Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Víz a sivatagban Néhány évvel ezelőtt Mon­góliában még hatalmas terü­letet foglaltak el a naptól ki­égett pusztaságok, sivatagok. A sivatagokon csupán teve­karavánokkal tudtak átkelni. Ma már óriási méretekben látják el vízzel a terméket­len térségeket. Sok helyen mór megjelentek a zöldellő rétek és a virágoskertek. Az ország különböző pontjain tízezer gépesített itatóállo­mást rendeztek be állatok­nak. A festő és a valóság Kapuvártól Csabái A megyei lapokban tallóz­va olyan cikkeket gyűjtöt­tünk csokorba a héten, ame­lyek egyik-tnásika szegedi követésre is alkalmas le­hetne. Már minthogy a cik­kekben foglalt események, kezdeményezések példája nálunk is serkenthetné azo­kat, akikre tartozik. Tallózás megyei lapokban Eltűnő különbségek A Szeged környéki falvak fejlődéséről A falu és a város között, ségügyi kombinátot építenek, sen 812 kisiparos dolgozik a az ott lakó emberek életkö- Sándorfalván orvosi rendelőt járás harminc községében, rülményei között nagyok a és lakást, Szőregen orvosi különbségek. Persze az elté- rendelőt, Bordányban műve­réseket nem kőbe vésett tör- lődési otthont, Zsombón ál- D andelőí ntézefot vények szabják meg. Az ál- talános Iskolai tantermet. A talános fejlődés, a társadal- következő években Doma­mi előrehaladás folytán a fa- széken is művelődési házat tu és a város között egyre szándékoznak építeni, Szaty­tűnik a különbség minden mázon pedig egészségügyi vonatkozásban. Alapvetően a kombinátot, falu gazdasági újjászületése Máltai császárhús építenek csaknem 500 oldalas, képiek­kel, dokumentumokkal gaz­dagon illusztrált jubileumi kiadványt 11 tagú munka­közösség írta s dr. Szabó Ferenc, a gyulai levéltár igazgatója szerkesztette. A vörös borítólappal, művészi kivitelben háromezer pél­dányban készült reprezenta­tív kiadványt a híres gyomai szobája van. Minden szobá- Kner Nyomdában készítették hoz központi fűtés, hideg­meleg folyóvíz és zuhanyozó tartozik. A hotel földszintjén kapott helyet a modern ét­terem és eszpresszó. Nyá­ron a szálló vendégei négy I ennivalóan gusztusos húsfé- forintos díj ellenében igény­j lék a Kapuvári Húsüzemben be vehetik a Pap-szigeti i nevüket fogyasztóik nemze- kemping területét is. Az új | tisége szerint kapják. A ne- szálloda árai: a kétágyas vek azonban nemcsak azt szobáé 80, a négyágyasé 120 vendég szállt meg a debre­a sok országot jelzik, ahová forint naponta — írja a Pest a kapuvári inyencfalatok el- megyei Hírlap, jutnak, hanem a külhoni sajátos ízléseket, kívánalma- . _ , kat ls. A máltai császárhús f\ / aUOCS­szalonnája például lényege­sen vastagabb, mint a fran- • .. , , ciáé. Angliába hetente 4-5 KOZtarSOSO? vagonnyi félbevágott sertést, dobozolt daráithúst visznek DAL Áchzsn a kamionok. Az üzemben a DCKCOL/CM francia előnevet kapta az a sonkaféleség, amelyen egy Az MSZMP Békés megyei A nyers állapotban ls segít e különbségek felszá­molásában. Néhány adat azt bizonyítja, hogy a szegedi járás falvaiban is tűnőben vannak a hajdani távolsá­gok. Emeletes társasházak Gázfűtés, üzlethálózat Az iskolai és az egészség­ügyi helyzet kíván leginkább erőteljesebb fejlesztést. Sok még az olyan tanyai iskola, amelyben petróleumlámpá­val világítanak, s bizony a kis létszám miatt egy tante­remben tanul négy osztály. Az általános iskolák napkft­Ki hitte volna húsz évvel 23 otthonos hálózata tavaly ezelőtt, hogy a Szeged kör- is gyarapodott 4 csoporttal, nyéki községekben gázzal fű- Pusztamérges „belépésével" a tenek? Ullésen vezetékes gáz szegedi járás területén 19 van, a szobákban éppen úgy község rendelkezik napközi árasztja a meleget a konvek- otthonnal, ahol 1633 tanuló tor, mint a városi bérházak talál igazi otthonra, a nyu­Egyik lépés a lakóházak egyikében-másikában, mert ®odt tanuláshoz szükséges színvonalának változása. A Szegeden sincs mindenütt feltételekre, napjainkban épüló falusi há- gázkonvektor. Ahol nincs ve­zak minősége elüt a koráb- zetékrendszer, ott palackos ilyen szétszórt települési vi­biaktóL Általában kétszobás, gázzal fűthetnek, főzhetnek, szonyok között igen körűimé­összkomfortos házak épül- A járás községeinek többsé- nyes. Sokat segítene a hely­nek, vízvezetékkel, villany- gében az fmsz-ek gázcsere- zeten, ha mielőbb felépíte­nyal, fürdőszobával. A szege- telepeket tartanak fenn. nék a szegedi járás rendelő­di járás községeiben a har- A falusi lakosság eUátását intézetét. A tanács határoza­madik ötéves terv időszakára viszonylag megfelelő üzlethá- értelmében ebben az esz­• eZe*zv rek°h?Z eStí lózat biztosítja. Az ipari ja- te"dőb®n ^rakják az uj ren­dezték Tavaly 400 vító_ és szolJgáltatás? tevé- delőintéze a apjait és előre­412 családi házat építettek, kenység is sokat fejiődött. A láthatóan l971-re befejez, K az ;Tolle"?ző- bogy jf,10 részbe.n járásban négy ktsz működik, építkezést. A beruházási ösz­készpénzért készülték a ha- 3 munkájuk nyomán tavaly "— zak mindössre 243 építkezés- 60 mimó forint értékű ter_ né1 kértek OTP-kólcsönt melés valósult meg, amely­A városiasodást, a város- ből lakosság részére vég­K°LValfÓi közeledést Jelzi, t szolgálta&s értéke 20 hogy a falvakban is építenek mjmó forint volt Ide tehet és a város közötti kulónbse már táraasházakat Kistele- sorolni a mez6eazdasági ter. gek de bizony sok-sok esz­ken 4 lakásos hárat építettek, melőszövetkezetekben léte- tendőnek kell a hátunk moge s most fejeződik be Mórahal- s{m i ri segédüzemeket is. ^rülni, amíg csak a nagyja mon egy tizlakásos. Kiskun- amelyeknek a száma 38o. A elkopik. De a különbség év­dorozsmán pedig egy-12 la- magániparosok köre is bő­kásos emeletes társasház épí- VÜU. i968.ban 131 ipariga­ifZOid" !yen épületek külső zolványt adtak így össze­képében is „városiasítjók' a szemernyi zsiradék sincs. A bizottságának kezdeményezé- mérésének — olvassuk a Békés megyei Népújságban. Szakácsvetélkedő Debrecenben Tavaly 15 ezer külföldi ceni Aranybikában és szám­lálatlanul sokan étkeztek, mulattak helyiségeiben. Nem véletlen, hogy a hajdúsági farsang idején nagyszabásúi nemzetközi szakácsvetélkedő lesz osztrák, német, román és magyar mesterszakácsok részvételével Debrecenben. A hajdúsági vendéglátás elis­reprezentativ Az egészségügyi ellátás szeg, 22 millió forint meg­van, csak szanálni kellene a régi házakat és az építőipar­nak vállalni a munkát. Eltűnőben vannak a falu ről évre csökken, s ez a lé­nyeg. G. L svéd megrendelő maga kül- sére pártbizottság és di a pacot, ebben forognak f ,..„,, ,, a karaj-rudak, majd necc- megyei te"0" kozos Wadá" hálóba burkolva pirulnak a sában megjelent a Tanács­füstölőben. A szakmunkások köztársaság Békés megyei munkakedvét növeli a múlt története dmű kiadvány. A a Hajdú-Bihari Napló, évi átlagosan két forinttal emelt órabér és az idén be­vezetett 44 órás munkahét — olvassuk a Kisalföldben. megnyilvánulása, hogy far­sang idején Debrecenbe ér­kezik a szakácsok világszö­vetségének vezérkara, — írja „Aranycipő" A szombathelyi Savaria Cipőgyár KISZ-bizottsága versenyt kezdeményezett az idén jobb minőségű cipők gyártására. A legjobban dol­gozó kollektívák „Aranyci­pő"-dfjat kapnak, amelyből év végén ötöt adnak ki a feltételeket kiválóan tel­jesítőknek. Január végéig az üzem 10 KlSZ-alapszer­vezete, 12 ifjúsági brigádja és két futószalag dolgozói jelentették be részvételüket. További jelentkezéseket is várnak — olvassuk a Vas Népe című lapban. Danubius Szálló Elkészült a szentendrei, új Danubius Szálló. Ez a tíz millió forintos beruházás a Dunakanyar regionális fej­lesztési tervének része. Az új szállónak 39, köztük 27 kétágyas és 12 négyágyas községet. A következő eszten­dők során Kisteleken negy­venlakásos állami lakóházat is építenek. Ebben a leendő városkában fedett csatonahá­lózatot terveznek. A vízzel, villannyal és közművel ellá­tott kis település városi kö­rülményeket biztosít az ott lakó embereknek. Aszfaltos utak Az említett tervidőszak­ban kilenc község vízmű­rendszerének kiépítését ha­tározták el a szegedi járás­ban. Pusztaszeren ezt a munkát már befejezték. Pusztamérgesen a csőhálóza­tot lefektették es az idén folytatják az építést. Szőreg község a szegedi vízhálózat­hoz csatlakozik. A csőanya­gokat megszerezték, a vízhá­lózat kiépítése — összesen harmincöt kilométeres veze­tékrendszer! — 1969-ben és 1970-ben történik meg. Ha­sonló munka folyik, vagy éppen szervezik a vízhálózat megteremtését Sándorfalván, Ottömösön, Ásotthalmon, Baks, Balástya, Csengele és Röszke közsegekben. A falvak belső útjainak ál­lapota ugyancsak meghatároz zó. Ebben az esztendőben a szegedi járási tanács több mint 4 millió forintot költ utak és hidak építésére, ja­vítására. Befejezik a kiskun­dorozsmai Felszabadulás út építését. Üllésen autóbusz­fordulót létesítenek. Újjá­építik a pusztaszeri munkás­telepi utat és a sövényházi honvédségi utat, Bakson pe­dig a mariatelepi hidat ja­vítják meg. S még néhány elképzelés: Mórahalom községben egész-. 99 Nem fog megenni ?" Érdekes új kísérlet ta­núivá, sót résztvevőivé lép­tek elő az utóbbi napokban a budapesti Állatkert láto­gatói. A kísérlet tulajdon­képpeni tárgyai azok a most öthónapos oroszlán­kölykök, amelyek jóval ke­vésbé élnek rabéletet, mint elődeik. Az Állatkert veze­tősége ugyanis új módszert kezdeményezett arra, hogy a fiatal, teljeseit ártalmat­lan állatok megszokják, sőt talán barátjukul is fogad­ják az embert, általában az embereket. Lassan, fokozatosan egyre több szabadsághoz szoktat­ták a három kis oroszlánt a rácson túli világban. Elő­ször csak az állatgondozók szobájába sétálhattak be és játszhattak ott azzal, amit — teniszcipő. üres láda — éppen megfelelőnek talál­tak, legújabban azonban már az oroszlánház folyo­sójára, a látogatók közé ls kiengedik őket. Igaz, a kis állatok igen lassan vetkőz­ték le ösztönös félénkségü­ket, sőt félelmüket, de most már naponta egy, másfél órát töltenek az emberek között. Ott szaladgálnak, játszadoznak köztük, élve­zik a szabadságot és az ég­világon senkit nem bánta­nak. De ez emberek is jól vizsgáznak: mindenki ked­ves. barátságos a most már csaknem komondor nagy­ságú kölykekhez. Csupán egy hölgylátogató kérdezte meg egyszer az ápolót: „Nem fog ez megenni en­gem?" — „Hány kiló ön, asszonyom?" — kérdezte az áooló. — „Hetvenkettő". — „No, akkor — hangzott a válasz — nincs ok az aggo­dalomra. Ezek a kölykök naponta csak két kiló húst fogyasztanak". PINTÉR ISTVÁN EGÉRFOGÓ tett Petrics a Nyugatihoz, amikor a Délvi­dékről érkező vonatok a Keletibe futnak be. Egy kis csend támadt. Petrics szemmellátha­tóan nem tudta, hogyan kezdje a beszélgetést^ Nem jött közbe légiriadó. Egy félóra sem telt de a temperamentumos Bornemissza segített. ^^LÍDOKUMENTUMREGÉNY el, s a vezérigazgató urat jól ismerő főpincér egy 35 év körüli férfit vezetett Bornemissza asztalához. — Jónapot. Isten hozta! — ragadta meg Bor­nemissza a férfi kezét. 10. — Hja. vagy úgy! Abban az ügyben jött, ami­ben a kormányzó úr fia a gróf úrral beszélt? — Abban. Most érkeztem Budapestre. Nem találkozhatnánk inkább személyesen? — Ja, eigentlich, jobb lenne Inkább személye­sen — kapott észbe Bornemissza. — Vigyázni kell, minden tele van német ügynökökkel. Köny­nyen lehet, hogy a telefonomat ls hallgatják... — Én már most is ráérek. — Hol van, kedves fiam? — A pályaudvarnál. Onnan telefonálok. — Melyiknél? — A pályaudvarnál. — Ügy értem, kedves fiam, hogy a Nyugati­nál, vagy a Keletinél? — A Nyugtinál — mondta a hang, amely mintha habozott volna. — No, akkor kérdezze ott meg, hogy jut az Erzsébet hídhoz. Szálljon villamosra. Itt az Er­zsébet hídnál pedig jöjjön a Modern Kávéház­ba. Szóljon a főúrnak, hogy engem keres, Majd ő odavezeti hozzám. Én már ott fogok ülni... — Rendben van, azonnal indulok ... Bornemissza indult. Zsebredugta még az új­ságot, hogy a várakozás perceiben olvashasson tovább. Már kilépett a szobája ajtaján, amikor bosszankodva állapította meg, hogy elfelejtette megbeszélni, hogyan találkoznak, ha közben légiriadó lenne. Mostanában nagyon sok a ria­dó, a bombatámadás, ráadásul a bombázás után egy óráig nem lehet telefonálni sem. Dehát azt remélte, hogy az alatt a húsz perc alatt, amíg a Nyugatitól a Modern Kávéházig ér ez a Pet­rics, vagy hogy hívják, nem lesz riadó. Az eszébe sem jutott, hogy vajon hogyan kerülhe; — Engedje meg, hogy személyesen is be­mutatkozzam. Petrics vagyok. Jan Petrics. — Foglaljon helyet — mutatott asztalánál helyet Bornemissza. — Ha kívánja, szerbül, vagy horvátul is beszélgethetünk. Tudok vala­mit ezeken a nyelveken. Tudja, a monarchiá­ban hajóstiszt voltam. Sorhajóhadnagyként sze­reltem le. Onnan vagyok mondhatnám barát­ságban, a kormányzó úr őfőrnél tóságával... Petrics kényelmesen elhelyezkedett a széken. — Főúr, két konyakot! De háromcsillagos le­gyen' — rendelkezett Bornemissza az odasiető pincérre]. Eigentlich, kedves öcsém, nem azért va­gyunk itt, hogy csak konyakozzunk, nemde? Nagyon örülök, hogy végre szemtől szembe ül­hetek egy igazi partizánnal! Petrics megrázta a fejét. — ön téved Én nem vagyok partizán. Peja­csevich gróf úr intézője vagyok. Bornemissza nyugtalan lett. — Ha jól értettem telefonon, ön azt mondtaj hogy a gróf úr abban az ügyben küldte hoz­zánk. amiről szó volt... — Igen, igen. Arról van szó. amiről szó volt.™ Sehogyan sem haladt előre a beszélgetés. Szerencsére a pincér hozta a konyakot, alpak­ka tálcán helyezte le a márványasztalra. Bor­nemissza azonnal megragadta a poharát. — Hát akkor előbb talán igyunk, kedves öcsém. Az én nevem annyit jelent, hogy Bor­nemissza, de azt nem, hogy a konyakot nem iszom meg! Jót derült saiát szellemességén. Petrics is megraeadta a maga poharát — Eigentlich, kedves öcsém, a legjobb lenne, ha brúdert innánk — mondta a vezérigazgató. — Biztosan én vagyok az idősebb. Szervusz! Hozzákoccintotta a maga poharát Petricsé­hez, aki viszonozta a „szervusz"-t. Mindketten felhajtották az italt. Az italtól felbátorodott a horvát. — A gróf azért küldött — mondta —, mert én összeköttetést tudok teremteni a partizánok­kal. Hogy miként és hogyan, az titok. A fejem­mel játsszom... — Én is, kedves öcsém — bólogatott Bor­nemissza. — Eigentlich, ennél a Gestaponál sohasem lehet tudni... — Vállalom, hogy megüzenem a partizánok­nak: küldjenek valakit tárgyalni Budapestre. — Hát ez az. A legjobb lett volna, ha mind­járt magaddal ls hozod őt, kedves öcsém. Eigentlich, az oroszok már Erdélyben állnak. És éppen most olvastam az újságban, hogy me­gint támadni készülnek. A Várban úgy ítélik meg a helyzetet, hogy sokáig nem tudunk el­lenállni. (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents