Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Fiatalok, munkáslányok Szakma — bérezés — Lakás — Három műszak Kék vászon köpeny ben áll­nak gépek mellett a lányok A régiek nagy szakértelem­mel kötik össze az elszakadt szálakat, az újak még csak gyakorolják. Ha melléjük áll a látogató, idegesen ügyelnek minden mozdulatra. A kép ugyanaz, mint minden gyár­ban. A problémák talán töb­bek, mint a fiúknáL — Kati, hogy érzed ma- sét akadályozza még gad az új helyeden? sorban a textiliparban laUa vidékről a bejárást, Irént szemléletbeli problé­vagy az albérletet. Nekem is mákkal párosul. A lányok van több ilyen barátnőm. között is nehezebb helyzet­ben vannak, akik albérlet­ben laknak és alacsony fize­tésükből 300—600 forintot az albérleti dijakra fordítanak. Ezért a magasabb jövedelem reményében gyakran és in­dokoltan változtatják mun­A nők szakrnunkásképzé- kahelyüket, de közülük ke­t AI— eisy- rülnek ki a „könnyű kereset" az után nézők is Anyagi hely­Betanítottak és szakmunkások A mi emberünk vagy... Már jól. a bérezési gyakorlat is, mely zetük gyakran feszültséget, — Emi ékszerre voltak ve- mindössze 5 százalékos szak- elégedetlenséget okoz a mun­led problémák. munkáspótlékot biztosít. A káslányok és fiatalasszonyok — Igen. Galeriba jártam, textilipar gyakran nem is körében. Nagy érdeklő­lakásom nem volt, így liát igényli, hogy betanított mun- dést váltott ki a gyermek­csöveztünk a srácokkal. kásái szakmunkásképcsítést gondozási segély bevezetése, — Ebben az időben meny- szerezzenek; több textilipari amit Csongrád megyében a nyit kerestél? munkafolyamatot nem szak- jogosult munkásnők 90 szá­— Kilencszáz—ezer forin- másítottak. Ez rövid távon zaléka igénybe Is vesz. A tok Először albérletben lak- anyagi előnyt jelenthet az gyermekgondozási segély je­tam és a keresetem elment üzemnek, de a fiatalok lehe- lentős tényező ugyan gond­kosztra, lakásra. Fiatal va- tőségeit tekintve mindennél jaink megoldásában, ám csu­gyok, szórakozni akartam. fontosabb. hogy munkaterü- pán átmeneti megoldás le­— Pénzt is fogadtál el? létükön megtelelő szakmai het. Amennyiben a jelenlegi — Igen. Miért? Maga mit képzettséggel, általános mű- óvodai ellátás nem javul, né­csináit volna?! veítsóggiel rendelkezzenek, hány év múlva a férőhely­— Es a galeri? A munkássá válás folyama- hiány még hatványazottabb — Azóta már vége, benőtt tában fontos, miként illesz- lesz. a fejemlágya Visszavettek kedik be a fiatal az üzemi Megyénkben a nagyarányú az üzembe és már leányszál- kollektívába Erzsike most ipari fejlődést nem követte lás is van. Most ott lakom, „szabadul", de már ügyesen kellő mértékű lakásépítés. Mo-dtam, jól érzem magam, dolgozik a gépen. Az újonnan épült lakások 20 törődnek az emberrel. Szeretnél már önállóan százalékát fiatalok kapják, dolgozni? ezeknek megválasztásá­ban szinte teljesen mellőzik Akik partot értek kell valla­lakásépítkezésekről ? — Jobb, ha nem mondok róla semmit. Ez nem segítség a fiataloknak. Olyan magas az indulási összeg. hogy kép­telenség kifizetni Ahhoz PINTÉR ISTVÁN: ..a KISZ véleményét. A lakás­.... . x helyzetet akarják enyhíteni x , . barátnőm sokat panaszkodik, KTSZ-bizottsáeok és tize­de^íStCtt hogy telj^ítménybérben, sza- LfcTlK^fibLxrf­talasszonv °2tí tlálta £g°n f*°ttak dig mfntegy 600 lalrést adtak taiasszony, «a nem taiaija be. s nem segítenek neki áfB i^PVéshé a ktefize­meg a segítő társakat, az semmit 7ÍL- ,',eglíevé?Per. a. fistize­utat vissza a közösséghez. tésű, pályakezdő fiatal mun­Munkáslányok, fiatalasszo- * káscsaládokon tudtak segí­Tivok emblémái több éve nem sitmenyberben dolgozó mun- teni. S káscknÍ5 "tfft^ - f^mtréd Zsuzsa hogy _ . , ran nem adnak megfelelő albérletben laksz. Gondoltai . Csongrád megye hagyoma- segítséget a fiataloknak már arra, hogy egyszer saját nyos iparat a könnyűipar egyes munkafogások elsajá- lakásod lesz? adja — ahol túlsúlyban la- tításához. Olyan munkahe- _ Gondolni kevés. Szövet­nyak es fiatalasszonyok _dol- iyeken pedig, ahol többsé- kezeti lakásba jó volna be­goznak — időszerű erről is gükben férliak dolgoznak, ugrani. beszelni. Megyenkben az általában idegenkednek a női _ Mi a véleményed a KISZ iparban foglalkoztatottak munkaerőktől. 50,2 százaléka nő. A mun­kásutánpótlást elsősorban az gíSkt^r a^iriitat Nehéz az albérlet ban csak könnyebb fizikai ,, .. , , _ . , munkára alkalmasak, a lá- A munkáslányok és fiatal- . . nyok pályaválasztását a sczü- áüagker^ete ^firi^ munkásaknak mfnt ffrérét bef0lyafi0lja^ UoTf^nt. Síként t aránytalanul magas azindu­lentős különbségek adódnak, lá« os^eg, illeWe arányta­Ifju-gárdiste egyenruhában A zömében nőket foglalkoz- lanul draga a KISZ lakás ­találkoztam Hetes Zsuzsával tetó textil. ^ élelmiszeripar építési akció. es. Mora Ilonával, a Textil- igazabbul fizet, ami helyen- Bagaméry László müvek ket fiatal munkásla­nyávaL . — Zsuzsa, neked mi a vé­leményed? Szerinted is ide­genkednek a lányok a fizikai munkától? — Nálunk a gyárban ezt nem tapasztalom. Az biztos, hogy legtöbbjüknek vonzóbb a hivatali, értelmiségi pálya. — Ica, te is így gondolod? — Lényegében igen, de ebben az idegenkedésben nagy szerepe van — egyes szakmákban — a szülői, tár­sadalmi előítéleteknek, sőt a munkahelyi feltételeknek is. — Hogy kerültél az üzem­be? — Egy barátnőm hívott. Megszerettem a szakmám és úgy érzem, megérte. — Szórakozni jártok? — Fő'eg brigádösszejövete­lekre Nyilvános helyre nem nagyon. Link társaságok vannak! — Hogy érted ezt, hogy link? — Egy időben eljártunk a Hungáriába táncolni. Vegyes társaságok voltak, öregek­fiatalok egyaránt. Apám le­hetett volna, aki felkért, és amikor nem mentem el. meg akart verni. Körülbelül 50 éves lehetett (Zsuzsa 19 éves.) Ez nem szórakozás. Szegeden nem nagyon találni helyet ahol hangulat is lenne, és fiatalok szórakoznak. — Hogy dolgoztok, három műszakban? — Sajnos, igen. Borzasztó kimerítő, főleg éjjel. — A szakmában milyen az utánpótles? Van elég jelent­kező? — Az üzem munkaerőhi­ánnyal küzd, szakmunkásta­nulóink ugyan sokan van­nak, de még több volna kü­lönböző szakmákban, ha az intézetek kollégiumi elhelye­zést tudnának biztosítani. Sok a bejáró és még több az olyan lány, aki nem vál­Járom a szövetkezeteket. Most tartják a vezetőségvá­lasztó közgyűléseket. Az új törvény szerint, a szövetke­zeti demokrácia alapján, titkos szavazással. Jó ezt tudni, látni. Emlékszem még az első esztendőkre. Az első köz­gyűlésekre. összegyűltek a népek a moziban, vagy a kultúrházban, s felolvasták nekik az alapszabály-javas­latot. Megtudták azt is, ki lesz az elnök. Dicsérni illett ilyenkor, mert hát legtöbb­ször nem ismerték, vagy ha igen, akkor is keveset tud­tak róla, máshonnan jött, más vidékről. Nem is min­dig a legmegfelelőbb embe­rek kerültek az elnöki szék­be, s nem mindig érvénye­sült a szövetkezeti demok­rácia. készülnek a zárszámadásra, egyben az elnökválasztásra. Nem kell szégyenkezniük a szövetkezeti vezetőknek. — Jól zárunk. Ilyen év ritkán sikerült, talán vala­mikor „kis József Attila" idején. Majdhogy 20 száza­lékkal nőtt a tagság jöve­delme az előző évhez, s eléri a 20 ezer forintot. Megtettük a magunkét. Jöhet a válasz­tás. — A mi emberünk vagy Te, István. Valóban. 2. Néhány héttel előbb Kü­bekházán, a Sarló és Kala­pács Termelőszövetkezetben említette az elnök, Gyüreffi István. — Rövidesen lejár a man­dátumunk. Eltelt rajtunk Régen elhagyták már ön­magukat a szövetkezetek vezetői. Együtt nőttek a nagyüzemmeL A legtöbb gondból, bajból nekik jutott, méretlenüL Akik megőrizték emberségüket, nem szédül­tek meg a pénztől, helyükön maradtak, helyükön marad­nak továbbra is. A tagság bizalmat ad nekik. Bizalmat szavaz az elkövetkezendő esztendőkre is. És ma már t. négy esztendő, gondokkal, ..(,„„ ti bajokkal és sikerekkel. Most *ehezen tóved- Hamar meg­tagság. Minden érzl> megítéli a „mi embe­— Szép időt megértem a gazdaság élén — mondta Szitás Ágoston, a kiskundo­rozsmai József Attila Ter­melőszövetkezet elnöke. — Jól emlékszem a nehezebb időkre, amikor még csak a szövetkezet alapjait rakos­gattuk. Sokszor elgondolom, mindezt hogy bírtam erővel, energiával. Felelősségteljes, nehéz élet a miénk. Felnőtt velünk együtt a szövetke­zet, nagykorúsodott a tag­ság. S most ismét - válasz­tunk. Szomorúság járt tavaly a dorozsmai földeken, és szá­razság. Tavasszal, nyáron el­vitte a reményt az emberek­től, hat hétig nem járt eső a vidékre. Megfogyatkozott az emberek hite, mondogatták, meg hitték, szűkös lesz, igen-igen szűkös lesz az esz­tendő. Sajnos, a meleg napok sem hoztak valami nagy vi­gaszságot, pedig igen-igen várták a szövetkezetiek. Nagy gabonatermesztő gazdaság ez. Ígért a föld, szépen ígért. De az aszály megfogta a termést, silánnyá „pocsékol­ta". Mégis, a nagyüzem kiáll­ta a próbát. Különösen a fűszerpaprika vágott be, s meghajazta az elképzelése­ket. Rekordot hozott. Most szavaz a megtörténhet. Áldott négy esztendő járt Kübekházán. Rendbehozta a szövetkezet portáját, kihúzta a közös szekerét a bajból. Többet keresnek a szövetke­zetiek ma már, mint vala­mikor remélték. Tavaly 3 millió 500 ezer forintot ka­pott a tagság. Erősödött, szilárdult a közös gazdaság. Négy esztendővel ezelőtt mindössze 7 ezer forintot ért az egy tagra eső jövede­lem. Ma már 16 ezer forin­tot A választást a kuítűrott­honban tartották. Megtelt a terem. A szövetkezeti pa­rasztok feltartották tenye­rüket, elmondották vélemé­nyüket a vezetőkről. Jó volt hallgatni, megszívlelni taná­csaikat. — Beért a munkára gyü­mölcse. Pedig sokszor meg­teltem kételyekkel, amikor elkerültem a makói tájról, a hagymás földekről, ide a szegedi világba. S most ér­zem, gyökeret eresztettem. Megerősítettek hitemben a hozzászólások. Meg a választás. Egyhan­gúan választották meg a ve­zetőséget Négy esztendő múlt el. Megérett a munka gyümölcse. Így summázta ezt egy öreg paraszt. reinket". Sz. Lukács Imre A házassági szertartás után az ifjú norvég pár és a vendégek a lako­dalmas házba sietnek. Mielőtt azonban asz­talhoz ülnének, újabb ceremóniára kerül sor. Az udvarban a lakodal­mi menetet egy telién fogadja. amelynek szarvát nyirfaágakkal díszítik feL Ösi norvég hagyomány szerint a tehénnek egy dézsa sört adnak abból az italból, amelyet a menyasszony a lakodalomra főzött A „spicces" állat mulatsá­gosan bokázni kezd, valósággal táncra per­dül. A vendégek kezet­fogva körülveszik a te­henet és megkezdődik a lakodalmi tánc. DOKUMENTUM-REGfeNY Herr Sturmbannführer, úgy érzem, hogy a je-j lentenivalóm... — Ja, vagy úgy! — mondta HöttL — Akkct? akár azonnal jöhet — Máris indulok! — Várom! A Sturmbannführer megnyomta a csengőt NéJ hány másodperc múlva kivágódott az ajtó, S négyszögében megjelent Doris Koch. Pompás alakján jol érvenyesült az ugyancsak fekete egyenruha, s annak sötét színe kiemelte a feje búbján koszorúba font hajának szőkeségét Höttl az SS fekete egyenruháját viselte, de megjelenésében volt valami az örök civilébőL A fiatalember nem úgy festett, mint azok a fel­sőbbrendű fajhoz tartozó katonák, akiknek fény­képei a Signal és a többi képes katonaújság cím­lapját díszítették. Höttl egyáltalán nem hasonlí­tott, még egyenruhában sem, egy SS Sturm­bannführerhez. Hát kihez hasonlított? Kísértetiesen hasonlított Höttlhöz, vagyis ön­magához ö volt az az ember, aki a náci egyen­ruhában is megmaradt egyéniségnek, de egyéni­ség létére teljes szívvel szolgálta az SS-L Teljes szívvel? Ez a kifejezés is helyesbítésre szorul. Az SS­ben hemzsegnek azok a fiatalemberek, sőt idő­sebbek is, akiket megrészegítettek a Führer és Himmler SS birodalmi vezető eszméi, s akik — legalábbis ezt gondolják — készek akár életü­ket is áldozni a germán faj vezetése alatt álló — Halló, Höttl! — Itt Pejacsevich! Szeretnénk önnél, Sturm­bannführer, búcsúlátogatást tenni... — Jöjjön — szólt Höttl a telefonba. — Talán a legjobb, ha a holnap déli légiriadó után egy félórával keres fel... Ebben az időben, 1944 szeptemberében már mindennap, úgyszólván menetrendszerűen meg­szólaltak a szirénák a magyar fővárosban, de a magyar vidéken is. Angol és amerikai gépek százával, ezrével repültek át A randevúkat leg­bölcsebb volt a légiriadókhoz igazítani. — Talán... — kezdte Pejacsevich. — Nem felel meg az időpont? — csodálkozott HöttL Rendkívül ritkán fordult elő, hogy ha va­lakit magához rendelt, az nem ért rá. Végtére is ő volt az RSHA, a birodalmi biztonsági fő­hivatal VI-os osztálya, a külföldi hírszerzés telj­hatalmú magyarországi megbízottja. S bár a forma kedvéért úgy mutatkozott be a nyilasok­nak és más politikusoknak, mint egyszerű dip­új Európáért Höttlt nem ilyen fából faragták, lomata, Veesenmayer követ tanácsadója, part­Kiszolgálja a nácikat Tudja ugyan, hogy a há- nereinek nem volt nehéz megállapítaniuk, hogy ború elveszett s a náci Németországra összeom- sokkal fontosabb, befolyásos emberrel állnak lás vár, vezetőire pedig büntetés, de azt is tudja, szemben. Veesenmayer Ribbentrop embere, a hogy neki ebből az összeomlásból sértetlenül külügyi vonal képviselője. Höttl viszont Schel­kell kikerülnie. A háború után is folytatódik lenbergé, a Harmadik Birodalom kémfőnökéé, majd a karrierje, ami a háború alatt kezdődött vagyis Himmleré. Nyílt titok, hogy odakint a — ebben teljesen biztos. Addig is a legjobb tu- főhadiszálláson egyre csökken Ribbentrop befo­dása szerint végzi a dolgát, mert az a vélemé- lyása, és egyre erősödik Himmleré. Ami pedig nye, hogy be kell bizonyítania: ő kiváló szak- Magyarországot illeti, Veesenmayer túlságosan ember a maga területén, a hírszerzésben. Nem tehetetlen volt bizonyos esetekben ahhoz, hogy kétséges, hogy ez az az út, amelyen elkerülheti a Führer ne hallgasson inkább a legmagasabb majd a felelősségre vonást. Az olyan embert, rangú magyarországi SS- és Gestapo-parancs­akinek rendkívül sok van a fejében, majd csak nokra, Winckelmánn tábornokra, illetőleg a ma­megvásárolja valaki a győztesek közül, ha a le- gyar belpolitikával foglalkozó emberére, dr. Wil­győzöttekhez tartozik is. helm Höttlre. Csöngött a telefon. A Sturmbannführer fel- — Az időpont megfelel — készségeskedett Pe­vette a hallgatót. jacsevich a vonal másik végén. —• Azonban, A lány előírásos jelentkezésre készült, $ náci köszöntésre lendítette a karját Főnöke azonban leintette: — Hagyja! A 89-es érkezik, értesítse az őr­séget! A lány már hátraarcot akart csinálni, hogy tá­vozzék, de Höttl egy kézmozdulattal megállította. — És kilenckor kettesben vacsorázunk! Azt a mintás emprimé ruhát vedd fel, tudod, aminek az anyagát Párizsból hozattam! (Folytattuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents