Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Gy ar a lakásban L. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken megvitatta és elfogadta az üzemegészségügyi ellátás vizsgálatának programját. A fővárosban és kilenc megyében, ipari vállalatoknál, a bányászatban és mezőgazdasági nagyüzemekben ellenőrzik, a szakszervezetekkel együttműködve, az üzemegészségügy helyzetét Gördülő süteményesbolt Ma reggel kezdi meg körútját a városban az a keréken járó süteményesbolt, amelyhez a „pilóta" éppenúgy hozzátartozik, mint az elárusító. A Szegedi Sütőipari Vállalat ugyanis egy nagy Robur-tehergépkocsit alakított át mozgóbolttá: péksüteményt, kalácsot s kilós kenyeret is árusító gördülő pavilonná. Az újdonság bizonyára tetszik majd a szegedieknek, különösképpen a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat dolgozóinak. Ugyanis — a két vállalat közti megállapodás értelmében — a süteményes Robur reggel 5 óra után „leparkol" az újszegedi szövőgyár elé: vásárolhatnak a délelőtti műszakba érkezők, s az éjszakai munkát befejezők egyaránt Ezután a várost, a piacot járja be a kocsi, az útvonalat az igény, az érdeklődés alakítja, teszi majd véglegessé. Terv szerint a meccsekre is kijár majd, s meleg napokon természetesen a strandra is. Gyula utca 5. A kerékpáros, kucsmás férfi is velünk együtt kanyarodik a kiskapuhoz. — Ugye, itt lakik Péter Istvánné? — Igen. A férje vagyok. Ahogy befelé tartunk, már előre szabadkozik a rendetlenségért. — Tetszik tudni, ott kint is van egy kis műhely, de most a hidegek miatt beköltözködött a konyhába.. * így aztán valóban megfelel a címnek a kép: gyár, azazhogy műhely van itt a lakásban. A konyhában a Szegedi Falemezgyár részére készít, fon gyümölcsösládá| kat a zöldkendős asszony, Péter Istvánné. Mint a gyár bedolgozója; egy a falemez| gyár számos szegedi és dorozsmai bedolgozó munkása i közül, akik mind szerződéi ses viszonyban állnak az üzemmel, kapják az anyagot és 10-én a végzett munka fejében a fizetést is. — A havi átlagom 1400—* 1500 forint volt tavaly, szeretném idén is elérni. Egy állványzaton sok-sok fadarab; vékonyak, hajlósak, jórészt a mahagóni hulladékából kerülnek ki. (Így lesz érték a veszendő lécekből, hasítékokból: exportgyümölcs szállításra veszi meg a ládákat a külkereskedelem). Egy sablonon állítja össze serényen, ügyes kézzel a bedolgozónő az új munkadarabot Szép az átlagteljesítménye: 138 százalék. Nézegetem a szerződést. „Amennyiben a fenti egy napi 100 százalékos követelménynek legalább 80 százalékát teljesíti (éves szinten) és a naptári éven belül legalább 6 hónapos bedolgozói munkaviszonnyal rendelkezik, úgy a vállalat az alábbi juttatásokat biztosítja ..." És sorjáznak egymás után: alap- és pótszabadság, évi 750 forint értékű természetbeni fa juttatás; s természetesen az is, hogy a bedolgozóként töltött idő munkaJlcta a vállalati és fsz-demokráciáról A József Attila Tudo- nafc ellenőrzésében. Ehhez mányegyetem állam és jog- kapcsolódik az a fejtegetés tudományi kara docenséneik, is mely szerint a termelődr. Papp Ignác kandidátus- szervezeti demokrácia alapnak A demokrácia elméleti vető feltétele a dolgozók széés gyakorlati kérdései a ter- leskörű informálása, közvetmelőszervezetekben cím- len tájékoztatása a szervezemei írt tudományos dolgo- teken belüli ügyekrőL Haszzata az egyetem legfrissebb Actája. A szerző szociológiai szempontból vizsgálja a termelőszervezeteket, mint olyan társadalmi csoportokat, amelyek közvetítő szerepet töltenek be az egyén és a társadalom között Abból az alapvető tételből indul ki, hogy az emberek többsége életének jelentős részét állami ipari vállalatokban és nos gondolatokat tartalmaz a szakértelem és a demokrácia helyes összeegyeztetéséről is. A szocialista termelőszervezeti demokrácia tehát elsősorban a közvetlen termelőmunkán alapuló demokrácia, mondhatnánk úgy is: dolgozói demokrácia, mely szoros kapcsolatban van a párt és egyéb társadalmi szervezetekben érvényesülő termelőszövetkezetekben tol- néphatalommal. Az Acta tehát általánosan ajánlott irodalom — kiváltképp most, amikor az új gazdaságirányítási modell tágabb lehetőséget ad a termelőszervezet dolgozóinak a funkcionálása. Hl- szervezet ügyeinek eldöntéember számára a sében való részvételre. E. L. ti el. Ilyként a dolgozók szocializálódását, a demokratikus viszonyokba való beilleszkedést szükségszerűen meghatározza a szervezeten belül működő demokratikus szervek szen a: demokrácia kibontakozása alapvető jelentőségű, amely egyben alapfeltétele az ember általános érvényesülésének is. A szerző általános állam és jogtudományi szemlélettel elemzi hazánk termelő szervezeteinek elméleti és gyakorlati kérdéseit Vagyis az egyes demokratikus formák — termelési tanácskozás, közgyűlés, küldöttgyűlés, szakszervezetek, pártszervezetek stb. — termelőszervezeteken belüli hatáskörét, jogosultságuk előrevitelének módszereit, azoknak megvalósulását. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy például a vállalatok, termelőszövetkezetek dolgozói az említett demokratikus szervezeti formák útján a döntések előtt véleményt mondhatnak, részt vehetnek a határozatok meghozatalában, illetőleg azok végrehajtásáPéter Istvánné Pintér Istvánné viszonynak számít, tehát is — meditál a továbbiakról, beleszámít a nyugdíjba is. — A férjem már nyugdíjban * van, ahhoz a pénzhez is jó 1967 októberétől dolgozik pótlás, amit én megkeresek, így. Azelőtt: a gyárban. Simán szalad a tű, egy— Csak mikor a gyerek máshoz varrja, ami össze tarbeteg lett, cukorbajos, szá- tozik. Mind több munkadamoltam le és jöttem el. Nagyon pontosan kell neki étkezni, nem lehet cukrosat, megvan vele a gond, fáradság, de amúgy szerencsére jól van. Képek kerülnek elő; így derül ld, hogy két fiú van, Pisti és Jancsi, s hogy ikrek. Hetedikes mindkettő. rab kerül a készek közé. Pintér néni reggeli után minden hétköznap munkához lát (most ugyan, vallja be, kicsit „lazított"; mert vendégei vannak néhány napja), aztán a főzés, az ebéd következik, s délután 1-től újra a munka. Kialakult a ritmus, a tempó: Segítenének ők is, csak hát dolgozik pontosan, szépen, ahogy várják, ahogyan megszokták tőle. sok a tanulnivaló. — Általában mikor dolgozik? — Itt nem dudál a gyár, ahhoz szabom, ami munkám van a családdal. Elindítom őket az iskolába, na mondom, most nyugodtan dolgozhatok. Volt aztán úgy is, hogy megnéztük a tévét, aztán nekiláttam, egy óráig még csináltam." Mikor hogy alakuL Ha nyolc órát dolgozom, általában megvan a 300 darab. * Alkony utca 10. Kedves, őszhajú asszony nyit ajtót, Pintér Istvánné, a Bőrdíszmű Ktsz bedolgozója. Beljebb tessékel. Mutatja," min dolgozik. Az ő munkájához — béléseket készít a női táskákba — nem szükséges annyi anyag, akkora hely: egy jó öreg Singervarrógépen sorjáznak a világosbarna táskabélések. — Fölragasztani, bepaszpolozni, felvarrni — sorolja a munkarendet. — Valamikor önálló női szabó voltam, betegeskedtem az epémmel, akkor abbahagytam. Most már három éve, hogy jött ez a bedolgozás.' Én mindig szerettem a munkát, hát mondom, próbáljuk meg. Azóta ilyen táskabéléseket csinálok. Elég jól megy, megkeresem havonta az 1200—1600 forintomat, mikor hogy. — Ügy érzem, a tíz évet, ha az egészség engedi, végig tudom dolgozni így, akkor aztán kapnéK nyugdíjat Két arcot mutattunk be a sok közül. Szegeden is szép számmal vannak már lakások, ahol „albérletben" jelen van a gyár, kis műhelyek alakulnak, dolgoznak azok is, akik különféle körülmények miatt nem tudnának bent a gyárban munkát végezni. S tény, hogy sem a vállalatok, sem a vállalkozók nem bánják meg, kifizetődő a bedolgozói rendszer. Érdemes és szükséges tehát élni az ilyen lehetőséggel is. Simái Mihály Program a cigánytelepek megszüntetésére Tegnap Szegeden ülésezett ken. Sövényházán találhatók a járási tanács végrehajtó cigánytelepülések és régi Bizottsága. Többek között majorok. Ezeken a helyeken megvitatták a szociális kö- az épületek állaga rendkívül vetelményeknek meg nem fe- rossz, elavult, elhasználódott lelő lakótelepek felszámolá- már a lakások, házak nagy sának eddigi eredményeit és többsége. Részletesen mega további feladatokat. határozta a végrehajtó biA szegedi járási tanács zottság, hogy ebben az eszvégrehajtó bizottsága leg- tendőben hány lakást építeutóbb 1968. május 30-án nek és a negyedik ötéves megtartott ülésén foglalko- terv időszakában milyen zott ezzel a témával, s most arányban, ütemterv szerint megállapította, hogy ezeken segítenek az itt élő családoa telepeken, illetve körűimé- kon. A telepek felszámolányek között, élő lakosok élet, sara több út is kínálkozik, lakás, munka, egészségügy és Mindenesetre a várható telművelődési helyzete nem so- jes felszámolásuk időpontja kat változott nem tapasztal- Kiskundorozsmán 1980, Söható jelentekeny elorehala- . , ... ,non ... , , , __ dós. A járásban több falu- vényházán 1980' Kisteleken ban, így Kiskundorozsmán, 1976, Dócon 1975, Bakson Bakson, Szőregen, Kistele- 1975, és Szőregen 1974. Az ifjúság veszi hasznát Korábban már írtunk lapunkban — szinte megnevezés nélkül — egy sorsjegyakcióról, pontosabban: annak terjesztési módszeréről. Kifogásoltuk azt a gyakorlatot, hogy meggyőzés, megkérdezés és megfelelő propaganda nélkül gyerekekre és szülőkre erőltették a kiszabott „porciót". Most valamivel konkrétabban is szólhatunk a KISZ Ifjúsági Táborozási Sorsjátékáról, amely a maga nemében — leszámítva a hozzá nem illő módszert —, valóban hasznos az ifjúságnak. Arról van ugyanis szó, hogy a sorsjegyek teljes bevételi árát azoknak a megyéknek, városoknak és járásoknak az ifjúságára fordítják, ahol azokat megvásárolták. Csongrád megye 200 ezer darab táborozási sorsjegyet kapott, melyből Szegednek 84 ezer darab jutott A KISZ Központi Bizottsága utoljára 1965-ben kezdeményezett sorsjegy-akciót. A mostani bevételéből semmit nem von el központi célokra. Így a jelenlegi sorsjáték megyei bevételének teljes összege a KISZ Csongrád megyei bizottságának rendelkezésére áll majd, hogy ebből az összegből a kezelésében levő üdülőtáborokat fejlessze, korszerűsítse, vagy új táborokat építsen. A KISZ Központi Bizottsága még a sorsjáték lebonyolításának költségeit is magára vállalta, így szerencsés esetben a KISZ Csongrád megyei bizottsága mintegy 800 ezer forinttal fejlesztheti majd az üdülőtáborokat Szükséges lett volna mind-: ezt időben elmondani a szülőknek és a fiataloknak,' mert minden bizonnyal kedvesebb fogadtatásra találtak volna a sorsjegyek. Mint-; hogy azonban az akció mán cius 15-ig tart, még elegendő idő áll rendelkezésre ah-; hoz, hogy az Ifjúsági Táborozási Sorsjáték jegyeit maz guk a fiatalok önkéntesen megvásárolják, illetve megértő és támogató felnőttek-nek eladják. Vonatösszeütközés a herendi állomáson Pénteken reggel 7 óra 55- szás László honvéd, Sáfár kor a Szombathely—Buda- István honvéd, valamint Népest között közlekedő gyors- meth Béla vonatvezető, mivonat a herendi vasútállo- hályházi lakos meghalt Négy máson egy rakodó szerel- személy életveszélyes sérüvénynek ütközött. A baleset lést, 28 súlyos, 27 pedig következtében Kovács Ist- könnyű sérülést szenvedett, ván honvéd százados, Tóth A sebesülteket a mentők a József honvéd főhadnagy, veszprémi kórházba szállítotBarnaki Imre honvéd őrve, ... A szerencsetlenseg korulzeto, Zaiak János honved or- ményeit a Belügyminisztérivezető, Jóva Mihály honvéd, um szervei a MÁV szakérSzilágyi Károly honvéd, Ka- tőivel közösen vizsgálják. Épült: 1957-19B9 Az új „palánk Az Oskola utca és környéke, régi nevén a Palánk, rekonstrukciós terve 10—12 esztendeje készült el. Az akkori elképzelések mostanra már csaknem teljesen megvalósultak. A legjobban talán a görögkeleti templom közvetlen környékének kiépítése sikerült, melynek építész tervezője Tarnai István volt. A műemléktemplom, a mögötte kialakított piazetta és a lakóépületek remek építészeti együttest alkotnak, amely Szeged szívében új és a város arculatához mégis tökéletesen illeszkedő hangulatot teremt. SZOMBAT. In V/I Fűm T4I 1969. FEBRUÁR 1.