Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

IBIZA: A bűnök szigete „Minden kút el­visz egy holdat" Beszélgetés . / , r • a tapei tanácsházán Mallorca sziget és a spa­nyot part között kicsiny pont a térképen Ibiza szigete. Ha­talmas sziklafennsíkon elte­rülő fővárosának is ugyainez a neve. Amikor a Valenciából vagy Mallorcából érkező hajók ki­kötnek ós a szigetet elözön­lik a turisták, a kikötő nyü­zsög az emberektől, akik nem várnak senkit, csak ép­pen kijöttek kendőt lobog­tatni. Ezek a bennszülöttek. Egyszerű, derék, feketébe öl­tözött emberek. Csak ők van­nak itt, mert a hajó kora reggel érkezik — a külföl­diek ilyenkor még alusznak. Náci szervezet Ezen a látszólag békés szi­geten, a turisták álomszige­tén azonban izgalmas ese­mények követik egymást. A turistahajókon olykor izraeli titkos ügynökök érkeznek, hogy ellenőrizzék a híreket, amelyek szerint Ibiza szige­tén egy náci szervezet mű­ködik, amelyet a Bormann­alapítvány támogat Az az ember, aki Bor­mannt utoljára látta, Simon Wiesenthal, „A gyilkosok közöttünk vannak" című könyv szerzője volt AStern című hetilap egy újságírójá­val együtt Wiesenthal a Földközi-tengeren át követte Bormann nyomát, Görögor­szágtól kezdve. Barcelona és a Baleári szigetek között azonban elveszítette a hábo­rús bűnös nyomát Véletlen volt ez? Bizonyá­ra nem. A felderítők azon­ban nem találtak semmit, ami bebizonyította volna fel­tevésüket, hogy Bormann a spanyol szigeteken rejtőzkö­dik. Találtak azonban más fi­gyelemre méltó személyeket. Ibiza szigetének egyik lakó­ja Megnus „doktornő". Az egyik hitleri koncentrációs tábor volt parancsnoknője jelenleg az utazási iroda bá­josan csevegő vezetőnője San Antonio Abad-ban. Tömegesen járnak a turis­ták a Clive vendeglőbe, gyakran megjelenik itt León Deerelle, a belga rexisták volt vezetője is. Ez a fasizáló belga szervezet, amelyet 1935-ben Degrelle alapított, a hitleristákat támogatta. Degrellet távollétében halál­ra ítélték. Másfajta hírhedt szemé­lyek is laktak Ibiza szigetén. Például a nem tudni milyen nyelvű, de magyar szárma­zású Helmir de Hori Hoff­mann Boutin, akinek semmi­féle állampolgársága nincs, bár tíz útlevél volt a zsebé­ben. „Jeles" képhamisító Helmir „nagy" festőmű­vész. Túlságosan is nagy, mert minden stílust ismer. Huszonötször festette meg Dufy lóversenyt ábrázoló ke­pét, 12-szer Henoir Sárga­kalapos lány című festmé­nyét. Százával festett Gau­guin-, Graque-, Vlaminck­ós Matisse-festményeket. Minden gazdag amerikainak van a házában egy hamis Picasso, amely valójában — valódi Helmir. Különös társaságok verőd­tek össze a magyar szárma­zású képhamisító parkjában. A turistaként Ibizára érke­zett amerikai írók német há­borús bűnösökkel cseveg* hettek, közömbös pillantáso­kat vetve a medencében úsz­káló meztelen fiatalembe­rekre. Mindennek azonban vége. Helmir börtönben csücsül, ahol elgondolkodhat külön­féle bűnein, amelyekért el­ítélték: okmányhamisítás, ho­moszexualitás, poligámia stb. Az ibizal lányok kedvence volt két éven át Mario, a csinos fodrász. Hazájában a rendőrség kereste, mert egy házibulin némi LSD-t öntött a pezsgőspalackba. Ettől a tréfától száz ember betege­dett meg. Beatnikek Ibiza szigetén Mario arab ruhát és ékszereket viselt. A magas, karcsú, göndör szőke hajú fiút végül is azért tar­tóztatták le, mert elfelejtette kifizetni a narancslét a ven­déglőben. A letartóztatás azonban nem ment simán — Mario beatnik barátai össze­verekedtek a rendőrséggel. Mario jelenleg az amsterda­mi börtönben ül. Ibiza szigetén minden el­képzelhető fajta kábítószert látni, vásárolni és árusítani lehet. Októberben a montre­ali elmegyógyintézetbe kel­lett szállítani egy Dávid ne­vű fiatal amerikai fényké­pészt, aki túl sok SDT-t szedett és megőrült Spanyol rendőrök tartóz­tattak le egy néger fiatal­embert, aki ópiumot árult. Általában azonban a rend­őrség közömbösen várja, hogy a külföldiek felfalják egymást A marihuána piacot kitű­nően megszervezték. A hasist a szomszédos Formentera szigetén termesztik, ott ad­ják el a kereskedőknek és innen kerül egész Európába. Kábítószer és líra Formentera is kedvelt beatnik találkozóhely. Teli­holdnál a beatnikek nagy partykat rendeznek a stran­don. Testüket tarkabarkára mázolják vagy keleties kön­tösökbe burkolják, és ópi­umot szíva hallgatják az éj­szaka hangjait A chilei Ta­ko bendzsózik. Békés, költői hangulat... De az egyik partyn a rend­őrsegnek be kellett avatkoz­nia, mert kiderült, hogy a költői hangulatú fiatalok át­róndultak a temetőbe és ki­ásták a földből a halottakat... A Szeged környéki olaj­mező Algyő nevét röppen­tette fel, pedig lehetett vol­na a kincs Tápé híressége is. Hiszen amikor a tsz ter­málkútját fúrták, s minden ember ott topogott, hogy meglesse, miként jön föl kétezer méter mélyből a forró víz, olaj buggyant föl és gáz sistergett. Egy napi drámai küzdelem — s a 80 milliós termálprogram „meg­bukott". Itt kezdődik min­den olyan beszélgetés, amely a falu jelenét és jövőjét érinti... Dr. Bodó István vb-elnök, Szél Tamás, az MSZMP köz­ségi szervezetének csúcstit­kára és Vass Lajos, a Tisza­táj Tsz elnöke ült velem asztalhoz, hogy a falu leg­izgalmasabb dolgairól beszél­gessünk. S ez még mindig a gáz és az olaj... — Minden olajkút elvisz egy hold termőföldet... az­után az utak, a tankállomá­sok, a csőfektetés ... Keresz­tül-kasul hasogatja a sok cső és út a táblákat. öt­hatszáz holdról máris le kellett mondani... — A lakosság megértés­sel fogadja ezt, hiszen min­denki tud számolni: mit ad egy olajkút, s mit teremne ugyanaz a földdarab? S a tagság kárait megtérítik az olajosok tisztességesen. De a nagyratörő tápéi tervek emiatt kicsit megkéstek... — Igaz: a termálprogram­ból gázprogram lett. 1968 vége óta már dolgozik a tsz szárító-hőkezelő üzeme, s ! már épül a legkorszerűbb sertésnevelő és -hizlaló kom­binát, amely 68 vagon húst ad majd évente. Ez 48 mil­lió forintos beruházás lesz így együtt... Azt mondják a tápéi ve­zetők, hogy az OKGT igen megértő és nagyvonalú volt, frissen született gondjaik mellé állt. Amit a hévíz ígért — azt most majd a gáz jelenti, ami már ott van és igába fogva dolgo­zik. Sőt, már egészen a fa­lu alá ért. Ha tavalv jobb lett volna a csöellátás, már a központi piactérhez érne a vezeték, ahol a szepará­tort helyezik eL — Már több mint 5 millió forint van ebben a befekte­tésben, s rájön még 9 mil­lió, hogy eljusson a gáz a tsz-központba, a művelődési házba, a MAHART-telepre, az iskolai-óvodai napközis konyhába, a FÖLDSZÖV-höz, a kenyérüzembe és az isko­lákba, valamennyi fontos közintézménybe. — A lakosság is részesed­het természetesen a föld­gázzal járó kényelemből. Ennek két módja van, még magunk sem tudjuk. me­lyik lesz a szimpatikusabb. A DÉGÁZ kiépítené a há­lózatot a maga költségén, ha a vezeték minden tízméteré­re esne egy teljes gázellá­tással fölszerelt háztartás. De erre természetesen ga­ranciát kér, hogy a fogyasz­tás meghozza a költségeit. Így 8—10 ezer forintba ke­rülne egy-egy családnak a háztartás gázfelszereléseinek megvásárlására. A másik lehetőség a társulás, aho­gyan a vízhálózat kiépítését is csináltuk. Közösen vál­lalná a lakosság a fővezeté­kek költségeit, és saját szám­lát terhelne a háztartás gáz­berendezése. Ehhez hitelt ls felajánlott a helyi takarék­szövetkezet. Sok szó esik majd Tápén a közeljövőben erről a két variációról. Mérlegelik őket, számítgatnak hozzájuk. A DÉGÁZ ajánlata tűnil' prak­tikusabbnak és gazdaságo­sabbnak a lakosság részére, de nehéz hozzá megteremte­ni a kért garanciát. A döntést minden esetre szé­les körben megbeszélik a lakossággal. Hadd válasszon legjobb érdeke szerint. Egy bizonyos: nem sok falu van olyan előnyös helyzetben, hogy teljes mértékben él­vezhesse a korszerű fűtés előnyeit. Még nagy városok­ban sem sikerült mindenütt úgy kiepíteni a gázhálóza­tot, ahogyan Tápé teheti most, pedig a városokban a lakassűrűség sokkal jobban kedvez a vezetéképí­tés költségei megtérülésé­nek. Nemrégiben írtunk arról, hogy Tápé városiasodik. Szeged és a szénhidrogén­kincs közelségében ez a fo­lyamat eléggé felgyorsul. A 650—700 új lakóház között szaporodnak az emeletes épületek; a tsz központja bármely városban is építé­szeti dísz lehetne; körülbe­lül 1600 tápéi lakos dolgo­zik a szegedi iparban. Min­den feltétel megvan hát ah­hoz, hogy a civilizáció elő­nyeit kihasználhassa a falu. — Így vagyunk az olai­és gázkinccsel... Az első idők idegenkedése, tartózko­dása eloszlott. Már büszikék is vagyunk rá, hogy Itt, a mi közigazgatási határunkon belül tört fel az olaj. Az akkori drámai aggodalomból új tervek, lehetőségek bon­takoztak ki. így a tsz gaz­dálkodásának eredeti prog­ramja is megmarad, ha nem hévízzel, hát gázzal... S ha a lakosság kényelmét ls be­lekalkuláljuk, az az egy-két éves késés, amellyel a gaz­dasági elképzelések megva­lósítása hátrább maradt, rrteghozza kamatát a gáz­hasznosítás sokoldalúságá­ban. a városias életmód le­hetőségében. a háztartások és közintézmények nagyobb kényelmében. Sz. S. I. Világító postások Az angol postaigazgatóság az üzemi balesetek elleni új kampányban kétezer foszforeszkáló zubbonyt és kétezer ugyanilyen postás­sapkát rendelt, hogy kísér­letképpen négyezer levél­kézbesítőt öltöztessenek így fel. Más postások táskájára foszforeszkáló műanyag sá­vokat ragasztanak. A kísérletre azért került sor, mert évente átlag 21 000 postai alkalmazott válik közúti, vagy vasúti baleset áldozatává; a balesetek 30 százaléka a leveleket kihor­dó postásokat éri. Helycsere Ismét dzsesszklub Szegeden Hétesztendős kényszer­pihenő után ismét életre htvják Szegeden a dzsessz­klubot. A városi KISZ­bizottság — a két szegedi egyetemmel karöltve — az egyetem Collegium Artiuui sorozatain bellii szervezi meg a szegcdi dzsesszklub programjait, melynek rep­rezentatív nyitanya feb­ruár 10-én. hétfő este fél 8 őral kezdettél lesz az Ady téri Auditórium Ma­ximumban Pego Aladár dzsi-sszkvartettjének (dr. Vukán György — zongora. Lakatos Géza — saxofon. Pege Aladár — bőgő. Mol­nár György — dob) fellé­pésével. A műsorokat rövid dzsessZtörténetl előadások k'sérik — Igv első alka­lommal dr. Nagy István zeneesztéta, a Colleglum Artium népszerű előadója mond bevezetőt. Az első negyedév tervel közt sze­repel még Garay Attila — valamint Gottesman Vik­tor együttesének koncert­je is. Az elképzelések sze­rint ősszel folytatódik a program — s a jövőben évi hat bérlcU előadást szervezn"k. Egyelőre a törzsgárdát szeretnék ki­alakítani, melyben első­sorban egyetemistákra szá­mítanak, de valamennyi érdeklődőt szívesen látnak. Tekintve. hogy Cegléden kívül az országban sehol sem működik aktív dzsesszklub, a szegedi kez­deményezés feltétlenül ér­tékes. Bizalmat szavazunk a dzsess-klubnak, hiszen * az UJságlróklubban tartott dzsessz-estek népszerűsége ls garantálja. Igazolja lét­jogosultságát. PINTÉR ISTVÁN: csak leült. Ili asszony elővette a fonalat, a kötő­tűket, egy félig kész érmelegítővel foglalta el magát. A fronton küzdő honvédek számára kö­tötte. A lapokban éppen az előző héten közöltek fényképeket arról, hogy a kormányzó menye, anyósával egyetemben sem lustálkodik az új Európáért, a győzelemért folyó világméretű küz­delemben. Kötnek, hogy derék magyar véreik ne fázzanak majd a hideg télben a frontokon. Ö. S miközben Ilona asszony és ifjú Horthy Mik­lós Pejacsevich szolgálatkészségét dicsérte, a 89-es számú Gestapo-ügynök a Dísz tér 7. szá­mú ház nagy utcai fogadószobájában, amely 1944 márciusa óta Höttl SS Sturmbannführer dolgozószobája, letette a feketéscsészét — Finom volt valódi babkavel Ezek szerint mindent megértettem. Belgrádban jelentkezem az Oberführer úrnál. Felállt, s várta, hpgy Höttl búcsúzóul kezet nyújtson neki. De a kezffyújtas elmaradt. A Stunnbanníührw tulajdonkeppen maga is undo­rodott ügynökeitől. — EVnehet— mondta kurtán Höttl. — Heil Hitler! — lendítette üdvözlésre a ke­zet a gróf. S ahogy becsukodott mögötte az ajtó, Höttl máris a tábori telefonkészülékhez lépett, amely közvetlenül összekötötte őt azzal a Bérc utcai villával, amelyben Ottó Winckelmann SS Ober­gruppenführer székelt. Ezúttal előírásosan je­lentkezett: — Heil Hitler! Obergruppenführer úr, Höttl Sturmbannführer jelentkezik. Kérek engedélyt, hogy még a mai nap folyamán felkeressem önt. Értettem ... A vacsorameghívást köszönettel fo­gadom. Pontban nyolc órakor teszem tisztele­temet ... Höttl kinyitotta az ablakot. Odakint még min­dig sütött a nap, pedig már délután öt óra felé járt az idő. Mozartot dúdolt, a Kis éji zenét. És félhangosan, csak úgy maga elé mondta: — Legyen a neve Unternehmen Maus... Vagyis: Maus vállalkozás. A tehetséges fiatalember fantáziája így csa­pongott: Miklós = Miki = Michey, hiszen a kormányzónak ez a fia éppúgy közismert volt angol barátságáról, mint bátyja, aki szörny­1 la Iáit halt. Mickeyről viszont a Mickey Maus, Miki egér, a közismert rajzfilmfigura jutott Hottl eszebe. Most már csak a Maust kellett, lefordí­tania németre, s máris adva volt a tréfás kedvű DOKUMENTUM-REOFENV fedőnév: Unternehmen Maus, Maus-vállalkozás, Egérakció. II. — Miki, akkor mehetünk! — mondta a sógor­nő, s maga is fogta a pamutot, meg a kötőtűket, s felállt a karosszékből. Miki, azaz a kormányzó fia engedelmesen kö­vette a határozott fiatalasszonyt. Fogalma sem volt, hogy beceneve, igaz, némileg megváltozta­tott módon szerepel már a Gestapónál egy dosszié fedőlapján. Mielőtt kilépett volna a szobából, egy pillanatra megtorpant a bárszekrény elölt. Tétova mozdulatai azt fejezték ki, hogy szeretne egy üveg italt magához venni. Ili asszony azon­ban ráripakodott: — Gyere! A kormányzoi fiúgyermek engedelmesen kö­vette Ilit. A folyosón magas, széles vállú test­őrök álltak őrt. Amerre a főméltóságú hölgy és csak méltóságos rokona elhaladt, feszesen tisz­telegtek. Hosszú, végtelennek is kiismerhetetlennek tű­nő folyosókon és lépcsőkön haladtak. Miklós, jóllehet, hosszabb ideig volt a Vár lakója, elté­vedt volna, ha sógornője, aki csak négy eszten­dővel előbb költözött a királyi palotába, nem mozgott volna olyan biztonságosan. A Vár pin­celabirintusa felé tartottak, abba a kis szobács­kába, ahol a titkos rádióleadó működött. Amikor beléptek, a készülék mellől felállt egy testőr. — Alázatosan jelentem ... — Semmi? — kérdezte Horthy Istvánné. — Alázatosan jelentem, semmi! — válaszolt még mindig feszes vigyázzállásban az őrmester. — Az alezredes úr egy órával ezelőtt itt járt, neki már jelentettem ... .— Pihenj! Helyezze magát kényelembe! — vezényelt Ili asszony, teljesen előírásosan, kato­nai nyelven, mintha tiszthelyettesi Iskolát vég­zett volna. A testőr tiszthelyettes, a készülék kezelője ad­dig nem ült le, amíg a kormanyzóhelvettes öz­vegye nem helyezkedett el a számára odaállított öblös karosszékben. Ifjú Horthy Miklós ugyan­Ifjú Horthy Miklós várakozás közben egy an­gol nyelvű könyv olvasásába mélyedt. Egész éle­tében nagy tisztelője volt az angol társadalom­nak. Most. amikor az ország és a Horthy-család válságos helyzetbe jutott, ezektől a jobb kö­röktől várta, hogy segítő jobbot nyújtanak számukra. A titkos adó, amely a Vár pincéjében rejtőzött, s amelyet maga a kormányzó fia és menye tartott felügyelete alatt, Tost alezredes­nek, a kormányzó szárnysegédjének segítségé­vel éppen ezekkel a körökkel igyekezett kap­csolatot teremteni. Bakách-Bessenyei Györgytől, a volt berni követtől várnak üzenetet, ő tapoga­tózik a nyugati hatalmaknál — vajon mit lehet­ne tenni, hogy Magyarország, ha már elvesz ette a háborút, ne a határainál harcoló szovjet csapa­tok, hanem a tőle sok száz kilométerre levő an­gol csapatok előtt kapitulálhasson. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents