Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Nixon csomagjai Sikeres látogatás T

/. nap múlva az újdonsült amerikai elnök becsomagol és február 23-án útra kel Európába. Nem egyedül jön, elkíséri ót William Rogers külügyminiszter és Henry Kiessinger. aki az elnök legfőbb tanácsadója szerepét tölti be. Nixon floridai nyaralójában bizalmasan meg la tárgyalta már, mit „csomagoljanak be", ami európai útjának tervét Jelenti, ezt azonban egyelőre hét lakat alatt Őrzik. Az viszont mór köztudomású — erről gondoskodott a Fehér Ház propagandugépezete —, hogy Nixon körútja nyolc napig tart, s ellátogat Brüsszelbe. Bonnba (közben Nyugat-Berlinbe!), Londonba, Rómába (felkeresi a pápát is) és Párizsba. Az útvonal sorrendjét elsősorban Angliában fogadták vegyes érzelmekkel, s meglepődtek azon, hogy az USA elnöke nem Londonba repül először. Ezzel kapcsolatban az értékelések különbözők, többen azt a következtetést vonják le, hogy az Egyesült Államok már nem NagyBritanniát tekinti első számú partnerének, mások úgy vélik, hogy a gesztus nem London ellen, csak Párizs mellett szól, ahol egyébként két napot tölt Nixon. Annyi bizonyos, hogy a Fehér Házban alaposan „kidekázták" a csomagot, a nixonl kőrút sorrendjét. A nyugateurópai „három nagy" egyike sem — nevezetesen Anglia, Franciaország és az NSZK — sértődhet meg igazán, mert Nixon egy kis államban, Belgiumban száll le először. Ennek az lehet a Jelentősége, hogy Brüsszel a NATO székhelye is és ezzel az amerikai elnök demonstrálni akarja az Észak-atlanti Szövetség megerősítését, mint alapvető külpolitikai célkitűzését. Ügy tűnik, a legfontosabbnak Párizst tartja Nixon. azért időzítette látogatásénak záróakkordjára. Nyilván nemcsak azért, hogy hozzálásson a Franciaországgal elhidegült viszony megjavításához, hanem azért ls, mert Párizsban tárgyal az USA a kerekasztal mellett a vietnami probléma megoldásáról. S feltehetően szeretné a közel-keleti kérdésben elfoglalt francia, illetve amerikai álláspont eltérő vonásait „összehangolni". Annyi bizonyos, hogy Nixon tarsolyában legfeljebb elgondolásokat hoz Vietnamra, Közel-Keletre, az amerikaieurópai kapcsolatokra vonatkozólag, esetleg valami közeledést a Varsói Szerződés és a NATO között. Valójában persze inkább arról akar meggyőződni, hogy NATO-bell szövetségeseinek szilárd támogatására számíthat-e a Szovjetunióval sorra kerülő puhatolózó tárgyalások előtt. Főleg tájékozódó körútról van szó, és Nixon csomagjában súlylyal az amerikai elnök reprezentációjához szükséges kellékek halmozódnak majd. A legfontosabb világpolitikai kérdésekben amerikai állásfoglalásokra várhatóan csak Nixon európai útja után kerülhet sor, annál is inkább, mert szinte azonos ldóben Malvin Lalrd amerikai hadügyminiszter Vietnamba látogat ugyancsak „télékozódnl". így tehát az európai körút tapasztalatait majd Washingtonban egyeztetik a Pentagonnal és legfeljebb márciusban dolgozzék kl az USA katonai és politikai elveit. Ebben az eddigiekhez viszonyítva nagy változásokra nemigen lehet számítani, csak amit a kialakuló helyzet rákényszerít Nlxonra. S ha az új amerikai elnök komolyan gondolja eddig hangoztatott békeszólamait. és azt a tervét, hogy barátilag közeledjen a Szovjetunióhoz, akkor elsősorban a vietnami és a közel-keleti konfliktusok rendezéséhez kell ténylegesen hozzájárulnia. Erre vonatkozólag pedig valami biztató jelnek rejtőznie kell csomagjában már az európai körútja idején is — a józan ész szerint. M. T. Ponomarjov beszéde az OKP kongresszusán • Bologna (TASZSZ) Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára kedden az olasz pártkongresszuson elmondott felszólalásában aláhúzta: „Közös ügyünk sikerének fontos feltétele a kommunista erők összeíorrottságának es egységének erősödése" „A pártok hatalmas többsége — folytatta a szónok — arra az egyöntetű következtetésre jutott, hogy össze kell hívni az új nemzetközi tanácskozást. A tanácskozás előkészítése a legdemokratikusabb kollektív módszerek alapján folyik. Kétségtelen, hogy a májusra tervezett moszkvai tanácskozás fontos szakasz lesz a kommunista mozgalom összefogásában, az imperializmussal vívott harcban betöltött vezető szerepének további növelésében." Az SZKP Központi Bizottságának titkára' a továbbiakban meggyőződését fejezte ki, hogy az Olasz Kommunista Párt kongresszusa „olyan megoldást talál az előtte tornyosuló hatalmas és elvi problémákra, amely megfelel az olasz munkásosztály, az olasz dolgozói' érdekelnek, elősegíti nz imperializmus ellen, a békéért, o demokráciáért és a szocializmusért harcoló egész vilánfront egységének megszilárdulását." Ponomarjov többek között hangsúlyozta hogy a Szovjetunió külpolitikáiénak fő Irányvonala: megingathatatlan harc az imper'al'zmus ellen. — Külpolitikai Irányvonalunk tengelye a szoclalistr rendszer hatalmának gyarapítása, a szocialista országok összefogása — mondotta a továbbiakban Ponomarjov. — Ebből kiindulva nyújtott segítséget az öt szocialista ország a testvéri Csehszlovákiának, amelynek szocialista rendjét az imperializmus reakciós erői által kívülről uszított belső szociallstaellenes erők fenyegették. Ma, amikor ezek az erők kellő visszautasításban részesültek, az SZKP abban látja feladatát, hogy minden vonalon támogatást nyújtson a Csehszlovák Kommunista Pártnak és a csehszlovák kormánynak a január utátr irányvonal megvalósítású ban. Wilson Bonnban 0 Bonn (MTI) Harold Wilson brit miniszterelnök kedden este háromnapos látogatásra Bonnba érkezett, ahol Kiesinger kancellár meghívására tesz hivatalos látogatást. Wilson ma kezdi meg tárgyalásai; Kiesingerrel. A .napirenden ••zereplő kérdések között van többek között Anglia és a Közös Piac kapcsolatainak problematikája, az atomsorompó-szerződés, amelye Bonn nem hajlandó aláírni. Wilson pénteken néhány órár 'átogatást tesz Nyugat-Berlinben. # Prága (MTI) Jan Marko csehszlovák külügyminiszter és kísérete Moszkvából visszaérkezett Prágába. Marko szovjetunióbeli tartózkodása során — erről hivatalos közleményt ls kiadtak — találkozott Leonyid Brezsnyevvel. Nyikolaj Podgornljjal, AlekszeJ Kosziginnel, Andrej Gromikóval és más hivatalos személyiségekkel. Marko megérkezése után újságíróknak elmondotta, hogy ötnapos munkajellegű látogatása alkalmával gazdag programot bonyolított le. A csehszlovák külügyminiszter a továbbiakban kifejtette, hogy a kapcsolatok normalizálásán kívül az európai biztonság és a nemzetközi politika több fontos kérdésével is foglalkoztak. A közeljövőre vonatkozóan Amerikai hamisítások Vietnamról A DNFF kommentária — ErOtelfes támadások a külügyminiszter hangoztatta, megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a jószomszédi kapcsolatokat normalizálják a szocialista országokkal. Marko meghívását Gromiko szovjet külügyminiszter köszönettel elfogadta. Újabb izraeli légitámadás 0 Kairó (Reuter) Talhuni Jordániai miniszterelnök kedden Riíai külügyminiszter kíséretében Kairóba érkezett. A Jordániai miniszterelnök kétnapos látogatása során Nasszer egyiptomi elnökkel a közel-keleti kérdésekről tanácskozik és átadja neki Husszein jordániai király személyes üzenetét. 0 Amman (Reuter) \ A jordániai hadsereg légelhárító ütegei kedden hat tek ki az ország területéről. A hat gép Dél-Jordániában megsértette az ország légiterét, de a légelhárító ütegek megfutamodásra kényszerítették őket. Később nyolc izraeli repülőgép és két helikopter a Holt-tengertől délre támadást intézett jordániai területek ellen. Az izraeli repülőgépek napalm bombákat szórtak az e térségben kiépített jordániai állásokra. Négy jordániai katona meghalt, hat megsebesült. A jordániai légvédelmi ütegek az izraeli re0 Hanoi (MTI) A DNFF terjedelmes Keddi jelentések szerint a dél-vietnami fronton a szabadságharcos egységek hét elemzi a Párizsban elhang- k"'Ö"bbZŐ b?]yeP (tá^adtak zott. amerikai állítások kép- eII?nsóges állásokat. A legtelenségét hírügynöksége kommentárban erőteljesebb támadást Phu állapítja meTKr kö- Sett^tSvé^S vegyes katonai tábor ellen, zött a kommentár — azt szeretné elhitetni a világgal hogy Vietnamban valami északi agresszióról van szó nl k<"™ánycsapatok álloma. sóznak. Az amerikai katonai szóvivő tájékoztatása szerint az aknatűzzel előkészített támadás meglepte a tábort és mint mondotta, az amerikaiak és a saigoniak „súlyos veszteségeket szenvedtek". a déli országrész ellen. „Ezzel a hamisítással — hangzik a hírmagyarázat lényege — semmit sem érhetnek el. Az egész világ közvéleménye agresszorokként ítélte el az amerikaiakat és árulókként a bábjaikat" • Párizs (MTI) Pham Dang Lam, a saigoizraelí vadászrepülőgépet űz- púlőgépekre tüzet nyitottak. A DNFF egységei rakétákkal árasztották el a Da ni rezsim részéről a vietnami Nang-i amerikai támaszponbéketárgyalásokon részt ve- tot, hasonló módon támadvő küldöttség vezetője ked- ták Tay Ninh mellett az den a francia fővárosban Ca- amerikaiak és a bábcsapatok bot Lodge-val, az amerikai állásait. Aknavetőkkel tádelegáció vezetőjével tanács- madták a szabadságharcosok kozott. Hírek szerint a meg- az ellenséges hadállásokat beszélésen arról volt szó, Go Cong vidékén Saigontól hogy a saigoni rezsim képvi- ötven kilométerre délre éa selői a béketárgyalások csü- Moc Hoa közelében Saigontól törtökre tervezett újabb ülé- nyugatra, sén milyen álláspontra he-, lyezked jenek. 0 Saigon (Reuter) Nguyen Cao Ky, a dél-vietnami bábrezsim elnökhelyettese kedden felkereste Thieu elnököt és beszámolt neki a párizsi négyoldalú tanácskozások eddigi fejleményei rőL A nyugati érv nem Jogcím 0 Párizs (MTI) lésben az újnáci párt. az Nyugat-Berlinben már. r koNPD több mint húsz kép- rábban is sor került." Ezen Nyugaton is mind nyíl- viselője is helyet fóglalna. a Jogcímen az elnökvá/énvalóbbú válik, hogy a Az újnáci pártot pedig Nyu- lasztás színhelye akár Vcrnyugatnémet elnokváLasztá- got-Berlinben betiltották, sailles is lehetne — állapítja sokkal kapcsolatos bonni Ráadásul a választásra meg Moreau —. hiszen I. provokáció -- az, hogy a mindössze néhány nappal Vilmos német császárt Itt választást az NSZK terüle- Nlxon amerikai elnök látó- koronázták meg. téhez nem tartozó Nyugat- gatása után kerül sor. TaBerlinben akarják megtar- bouis asszony vitába száll # Bonn (MTI) tani — zavarba hozta Kle- azzai az érvvel ls, hogy üngerék szövetségeseit is. most már negyedszer kerül Adolf von Thadden, az Az egyik legnevesebb kom- SOr az NSZK elnökének újfasiszta NPD elnöke kimentátor, Tabouis asszony a megválasztására Nyugat- jelentette: pártja számára Paris Jourban kereken kl- Berlinben. Azóta azonban szóba sem jöhet Heinemann mondja, hogy a nyugati ha- _ frja _ ^ NDK létezése szociáldemokrata Jelölt talmak titokban ellenzik s<*kal hangsúlyozottabbá megválasztása köztársasági Bonn szándékát, „mert vúlt. , " . . „„ . azt Moszkva újabb provoká- elnökké. A 22 NPD-tag, aki ciónak tekintheti". Annál is Az Humanitében Yves a köztársasági elnök megváinkúbb így van ez — foly- Moreau maró gúnnyal ír a lasztásánál szavazati jogs£áeClknaIyaöSnCÍah»l^é nyugatla* egyetle* érvé" gal rendelkezik. Schröderre. —, mert a Nyugat-Berlinben ről> amely szerint „az NSZK a CDU—CSU jelöltjére fog összeülő elnökválasztó gyű- elnökének megválasztására szavazni. A CLAY SHAW PER KORONATANÚJA. Perry Raymond Kusso, a vád tanúja a Clay Shaw perben —, aki hallotta, hogy Shaw, Lee Harvey Oswald és Davtd W. Ferrye összeesküdött John F. Kennedy elnök meggyilkolására. Russo elmondotta a tárgyaláson, hogy 1963 szeptemberében Shaw, Oewald és Ferrlc megbeszélték a gyilkosság részleteit, azt. hogy „valaki majd a rendőrséget megtévesztő lövéseket ad le". Ferrie-nek ezután repülőgépen Latin-Amerikába kellett volna menekülnie oélmagyarors/ág SZERDA. 1989. FEBRUÁR 12. ideológiai „aranyfiistök" Sulzberger, a széltében Ismert nyugati publicista, aki mostanában sokat utazgat Közép-Európában, kicsit elszólta magét. „Legfőbb célunk a tömb megbontása" — írta egyik friss cikkében, „Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a Szovjetunió európai birodalmát részeire bontsuk." Szóhasználatán ne botránkozzunk meg. S ne is legyintsünk rá: vérmes publicista! Mert Sulzberger egy körültekintően kidolgozott ideológia napi szószólója. Nem a levegőbe beszél; nem elmélet nélkül dolgozik. Tucatnyi nyugati ideológus gyártja manapság ehhez a politikai célhoz az elméleti receptet. Mi naponta minősítjük őket — sietségben leginkább általánosságokkal. Nem árt talán egyszer tüzetesebben bepillantani ebbe az ideológiai boszorkánykonyhába. Hátha több megértéssel lesznek a világ dolgai iránt azok is, akik hajlamosak frázisoknak tekinteni a nyugati politikai és ideológiai kérdésekkel kapcsolatos szocialista visszautasításokat. Tanszékei és tudósai vannak odaát a szocializmus-ellenségnek. Ebből doktorálnak, ebből szereznek tudományos fokozatot, ezzel érdemlik kl, hogy államférfiak és kormányok tanácsadói lehetnek. Itt van például Z. Brzezlnski, aki kötetekkel gyarapította az antikommunizmus könyvtárát, s jórészt kidolgozta a szocializmus megdöntésének, evolúciós elméletét. Nagyon nagy jelentőséget tulajdonit az elméleti fellazításnak. (Nem véletlenül sietett tavaly Csehszlováklába előadásokat tartani!) Egyik könyvében így fogalmaz: „Az ideológiai változások elősegítik majd a politikai változásokat. A változások legkívánatosabb sorrendje a kelet-európai országok belső liberalizálódása lenne, ami maga után vonná a szóban forgó országok fokozatos átalakulását egy nagy Európává". (Foreign Aífairs, 1968. 2. sz. és Altematíve to Partition.) Gordon Skilling ismert „szovj etológus" professzor ugyanezen a nyelven beszél: „Rugalmasnak és mértéktartónak kell lenni (ti. a szocialista országok irányában folytatott politikának), olyannak, amely kerüli a zajos propagandát, az intervencióval való fenyegetődzést, és amely a nemzeti kommunizmus békés evolúciójára buzdít a kommunista tömbön belül. (H. Gordon Skilling: Communlsm National and International, Toronto, 1Ö66.) Mintha csak összebeszéltek volna mostanában mindezek a nyugati ideológusok, ugyanezt a receptet pártolják, ajánlják, tartják üdvözítőnek — az imperialista hatalmak pedig meglehetősen becsülik őket, mert követik taktikájukat. Lássunk még néhány „tételt"! Kurt London washingtoni professzor így elmélkedik: „Minden nyugati kormány támogatja a kelet-európai változások politikáját, azt a politikát, amely egyet jelent a kelet-európai policentrizmus támogatásával és következésképp a volt szovjet csatlósok növekvő függetlenségével" (Kurt London: Eastern Európa In , Transition, Baltimore, 1966.1. Tőle való a következő „megfontolás" is: „Amire a nyugati politikának Kelet- és Közép-Európa tekintetében szüksége van, nem egyéb, mint a békés bevonás politikája, amely a kulturális csere, a pénzhltelek és azon erők ösztönzésére irányuló diplomáciai manőverek összehangolt kiaknázását célozza, amelyek már az erózió irányában működnek ebben a térségben". Ez az erózió, ez most nagyon divatos a szóhasználatunkban. Egy szerzői gárda ugyancsak ezt favorizálja: „Abban a mértékben, ahogyan a felszabadulás megvalósul: akár a Moszkvától való nagyobb autonómia, akár a belső fellazulás formájában, vagy mindkét formában — mindennek eredményeként megkezdődik a kommunista hatalom eróziója és átalakulása". (Communista Political Systems, New Jersey, 1968.) De az ideológia nem önmagáért való ott sem. Joseph Rotschild, a Columbia Egyetem professzora aprópénzre is "áltja — kivetkező tanácsával: „Meg kell jutalmazni azokat az orszago'-.at és vezetőket, amelyek, illetve akik készek igazolni és bővíteni saját autonómiájukat és függetlenségüket Moszkvától". BrzeZinski sem spórol, gavallériára ösztönzi a politikusokat: „Ha a (szocialista) országok valamelyike nat 4