Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Elszakadt a villamos vezetéke Tegnap, kedden reggel a nagy hidegtől és zúzmarától Szegeden elszakadt a villa­mos felső vezetéke a Kelemen utcai kanyarban. Fel 8-tól 3 óráig ezén a sínpáron nem közlekedtek a villamosok. Míg a javítás tartott, a Széchenyi tér és a róku=s pályaudvar között járt az l-es villamos, a nagyállo­másra pedig a 10. AKÖV-től kapott autóbuszon — villa­mos tarifáért — szállították az utasokat. Kilenc órától kezdve ismét vonalának teljes hosszában közlekedhetett az l-es villa­Tönkrement a cipő Parkírozás a ház előtt Dr. Katona Ferenc (Csen­des utca 13.) az állami cipő­boltban vásárolt lábbelijét kétszer is visszavitte, mert pár nap alatt tönkrement Ezért újólag a ktsz elárusí­tó boltjában vásárolt 310 forintért jó erősnek látszó téli cipőt. Ezzel sem járt másként, mert a nyersgumi sarok két hét alatt szétfosz­lott Az üzletben reklamált, s megígérték, hogy a hibát azonnal (1—2 napon belül) kijavítják, ötször volt azóta cipőjéért, de az eladó arra hivatkozik, hogy a ktsz te­lepén késnek a munkávaL Mikor hordja levélírónk a téli cipőt, ha nem most a legnagyobb hidegben? — kérdi jogosan levelében. Temesvári József (Lomni­ci utca 69.) levele szerint a kóolajtermelő vállalat tank­kocsija, a 26., a darukocsi­ja pedig a 12. számú ház előtt szokott parkírozni. Itt laknak ugyanis a járművek vezetői. A nehéz járművek teljesen tönkretették már az utat, s így sem az iskolába járó gyerekek, sem a fel­nőttek nem tudnak átkelni a gödrök és a sár miatt ZENEI NAPTÁR Vidám tél A naivitásról jut eszembe kedt járművekről, munkaszü­a félszemű Joe története: a netelő vállalatokról, hó­legderekabb verekedő volt okozta balesetekről beszél az a környéken, mégis midőn a ország. koltok zenéje becsalogatta a Kétségtelen, a hétfőnként közeli Aranyökörhöz címzett Szegedre látogató ORI-stábot becsületsüllyesztőbe, az első régóta kitartó rokonszenvvel golyóval azonnal kilőtték ma- fogadja a szegedi közönség, radék félszemét. Joe felvil- Rendesen nem is érik be lanyozva kiáltotta: remek fi- egyetlen előadással, mindjárt úk, mindig mondtam, előbb a másikat is tartanak. így eze­lámpát, aztán jöhet a buli. S ken a hétfőkön annyian van­a félszemű Joe naivitása ju- nak a színházban, mint egy tott eszembe a Szegedi Nem- hónapnyi rendes házi-előadá­zetl Színházban hétfő este 6- son összesen. Az eleve igény­kor is, midőn Pálos Miklós a telenül szerkesztett műso­mikrofon elé állva bekonfe- rokkal sem lehet különösebb rálta a Vidám tél című 5-re panasz, beéri a publikum, ha hirdetett ORI-műsor hamaros láthatja-hallhatja kedvence­kezdetét, s rögvest elmagya- it, elmosolyog, elszórakozik rázta a késedelem okát is. humoron, beat-zenén: most „Amikor napfényes délután kiváltképp megtehette, mert elindultunk Pestről, sejtel- a Pannónia-együttes igazán miink sem volt, milyen hó- diszkrét erősítőkkel játszott, akadályokba ütközünk az or- s a választék sem volt min­szágúton" — így ő. Pedig dennapi. Kabos László, Lórón halvány sejtelme igazán le- Lenke, Payer András, Mikes hetet volna, mert napok óta Éva neve elég garancia. ICö­a hirtelenjött hógörgetegek- rültekintőbb szervezést fi­ról, eldugult utakról, bere- szont joggal várhatunk. A Pege-kvartett n Este at Ady téri egyetem varázsát: a játékos és a be­Auditórium Maximumában fogadó szellemrokonsága, újra kikiáltották a szegedi Pege Aladár kvartettjéről dzsesszklubot. A hosszabb (Balogh Jenő-zongora, Né­kényszerpihenő után életrehí- meth János-szaxafon, Laka­vott klub programjai — az tos Géza-dob, Pege Aladár­egyetemiek érdeklődésére bőgő) csak felső fokon le­számítva — a Collegium Ar- het beszélni. Free-dzsessz­tium sorozataiban kapnak számuk: Éjfél után, valósá­helyet, s előreláthatóan ta- gos attrakció, de Pege vasszal még két koncertet Brüsszeli invenciói, Kozma tartanak. A klubot lelkes pat- Hulló falevelek slágerének rónusok szervezték újjá: a adaptációja, vagy a Balogh városi KISZ-bizottság, a két Jenő hangszerelte My fair szegedi egyetem és a megyei Lady-dallam is vérbeli KISZ egyik munkatársa, akit dzsesszmuzsika. Amit terhük­ebbeli érdemei személy sze- re írnék: az együttes túlzót­rint is ide kívánnak: Sebe tan bőgő-centrikus. Pege János. Rajtuk áll és remél- Aladár egyénisége óhatatla­hetőleg nem múlik majd a nul rányomja bélyegét játé­közkedvelt dzsesszklub élet- kukra, de több lehetőség is képessege, perspektívája. A juthatna a partnereknek. így hétfői nyitányt dr. Hulin Ist- kívánja a dzsessz alapvető ván, a szegedi dzsessztrió is- természete. Hol vesz fel a villamos? R. J. (Toibuhin sugárút 71.) olvasónk ötéves, lázas beteg gyermekével a Bem utcai villamosmegállónál akart felszállni az l-es járatra. A kalauznő nem nyi­totta ki a kocsi hátsó ajtaját, mondván, hogy a végál­lomás előtti megállóban nincs felszállás. A villamos ve­zetője a középső ajtót nyitotta ki levélírónknak, így felszállhatott. De az eset nem egyedülálló. Az állomás közelében több nyugdíjas lakik, akik az Utasellátó ét­termébe járnak ebédelni, őket sem veszik fel a villa­mosra. A csúszós, havas úton ezek az idős emberek is kénytelenek gyalog megtenni az egy megállónyi utat. Miért van ez így? — kérdezi levélírónk, s kérdezzük mi is. Át a Tiszán... Nincs orvosi rendelő Honfi Jenő (Vedres utca 8/c, I. emelet 3.) és sok új­szegedi társa gyalog jár át Szegedre, mióta nincs vil- Teimel György (Odessza­lamos. „Mivel gyalog já- lakótelep, XVI. épület) kifo­runk. elvezzük a köztiszta- gásolja, hogy az ott élő 887 sági vallalat jóvoltából a családnak nincs külön orvo­poros, esős időben sáros, ha- si rendelője, bár a körzeti vas időben latyakos gyalog- orvosuk is köztük lakik. „A járdán való közlekedés örö- nyomtatványellátó vállalat­meit." Miért nem fordíta- nak van Jtt helyisége, amire nak nagyobb gondot a híd L.L^S^Jí'nSn , , _, , sege, akkor miért nem erre, rendszeres takarítasara? Ar- a lakosság szempontjából ról is ír, hogy a megnőve- fontosabb célra használják dett gyalogosforgalom miatt a meglevő helyiséget" — szigorúan be kellene tartata £3a * ?Zt kéri' a . , , , . tanács gondoskodjon ezen a ni a kozlekedes iranyára ki- területen külön orvosi ren­helyezett táblák előírásait delőrőL Találkozó az 50. évfordulón Városellátás He panaszkodjék! Bemegyek a fűszeres­hez, s már messziről látom, hogy teli vannak a polcok kenyérrel. A pult előtt mégis vagy 8—10-en várakoznak. Talán tegnapi, azért nem kell nekik? Meg­kérdezem. Mai. Kérek egy kilót. Az elárusító átemeli a várakozók fe­je felett úgy adja ide. Csodálkoznak rajtam, mintha legalábbis Mars­lakó lennék. Na, sebaj, vásárolok tovább. Alig telik el öt perc, hir­telen mozgás támad a kenyeres előtt. Persze odafigyelek: kenyeret hoztak, szép kerek „szentesi" típusút Erre vártak Itt tartunk tehát Az egykilós vagy akár a 2 kilós — igen finom ízű — vekni már nem is jó. képes sorbaállni a „szentesiért" gyerek, öreg, akárcsak a jegyes világban. Csakhogy ak­kor nem az extra, ha­nem a kenyér kellett, a „mindennapi". A sütő­ipari vállalat napi 16 mázsa kerek fehérke­nyeret készít a Szabad­ság téri sütödében, s több gyártására nem is tud berendezkedni. Aki ragaszkodik hozzá, vár­jon sorára, ám ne pa­naszkodjék! A harmadik Nincs szifonpatron, a „házi szódagyárak" nem termelnek. Érthető, hogy megnövekedett a kereslet az üvegbe töl­tött szódavíz iránt A szikvízgyárnak szeren­csére van elegendő szénsava, s az emberek most sürgősen előbá nyászták a kamra mé­lyén porosodó szódás­üvegeket: rég volt ilyen nagy a „forgási sebessé­gük", mint ezekben a napokban. Az eredeti terv szerint február 1­től 10-ig 51 ezer (1 lite­res) üveg szódát készí­tett volna a gyár, a végül is 57 ezer 820 üveggel készített és adott el. Ez pontosan 12 százalékos termelés-nö­vekedés. Hogy is mond­ják: két veszekedő kö­zül a harmadik örül. A patrongyár és a lakos­ság kárából most a szik­vízüzem gazdagszik. Jól teszi. Még az Anna-vfe ls jobban fogy: februárra összesen 300 hektoliter készítését tervezték, s 10-ig már elment a fele. Váljék egészségünkre! Szegfű Endre (Páhi, Bács-Kis­kun megye) a nagybecskereki magyar felsőkeres­kedelmi iskolában érettségizett 1919­ben. Most, a Ta­nácsköztársaság évfordulójának évében — mivel az érettségizést is a Tanácsköztársa­ság kormánya en­gedélyezte — Sze­geden tartják fél évszázados talál­kozójukat. Április 5-én a Halászcsár­dában jönnek ösz­sze Szegfű Endre és társai, hogy visszaemlékezze­nek a régmúlt időkre. mert zongoristája vezette be. Aztán Pege Aladárnak, a ta­valyi és az azelőtti hazai dzsesszverseny nyertesének kvartettjét hallottuk. A dzsessz ma kuriózum. Korábban, mikor átszárma­zott az óceán túlsó partjá­ról, s hamarosan elterjedt nálunk is, gyakorta összeté­vesztették a tánczenével. Lé­vén, hogy a tradicionális dzsesszre, a dixieland néven népszerűvé vált muzsikára rendre táncoltak szórakozó­helyeken, bálakon egyaránt. Majd jött a beat, kisajátítot­ta az igénytelenebb zenei érdeklődést, a dzsessz pedig tovább „bonyolódott" az ope­rettfülek számára, tovább ne­hezült, komplikálódott a mo­dern zene törvényszerű ten­denciáinak sodrában — s a szakítás, a disztingció köztük Nikolényi István Áz Izabella-híd Rózsa Vincéné (Hunyadi osztályának vezetője, hogy János sugárút 39.) sok mun- „megvizsgálják a problé­katarsa nevében irt levelet, -.„ _ . . , . Maksa Istvánné levelét pe- mát * Ezzel a helyzet meg dig 56-an — köztük Teleki nem változik meg, különben Ferenc III. kerületi tanács- is sürgős intézkedésre van tag ls — aláírták az Iza- szükség, az amúgyis baleset­Tempóveszteség bella-híd lehetetlen közleke­dési viszonyait kifogásolva. A nyugati iparkörzet több ezer dolgozója jár át na­ponta a hídon. „Az úton és a járdán szinte lehetetlen gyalog járni, mert sáros idő­ben elmerülünk, havas idő­ben pedig bukdácsolunk, míg átkelünk. A járdalapok töredezettek, s ezt az út­szakaszt sajnos senki nem gondozza, nem takarítja." Tanácstagi beszámolókon, tanácsüléseken többször in­terpellálták már a híd jár­hatóvá tétele ügyében, de legutóbb, január 8-án is csak azt az ígéretet adta a II. kerületi tanács építési veszélyes hídon való köz­lekedés megjavítása érdeké­ben. Hogy mit észre nem vesznek az emberek! Dr. Bencze Kristóf ol­vasónk azért fogott tol­lat. hogy közölje megfi­gyelését: az utóbbi hó­napokban nem nyílnak új üzletek Szegeden. „Két évvel ezelőtt, 1967 nyarán jó néhány bolt nyílt újonnan, sok nyi­latkozat is elhangzott arról, hogy az irodává, raktárrá, lakássá alakí­tott regi üzleteket is rendre visszadják a kereskedelemnek. Ta­valy nyáron még be­rendeztek néhány — igazán csak néhány — üzletet, azóta egyet sem Pedig a lakosság és a lakosság igénye is egyre növekszik. Vajon nem telik a kereskede­lem törvényes nyeresé­géből új eladóhelyek építésére. berendezé­sére?" A megfigyelés alapos és hibátlan. Különösen azért kell egyetérteni vele, mert a tempóvesz­teség — az üzletek szá­mának lassú növekedé­se az igények gyors fel­futásával szemben — a következő években üt majd vissza, szinte jó­vátehetetlen elmaradást okoz. Akkor majd eset­leg pénz lesz. de nem akad, aki vállalkozzon az építésre. Ilyesminek máris tanúi lehetünk a Klapka téri ABC-áru­ház esetében. Fehér Kálmán Művészklub alakult A Vörösmarty utcai műve- szerint a klubnak az lenne lódesi ház rövidesen meg- a célja, hogy otthont adjon kezdődő munkájának élőké- a különféle művészeti ágak szítésével kapcsolatban a vá- képviselőinek, lehetőséget rosi tanács művelődésügyi biztosítson számukra egymás osztálya, a művelődési ott- jobb megismeréséhez, beszel­hoz vezetősége és a művé- getésekhez, vitákhoz. A klu­szeti szövetségek helyi cso- bot a művelődési ház veze­portjainak titkárai hétfő dél- tősége az épület második utánra összehívták Szeged emeletén rendezi be és al­művészeti életének író, ze- kalmanként a klub rendel­nész és képzőművész képvi- kezésére bocsátja a nagyter­selőit, hogy az új művelő- met is, ahol szerzői esteket, dési házban létesítendő mű- író-olvasó találkozókat, vitá­vészklubrói tanácskozzanak, kat, hangversenyeket szer­i Az új művelődési házban vezhetnek. szükségszerűvé, immár elen- j tartott megbeszélés résztve- A tanácskozáson igen 80­gedhetetlenne vált Ma a ; vőu Tótpál jozsef igazgató kan szólaltak fel, s végül is dzsessz ritkabban hallható, j kösZöntötte, majd Mocsár kimondva a művészklub közönségé is leszűkült Gabor József Attila-díjas író, megalakítását, elhatározták, a helyi írócsoport titkára vá- hogy a tagok köze meghiv­zolta a klub létesítésére vo- jak a színház tagjait és az natkozó alapelveket. Ezek epitöműycszeket is. Épült: 1957—1969 + v f v ..... Dugonics ter 1. is leszűkült ugyanakkor tisztázódott Ez adja a koncertek hamisítat­lan légkörét, élményszerű (IO.) A Frankó-patika hetett volna, de ehelyett a ca felöl sivár és semmit­öreg épülete volt a Kárász Dugonics téri oldala mutat mondó. De legalább szép utca utolsó földszintes háza. csak valamit, a Kárász ut- boltok vannak benne. Helyére tervezte Kölialml József ezt az újkorában sárga lakóházat, mely az SZERDA, utca egyik kulcsepuleta le­1969. FEBRUÁR 12. delmagyarorszag 5

Next

/
Thumbnails
Contents