Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

Kölcsönösen előnyös n csehszlovák—szovlel gazdasági kapcsolatok íláxah tábla nélkül kos, hiszen amikor kiköltö­zött a sivány futóhomokra, A „T"1' Csehszlovákia gaz- Mindez közvetlenül össze- körülbelül 4 rubellel emel­daságf tekintetben magas függ a dolgozók életszinvo- kedett a világpiacon. A szo­cialista országok közti ke­reskedelemben azonban fejlettségi szinten álló szo- nalának növelésével ciallsta ország. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság az egy lakosra számított ter- riZGtGSI ITlGrlGP Skés- O melésben sok olyan tőkés­országot megelőzött, amely korábban előtte állt. így az /C7V/CÖSÖ acélgyártásban megelőzte az NSZK-t és Franciaországot, A szovjet kormány eleget a villamosenergia termelés- tett Csehszlovákia azon ké­ben Olaszországot és Fran- résének, hogy 1969-ben nö­ciaországot velje egyes olyan árucikkek íárba~"került A réz ára A Csehszlovák Szocialista f£1,1Íí.má>, 1965-ben 1295 dollárra, 1906­Köztársaság 1969-re szóló az árak éveken át szilárdak. Ha Csehszlovákia nem szov­jet kőolajat vásárolt volna szilárd áron, akkor ez jó­val nagyobb összeget emész­tett volna fel. S itt van egy másik példa. A réz tonnája a világpiacon 1964-ben átlagban 970 dol­gazdasagfejlesztésl irányel­vei és Oldrich Cernik kor­mányfőnek a CSKP KB figyelmet szentel az életszín­vonal növekedésének. Az előirányzat szerint a leg­vertábilis valuta tekinteté- ban pedig 1500 dollár fölé ben a csehszlovák fizetési emelkedett. Egyes hónapok­merleg megjavítása szem- ban elérte az 1900 dollárt. ulal„,uuc, a __ Pontjából nagy jelentősé- Ha Csehszlovákia nem a 1968 decemberi ^íénumán Közéjük tartoznak a Szovjetuniótól vásárolt vol­elhangzott beszámolója nagy színestémek- a ^ezogazdasá- na rezet szilárd áron, ha­J gi nyersanyag- és a vegy- nem a kapitalista piacokon, ipari alapanyagok. akkor kénytelen lett volna _ _ _ _ Az 1968. december 17-e és mintegy 40 millió rubellel utóbbi "'néhány "év* "átlagához 22"e között Prágában meg- többet kiadni. Az árak szi­képest körülbelül egyhar- irtott szovjet—csehszlovák lárdsagának elve természe­madaval több lakást építe- gazdasági tárgyalások so- tesen a Csehszlovákiában nek A különböző szociális rán a szovjet képviselők fel- eszközölt szovjet vásárlások­jellégű kiadásokat 1969-ben ajánlották, hogy az új öt- nál is érvényesült 5,7 milliárd koronával meg- éves időszakban lenyegesen A Szovjetunió és Cseh­emelik. A decemberi plénum növelik a szovjet gépek- és szlovakia - mint a témáról határozata szerint kl kell berendezések szállítását. írja a Novoje Vremja ­dolgozni a hosszú távlatok- Ezek felhasználósa elosegite- egyenjogú kereskedelmi ra szóló gazdaságpolitika fő né számos csehszlovák nép- partnerek. Erdekük hogy irányait. A CSKP KB de- gazdásági agazat korszerusí- fejlesszék és tökéletesítsék cemberi plénuma hangsü- teset és rekonstruálását. kölcsönösen előnyős egyutt­lyozta, amilyen nagy jelen- A Csehszlovákiával foly- működésüket, amely arra hi­tőségú Csehszlovákia szem- tátott egyenjogú és kölcsönö­pontjából a Szovjetunióval sen előnyös kereskedelem való gazdasági együttműkö- lényeges szerepet játszik a dés. Kőolaj, vasérc, földgáz A szovjet gazdaság Cseh­Szovjetunió népgazdaságá­nak fejlődésében. A Cseh­szlovákiából származó gépek ^"S^f. és berendezések lehetővé te- emelkeacset­szik a szovjet ipar, például a nehézipar, a kohászat, a könnyű- és élelmiszeripar, a vasúti és a víziszállítás mű­szaki ellátottságának növe­vatott, hogy mindkét or­szágban elősegítse a műsza­ki színvonalnak és a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának, végső soron pedig a lakosság életszínvonalának Házak, tanyák. Magukon harmad hosszúságában ke­viselik a gazda gondját, fá- resztfával kötik össze. A lé­radságát, verejtékét. Minden cekre és a keresztfákra kívül ... . .. . , ház, tanya másforma. S még- aztán a napraforgószár (tá- Jónéhány száz méterről hord­is egy: története van. Kinőt- nyérica), e fölé pedig szalma. ta a termékeny földet, meg tek az ezerszer áldott, ezer- amit szalmából font kötéllel a < vizet vödörszám, hogy szer átkos homokból, a sze- biztosítanak a szél megboly-. megragaszthassa a szászor gedi tájból. Soknak még gatása ellen. A napraforgó ff . házszáma sincs, az utcáknak szára arra való, hogy a he- megaicioii tanyajai. pedig neve. lyiség mennyezetét beta- A másik tanya napjainkra paszthassák, mert a szikföld- ,, p- . .. A ff tt,k u , , bői jól kimunkált sarat kel- yaIL Par het alatt éPltették nanthazak lően megtartja. Amint a sár föl> hatalmas, modern autó­megszikkad, bemeszelik. Ke- garázs, pince, gyümölcstáro­Rangosan, méltóságteljesen nyérsütó kemencét a szabad JÓ, üveg-veranda, szóval min­sorakoznak az utak mentén, é0 alatt állítanak. A takarék- d megtalálható benne A minduntalan felhívják ma- tűzhely is az év nagy részé- , ™ , ** , ^ A gukra a figyelmet. Bemuta- ben a szabad ég alatt áll." melléképületekkel megér egy tunk néhányat, minden szé- Akkor ennyire futotta a milliót is. pítés nélkül. De előbb üssük tájból. Megnyomorította a nuz™ „„ fel a Szegedi Napló karácso- szegénység az embert. Haj- ÜUésen ^indjárt az út nyi könyvét (1927), s nézzük, naltól napestig gürcöltek a mentén szintén paloták so­Kiss Ferenc mit ír róluk. bérleti földeken, az uradalmi rakoznak. Igen, ezek már „A szobafal nagyobb ré- majorokban, de boldogulni nem is házak. Eljut rövide­szét maga az anyaföld szol- sehogyan sem tudtak A si- sen hozzájuk a gáz ig ^ gáltatja, az abba ásott 3—3.5 vány futóhomok eltemette J . b méteres széles és mintegy reményeiket, korán megnyo- mondta nekem egy ember: 4,5—5 méter hosszú 120 cen- morította életüket. Igaz, né- olyan föld ez itt, ha leszúr­timéter mély gödör alakjá- hányan felfigyeltek ezekre az nak egy karót, őszibarackot ban. Ennek a szélén, a föld állapotokra, de figyelmeztető terem A házak is ezt vali­színe alá 20—25 centiméter szavuk nem találhatott meg- ják Hasonlóak a Kistelekre mélyen bevágott padkára jön értésre, visszhangra. Dr. Bu- vezető műút mellett a ba­a föld színe fölött 60—80 SW István sebészfőorvos ak- jástyai házak. Nagyok L centiméter magasra gyeptég- k°ri munkájából idézünk: aIakban bámulnak az e'lsu­lából (gyephantból) rakott fa- »cfafc a csecsemőhalandóság hanó forgajomra Sokat ér5 lazat. A gyephant után az u\an "em szabad érdeklődni házak. Rúzsán meg Domaszé­ilyen gunyhót „hantháznak" vármegyénk területen. Rosz- ken eme]etes paioták néznek «s nevezik. A lakás ajtaja szabbak vagyunk a rossz or- az emberm "Iga hiányzik mindig délfelé néz, hogy a Oos átlagnál ijesztő cse- még egy és márróluk, de a vermet a nap sugarai érjék, csemohalandóságunk szülő- gazdák már beköltöztek, él­magyarság koldus vezik ájdasát> eiőnyeit. Az­tán még idekívánkozik Szaty­mazon az a kerti villa, ahol már semmi, de semmi nem hiányzik az égvilágon, de az ügyeskedő tulajdonos most sem pihen, színes műanyag Szlovákia száméra hatalmas lését. Számos uj és rekon­tápterület, amely elsősorban struált szovjet kohászati biztosítja az ország gazda- üzemben egesz műhelyek sági fejlődésének stabilitá- vannak, amelyeket kizárólag sát, valamint árukkal, nyers- csehszlovák berendezésekkel anyagokkal és stratégiai je- szereltek feL lentőségü anyagokkal való ellátását. A Szovjetunió nö- C • / ' J » _ _ velí a Csehszlovákiába lrá- OZIIOlO ClOll nyúló nyersanyagok, főleg a kőolaj, a vasérc, a földgáz A Szovjetunióval folyta­szállítását. Az ország nép- tott kereskedelem feltétle­gazdaságában a kőolaj és a nül előnyös CsehszlovákiíT­földgáz szélesebbkörű fel- nak. Íme egy példa. Cseh­használása hozzájárul Cseh- Szlovákia 1968-ban csaknem Szlovákia tüzelőanyag- és 8 millió tonna kőolajat vá­energetikai mérlegének ja- sárolt a Szovjetuniótól. A vulásához, a gazdaság szer- kőolaj ára az arab orszá­kezetének korszerűsítéséhez, gok ellen elkövetett izraeli a vegyipar fejlesztéséhez, agresszió folytán tonnánként Gimbelem-gombolom Az ajtóval ellentétes oldalra nnyja a kerül az ablak. Lehetőleg sorsa", minél kisebb, mert a nagyobb az drágább, meg azért p r " I " I mert kis ablakon elég vilá- Cqy réQI DOKVGrS gosság jön be az olvasáshoz, a többi teendőt pedig úgyis Persze akadtak, akik meg- , a lakás előtt, az isten szabad szépítették a homoki szegény- tetőt húzott a bejárat fölé. ege alatt intézik el. Az ala- ség küzdelmeit, nélkülözése­csony falakra kerülnek az- it. Nevetséges bök-versében, tán a horogfák és a fedéllé- rímelgetésében Perlaky Lász- Pmrmtás cek. Az előbbieket azok két- ló így irt a szegedi tanyavi­lágról, a Tanodai lapokban: • . , , egy ruhatarba „A szegedi híres tanyák, , ... , . ... . , " Mehetünk tovább, a ta­Ma már hasznos népiskolák... nyavilág sűrűjében, nem ta­láljuk a hajdani épületek Családanyák, család­apák figyelem! Aki gim­belem-gombolomot akar játszani — Mágnás Mis­ka módra — az feltétle­nül szerezze be a kípcse­lem-kapcsolom jeligéjű Pálma műanyag gyerek­nadrágot. Alacsony vér­nyomásúaknak egyene­sen gyógyszer, garantált méregteremtő. Több elő­nye van: jóval drágább — 16—18 forint —, mint az eddigiek, s az ember előbb-utóbb úgyis meg­unja, és vesz egy má­sikat, hátha az jó. Stb., stb. A fémkapcsok ugyan­is, bármennyire bő is a nadrág, nem hajlandók együtt maradni, ha a gyerek megmozdul, be­adják a válópert. Ha­marosan az ideges szü­lök is. Ha nem is egy­másnak, hanem a gyár­nak, melyben alighanem több a feltaláló, mint a piackutató. Csak az a baj, hogy — úgy látszik — nem „nehéz embe­rek". Es nem gyakorló anyák vagy apák. V. M. Dalainktól harsog tanyánk, Szintúgy mosolyog apánk, anyánk. Minden ember lelke örül, A sok jámbor gyermek A táj mása az embernek. Meghálálja a verejtékét. Zá nyomát sem. Villamosított, gázzal, televízlóval, villany­nyal, rádióval, személyautó-' val ellátott gyümölcskertek virulnak. Nem kívánkozik el onnan az ember. S egy­korúi. re többen áldoznak, költe­keznek, egyre többen vezetik be a villanyt, mert az. ami legszükségesebb. A nagyobb kányszéken figyeltem föl két gyerekeket meg saját kocsi tanyára. Az egyik, Jancsó- repíti az iskolába, egyetem­filmekre emlékeztető fehér re, vagy középiskolába, be falakkal, szinte körbezárja a a városba, Szegedébe. tanyaudvart, védve a gazdát a természet viszontagságaitól. Ezt találtam az egyik tará meg a rosszindulatú tanyai ™ J0!"fj"* bitangolóktól. Tudom azt is, ebbe rokkant bele a birto­PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNY 9. Felállt, s ezzel jelezte, hogy véget vet a be­szélgetésnek. — Várni kell! — mondta. — A Führer még nem döntött. Mindenesetre Szálasi és azok az emberek, akik a kormánynak tagjai lesznek, le­gyenek készenlétben. Majd telefonálunk, vagy kocsit küldünk, lia szükség lesz rájuk. Meg­egyeztünk? — Igen — mondta Kemény, s távozott. Haller pedig bekopogtatott Veesenmayerhez, hogy jelentést tegyen neki a beszélgetésről. A Führer teljhatalmú magyarországi meghatalma­zottja éppen indulóban volt. Horthyhoz készült, hogy figyelmeztesse, minden meggondolatlan lé­pése súlyos következményeket hozhat maga utén. Fegyverszünetről szó sem lehet, ezt nem tűrik a németek. Veesenmayer sebtében meghall­gatta Haller Jelentését, aztán indult. Jóllehet, rezidenciája csak néhány száz méterre volt Hor­thyétól, kocsiba szállt. Edmund Veesenmayer nem szerette különös­képpen a nyilasokat. Már amikor először járt Magyarországon, 1940 januárjában, kialakult benne a vélemény, hogy ezekkel a zöldingesek­kel, jóllehet készséggel hajlandók teljesíteni a Führer minden parancsát, nincs mit tárgyalni. Amikor 1943-ban ismét Magyarországra küldték, hogy felmérje az itteni helyzetet, jelentésében, amelyben az ország megszállását javasolta, azt is kifejtette: Horthyt meg kell hagyni a helyén, és elsősorban az imrédystákra és más szélsőjobb­oldali csoportokra kell támaszkodni, de a Szá­lasi-féle nyilasmozgalmat a lehető legrosszabb megoldásnak tartotta Ebben csak megerősítették a Magyarországon töltött hónapok. Akármi tör­tént is a világban, vagy az országban, Szálnsi azonnal igyekezett eljutni hozzá, s felajánlko­zott. Legutoljára a román kiugrást követő na­pon, augusztus 24-én kolra reggel volt kénytelen fogadni őt. Szálasi azt magyarázta, a magyaror­szági helyzetet véglegesen tisztázni kell. Azt akarta, hogy vele együtt keresse fel a kormány­zót. Nehéz volt nemet mondani neki, hiszen ép­pen akkor hívták ki a főhadiszállásra, mert Höttl panaszt tett rá Himmlernél, Himmler pedig Hit­lernél, hogy túlságosan kesztyűs kézzel bánt a magyarokkal. Pedig hát Veesenmayert igazán nem illette meg ez a vád. A sok száz politikus letartózta­tása épp úgy az ő nevéhez fűződött, mint a csaknem félmillió vidéki zsidó deportálása. Hogy a nyilasokat másképpen ítélte meg, mint Höttl, vagy annak közvetlen magyarországi elöl­járója, Ottó Winkelmann SS-tábornok? Végtére is ő a Führer teljhatalmú magyarországi megbí­zottja, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a lehető legjobb tudása és belátása szerint irá­nyítsa az országot. Márpedig neki az a vélemé­nye, hogy Horthyval könnyebb, mint SzálasivaL A főhadiszálláson az urak veszekednek, marják egymást. Ennek a hatalmi harcnak az eredmé­nye volt, hogy Himmler elérte Hitlernél, hogy Őt jelentéstételre odarendelje. Szerencséjére köz­bejöttek az egyébként szerencsétlen események: a román fegyverszünet, a katonai vereségek. Visszaküldték Budapestre, anélkül, hogy a Füh­rer fogadta volna őt. Akkor, augusztusban Veesenmayer felaján­lotta segítségét Szálasinak, de még mindig arra kérte, hogy várjon. És aztán azt is elintézte, hogy a kormányzó fogadja őt. Mert Szálasi még arra is hajlandó lenne, hogy Horthy mellett mi­niszterelnökösködjék. Csakhogy Horthy nem hajlandó kinevezni őt miniszterelnöknek. Veesen­mayer közbenjárására ugyan fogadta őt, de ezen az augusztus végi beszélgetésen Szálasi nem ért célt Horthynál. A kormányzó azt magyarázta: a háború már sajnos nem tart soká és azt taná­csolta, hogy a nyilasok legalább egy hónapig várjanak türelemmel. Veesenmayer is azt szerette volna, ha a nyi­lasok türelmesebbnek mutatkoznak. De úgy lát­szik, nem nyugszanak. Persze, lehet, másnapra, mire a nap felkel, már Szálasi lesz hatalmon. De boesásson meg a világ, Szálasi ne nyugta­lankodjék, hanem ezt bízza rá a németekre. És Höttl és emberei sem erőszakoskodjanak, ha­nem vessék magukat alá a Führer teljhatalmú megbízottja terveinek. Végtére is még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha Horthy ma­radna és megmásítaná megmásíthatatlan elha­tározását. Veesenmayer meg is mondta a kormányzónak: nem tűrnek fegyverszünetet. A kormányzó né­hány szót beszélt a nehéz helyzetről, nem ta­gadta, hogy ilyen döntést hoztak, s nem is tett ígéretet arra, hogy nem keresik a kiugrás útját. Délután, amikor összeült a minisztertanács, hiába adta elő Lakatos, hogy a kormányzó „megmásíthatatlan elhatározásáról" van szó, a miniszterek elutasították a javaslatot. Kivétel nélkül mindenki ez ellen szavazott, még Csatay és Hennyey is, akik pedig maguk is részt vet­tek a titkos tanácsosok ülésén. Este Veesenmayer, s a közben visszaérkezett Höttl is elégedetten állapította meg, hogy nem kell elhamarkodottan cselekedni, van idő bőven Csak Kemény Gábor elégedetlenkedett. Mér­gesen magyarázta Kurt Hallernak: — A németek ismét becsaptak bennünket! Meddig várjunk még? A Nemzeti Szabadkikötő és a Tengerhajózási Vállalatnak az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, az Eskü tér 3. szám alatt volt az Irodája. Itt szé­kelt vitéz Bornemissza Félix, az m. kir. Nem­zeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat ve­zérigazgatója. A vastag perzsaszőnyeggel borí­tott vezérigazgatói szobában szívta szivarját. Túlságosan sok dolga nem akadt hiszen a há­ború lehetetlenné tette a Duna-tengerhajózást. Azért szorgalmasan bejárt az Eskü térre min­dennap ott töltött az irodájában négy-öt órát. És ha már egyik szenvedélyének a hajózásnak nem hódolhatott hódolt a másiknak, a politi­kának. Sokan jártak ide azok közül a magvar urak közül, akik már régen látták, hogy a há­ború elveszett s tenni kellene valamit ellene. Csengett a telefon. — Halló, Bornemissza! — Ügy tudom, ön beszél németül — mondta "a hívó német nyelven. — Természetesen — fordította a vezérigazgató németre a szót. — Miben állhatok szolgálatára? — Petrics vagyok! — Petrics? Elnézést, de nem emlékszem. Annyi emberrel találkozom. És bár a memó­riám ... — Nem ismerhet Gróf Pejacsevich úrtól ho­zok üdvözletet! (Folytatjuk.) épületek, tehén, borjú, 12 hí­zó, sok aprójószág, autó.' Bent: modern előszoba, kö­ves, két szoba parkettás, vá­rosi bútorokkal, festmények­kel. Orion televízió, csillárok, rádió. A fiatal gazda kinyi­totta a ruhásszekrényt, öt öltönyt, 10 Inget, cipőket mu­tatott. Nem panaszkodhat asszonya sem, ruhatáréból csak kettőt jegyeztem megj két bundát. Az egyik nerc­bunda. A fiatalember ter­melőszövetkezeti csoportban dolgozik. Soha nem járt szép napok melegítik a homokot. Kivi­rágzott a szegedi táj. Az em­ber megtalálja önmagát, le­vethette hajdani szegénysé­gét, nyomorúságát. A hant­házakról elfeledkezett. Én se találkoztam ilyennel, pedig mindenképpen hiányolok leg­alábbis egyet, amit eltehet­nénk, múzeálls értéknek. A házak mindég is a Napra néztek. Sz. Lukács Imre szobrok Róma régiségeinek felügye­lősége kimutatja, hogy 1962­től máig 15 régi márvány­szobrot fejeztek le az ojasz főváros parkjaiban. A Villa Borghese óriási parkjában a főváros közepén, egy szatír vesztette el a fejét: fej nél­kül maradt két Hermész-szo­bor is, legalább egy tucat egykori konzul, szenátor, ka­tonai parancsnok és szónok antik szobra. „Ha ez a hely­zet folytatódik — írja az n Messaggero —, a régi Róma egyetlen alakjának sem lesz feje." /

Next

/
Thumbnails
Contents