Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Mika Spiijak látogatása Mífca Spiijak. a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke és a kíséretében levő jugoszláv személyiséglek sv.omfcaton délelőtt a magyar Híradástechnikai Ipari Ku­tatóintézetbe látogattak. Je­len volt a látogatásnál Ti mái­Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter és Marjai Jóasef, hazánk belgrádi nagykövete. A vendégeket Asztalos La­jos bohó- és gépipari minisz­terhelyettes. Komporday Aurél, az intézet igazgatója és Nemesbéri Iván, az inté­zet pártbizottságának titkára üdvözölte. Ezt követően a tanácsteremben az igazgató tájékoztatta a látogatókat az intézet nemzetközileg is él­ismert kutató tevékenységé­ről A tájékoztató titán a vendégek több laboratórium­ban tanulmányozták az inté­zet munkáját, amelynek fő profilja — a népgazdaság fejlesztési programjának megfelelően— a mikroelekt­ronika kutatása és fejlesz­tése. Nagy érdeklődéssel hall­gatták a helyi vezetők tájé­koztatását a kutatások meg­szerveaésérfiL A látogatás során ssétoo kerültek az intézet nemzet­kört kapcsolatai is. Ugyanis a KGST keretében végzett tudományos kutatások Sssze­h angolásábaa az intézetet r agyfon tossagá feladattal bízták meg: vezető intéz­tnénykáut fo^alkorik a hír­adástechnika! alkatrészek megbfrfiatősá^ vizsgálatával. Ebben a munkában az inté­zet norasan együttműködik néhány, hasonló profilú ju­goszláv Intézménnyel közöt­tük ax Isfcra gyárral is 1 A vendégek megtekintet­ték ax intézet szociális léte­sítményeit. megszemlélték a műszaki könyvtárat, amely­ben mintegy 14 ezer kötetnyi szakirodalom és 800 külön­féle folyóirat áll az intézet kutatóinak, szakembereinek rendelkezésére. A látogatás végén — a déli órákban — a jugoszláv miniszterelnök szívélyes búcsút vett a házi­gazdáktól — az intézet veze­tőit® és dolgozóit®. (MTI) H Somogyi Károtyné felvétele „KANÁL" A KOCKÁKHOZ. Bár több volna belőle — mondták sokfelé a szegedi halászlékockáról, amely elnyerte a kiváló áruk fórumának megkülönböztető jelét is, s nemcsak itthon, külföldön is érdeklődést váltott ki. A termelés növelését gépesí­téssel segítik elő a Paprikafeldolgozó Vállalatnál; új keverőgépük nemrég érkezett az NSZK-ból. Ez a — képünkön látható — szerkezet többféle keverő műveletet tud, így jó „kanálnak" bizonyult abban a „bográcsban", ahol a halászlé készül Merről a szél? A volt szegedi repülőtér­rel szemben apró, lapos te­tejű épületek, magas drót­kerítéssel körülvéve, a Bajai úton. A Központi Meteoroló­giai Intézet aerológiai ob­szervatórium székel az it­teni épület csoportban. Kinézek az ablakon. Fel- határ. Az ország északi ré­hős az ég, borult. Kérdem, szein nulla fok körül volt a hogy ilyenkor hogyan minő- hőmérséklet, Szeged környé­sítenek. kén pedig plusz felett — Erősen felhős. Kiderül hogy a felhőzet­nek kilenc fokozata, fajtája /slTÓept i a fel­Pontosan Ax obszervatórium veze­tője szívesen tájékoztat min­denről. Az itt folyó magas­légköri kutatás, mérés szer­ves része a nemzetközi há­lózatnak. Hatalmas ballon emelkedik a levegőbe, mint a léghajó: „hasa" alatt mű­szeres dobozka. A műszerek pontosan rögzítik a talaj szintjétől kiindulva, hogy feljebb milyen a levegő fizi­kai állapota. Ilyen sorrend­ben: légnyomás, hőmérsék­let, nedvesség; a szél ereje és iránya. — Szeged felett milyen Idő van ? — Tíz és M kilométer magasságban február napjaiban mínusz W volt a hőmérséklet Megborzongok. Itt lent egész tűrhető az idő. — Nehéz pontos előrejel­zést adni? — Nehéz, — mondja az intézet vezetője —, mert azok a hatásközpontok, amelyek meghatározzák ha­zánk időjárását, igen válto­zóak. van. S minél sötétebb hő, annál alacsonyabban helyezkedik el Hókristályok Érdekes vizsgálatokat is végeznek ebben az obszer­vatóriumban. Hókristályokat osztályoznak. — Minden frontnak meg van a sajátos kristály jel­lege, amelyből következtet­ni lehet, hogy bizonyos ma­gasságban milyen a légköri viszony. Szeged és környéke ala­csonyan fekszik, a tenger­szint feletti magasság 79—85 méter körül mozog. Sík vi­dék. Befolyásolja-e ez az időjárásunk alakulását? Ál­lítólag igen. Amikor leesik éi^g a hó, s összefüggő vastag hó­fok takaró fedi az alföldi tájat, akkor a fehér „ruha" vissza­veri a napsugarakat. Más tá­jakat melegít a mi hideg ta­karónk. Az elmúlt napokban azért emelkedett az átlagos­nál is magasabbra itt a hőmér­séklet, mert fekete volt a Javult a város tejellátása Segítettek a tsz-ek — legyőzve a telet Megzavarta a szegedi vá- a bizonytalan körülmények sárlókat, hogy az elmúlt há- között elsősorban a jegyes rom napban nem lehetett tejet biztosítsa, palackos tejet kapni, hiszen Tegnap már sikerült a vá­lapunk — a tejüzem tájé- ros által igényelt 40 ezer !i­koztatása alapján — azt kö- ter tejet beszerezni, s továb­zölte, hogy még hétfőn is bi 10 ezer litert tartalékolni, lesz. Absolon Ottó, a tejüzem Nagy segítséget jelentett eb­vezetóje tegnap kérésünkre ben az, hogy a termelőszö­elmondta, hogy a javításban vetkezetek, eléggé nem is di­továbbra is tartják magukat csérhető módon, az első fel­a Délmagyarországban meg- hívásra traktoros vontatók­jelent határidőhöz, s a há- kai beszállították a tejet az | romnapos kiesés a rendkívüli autóval megközelíthetetlen időjárásnak tudható csu- helyekről. Pénteken például pán be. 18 Zetor volt munkában. A nehéz viszonyok között hogy az üzem el tudja látni nemcsak hogy az igényelt a várost. mennyiséget nem tudta be- Ma, vasárnap a nyitva­szerezni az üzem — amint tartó üzletekben és hétfőn arról olvasóink már értesül- minden üzletben lesz már | tek —, de a palackoknak a kellő mennyiségű palackozott kiszállítása az üzletekbe is tej. A továbbiakra a már lehetetlenné vált, mert a megadott információ marad rossz utakon halomszámra érvényben: tehát február törtek össze az üvegek az 11-től 15-ig nem lesz palac­autókban. Az üzem ezért kozott tej a gép javítása csupán arra törekedett, hogy miatt Az időjárás állapotáról minden órában jelentést ad­nak a szegedi obszervatóri­um dolgozói. Méréseiket az „észlelő-könyvbe" jegyzik fel a nemzetközi szinoptikus kulcs alapján és továbbítják a központi intézetbe. Buda­pesten összegyűjtik az or­szág különböző pontjairól érkezett jelentéseket, s ki­alakítják a prognózisukat. Ezt azután megküldik Moszkvának, Prágának, Belgrádnak, s kicserélik adataikat Az időjárás álla­potának meghatározására 99 jelzés szolgál — Hallhatnánk, hogy mit „mond" az egyes és a ki­lencvenkilencet? — A 0.1-es: a felhőzet ál­talában szétoszlott, vagy vé­konyodott A 99-es: erős zi­vatar, jégesővel, vagy hóda­rával, jégdarával. A számok tizes nagyság­rendben egy-egy állapotot foglalnak össze. A hatvantól hetvenig terjedő számok az esős időt minősítik. Hatvan­hat: eső, ónos, gyenge. Het­ventől a havas idő, nyolc­vantól a záporos idő jelzé­seit találjuk. — 5 milyen időt várha­tunk a következő napokra? — Nem vállalkozom a prognózisra, — mondja az obszervatórium vezetője... G. I. Az elsők bátorsága úsz évvel ezelőtt még mimindent rájuk kiabáltak,' Hogy dologtalanok, éhenkórászok, azt szeretnék, ha más kaparná ki nekik a gesztenyét. Nyelvére vette őket a falu, rájuk verték az ablakot, kitördösték a házuk előtt a kerítést. Azért, mert kidobálták földjeikből a ki­csinyesség mezsgyekaróit; mert elsőnek szerveztek szövet­kezetet; mert lemondtak a „tulajdonosság" friss öröméről a teljesebb és emberibb boldogulás reményében. Szegényemberek voltak, s a szövetkezet sem igen bol­dogult Hol volt még akkor modern agrotechnika, műtrá­gya, nagyüzemi szakértelem? Csak a gondolataikban meg a hitükben. Alig osztottak valamit, mégis álltak az el­határozás mellett. Pedig érte a szövetkezeti mozgalmat elég sok csapás: önkényes gazdasági intézkedések, elhibá­zott agrárpolitikai koncepciók szériája és földrengésszerű rázkódás is. Ök akkor is tudták, hitték, vállalták és hir­dették, hogy ez a magyar parasztság egyetlen útja a bol­doguláshoz. Bátorító munkása gi tá tor okkal együtt türel­metlenkedtek, hogy mind szélesebb bázisa legyen a moz­galomnak, hogy valóban meggyökeresedjen az új pa­raszti életforma gyönge kis fája. Kellett nekik röstellkedni is eleget. Ha nem jól ment. vagy nem elég jól haladt a közösség ügye, ha megvámol­ta reményeiket az aszály, a beadás, hamar megkapták a többiektől is, akik melléjük léptek: „Ti akartátok!... ezt mind nektek köszönhetjük!..." Hiszen akkoriban érzel­mileg még korántsem barátkozott össze a parasztság a szövetkezettel Most majd mindegyik termelőszövetkezeti közgyűlésen az elnöki asztalhoz szólítják őket. Jobbára öregek már. Láttam több helyen is: a széksorokban a hallgatóság kö­rében kezdődik a taps, amint a termen végigmennek, hogy átvegyék az oklevelet, az illendő jubileumi jutalmat, s fogadják a gratuláló kézszorításokat Az első bátraknak kijáró tisztelet veszi körül őket. Mert. könnyű belátni, hogy az ő hitük, erkölcsi bátorságuk, elhatározottságuk és szívós erőfeszítésük nélkül nem lehetnének olyan kellemes hangulatúak az idei zárszámadások sem. Ha ők feladjak céljukat az első intrilcus szóra; ha hagyják magukat le­beszélni belső meggyőződésükről — most a szegedi és a szegedi járási szövetkezetekben sem milliókkal mérnék a közös boldogulást. Ma már mindenki tudja becsülni, amit tettek és vállaltak ezek az emberek, s amit küszködtek, dolgoztak a termelőszövetkezeti mozgalom húsz esztende­iében a közösségért És amire ők akkor ráadták a fejü­ket, abból máig becsült paraszti életforma lett Amit ők akkor szorgalmaztak, arról ma már lebeszélni sem lehet­ne a magyar parasztságot Elnéztem a közgyűléseken ezeket a dereik, idős gaz­daembereket és -asszonyokat. Jól esik nekik ez az erkölcsi kárpótlás a nehéz esztendőkért. Sokat ér a tagság szere­tete, de még többet, hogy szemükkel láthatják, kezükkel simogathatják egykori és ma is élő hitük bizonyságát Az oklevél meg a jutalom a jubileumi pillanathoz illő múlan­dó öröm. A gazdaság biztonsága, fejlődésének nem szűnő lendülete az ő tartós és igazi boldogságuk. Az néldául hogy az évszázad legsúlyosabb aszálya pusztított tavaly, de ma már egy ilyen természeti csapás sem veri "*» a lá­báról a közösséget, s még a járandóság sem kevesebb — legtöbb helyen inkább tisztesebb —, mint szerencsésebb meteorológiai évjáratban volt unkások százezrei bátorították, segítették őket ké­sőbb csatlakozó társaikat még tuszkolták is ehhez az életformához, s mint kiderült, nemcsak a kez­det kezdetén, hanem az út nehezén is helytálltak. Segítsé­gükre jött a párt józan, világos és eredményes agrárpoli­tikája is, de amit ők személyesen vállaltak, azt sem lehet soha lekicsinyelni. Megérdemlik hát a tapsol ami elkíséri őket az elnöki asztalig és vissza. Megérdemlik a gondos­kodást, ami sohasem hagyja már el őket az új paraszti közösség melegében. SZ. SIMON ISTVÁN M Megáll az idő Z99 üagyar-nngol Somogyi Károlyné felvétele Irány a magaslégkör Február 3 és 8 között ma- Egyidejűleg kiszélesedett az gyar—angol kereskedelmi ve- Egyesült Királyságból szár­gyesbizottsági tárgyalások mazó áruk behozatalának le­voltak Budapesten. A tárgya- hetősége: ez elsősorban a be­lások befejeztével szombaton ruházási javak: gépek és gépi aláírt jegyzőkönyvben rögzí- berendezések, műszerek, ve­tették a jelenleg érvényben gyi cikkek, textil alapanya­levő hosszú lejáratú árucse- gok és különféle fogyasztási reforgalmi megállapodáshoz cikkek importjára vonatko­esatolt kintingensüstak 1969. zik. évi előirányzatait. . A tárgyalások eredménye- .A megállapodást magyar ként lehetővé vált, hogy Antelpéter Tibor, a mind az export, mind az ím- Külkereskedelmi M.msztén­nort számottevően bővüljön. um foosztályvezeto-helvette Ennek megfelelően a tovább- részről B. E. P ra is mennyiségi korlátozás Mactavtsh, az angol Keres­alá eső magvar exportcikkek kőelem- és Iparügyi Mi­közül Magyarország 1969-ben njszténum osztalyfonoke irta egyebek között több kötött- ala­árut és más könnyűipari ter­méket, rádiócsöveket, dobo­zolt húsféleséget, friss és VASÁRNAP, 99 Nagy dolog az, hogy az lok, rendszerint elolvasgatom ember Időnként képes legyen a feliratokat A plakátokat visszafiatalodni. Ügy látszik, A faliújságcikkek alatt a dá­helyenként ehhez hozzá akar- tum. És így tovább. S minél nak segíteni engem is. Én tovább nézelődöm, minél hu­ugyanis akárhol megfordu- zamosahban, annál ifjabb­nak érezhetem magam. Az időben visszafelé kalan­dozni — erre hívnak fel a folyosókon, lépcsőházakban lefegő papírfecnik és írott lepedők egyaránt. Eltöltenek nosztalgiával, emlékkel de aztán kiderül hogy ilíúzio­nista meslerkedésük hiába­való. Nincs kora ősz, nincs nyár, múlt tavasz, vagy ta­valyi tél sincs. Az van, ami van, amit a naptárom mu­tat. S aztán arra a gondo­'atra jutok, jobb, ha az em­ber a jövő heti terveit szö­vögeti, az elkövetkező ta­vaszra gondol, meg ilyesmi. Ilyenkor elfordulok a ha­mis papíroktól. Ne áltassuk egymást. Ugyanakkor megál­lapítom. ennél az intézmény­nél, vállalatnál a fecnifele­'ős és a lepedőilletékes fele­dékeny. Megállították az időt, s most aztán SP té se tova. "ed'g csak illő volna ..úií­tani". nláne ott. ahol az el­mosódó dátumban ómecha­nizmusi emlékeket fedezhet föl a jámbor olvasó. S. M. tartósított gyümölcsöt zöld­ségfélét szállíthat -— FEBRUÁR 9.

Next

/
Thumbnails
Contents