Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

Emlékmű I Orgoványon Forradalmi emlékmüvet ál- i lítanak fel Orgovány község- i ben, amely a fehérterrorista ! különítmények véres akciói­nak egyik színhelye volt a Magyar Tanácsköztársaság bukása utáni időben. Az 1919 és 1945 forradalmi gondola­tát szimbolizáló és megörö­kítő emlékművet a tervek szerint felszabadulásunk 25. évfordulóján avatják fel. Szemétszállítási díj Városi és járási tanácsülés Mind a Szeged m. j. városi tanács, mind a szegedi járási tanács pénteken, február 7­én tartja az év első negyedé­ben esedékes tanácsülését, sőt a két tanácsülés napirendje is részben azonos: elsősorban az 1969. évi költségvetést tár­gyalják meg. A városi ta­nács ülése a városháza dísz­termében, a járási tanács ülése a járási tanács székhá­zában lesz. Mindkét tanács­ülés nyilvános. Milyen bérlet jó a 6-os buszra? Pajkó András (Túzok utca 6) az újszegedi 6-os autó­busszal kapcsolatban tesz észrevételt, hogy az említett Járatra az 5-ös autóbuszra váltott bérlettel miért nem veszik fel az utasokat. Kátai Ferenc, a 10. számú AKÖV személyforgalmi osztá­lyának vezetője tájékoztatása szerint az említett két járatnak az azonos útvonalon sem ugyan­ott vannak a megállói. Ezért az 5-ösre váltott bérlet csak arra a járatra érvényes. A 6-os vona­lán csúcsforgalml időben — s más Időszakokban is — sűrű a járatok száma, ezért a forgal­mat eddig zökkenőmentesen tud­ta lebonyolítani. Oj szegedről Sze­gedre a 7-es, 8-as, 9-es, 12-es autóbuszokon elfogadják a 6­osra szóló bérletet ls a 6-os út­vonalszakaszán. Ellenkező Irány­ban nem. mert az a távolabbra utazók kárára lenne. Dáni Sándor (Gyapjas Pál utca 27.) az utca la­kóinak nevében emel szót levelében az ellen a fel­szólítás ellen, amelyet á napokban kaptak meg, hogy mácius 31-ig fizessék ki az egész évré szóló há­ziszemét szállítási díját. Levélírónk hivatkozik arra, hogy még az adót is lehet két részletben fizetni, s kérdi, miért nem adják meg ezt a kedvezményt a tavaly egyébként is fel­emelt szemétszállítási dí­jak fizetésére. Dr. Hammer Fidél, a Sze­gedi Városgazdálkodási Vál­lalat igazgatója az észrevé­tellel kapcsolatban közölte velünk, hogy a szemét szál­lítási díjának egy tételben való fizetését Szegeden a ta­nács által hozott rendelet írja elő. A vállalat ettől el­tér, s engedélyezi a két rész­letbeni díjfizetést, ha ezt a kedvezményt alacsony kere­setű nyugdíjas, vagy szociális körülményeinél fogva rászo­rulj lakos kéri. A díjak ta­valyi felemelését az tette In­dokolttá, hogy a városban összegyűjtött szemetet jóval távolabbra szállítják, mint azelőtt, s ezáltal nőttek a költségek. A rendszeres sze­métszállítást igyekszik be­tartani a vállalat, s attól csak abban a kivételes eset­ben van eltérés, ha beteg­ség vagy más ok miRtt nincs elég munkásuk. Részesedés - munkadíjazás A Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása Csillagászati előadássorozat A TIT Csillagászati és Űr- megyei csoportja előadásso­kutatási Szakosztálya és a rozatot indít február 7-én, Csillagászat Baráti Köre pénteken este 19 órai kezdet­tel az egyetem Béke-épüle­tének Béke-tantermében. A Több vállalatnál viták folytak arról, hogyan kell helyesen értelmezni a része­sedési alap felosztásával, a munka díjazásával kapcsola­tos egyes jogszabályokat A félreértések tisztázására a rendelkezések egységes ér­telmezése érdekében a Mun­kaügyi Minisztérium a SZOT-tal és a Pénzügymi­nisztériummal közösen állást foglalt a vitatott kérdések­ben. A kategóriák közötti felosztási arány A jogszabályok értelmében a részesedési alapot — a csoportátlagot nem terhelő összegek levonása után — a csoportmaximumok (80, 50, 15 százalék) és az egyes ré­szesedési kategóriákban tar­tozók éves bérének szorzata arányában kell a részesedé­si kategóriák között felosz­tani és ezeket az arányokat vállalati (tröszti) szinten be kell tartani. Felmerül azon­ban a kérdés, hogy ezeket az arányokat akkor is szi­gorúan vállalati, tröszti szin­ten kell-e megállapítani, ha a részesedési alapot a válla­laton belüli egységek között a vállalati nyereséghez való hozzájárulásuk arányában vagy azt megközelítő arány­ban osztják szét. (Az ilyes­fajta szétosztás kívánatos, mert így jobban érvényesül az érdekeltség.) Mivel ez esetben az adott egység szintjén számított csoport­maximumok szerinti ará­nyok a vállalati, tröszti szinten meghatározott ará­nyoktól csak lényegtelen mértékben térnek el, meg­felel a rendelkezéseknek az a megoldás is, ha ilyenkor a kategóriák közötti felosz­tási arány a vállalati egység szintjén történik. Valamennyi dolgozót kategóriába kell sorolni Egyes vállalatok a rendel­kezéseket úgy értelmezik, hogy az év végi részesedés kategóriák közötti felosztá­sának kiszámításakor csak azoknak a dolgozóknak az éves bérét kell alapul venni, akik év végi részesedésre jo­gosultak. Ez az értelmezés helytelen. Minden dolgozót részesedési kategóriába kell sorolni, aki a vállalatnál munkaviszonyban áll, füg­getlenül attól, hogy az illető az adott évben kap-e jutal­mat, prémiumot, év végi ré­szesedést vagy sem. A » NAPNÁL RÖVIDEBB KERESOKÉPTÉLENSEG IDE­IÉRE JAB ÉV VÉGI RÉSZE­SEDÉS A jogszabályok előírása szerint a kollektív szerződés határozza meg, hogy az év közben távol levők mennyi­ben jogosultak év végi része­sedésre. A szabályozásnál fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy az év végi részesedés és a jutalom után táppénz, ter­hességi, gyermekágyi segély csak akkor folyósítható, ha a dolgozó keresőképtelensé­ge megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart. Ebből következik, hogy a kollektív szerződésben a megszakítás nélkül 30 napot meg nem haladó keresőkép­telenség, szülési szabadság időtartamára is biztosítani kell az év végi részesedést, illetve a csökkentés nélküli jutalmat, ha a dolgozó egyéb­ként jogosult év végi része­sedcsxe. Ellenkező esetben ugyanis a dolgozó önhibáján kívül hátrányos helyzetbe ke­rülne. A KOLLEKTÍV SZERZŐ­DÉS KEDVEZMÉNYEI NEM VONATKOZNAK A MAGA­SABB VEZETOALLASCAK RÉSZESEDÉSÉRE A kollektív szerződések rendszerint az átlagosnál magasabb részesedést bizto­sítanak azoknak, akik a vál­lalatnál hosszú ideje dolgoz­nak, vagy egyéb módon ér­demeket szereztek. Egyes he­lyeken kérdéses volt, hogy a kollektív szerződésnek ezek a szabályai vonatkoznak-e a magasabb vezető állásúakra is. Mivel a magasabb vezető állásúak személyi részesedé­se kiszámításának megfelelő szabályai vannak, részesedé­sük magában foglalja a ré­szesedési alap pénzbeni ré­széből járó valamennyi jut­tatást, ezen felül prémium, vagy jutalom nem adható. Az említett dolgozókra te­hát az év végi részesedés kol­lektív szerződésben rögzített szabályait sem lehet alkal­mazni. A magasabb vezető állású­ak részére csak a vállalat felügyeleti szerve engedé­lyezheti, hogy a részesedési alap vagy a bérköltség ter­hére más címen fizessenek ki valamely összeget. A NYERESÉGES VÁLLA­LAT VESZTESÉGES, ÉS A VESZTESÉGES VALLALAT NYERESÉGES RÉSZLEGEI­NEK PKOBLÉMAJA Felmerült a kérdés, hogy ha a vállalat, illetve tröszt egésze nyereséges, de van­nak veszteséges részlegei, akkor e veszteséges helye­ken az eláfe és második ka­tegóriába tartozó dolgozók személyi alapbérét csökken­teni lehet-e? S felmerül en­nek az ellenkezője is: az egészében veszteséges válla­latok nyereséges részlegei­nek első és második kate­góriabeli dolgozói mentesül­hetnek-e az alapbércsökken­tés alól? Egyik módszer sem alkal­mazható, mert a rendelkezé­sek az első és második kate­góriába tartozó dolgozók sze­mélyi alapbérének csökken­tésére egységes szabályokat írnak elő. Ha a vállalat egé­szének olyan vesztesége van, amelyet tartalékalappal sem tud fedezni, úgy a bércsök­kentést a vállalatnál dolgozó valamennyi első és második kategóriabeli dolgozónál egy­ségesen végre kell hajtani, még akkor ls, ha a vállalat egészének veszteségét csak egyes részlegek idézték elő. Ha viszont a vállalat egésze nem veszteséges, úgy a sze­mélyi alapbércsökkentést az esetleges veszteséges részle­geknél sem alkalmazhatják. Ezzel azonban nem áll el­lentétben, ha a kollektív szer­ződés például úgy rendelke­zik, hogy a veszteséges egy­ség dolgozói nem kapnak év végi részesedést. A vállalat egyébként fegyelmileg és anyagilag felelősségre von­hatja a veszteségért felelős és vétkes dolgozót. A munkaviszonyban nem álló dolgozók díjazása Egyes helyeken úgy magya­rázzák a rendelkezéseket, hogy más vállalat dolgozója számára célprémiumot, illet­ve jutalmat fizethetnek. Ez azonban törvénysértő. A vállalat csak a vele munka­viszonyban, munkavégzéses jogviszonyban állóknak ad-/ hat bérköltsége vagy része- i sedési alapja terhére munka­bért, vagy más díjazást. "Ez alól a tilalom alól a jogsza­bályok engedélyeznek kivé­teleket. Így a vállalat a ve­le munkaviszonyban nem ál­lóknak újítási díj címén, ta­nulmányi ösztöndíjként, to­vábbá bedolgozóknak, szak­munkás-tanulóknak, vala­mint más szervvel munkavi­szonyban álló, de rendszere­sen a vállalatnál foglalkozta­tott dolgozóknak (üzemorvos, szakoktatók, párt- és tömeg­szervezeti függetlenített tisztségviselők) részére ad­hat díjazást a bérköltség, il­letve a részesedési alap ter­HERE. (MTI) sorozat 13 előadásból áll. A februárban esedékes négy előadás programja: Február 7. Hogyan szület­tek a csillagképek? Előadó: Schalk Gyula, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló mun­katársa. — Február 14. Ba­bonák, hiedelmek és mai ma­radványaik. Előadó: Ponori Thewrewk Aurél, a budapes­ti Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettese. — Febru­ár 21. „Űj messziségek tárul­nak fel előttünk..." Előadó: Márki-Zay Lajos, a szegedi Uránia Csillagvizsgáló veze­tője. — Február 28. Képek és élmények világhírű csil­lagvizsgálókból. Előadó: dr. Balázs Béla, az ELTE Csilla­gászati Tanszékének tanszék­vezető docense. Az előadásokra bérletet is lehet váltani a TIT megyei titkárságán (Kárász u. 11. I. e.) és délutánonként a sze­gedi Uránia Csillagvizsgáló­ban (Egyetem, Béke-ép.), vagy első alkalommal az elő­adás helyén. Az előadásokat dia- és mozgófilm vetítése te­szi látványossá. Derült idő esetén az előadások után távcsöves bemutatókat is tar­tanak. Portáldaru és hajcsat Idestova két éve. hogy néhány agdis ember a MÉSZÖV kebelében szö­vetkezetet szervezett Sze­geden a kapszaicln gyártá­sára. Kitűnő volt az elkép­zelés, hiszen mégis furcsa, hogy ezt a paprikából ké­szülő, kapós gyógyszer­alapanyagot éppen a „pap­rika-nagyhatalomnak'1 szá­mító Magyarország vásá­rolja külföldön. De elég-e egyetlen ötlet a sikerhez? Ha jó előkészítésre, nagy szakmai és piaci tájéko­zottságra támaszkodik, minden bizonnyal elég. Csakhogy az ötlettel és a szakmai tudással nem volt egyenrangú, az előkészítés, a piacismeret. Rövid idő alatt elfogyott az alapító tőke, s az a veszély fe­nyegetett, hogy az „ígéret kapujában" kell becsukni a boltot. Mit csinál ma egy ktsz, tanácsi vállalat, vagy tsz, ha helyre akarja billenteni gazdálkodási egyensúlyát, vagy körzetében munkához kívánja segíteni az embe­reket? Kiválaszt néhány aprócikket — fonott szaty­rot, napolajat, -gombot, hajcsatot — amiből jó keres­letre számíthat és nekilát a gyártásnak. Az elképze­lések nagy része beválik, hasznot hajtanak a „mü­tyürkékkel" és esetleg a vásárlók bosszúságait is csökkentik, mert vagy a választékot bővítik, vagy a hiánycikkek listáját kurtítják. Néhány helyen mégis csődbe jutnak az ilyesfajta vállalkozások, mert tehetségtelen, becs­telen emberek kezébe ke­rül a gyártás és az ér­tékesítés, vagy azért lesz veszteség a várt haszon helyett, mert hübelebalázs módjára láttak a termelés­nek. Sokan élnek abban a hiedelemben, hogy ameny­nyivel kisebb egy portál­darunál egy hajcsat, any­nyival kevesebb gazdasági és piaci ismeret szüksé­ges a gyártáshoz és az értékesítéshez. Pedig ha csak kapanyélről van szó, ahhoz is szükséges ismerni a beszerzés lehetőségeit, fel kell mérni a keresletet, meg kell találni a legbiz­tosabb eladási formát, hogy másról ne is beszél­jünk. Ha valaki piacra lép, alapvető ismereteinek kell lennie, függetlenül attól, hogy eladó, vagy vevő, kisebb, vagy bonyolultabb termék van-e a „kosará­ban." A szegediek például nem tudták, hogy az általuk gyártott hajlakkhoz, fa­gyásgátlóhoz adómentes al­koholt kaphatnak, emiatt előpárlatot használtak, amit ilyen cikkeknél nem lehet. A KERMI, ha tul­szigorúan is, de négy ter­méküket kitiltott a forga­lomból. Nyolcszáz ezer fo­rint értékű hibás, csak másként használható árut kellett visszavenniük a boltokból. Drága tandíj ez, csaknem „életveszélyes". Mert a szövetkezetet a fel­osztástól csak az mentette meg, hogy a SZÖVOS2 860 ezer forint rövidlejár ratú hitelt adott. Okos ember más kárán tanul! — tartja a közmon­dás. Az említett szövetke­zetnek erre már nincs le­hetősége, de legalább a sa­ját okulással nem marad­tak adósak és ez sem utol­só dolog. Jó minőségű munkával helyrehozták a hibát és a múlt évet már veszteség nélkül- zárták. Kapszaicinjük és paprika­olajuk nagy sikert arat Ennek tudható be, hogy a MEDIMPEX egy új ter­mékre nyugati próbaszál­lításokat kért. És a mind­ennél jobb ajánlólevélnek bizonyuló, kifogástalan mi­nőségnek köszönhető az a szerződés, amit a gyógy­szergyárakkal aláírtak: né­hány termék gyártását megkapják Pestről. Las­sacskán rózsaszínnek is tűnhet e kis szövetkezet jövője, pedig itt-ott még érzik kisiklásuk következ­ményeit. A vezetők szerint talpraállni sokkal nehe­zebb, mint újrakezdeni, akár tízszer is. Érdemesebb tehát megelőzni, elkerülni az ilyen „fejreállásokat", mint utána tapasztalatok­ban gazdagodni. P. A. / Épült.- 1957—1969 ü görbe utca (5.) Az Oskola utca Tisza felöli oldala görbe. Eredeti­leg ugyanis ez a házsor ki­kerülte volna (a már le­bontott) „törökházat", hogy a (rövidesen bontásra kerü­lő) Vedres féle házhoz si­muljon, As elképzelések rendre meghiúsultak, vi­szont a görbe utca megma­radt. Majd csak a Roosevelt tér sarkára épülő több emeletes lakóház korrigálja ezt a most még igencsak rendezetlennek ható utcaké­pet. CSÜTÖRTÖK 1969. FEBRUÁR 6. DÉLMAGYARüRSZAG 5 «

Next

/
Thumbnails
Contents