Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

A mostani időszak fontos eseménye a szakszervezeti tisztújítás. Régi kipróbált aktivisták, tisztségviselők újraválasztása, s friss, fiatal erők megválasztása jár .pár­ban egymással; mindkettő a megújulást, a mozgalmi iz­mosodást jelenti. Az alapsejtekben, a szak­szervezeti csoportokban kez­dődött a választási pezsgés, akkor, amikor arról volt szó, ki érdemes a bizalmi tisztének betöltésére. A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában is megbe­szélték, — vitatták a mun­katársak: ki a legrátermet­tebb, kinek szavazzanak to­vábbi két esztendőre bizal­mat. Két bizalmival, mégpedig két asszonnyal - az újon­nan megválasztott Laudisz Gyulánéval s Fodor József­nével, aki ismét bizalmat kapott — beszélgetünk. Éle­tükről, munkájukról, új fel­adataikról. Laudiszné szabódik, sze­rénvkedik először, ő még csak most kezdi, most ta­nulmányozza a tennivalókat. Van elég: képviselni a szak­szervezeti bizottság, a gaz­dasági vezetés előtt a dol­gozótársakat, segíteni neve­lésüket, intézni a segély­ügyeket, üdülési kérelmeket. Felvilágosító tevékenység, versenyszervező munka, havi beszámolók — a mosolygós fiatalasszony a Tö­rekvés brigád tagja (mintha csak leckét mon­dana, mikor minderről be­szélgetünk. S láthatólag drukkol is, hogy sikerüljön a most soronlevő nagy vizs­ga: megfelelni a bizalom­nak. Szeretné jól betölteni szerepét, hisz nagy megtisz­teltetésnek vette, hogy rá­szavaztak. Tudja, hogy ezen­túl nemcsak saját gondja van, hanem ebben a nagy, több, mint 20 tagú „csa­ládban" is neki kell meg­hallgatni, továbbadni a vé­leményeket, kívánságokat, keresni a panaszok orvoslá­sát — Az egyik legjobb dol­gozó a furnérragasztó mű­helyben. — Szorgalmas és nagyon szerény. — Szinte kislánykorától itt dolgozik velünk a gyárban. — Ha valaki, ő el tudja látni ezt a feladatot — így véleked­nek az új, fiatal bizalmiról. Ez a jó vélemény pedig, úgy érzi, arra kötelez, hogy jól vizsgázzon érdekképvise­letből. * Fodor Józsefné kék mun­kaköpenyes, fekete asszony­ka. a felületkészítőben dol­gozik. De alig van olyan műhelye a gyárnak, ahol még nem munkálkodott és Hegyei pártvezetők látogatásai A makói Űttörő Tsz, a 7500 holdas nagygazdaság tegnap tartotta jubileumi ünnepi közgyűlését, meg­alakulásának 20. évforduló­ján. A jubileumi ünnepsé­gen Bíró Sándor, a Tsz el­nöke számolt be az Űttörő Tsz fejlődésének nagy ered­ményeiről. Megállapította — egyebek között —, hogy a közös gazdaságban a nehéz fizikai munkát már a gépek végzik., kímélve a dolgozó embereket. A szövetkezeti gazdák ju­bileumi ünnepségén résztvett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Hangoztatta, hogy a tsz-mozgalom alapitóinak elévülhetetlenek az érdemei. Hétfőn, Siklós János, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára Szentesre látoga­tott. Az általános és közép­iskolai pedagógusoknak, va­lamint a párt-propagandis­táknak előadást tartott az időszerű ideológiai, belpoli­tikai kérdésekről. KGST-ülés hazánkban Február 10—17 kőzött Bu­dapesten tartja ülését a KGST könnyűipari állandó bizottságának öltözködés­kultúrával foglalkozó állan­dó munkacsoportja. Az ülést a Gellért Szállóban hétfőn délelőtt Pesti Ernő könnyű­ipari miniszterhelyettes nyi­totta meg. Elmondta: a munkacsoport segíti a tag­országokban a ruházati ter­mékek minőségének javítá­sát, választékának bővítését Laudis? Gyuláné ne tudna helyt állni isméi. — Májusban lesz tíz esz­tendeje, hogy idejöttem. — S most újra bizalmat szavaztak a bizalminak. — Igen. Most már negyed­szer. És ez nagyon jóleső érzés, úgy érzem, szeretnek, megbecsülnek. Legfontosabb megérteni az embereket és elősegíteni egymás megértését — mond­ja az egyik fontos aranysza­bályt. Sok mindenről szó esik a munkás hétköznapok során. A bizalmi olyannyira komolyan veszi az itteni nagy családot, hogy az üzemi gondokon túl az ott­honiakról is tájékozódik. Se­gít is, beavatkozott nem egy esetben s mindig megvolt a foganatja. Kiállni a társakért — fon­tos tulajdonság ez is. A műhelyben dolgozik egy asszony, nem sok volt már neki hátra a nyugdíjig, ami­kor létszámfölöttinek nyil­vánították. De hová mehe­tett volna, hisz tavasszal már eléri a korhatárt? Férje nyugdíjas, lánya érettségi előtt, ismerte a szűkös ott­honi körülményeket is Fo­dor Józsefné, s érezte, jó lelkiismerettel ezt nem le­het annyiban hagyni. így jutott az igazgatóig az ügy, Fodor Józsefné s került pont a végére: ma­rad tavaszig a munkásnő, innen mehet nyugdíjba. így helyes, így embersé­ges. Ez csak egy példa a sokféle ügyből, gondból, amit a bizalmi hivatott fi­gyelni, intézni. A kollektív szerződések előkészítése so­rán is van jónéhány kérdés, ami foglalkoztatja. A mun­karuha-juttatást például a gyár régi „alkotmánya" úgy rögzíti, hogy kétévenként jár. Most az a kérés, csök­kentsék másfél évre a ki­hordási időt, s ezt így tart­ja helyénvalónak a bizalmi is. — ügy hallom, egyember­ként választották meg. — Persze volt, aki valamit még kért mellé — emlékezik vissza. — Azt például, hogy ha valami lényegest meg­tudunk, akár jót, akár rosz­szat az irodában, az SZB-n, azt mindjárt adjuk tudtuk­ra. Szóval jobban tájékoz­tassuk a kollektívát. Ebből is kitűnik, a biza­lomért egyre többet várnak az emberek. De ez azt is jelenti, egyre szebb, fonto­sabb feladat bizalminak len­ni a gyárban. S. M. Á főútvonalak az egész országban járhatók Sok mellékútvonalon hóakadály Hétfőn a délelőtti órák- hegy—Szeged közötti út, a hogy az újabban megfagyott ban a MÁV főmenetirányitó Szatymaz határában levő út- hórétegek miatt az utak síko­szolgálaton közölték, hogy a szakasz, ez azonban fél kilo- sak, veszélyesek. Célszerű út­nak indulás előtt érdeklődni a szakszmérnökségen (12-420 telefon), mert a szél miatt az utak állapota óráról órára változhat A takarítási, elhárítási Szabályozták a munkaviszony egyes kérdéseit hófúvás következtében gya- méteres kerülővel kikerülhe koriak a váltóállítás nehézsé- tő. Nehezen járható Szeged— gei. Emiatt a helyi vonatok Rúzsa—Öttömös és Kiskun­általában 10—15 percet, a tá- halas—Szeged között az út. A volsági vonatok pedig 20— többi bekötő út óvatos veze­25 percet késtek. A vasúti téssel tűrhetően járható. A forgalomban sehol sincs szakaszmérnökség felhívja a munkálatokat tovább folytat­fennakadás. A váltók takarí- gépjárművezetők figyelmét, ják. tásán a budapesti, illetve a nagy rendező-pályaudvaro­kon több mint 1500 munkás dolgozik és remélhetőleg még hétfőn sikerül teljesen ki­tisztítani a váltókat A KPM közúti főosztályán arról adtak hírt, hogy az or­szágban az összes főközleke­dési útvonal — néhol egy nyomvonalon elég nehezen — járható. Vas megyében Sár­vár és Celldömölk környé­kén és Sopron megyében Csorna, Mosonmagyaróvár, Győr környékén, Fejér me­gye déli részén, Pest megyé­ben a budaitérségben, az al­sóbbrendű utak, tehát az ösz­szekötő és bekötő utak nagy része járhatatlan. A KPM Közúti Igazgatósá­ga szegedi szakaszmérnöksé­gének tegnap délutáni jelen­tése szerint a vasárnap esett hó és az ezzel érkezett nagy erejű szél újabb gondokat okozott a közlekedésben. A főközlekedési utakról mar a megyében is elhárítot­ták a hóakadályokat, de a mellék- és bekötő utak álla­pota ismét roszabbodott. Így teljesen járhatatlan a Neszü­A munkaügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és a SZOT-tal egyetértésben rendeletet adott ki, amely­ben szabályozta a munkavi­szony egyes kérdéseit Ezzel jogilag tisztáz a gyakorlat­ban felmerült több problé­mát és eleget tesz néhány méltánylást igénylő kérés­nek javaslatnak. Egyebek között felmerült a kérdés, hogy a vállalatok összevo­nása, vagy szétvállása ese­tén mennyiben érvényesek az eredetileg megkötött kol­lektív szerződések. A ren­delet most kimondja: az összevonással vagy szétvá­lással létrejött új vállalatok a szakszervezet vállalati szerveivel egyetértésben ha­tározzák meg, hogy az dig érvényben volt kollek­tív szerződésnek, illetve szerződéseknek mely ren­delkezéseit kell alkalmazni az új szerződés megkötésé­ig. , A rendelet valamennyi intézkedése 1969. január l-l hatállyal érvényes. ge van a tömegszervezetekben és tömegmozgal­makban dolgozó kommunistáknak. Ezt egyre több pártszervezetünk ismeri fel és fontos párt­munkának ismerik el a tömegszervezeti mun­kát, bár még mindig vannak olyan pártszerve­zetek, ahol nagy rábeszélésre bíznak meg párt­tagokat tömegszervezeti vezető funkcióval. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy nem minden párttag végez szívesen pártmunkát a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, például ezt lehet tapasztalni a KISZ esetében is. Még nem ment át minden pártszervezetben a köztudatba, még nem alkalmazzák a gyakor­latban. hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok felelősek az ott folyó munkáért. Ez azt is eredményezi, hogy bár ott vannak a párttagok a tömegszervezetekben, de nem min­denütt érződik a munkájuk eredménye. Az a véleményünk, hogy ezen a helyzeten változtatni kell és alkalmazni kell a szervezeti szabályzat ide vonatkozó pontját. , A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a tömegszervezeti vezetők összekeverik, félreértel­mezik a pártirányítást és a segítségadást, A pártirányításon nemegyszer csak gyakorlati se­gítségadást értenek és van olyan vélemény, hogy ahol ez nincs meg, illetve kevésbé van meg, ott nincs, vagy alig van pártirányítás. Ez az elvek és a valóság nagyfokú elferdítése és félreértelmezése. Más oldalról pedig az is tapasztalható, hogy a pártszervezetek és pártszervek csak „tiszta" elvi irányításra korlátozzák a pártvezetést és a gyakorlati munkában kevés vagy semmi segít­séget nem adnak a tömegszervezeteknek és tö­megmozgalmaknak. Az a véleményünk, hogy ez is helytelen álláspont, hisz a párt vezető­szerepét a gyakorlati munkában kell elsősor­ban biztosítani, ezen a területen is. Ugyanakkor az ilyen nézet káros kinövésekhez is vezethet, például, ahol ez érvényesül, kimondatlanul is olyan vélemény alakulhat ki, hogy a tömegszer­vezetek pártirányítás nélkül is egészen jól el­tudják látni a feladatukat. Ezekből következik, hogy járásunkban mind eszmei-politikai, mind gyakorlati téren erősíte­ni kell a párt vezető szerepét és segítségadását a tömegszervezetekben. A pártirányítás további erősítésének szerin­tünk megvannak az objektív és szubjektív fel­tételei, amit eddig nem használtunk ki eléggé, elsősorban alapszervezeti szinten. Ismeretes, hogy a tömegszervezetekben és a tömegmozgal­makban alapszervezeti szinten több helyen nincs megoldva a vezetés kérdése. Ugyanakkor vannak párttagok, akiknek nincs konkrét párt­munkájuk, de ezeket mégsem bízzák meg ilyen munkával. Vagy ha egészen konkrétan vizs­gáljuk a kérdést, példáúl a KISZ-ben, akkor azt látjuk, hogy a harmincéven aluli párttagok túlnyomó többsége nem a KISZ-ben tevékeny­kedik és többek között ez az oka, hogy a KISZ­alapszervezetek vezetési problémákkal küsz­ködnek. A gyakorlati életben mindig felmerül, hogy elsősorban miben nyilvánuljon meg a párt­szervezetek vezetése és segítsége. Ügy gondol­juk, hogy első helyen kell megemlíteni a tö­megszervezetek vezetésének kialakítását, meg­szilárdítását, ugyanis nagymértékben a vezetés milyenségétől függ az egyes tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkájának hatékonysága. Ezért a pártszerveknek és pártszervezeteknek itt kell elsősorban személyi, módszertani és po­litikai segítséget adniok. A másik terület, ahol segítséget kell nyújtani, a nevelőmunka. Min­den tömegszervezetnek fontos feladata a tag­ság eszmei-politikai nevelése. Nagyon fontos, hogy mindenek előtt tartalmi és módszertani segítséget kapjanak a tömeg­szervezetek és -mozgalmak vezetői, neveléssel foglalkozó aktivistái, propagandistái. Mivel a tömegszervezeti vezetők nagy része alapszerve­zeti szinten gyakorlatlan és eléggé nagy a cse­rélődés, a munkatervek, programok elkészítése is sokszor akadozik. Ezért helyes, ha a párt­vezetőségek segítséget adnak már az előkészítés időszakában, a végrehajtás közben és a fel­adatok végrehajtásának elemzésében. Minden tömegszervezet és -mozgalom a part politikáját hajtja végre, illetve segíti annak végrehajtását a maga módszereivel. Ezért fon­tos kérdés, hogy a vezetők mennyire értik a párt politikáját, hogyan tulják a tagságot meg­szervezni végrehajtására. Ebben is nagy sze­repük van a párt különböző szintű vezetőinek és a párttagoknak. Napról napra magyarázni kell a tömegszervezetekben és -mozgalmakban a párt politikáját, annak egyes fontos és ak­tuális részeit Miközben hangsúlyozzuk a pártvezetés továb­bi erősítését és színvonalának emelését ezzel összefüggésben — és nem ellentétben — ki kell emelni a tömegszervezetek és -mozgalmak önállóságának növelését. Ékről az utóbbi időben már többször esett szó, de a gyakorlatban nem haladtunk előre. Minden tömegszervezet és -mozgalom szerve­zetileg önálló és felelős a tevékenységéért Ezzel a nyilvánvaló igazsággal szemben találkozunk néha a felelősség áthárításával. Mindenütt fel kell lépni az ilyen nézetek ellen. A pártirányítás nem jelent kicsinyes gyám­kodást és adminisztratív utasítgatást Ezt szem előtt tartva a pártszervezeteknek az a felada­tuk, hogy bátorítsák a tömegszervezeti vezető­ket önállóságra, úgy határozzák meg helyileg a feladatokat, hogy legyen tere az önállóságnak. Az egyes tömegszervezeteket és -mozgalma­kat sajátosan kell vezetni, jellegüknek megfe­lelő vezetési módszert kell kialakítani. Az igaz, hogy minden tömegszervezet és -mozgalom a párt politikáját hajtja végre, annak szelle­mében dolgozik, de más és más politikai kö­zegben, más és más áttételeken keresztül. Ez a tény már megszabja a feladataikat, illetve a pártirányítás módszereit is. A tömegszervezeti pártiránvitásnak csak né­hány kérdéséről szóltunk. Az elemzett kérdé­sekben az előrehaladás terén és módszerén le­het és kell is vitatkozni, de ezzel együtt előre kell lépni. SZABÖ LAJOS, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztályvezetője Az elsőbbség jogán A szombati lapokban olvashattuk, hogy ár­vereznek Pécsett „Ki­tűnő ötlet: árverés Pé­csett. Bontási anyag a legtöbbet ígérőnek." — írta a Magyar Hírlap. A tudósításból kitűnik, hogy eddig a szanálásra ítélt házakat odaadták valamelyik szövetkezet­nek, közületnek, esetleg magánosnak, hogy bont­sa le, s a munka fejé­ben díjtalanul elviheti a használható anyagot Bontottak is, elvitték a használható építőanya­got, de a használhatat­lant otthagyták, törme­lékkupacok jelezték munkájuk befejezését „ötletes megoldást ta­láltak a pécsiek. A Pécs —baranyai Beruházási Vállalat nyilvános árve­résre bocsátja a szaná­lásra ítélt házakat." Ez valóban hasznos és jó ötlet. De az elsőbbség jogán szót kért a szege­di tanács Beruházási Vállalata: az ötlet ugyanis tőlük származik. Ök „találták ki" a nyil­vános árverésen történő értékesítés lehetőségét, s Szegeden már tavaly no­vember 14-én volt ilyen eladás. A szegedi Beruhá­zási Vállalat főkönyve­lője, Salánki István fá­radozott ennek az új út­nak a kitaposásával ők küldték el Pécsre is a „bonyolítás" silabuszát. A többi stimmel és kö­vessék a példát — a sze gedit! — mindenhol mert így ésszerűbb a szanált épületek haszno­sítása. G. L

Next

/
Thumbnails
Contents