Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Kiváló ifjúsági klub Berozsmán Géptitkárnő [A „HARANGJÁTÉKOS" ELMONDJA: (Tudósítónktól.) Előbb a tények: 1967. november 5-én alakult meg Kiskundorozsmán a Petőfi Művelődési Otthonban a község ifjúsági klubja. Tagjai beneveztek a II. országos kiváló ifjúsági klub pályázatra. 1968 novemberében a KISZ Csongrád megyei bizottsága elsőként terjeszti fel a pályázatot a meghirdető szerveknek. 1968. december J4-én a klub elnyeri a kiváló ifjúsági klub mögött azonban rengeteg munka, lelkesedés rejtezik. Az első sikeres rendezvényekre még 1967-ben került sor. Télapó-est, komoly és játékos vetélkedők, klubtalálkozók, közös színház- és mozilátogatások gazdagították a klub programját Később színjátszó kör és irodalmi színpad is alakult, amely sorra látogatta a szegedi járás községeit. A klub munkájához a legtöbb és leghasznosabb segíteímet, s a címmel együtt 15 séget a KISZ szegedi járási ezer forint pénzjutalmat is kap. E rövid, Jegyzőkönyvi tömörségű néhány mondat bizottsága adta, de nem maradt el a helyi szervek támogatása sem. Magyar István Minden hivatalt gyakran olyankor keresnek fel ügyfelek, érdeklődők, panaszosok, bejelentők, amikor a hivatalos idő még nem kezdődött meg, vagy már elmúlt. Ezért valamennyi intézmény kénytelen fenntartani az ügyeletes szolgálatot, ami nagy elfoglaltságot és többletköltséget okoz. A szófiai elméleti és tervező-szerkesztő intézetben most készül a „telefon-titkárnő'', amely feleslegessé teszi az ügyeletes szolgálatot. A készülék telefoncsengésre automatikusan bekapcsol egy magnetofont, amely szívélyes „jó napot kívánok"-kal üdvözli a jelentkezőt és közli az intézet pontos munkaidejét. Ezután bármilyen bejelentést vagy egyéb közölnivalót automatikusan felvesz a szalagra. (MTI) Apistolok vagy diákok? A csendestárs — Akar sok pénzhez jut- A csendestárs dehogyis ké- — Maga pisaofc! Tudja ni? — kérdezte B. Tivadar telkedett Arra gondolt, hogy meg, hogy feljelentem — szegedi lakostól egy általa az ilyen véletlen társulások sziszegte fogsorai között a ismeretlen harminc év körüli férfi. — Hülyének, vagy palinak néz? De csak tisztességes eszközökkel — adta a beleegyezését a vállalkozáshoz, amely nagyobb mennyiségű és értékű lottószelvény vásárlásában merült ki. — Valamelyik éjjel azt álmodtam. hogy Fortuna folvott a szekerére — mondta nagy pénzeket fialtak már. szót S máért ne lehetnének ők a — Még fgy is Jól járt szerencsések? Annyi pénzt. Honnan tudhattam, hogy amennyit a társulásra szánt, nyerünk? Ugyanígy el is rosszabb helyre is kidobott úszhattunk volna — védekemár. Aztán megszólalt: a mindig ismeret" — Megihatnánk egy pohár _ sört valahol, ha már így összejöttünk — ajánlotta. - Ugyan, hova gondol. Előre inni a medve bőrére. S valóban: a Fortunával való szokerezés még nem bűnügyben. A betársulás arányában felajánlott 3 ezer suhogó forint ismeretlen, miután a »• »• ^ kutya. Így hát nem ma az szelvényeken agyonvariálták a szimpatikus és befutható Számokat — Más nem volt az Istenasszonnyal, csak szekerezés? — kedélyeskedett a csendestárs. — ®n mér azt se bánnám, csak felruházna szerencsével — toldotta meg amaz a „süni ilyen vastag lesz? Kár lenne — hárította eL A visszautasítással csak megerősítette az ismeretlen az iránta tanúsított bizalmat radt hátra más, mint a rizikót és a gyanakvás nélküli társul-fogadást perelni polgári követeléssel. Csakhogy a „titok" így kiderítetlen amely ilyenformán abszolút- marad, a csendestárs — bár tá magasodott a csendestárs nagyon szeretné — nem tudraemclyében. Csak akikor ja me& „mivel édesgette mohokként meg, amikor hetek gához" Fortunát a másik, múltán nem a megnyert tel- akj olyan biztosra ment. ket" szöveget. — Maid meg- jes összeg, 68 ezer 308 forint mintha elhanyagolt szépaszosztjuk a nyereményt — tette hozzá — Es mi erre a biztosíték? — Szerény személyem, erre akár mérget is vehet — hajolt meg kissé félszegen az ismeretlen, mintegy kitűnőségét bizonyítva. felét számolta tenyerébe a lottózó-társ, hanem csak 3 ezret, vigaszdíjként A százasok szinte kihullottak a markából, annyira elgyengült a keze, amellyel pedig mór ütni akart keserű dühében, de meggondolta magát szonnval randevúzott volna Legközelebb én is elszegődnék hozzá csendestársnak, csakhogy előtte írásba foglalnánk az eshetőséget és a várhatóság oszthatóságát Lődi Ferenc Ilyenkor télen néma. Semmiféle parancsnak sem engedelmeskedik. A zord szél át meg átjárja fázós figuráit, begombolkozni nincs hatalma, így jobb híján befagy. A Dóm téri zenélő óra téli álmát alussza. Kezelője-karbantartója dr. Szabó István órásmester sem bir vele; csak a melegebbre forduló tavaszvégen lépcsőzik majd fel az egyetemi épületbe, s hozza rendbe a szabadtérinek meg a kíváncsi idegenforgalomnak. A zenélő órát évente tízezer forintért újitja fel az egyetem. Aztán jött a háború, a szerkezet elpusztult. A felújított szabadtéri játékok növekvő idegenforgalma, a Dóm tér varázsa adta az ötletet rendbehozására. Először Csúri Ferenc valamelyik távoli rokona preparálta meg, majd a legendás órásmester fia, Csúri László, a budapesti óragyár főmérnöke vette gondjaiba: a filmgyárral karöltve automatikus vezérlésűvé alakították. Azóta így önműködik. Impulzusok Mestermunka A szerkezet boldog őse még a harmincas évek elejéről való. Egy szegedi órásmester, Csúri Ferenc szép szakmája megszállottjaként, látványos hobbynak, naphosszat fabrikálta, s mikor a kész példánnyal előállott, maga sem hitte, milyen értékes mesterAz Öra- és Ékszerész Ktsz Hunyadi János sugárúti részlegében dolgozik dr. Szabó István, a szerkezet karbantartója. — A felújítás lényegében a régi elgondolás szerint történt, természetesen modern elektrotechnikával A szerkezet alapja egy állóóra. mely percenként ad impulzust a homlokzati számlapmunkával ajándékozza meg nak. Negyedóránként eljátszSzegedel Állítólag az akkori sza a westminsteri harangvárosi honatyák sem gon- Játékot, s déli 12-kor, délután dolták így, mert kiadási költ- 3 és 5 órakor, az óra ütés ségeit csak nehézkesen, mi- után, működésbe jön a bábnimális részletekben tör- játék — Vaszy Viktor muzsilesztették. Az óra akkor kájára, aki a Vadvfzország még mechanikus vezérlésű című film kísérőzenéjéből volt, valamennyi játszáshoz komponálta meg a figurák . ... a kezelőnek fel kellett bak- „kirándulását". Persze a sza- maso<J,K tatni a „toronyba". badtéri előadások estéin a Banánhéj Még azt mondják, nincs Szegeden banán... — írja a Tükör című képeslap. Mivel szegedi vagyok és 'idváncsi természettelmegáldott ember, utánajártam a dolognak. A gyümölcsboltban azt a választ kaptam, hogy valóban most nincsen. A csemege üzletben viszont felvilágosítottak, hogy náluk sem kapható, de ők látták a fényképet az emiitett lapban, s A hozzá irt szöveg szerint a szegedi egyetemi füvészkertben terem s banánfa. Ott — ha vásárolni nem is lehet —> legalább megszemlélhetem a dús fürtöket, gondoltam. Egy kis csalódás ért azonban a botanikus kertben. Láttam teremni a kakaófát, a citrom. és a narancsfát, sót a kávécserjét is, de a banánjának egyetlen gyümölcse sincs. Ezek szerint, akik mégis azt mondják, hogy nincs Szegeden banán, — fái mondják. A fénykép tehát máshol készülhetett. A szöveg írója bizonyára a hangzatosság kedvéért összecserélte Szegedet egy másik várossal. így aztán nem csoda, hogy elcsúszott a banánhéjon. T. B. PINTÉR ISTVÁN ezután DOKUMENTUMREGÉNY Kemény egy darabig tétovázott, aztán a német követség számát tárcsázta. Igazán bosszantotta, hogy éppen most nem sikerült elérnie Höttlt, amikor pompát) értesüléseket közölhetett volna vele. Hiszen Höttl, a Gestapo-ember. sokkal jobb hajlandóságot mutatott már március 19-e óta Szálasi Ferenc és mozgalma iránt, mint akár Veesenmayer, akár Kürt Haller, akit a követ azzal bízott meg, hogy közvetítsen közte és a nyilasok között. Kemény Gábor már régen tudta, hogy bizonyos viták vannak a külügyiek és az SS-ek, vagyis Ribbontrop emberei és Hlmmler szolgálata között Höttl már nem egyszer tudomására hozta a nyilasoknak, hogy ha rajta álnna, akkor Szálasi már régien kormányt alakíthatott volna, s eltávolították volna Horthyt, mert a kormányzóval mindig csak baj van. Ezzel szemben Veesenmayer folyton alkotmányjogi aggodalmakra hivatkozik, s csak kelletlenül állt szóba velük. No, de mindegy: nem vitás, hogy Veesenmayer hajlandósága is megnövekszik majd, ha ilyen hírt kap tőlük. A német követség telefonközpontosa Kemény Gábor kérésére kapcsolta Kurt Haliért. Haller hajlandónak mutatkozott azonnali fogadni Keményt. Fél óra múlva Haller és Kemény már együtt ült az Őri utca 64. egyik szobájában. — Tegnap este — adta elő lelkendezve mondókáját Kemény — Horthy a titkos tanácsosokkal végleg elhatározta, hogy fegyverszünetet kér az angolszászoktól, az amerikaiaktól és a szovjetektől... Keményt meglepte, hogy — Haliért nem lepte meg a hír. — Ismétlem — mondta —, embereink jelentették, hogy tegnap este a kormányzónál ülést tartottak a titkos tanácsosok. Végleg elhatározták, hogy a kormányzó fegyverszünetet kér az angolszászoktól az amerikaiaktól és a szovjetektől ... Ez a hír biztos forrásból származik... Qiyjm biztos, mint ahogy én itt ülök... Haller ftnott arckifejezése azonban sem változott meg. — Ezt tudjuk — mondta. — Tisztában vagyunk az eseményekkel. Kemény elképedt. Azt hitte, hogy a Várban szolgálatot teljesítő egyik nyilastól származó hírrel óriási szolgálatot tett a németeknek, s lám, azok már régen tudták a dolgot.. Hihetetlen, hogy milyen jó hírszerzésük van! Kemény egy kicsit megtorpant a beszédben, a számára váratlan helyzet megakadályozta abban, hogy az előre felépített módon adja elő mondanivalóját. Haller sürgette: — És mi mondanivalója van nekünk ezzel kapcsolatban? — Szálasi Ferenc pártvezetőm megbízásából jövök — találta meg a folytatást Kemény. — Szálasi most kijelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve a kormányt és a kormányzót törvénytelennek és alkotmányellenesnek tekinti, kész azonnal, saját kezdeményezésére felállítani saját kormányát és átvenni a hatalmat... Haller sóhajtott. Sejtette előre, hogy ez lesz a vége. Kemény azért rohant hozzá olyan sürgősen, hogy ebből az alkalomból újból erőszakolja, a németek juttassák őket hatalomra. Haller maga is látta, előbb-utóbb ez lesz a vége, dehát, nem szabad elhamarkodni a dolgot. A nyilasok persze azt hiszik, hogy olyan forrón eszik a kását, ahogy főzik. Nem árt egy kicsit megleckéztetni őket. nem ismerhette eí, hogy ehhez ránca erejük, « csak a németek kegyétől várnak mindent. A külügyminiszter-jelölt megpróbált diplomatikusan fogalmazni: — Egy feltételünk van ... — Feltételük? — szinte gúnyolódott a német követség embere. — Mi az? Nocsak, Mvele... — Hát az, hogy önök foganatosítsák a szükséges politikai, rendőri intézkedéseket... Haller nem reagált Kemény kénytelen voit folytatni, bár ez még inkább önleleplezővé tette mondókéját: —... Minthogy ml például nem tartóztathatjuk le a miniszterelnököt... — Szóval, mégis miként gondolják? Kemény zavartan hallgatott. — Hogy érti ezt? — nyögte ki végül — Ki kezdje a dolgot? Kié legyen a kezdeményezés ? — A kezdeményezést természetesen Szálasi Ferenc veszi a kezébe! — jelentette ki a fiatal báró nagy hangon. — Szálasi Ferenc az Isten által a nemzet élére rendelt vezető! — Tehát nem német kezdeményezést kívánnak? — faggatta tovább a német a nyilast. — Nem, de azt, hogy önök kezdeményezzék a szükséges politikai, rendőri intézkedéseket... Haller, akinek idegeit erősen megviselték a háborúnak a németek szempontjából kedvezőtlen eseményei, nehezen tudta türtőztetni magát. Átkozta a sorsot, hogy ilyen kellemetlen és ostoba fickókkal kell bajlódnia. Megszokta már, — Akkor miért nem teszik? — kérdezte nem hogy jellemtelen emberekkkel van dolga, de hogy minden él nélkül — Miért nem veszik át a ha- azok ostobák is legyenek, ez több a soknál... talmat? Kemény nem vallhatta be, legalábbis nyíltan (Folytatjuk.) fan f ár szignálja után is mozgásba hozom a figurákat — így egyeztünk meg a játékok igazgatóságával A nevek — Es a figurák? A szóbeszéd úgy tartja, apostolok vonulnak ki az előtérbe. — Ez persze tévedés. Pontos nevekkel is tudok szolgálnL A sétáló diák Petőfi Sándor, Dugonics András, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Tinódi Lantot Sebestyén, Kazinczy Ferenc, Barabás Miklós, Vasvári Pál, Csokonai Vitéz Mihály, Bessenyei György, Szemere Bertalan és a tizenkettedik a székely névtelen. Először ők fordulnak ki az előtérbe, majd a szegedi egyetem természettudományi karának korabeli professzorai — köztük Brossai Sámuel és Hermann Ottó — „gurulnak elő" vasúti síneken az óra külső szélére. Ott van a pedellus is, András bácsi, aki szintén élethű figurája a szerkezetnek. Végül a kiskapuban feltűnik a rektor, Tóth Gyula professzor alakja A diákok körbejárnak az udvaron, • megkezdődik a visszavonulás — fordított sorrendben. Dr. Szabó István 1929-ben került Szegedre, így az óra históriáját végig nyomon kísérhette. Mesterségének fortélyait még Nagyváradon sajátította el, s aztán gondolt egyet, s Szegeden beiratkozott joghallgatónak. Mesrt jogászkodását félbeszakította a háború, a munkaköpenyt katonai mundérral kellett felcserélnie, ám mindez nem szegte tanulási kedvét: 1946ban diplomát szerzett És visszatért a szakmába. A jelek szerint hivatásszeretetért sem kell szomszédba menni a szegedi „harangjátékosnak". Nikolényi István Irodalmi szabadegyetem A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének Irodalmi szakosztálya az elmúlt évekhez hasonlóan Ismét megrendezi irodalmi szabadegyetemi előadás sorozatát. Az 1939. év nagy évfordulóinak Jegyében illó műsor a Somogyi Könyvtár olvasótermében bonyolódik le. Az első előadás február 9-én. ma délelőtt 11 urakor lesz Irodalom — forradalom rímmel. Az előadást dr. Péter László kandidélus, a könyvtár tudományos főmunkatársa tartja. Az összesen hat etóadásból álló sorozatban Ady Endréről, Balázs Béláról. Hidas Antalról, Tersár.szky Józsi Jenőről es Füst Milánról hallhatnak előadást a résztvevők a rangos előadó-gárdától: Czine Mihály, dr. Csukás István. Garamszegi József kandidátusok, Gyertyán Ervin filmkritikus és Weöres Sándor költő. Az előadások látogatására Jogosító bérletek Ara 20 forint. (Bérletek válthatók a TIT Karász u. II. sz. alatti székházáéban de. «—12-le. du. 2—l-ig.) L