stöckl Ferencné Szatmári Rózsa nyugdíjas tanárnő a közelmúltban értékes József Attiladokumentumokkal gazdagította a budapesti Petőfi Iro- . dal mi Múzeum gyűjteményét Most, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerültek, felkerestem, hogy részletesebben beszéljen ezekről és a költővel való kapcsolatáról. Dr. Stöcklné kissé szabódva fogott hozzá a válaszadáshoz: — Tisztában voltam azzal, hogy tudtak ezekről a számomra is értéket és emléket jelentő dokumentumokról — mondta —, sőt sokszor zaklatásoknak voltam kitéve, úgyhogy már ezelőtt tíz évvel odaadtam ezeket az írásokat és fényképeket egy Budapesten élő volt kolléganőmnek, hogy juttassa el azokat olyan illetékes helyre, mely hivatott és méltó azok megőrzésére az utókor számára. Érdekes, hogy csak ^nost, dr. Lakatos László, az 4(rodalmi Múzeum igazgatódnak leveléből tudtam meg, \>gy a négy vers-kézirat, +U levél, a „Nem én kiáltok" című kötet nekem dedikált példánya, egy 1925ből származó fénykép és a bécsi Collegium Hungaricum fotója nemrégiben jutott hozzájuk. — Hogy milyenek voltak azok a versek, ahhoz feltétlenül el kell mondanom, hogyan ismerkedtem meg Attilával. Mi nem voltunk évfolyamtársak, mint ahogy az említett közleményben írják, hanem — ha jól emlékszem — ő másod-, én pedig harmadéves hallgató voltam. A két évfolyam több hallgatójával együtt hallgattuk Bartók professzor ..A filozófia lényege és felosztása" című előadásait. Egy ilyen előadáson többen is hozzászóltunk a témához. Az általam fejtegetett nézethez azután József Attila is megtette a megjegyzéseit, nem egészen osztva az én véleményemet. Ezért az előadás után odajött hozzám, és ezt mondta: „Bocsásson meg, hogy hozzászóltam ...". Beszélgetésünk során később azt is megmondtam Attilának, hogy nekem nem az 6 stílusában írt versek tetszenek, s hogy ezzel a felfogással, meg ezzel a harcias hanggal nem lesz tanár. A későbbiek folyamán megkérdezte tőlem, hogy milyen versek azok, melyek hozzám közelebb állnak? „Nekem — feleltem — inkább Arany, mint Petőfi stílusa tetszik, és nem annyira a „harcias kiáltás". Talán ez a kijelentésem indította azután Attilát arra, hogy másnap átadja nekem azt a négy verset, amely most az Irodalmi Múzeum birtokában van. Ezek bizony nem a tőle megszokott stílusban íródtak. — Később azután — folytatta dr. Stöcklné — gyakran összejöttünk, vitáztunk, majd segítettem neki a „Nem én kiáltok" című kötetének eladásában is. — 1926-ban még Bécsből kaptam tőle egy szép, lírai hangú levelet — folytatta dr. Stöcklné —, de ezután már nem találkoztunk. Hadd idézzek végül itt a Szabolcsi Miklós szerkesztésében 1957-ben megjelent JÓZSEF ATTILA EMLÉKKÖNYV-ben közölt visszaemlékezéseimből néhány sort, amely összevetve a fenti interjúban elmondottakkal, talán mond valami újat is. „... József Attila a Brüszszeli körúton lakott egy családnál. Mindannyian tudtuk, hogy van valaki, akihez Attila különösebben vonzódik. Nem merem azt mondani, hogy szerelmes volt, mert hiszen előttünk ilyen hangnemben soha nem beszélt, s nem is látszott ez a viselkedésén (bár akkori versei erre engedtek következtetni), s ha szó is került ilyen témáról, Attila mindig szótlan maradt. Egyszer a Tisza-kávéházban ültünk, és a fiúk engem „húztak" az akkori primadonna iránt táplált „különös rokonszenvemmel", Fenyő Andor reám célozva kérdezte Attilától: „Szép is az a szerelem, ugye Attila?" József Attila először meglepődött a frappáns kérdésen, majd elmosolyogta magát, elfordította a fejét az ablak felé, és egészen halkan válaszolt: — Azt hiszem — igen ..." Jenő István Mini' kolbászgyár 99 Szocialista részvénytársaság A

z elmúlt egy-másfél esztendőben Magyarországon több kereskedelmi társaság — részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság — alakult. Az új részvénytársaságok többsége a külkereskedelem területén működik, bár elvétve egyéb gazdasági ágazatokban is akadnak régi vagy új kereskedelmi társaságok, például Egyesült Izzó Rt., Magyar Nemzeti Bank Rt Az űj részvénytársaságok alapításának jogi lehetőségét az állami vállalatról szóló 11/1967. sz. kormányrendelet biztosítja Az állami vállalatok statutuma kimondja, hogy a gazdasági ágazatokat irányító miniszterek kereskedelmi társaság formájában is alapítliatnak állami vállalatot, továbbá: az állami vállalatok meghatározott közös gazdasági célok megvalósítására kereskedelmi táiv saság formájában közös vállalatot alapíthatnak. Mindebből következik, hogy a részvénytársaság Is állami vállalat, erre a vállalati formára is érvényesek az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok. Kétségtelen, hogy a részvénytársaság a tőkés gazdaság szülötte, a tőkésvállalat leggyakoribb formája. (A tőkés vállalatok többsége Magyarországon is Rt. volt) A részvénytársaságnak ugyanis az az előnye az egyéni, a magán vállalkozással szemben, hogy koncentrálja a tőkét, s így előnyösehben alkalmazhatja a modern technika vívmányait Az állami vállalatok statútumáról szóló kormányrendelet amikor lehetővé teszi közös vállalatok ebben a formában való alapítását tulajdonképpen a részvénytársaságoknak ezt az előnyét kívánja a szocialista gazdaságban érvényre juttatni. A mai magyar részvénytársaságok tulajdonviszonyok szempontjából azonos típusúak az állami vállalatokkal, azzal az eltéréssel, hogy a részvénytársaságoknál az állam tulajdonos mivolta a részvényeken keresztül jut kifejezésre. A részvénytársaság önálló jogi személy, amelynek alaptőkéjét az alapító vállalatok részvények jegyzésével biztosítják, s a tulajdonhányad arányában részesednek a közös vállalat nyereségébőL Nem véletlen, hogy a részvénytársaságok többsége az értékesítési szférában működik. A részvénytársasági vállalati formának ugyanis jócskán vannak még tisztázatlan problémái. A részvénytársaságok működését napjainkban is a múlt században készült kereskedelmi törvény rendelkezései szabályozzák. Kétségtelen ugyan, hogy a részvénytársasági formának az értékesítés területén is vannak előnyei — például csökkentik a forgalmi költségeket —, de a gazdaság fejlődését elsősorban a termelés szférájában szolgálhatják. A modern gazdaságot a termelési és műszaki kapcsolatok sokrétűsége jellemzi, amiből szükségszerűen következik, hogy a feladatok jelentős része nem oldható meg egy-egy vállalaton belül, hanem több vállalat együttműködésére, erőinek koncentrálására, s nem utolsósorban közös anyagi érdekeltségre van szükség. A részvénytársaság gazdasági jelentősége és előnye épp abban rejlik, hogy lehetővé teszi azoknak a műszakitermelési feladatoknak a megoldását, amelyek a meglevő vállalati kereteken belül már nem biztosíthatók. Ea az előny olymódon is megfogalmazható, hogy a társadalmi tőke oda koncentrálódik, ahol működése a legnagyobb hasznot, nyereséget biztosítja. Éppen itt — a közös beruházást végző, a termelő tevékenységet folytató rt.-k létesítésénél — jelentkeznek a tisztázatlan elvi problémák, amelyeknek lényege: lehetséges-e szocialista gazdaságban vállalatok közötti pénzes tőkemozgás, átcsoportosítás, mégpedig olyan formában, hogy a közös vállalatnál működő tőke — a befektetés — járadékot (nem saját teljesítményből szármázd jövedelmet) biztosítson a részvényeseknek, a részvénytársaságot alapító állami vállalatoknak. Ezekre a kérdésekre előbb-utóbb válaszolni kell. Annál is inkábta, mert a vállalatok önállóságának és döntési körének növelése nemcsak decentralizálta a fejlesztés eszközeit, de egyszersmind „helyhez", kényszerpályához kötötte: a fejlesztési alapok csak ott használhatók fel, ahol képződtek. E

s a helyhez kötöttség — ha a kényszerpályát nem. oldjuk fel — azt eredményezheti, hogy a vállalati és a népgazdasági érdek időnként és esetenként eltávolodhat egymástól. (Az egyes vállalatok szempontjából gazdaságos, vagy leggazdaságosabb befektetés öszszességében nem mindig azonos a népgazdaság érdekével.) Ebből a már ma látható ellentmondásból az egyik kivezető utat p termelés területén működő közös vállalat, a részvénytársasági vállalatforma jelentheti. G. L tető — Bereth Ferenc felvitele A tavaszi lipcsei vásáron mutatja be az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat prototípus üzeme új húsagregátjút. A „mini" kolbászgyár, óránként 275 kilo töltelékárut — füstöltkolbászt, párizsit, krinolint, debrecenit — dolgoz fel. Az univerzális húsfeldolgozó daráló, finomaprító, keverő és töltórésze külön-külön is üzemeltethető. A töltőrész vákumrendszerrel működik, amely megszünteti a romlást okozó légbuborékokat a töltelékből. Három nagy tsz és a Szovjetunió vásárolt máikipróbálásra a húsfeldolgozóból. Ui transzformátorállomás Üj 120 kilowattos transzformátor-állomást helyeztek feszültség alá csütörtökön Pakson. Az állomás kettős feladatot lát el: megjavítja Tolna megye északi részének energiaellátását, továbbá ez látja majd el villamos árammal a paksi atomerőmű építkezését. Távvezeték — rekord idő alatt A Kommunista Ifjúsági ték a KISZ Központi BizottSzövetség védnökségével re- sága, az Országos Villamoskord idő alatt készült el az távvezeték Vállalat és a Vilkilovoltos szovjet- 130108 Er6mű Tervező és új, 400 magyar kooperációs távvezeték, amely a Szovjeunió nyugat-ukrajnai energiarendszerét köti össze Munkácstól a Gödön felépített új transzSzerelő Vállalat 1966 májusában aláírt szocialista szerződésében foglalt kötelezettségeket. Sokat tettek azért, hogy késedelem nélkül vaadatok koordinálására életre ha kellett. formátorállomásig. A szere- Iósuljon meg a több mint 800 lés befejezése után már millió forintos beruházás. A üzembe helyezték a berende- védnökséggei kapcsolatos felzéseket, s márciusban tartják az avatóünnepséget, amely egyben a Tanácsköz- hívott bizottság, társaság kikiáltásának 50. az illetékes minisztériumok évfordulóját köszönti. támogatását is megnyerte A KISZ Központi Bizott- egy.egy határidő megrövidíságában megvonták a véd- t^hez. * nökség mérlegét, s megállapították: a különböző területeken dolgozó ifjú szakemberek becsülettel teljesítetPÉNTEK, 1969. FEBRUÁR 14. Banán és gyapot Kolumbiából Az egy évvel ezelőtt létrehozott a magyar—kolumbiai kereskedelmi és fizetési egyezmény alapján a két ország gazdasági körei fokozzák vásárlásaikat és bővítik az export-, illetve importcikkek választékát. A magyar külkereskedelem képviselői most először vásároltak gyapotot a kolumbiai piacon — az első szállítmányok rövidesen megérkeznek. A magyar külkereskedelem Kolumbiából szintén most először vásárolt banánt — egyelőre még csak kisebb tételben —, s a szállítmány rövidesen megérkezik. A Kolumbiából származó hagyományos importcikkünk, a kávé beszerzését is növelik. DÉLMAGYARORSZÁG 3