Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

Jogi szabadegyetem Az ismeretterjesztő társu­lat a polgári joggal kapcso­latos legszükségesebb tudni­valókról szabadegyetemi előadás-sorozatot hirdet. A városi tanács vezetői ós a Hazafias Népfront szegedi elnöksége kívánatosnak tart­ja, hogy az előadáson a sze­gedi tanácstagok és a Haza­fias Népfront aktivistái mi­nél nagyobb számban részt vegyenek. Az előadásokon természetesen mások is részt vehetnek. A szabad­egyetem szinhelye a Haza­fias Népfront helyisége (Vörösmarty utca 1. szám). Az első előadást 1969. feb­ruár 17-én, hétfőn délután 5 órakor A szerződések sze­repe az új gazdasági mecha­nizmusban címmel dr. Ke­menes Béla egyetemi rektor­helyettes tartja. A további előadásokat dr. Erdélyi Sán­dor, az Ügyvédi Kamara el­nöke, dr. Mathiász Tivadar, a Megyei Bíróság elnökhe­lyettese, dr. Nagymihály Sándor megyei bírósági ta­nácsvezető, dr. Kadoesa György, szövetkezeti jogta­nácsos, dr. Földi Gábor, a városi tanács igazgatási osz­tályának vezetője, dr. Besse­nyei Lajos egyetemi adjunk­tus és dr. Nagy Attiláné, megyei bíró tartja. Az előadások látogatására belépő bérleteket bocsátanak ki, melyek megvásárolhatók a TIT Kárász utca 11. sz. alatti székházában. Az egyes előadásokra az előadás szín­helyén lehet látogatási jegyet váltani. Mankozeb Már az elmúlt esztendő­ben felfigyeltek arra a me­zőgazdaságban szorgoskodó szakemerek, hogy a homoki talajokra is néhány mázsa nagyhatású külföldi vegy­szer, a Ditháne eljutott. Most a párizsi Minoc cég képviseletében ellátogatott Szegedre U. Wunderlich mérnök is és tegnap a me­gyei tanácsházén előadást tartott a gombabetegségek elleni védekezés módszerei és a legújabb növényvédelmi szerek Címmel. Igen sok szakember jött el a kedvezőtlen útviszonyok ellenére a járás és a város közös gazdaságaiból, hogy a hallottakon és látottakon okulva majd jövedelmezőbbé tegyék a gazdálkodást, hi­szen ma már korszerű nö­vényvédelem, korszerű nö­vényvédőszerek nélkül egy­egy szövetkezet létezni sem tud. Dr. Szániel Imre, a Délalföldi Kísérleti Kutató Intézet Igazgatója köszön­tötte a megjelenteket, köz­tük Katona Sándort, ország­gyűlési képviselőt, a Nép­front megyei bizottságának titkárát. U. Wunderlich rövid, de színvonalas előadásában is­mertette a párizsi központú Minoc cég tevékenységét A bevezetőben említette, hogy a korszerű gombaölőszerek, a korszerű növényvédelem nélkülözhetetlen ma már az egész világ mezőgazdaságá­ban. A bordóllé felfedezésétől • i i i i • i i • i i i i i i i i i i i i i i i i i i • i • • • • • • i • • > • i • > f ilmjei • a hét f ilmjei • a hét • 11111111111 • * 1111 • • • i • > 11111111 • • i • • • < * • • * NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL Jó dolguk x^n azoknak, akik szeretik Elizabeth Taylort és Richárd Burtont: kedvenceiket egyszerre két moziban is láthatják. A Szabadságban a már egy hete műsoron futó Kleo­pátrában, a Fáklyában pedig a. tegnap este bemutatott Alem félünk a farkastól­ban. Valóságos tanulmány ez a két film. Nem szüksé­ges aprólékosan összehason­lítani őket Aki látta a két filmet. a külsőségekben rendkívül pompás, szuper­szélesvásznú Kleopátrát, s ezt a fekete-fehér, normál szélességű, tehát külsőségei­ben szinte aszkétikusan egy­szerű, mindössze négysze­replős filmet, tudja, hogy művészileg azért ez az utób­bi, ez a látszatra szolid és szelíd film a nagyobb. Ez a nagyobb, mert ez az igazabb, hitelesebb, embe­ribb, megrázóbb és maibb. S nemcsak maga a film erő­teljesebb, hanem Elizabeth Taylor és Richárd Burton is jobh. Nem mintha ott kö­zépszerűt nyújtottak volna. De a Kleopátrában túl nagy szerepet kaptak a külsősé­gek. Itt viszont minden az emberábrázolás mélységén múlott, s Taylor -és Burton ebből vizsgázott kitűnőre. A furcsa történet, ame­lyet a Mike Nichols ren­dezte film bemutat, Ed­ward Albee darabjából ke­rült át a filmvászonra. Mint dráma, gyorsan végigfutott a világ színpadain, nálunk Pesten is játszották: 67 de­cemberében a Madách Szín­ház mutatta be. Emlékszem a premier izgatott légköré­re: a darab és az előadás szenzációként hatott. Első­sorban természetesen maga a nyugtalanítóan Izgalmas dráma, de természetesen az előadás is, amely kicsit visz­szafogottabb, szelídebb, mint a film. Taylor szerepét Pes­ten Tolnay Klári játszotta, Halványabban, mint az időn­ként harsány amerikai színésznő. Burton szerepé­ben pedig Gábor Miklóst láttuk; felfogása nagyjában­egészében közelebb áll B ur­tanéhoz. Albsenak ezt a drámáját néhány kritikus az úgyne­vezett abszurd darabokhoz sorolja. Nem egészen jogo­san. Itt ugyanis a valóság egy az egyben jelenik meg, nem áttételesen, ahogy a legtöbb ilyen drámában. Igaz, maga a történet na­gyon különös. Két ember, egy javakorabell házaspár története ez a dráma, két emberé, akik egy éjszakán át ölik, pusztítják egymást furcsa „Játékaikkal". Egy elrontott élet, egy elrontott házasság képe tárul fel eb­ben a darabban, egy sivár társadalom freskójával a hátterében, azaz annak ma­gyarázatával, hogy ezt a két életet ml rontotta éL Ez így teljesen és hagyo­mányosan realista felfogás. S az, hogy maga a két em­ber egymást ölő „játéka" jórészt és tulajdonképpen tényleg abszurd, mert értel­metlen, hogy a darab humo­ra fekete, s nevetése véres, mint a tüdőbajosoké, nem változtat a lényegen. A Nem félünk a farkastól szelleme realista. Furcsa helyzet alakult ki a mozikban. Az igénytelen­ségnek a folyamata, amely­ről e hasábokon már több­ször említést tettünk, to­vább tart Hovatovább oda­jutunk, hogy igazán mű­vészi filmet jóformán csak magyart láthatunk. Ez ha­mis képet fest; nem igaz, hogy csak nálunk készülnek művészi filmek. Nincs jobb példa erre, mint a Nem fé­lünk a farkastól. napjaink nagyhatású gomba­ölőszenéig, figyelembevéve a homoktalajok egyik leg­jobb szerét a Mankozeb hatását, a növényvédőszerek fejlődését taglalta a német szakember. A Mankozeb igen sok előnyös tulajdon­sággal rendelkezik, egyesíti magában több szer előnyös tulajdonságait, ugyanakkor a magyar piac egyik legol­csóbb szere, ha hektoliteren­ként! felhasználását vesszük alapul. Hidas Ferenc, a megyei AGROKER igazgatója hoz­zászólásában kiemelte, hogy minden olyan új külföldi vegyszer forgalomba kerül s eljut megyénk mezőgazda­sági üzemeibe, amit idehaza nem tudunk előállítani. Ám, eddig nem minden esetben váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. Ugyanis rendkívül sok tényező ha­tározza meg, hogy hogyan fejti kl hatását. Ne a szert hibáztassák elsősorban, mert leginkább annak alkalmazá­sában és az időjárási viszo­nyokban kell a „sikertelen­séget" keresni. A mi vidé­künkön különösen fontos, főleg a szőlőtermesztő tája­kon, hogy a szüret késői szakaszában a réz nélkülöz­hetetlen, ezért még ezzel számolni kell, ezt a legújabb szerek sem helyettesítik. Szí­vesen látják a járás szövet­kezetei a Minoc cég nö­vényvédőszereit, de az a ké­résük, jelöljenek kl néhány gazdaságot, ahol kísérletkép­pen alkalmazzák a legújabb szereket. Ezt a növényvédő állomás szakemberei figyel­jék, ellenőrizzék. Különösen öt területen remélnek, s várnak segítséget a megye mezőgazdasági üzemei; még­pedig a hagymaperonoszpó­ra, a szőlőperonoszpóra, zöldségtermesztésben a haj­tatásos növényvédelem, az őszibarackosok növényvédel­me és a virágkertészetek növényvédelme tekintetében. Amennyiben a francia vegy­szerek a homoki talajokon, megyénkben beválnak, akkor komolyabb vevőként tudunk majd tárgyalni. SE. L. I. Felvétel o szívben A ho'kaidói japán egyetem bejelentette, hogy tudományos dol­gozói olyan fényképező kamerát konstruáltak, amellyel felvételek ké­szíthetők a szívben. A három milliméter nagy­ságú kamerát a vénán át juttatják a szívbe. Így lehetővé válik a szívbántalmak megfi­gyelése, anélkül, hogy a vérkeringést megaka­dályoznák. Ágyrajárók és uzsorásaik — Higgye el, csak az Iri­gyeim áskálódnak — pró­bált meggyőzni igazáról Schüller Ferencné főbérlő há­ziasszony a Hámán Kató ut­ca 7-ben. — Én mosok is az albérlőimre a havi 300 fo­rintjukért. A télen elment már rájuk 20 mázsa szenem és használhatják a villanyt. Néha még főzök is nekik. Mekkora szív! Micsoda ön­zetlenség! — hülédeztem a szoba láttán, ahol három sze­gényesen megvetett ágy kan­dikált egymásra. A szobát, il­letve az ágyakat most Is hó­rom férfi lakja. Vidékiek. Va­laki talán el akar költözni, vagy a háziasszony tessékel­te ki, mert egy újabb ágybér­lő éppen egyezkedett Schül­lernével. Macskák az ágyon — Ide aztán rossz nők be nem teszik a lábukat — je­lentette ki nyomatékkal. — Csak jók? — próbáltam vele évődni, s egyre néztem két lompos, szőrét hullató vén macskáját, amint a kony­hai ágyon ültek gubbaszkod­va. Schüllerné nyomon kö­vette a tekintetem: — Ezen én alszom, bent pedig a férfiak, akik közül sajnos sokan elszöktek mór több hónapi tartozással. Van, akinek Itt tartom a holmi­ját most is, amíg nem fizet. Néztem a háziasszony ágy­neműjét. Nem vagyok szín­vak, de most nem mertem rákérdezni a „fehérnemű" színére. Igyekeztem nem hozzáérni semmihez. Nagyka­bátom különben sem vetet­tem volna le, mert a szobá­ban jéghideg volt a kályha. — Tudja, most a konyhá­ból eresztem be a meleget — mentegetődzött. Aztán dicse­kedett, hogy nála még a rendőrség sem kíváncsisko­dott. A kép ugyanaz? — Maga is háromszázat fi­zet majd ezért az összkom­fortért? — kérdeztem a be­szélgetésünkre egyre fülelő ágyra járó jelöltet. — Majd meggondolom még — mondta lakonikusan, mint aki nem akar több szót osz­tani. Rögtön mögöttem lépett ki az utcára. Tűnődtem, hogy hova menjek még hasonló Já­ratban: a Katona József ut­ca 13-ba, a 24-es számú ház­ba, vagy a 31. alá. Netán mentem volna a Pál utca 11­be, a Lékai utca 12-be, a Ve­resács utca 49-be, avagy a Móra utca 49-be? Egyálta­lán, a Kótai közbe tartottam volna, a textilművek és a kábelgyár környékére, ahol sok-sok házban egyetlen szo­bában szoronganak az ágyra­jórók hárman, négyen, öten, hatan. Vonzott a még kirívó példa a Rókusi feketeföldek 202. szám aló, a textilművek és a kenyérgyár szomszéd­ságában. Havat lapátol a beteg A kapu mögött 20 év körü­li lány, F. Erzsi, a kóbelmű­vekből gyürkőzött a hólapá­tolóshoz. — Éjszakás? — Nem. Ki vagyok írva influenzával. — Akkor feküdnie kellene meleg szobában. — Nem lehet. Az éjszakás lányok alszanak. Bevezetett az alagsori szo­bába, amely hidegpaölós he­lyiségből nyílik. — Jó időben ez is lakó­szoba — mutatott vissza mö­gém. A rossz szagú, dohos leve­gőjű, máló vakolatú szobá­ban egy asztal három szék­kel, szekrény, egy hideg nagy­kályha és három rekamiéfé­le a bútorzat. A két rekamién egy-egy lány aludt. Éjszaká­sok. F. Erzsi nem tudta csak a keresztnevüket, mert csak három napja költöztek oda. — Hányan laknak ebben a szobában? — kérdeztem. — Most nyolcan. Ki a tex­tilben, ki a kábelben dolgo­zik — Minannyian vidékiek, 18—20 évesek. — Három rekamiét látok csak... — Persze. Kettőt kihú­zunk és úgy alszunk együtt hatan. Két lány pedig a har­madikon. — S kié az ágynemű? — Minden a sajátunk. — S mennyiért lakják csak az ágyat? — Személyenként havi 250 forintért. Fizetjük még a vi­lágítást és magunk gondos­kodunk tüzelőről. Nyolcan — egy lavórra — Mikor fűtöttek utoljára? — Két nappal ezelőtt — vette át a szót P. Éva a tex­tilművekből. Időközben ugyanis hazaérkezett és a to­vábbiakban egyáltalán nem titkolta, hogy látogatásom és kérdezősködésem nélkül jól meglett volna. — Vegye úgy, hogy ne­künk itt nincs panaszunk semmire. Nyolcszor 250, az egyenlő kétezerrel. Ennyit tesz zseb­re havonta az ágyakért a háztulajdonos, özv. Fehér Lajosné. Más juttatásból eredően bevallott jövedelme másodmagára ezer forint Ezenkívül otthon varr meg­rendelésre. Benéztem még a spójzba, a lányok „fürdő­szobájába". A KÖJÁL erre odafigyelhetne: egymás után nyolcan mosdanak egy kis lavórban. A háziasszony az emeleti két szobát, kony­hát — összkomfortot — másodmagával lakja! Bár­mely saját szobájáért is krő­zusi jövedelem lenne a havi 2 ezer, hót még az alagsori­ért, amit valamikor bérlő la­kott. Nincs rendszabály — Kell a pénz, el vagyok adósodva — próbált meghat­ni. — Elküldöm inkább a lá­nyokat, csak ... Máshová nem tud menni, csak ide? Nézzen be a Kátai köz házai­ba is, ott mit lát majd! Ne sajnálja maga ezeket a lá­nyokat! Kétszáz forintot üze­mük fizet értük, ők csak 50­et — kísért ki siránkozásá­val. Két szembetűnő példa volt csak ez. Mehettem volna ilyesmiért Dorozsmára is. Al­bérlet a szó igazi értelmében ma már kevés van Szegeden. Eluralkodott az ágyrajáris, a csak egy ágyért fizetség — magasan az albérletet megil­lető díjazás felett Sajnos nincsen rá semmiféle rendel­kezés, amely ennek útját áll­ná és védené a megszorul­takat. Lődi Ferenc Autó­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár február 19-én a Csepeli Munkásotthonban rendezi a gépkocsi nyereménybetét­könyvek esedékes, sorrend­ben a 31. sorsolását. A húzá­son az 5000 és a 10 000 forin­tos betétkönyvek között 330 gépkocsit a szokásos Moszk­vics, Skoda, Wartburg és Trabant kocsikon kívül Re­nault típusú autókat sorsol­nak ! ' Nő a rádió műsorideje u Épült: 1957—1969 Március 3-tól új műsorren­det vezet be a Magyar Rá­dió. Erről dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese csütörtökön a rádió székházóban tájékoz­tatta az újságírókat Elmond­ta, hogy a korszerű rádiózási igények kielégítésére a mű­soridőt heti 25 órával növe­lik. A Petőfi-adó műsorkez­dettől reggel 8-ig továbbra is a Kossuth programját sugá­rozza, majd 8-tól 24 óráig önálló műsort ad. Újdonság hogy a Kossuth-adó műsorát március 3-tól loezdve szom­batonként éjfél után 2 óra­kor fejezi be. Az URH szom­baton és vasárnap — a ko­rábbi 18 óra helyett — 16 órakor kezd. | A hírszolgáltatás a három adón összesen 29-szer jelent­kezik naponta. A Kossuthon vasárnap délelőtt 10 órakor is lesznek hírek, a reggeli és az esti krónika mellett pedig megindul a harangszót követő mintegy húszperces déli krónika is. Érdekesebbek lesznek a hétfő esti programok. Ekkor tartják a rádiószínház bemu­tatóinak egy részét, a havon­ta egy alkalommal jelentke­ző rádiókabarét és a 20-as stúdió „különleges tudakozó" adásait Is. Számításba véve a szabadszombatot, szomba­ton és vasárnap növelik a szórakoztató jellegű, köny­nyebb hangvételű zenés mű­sorok időtartamát. Szomba­ton délután, vasárnap dél­előtt és hétfőn este rendsze­resen ismételnek. O&irBÍ UfCSB 1 (12.) Nem is olyan régen még kis javító-tatarozó üZe­mecske volt a városi tanács építőipari vállalata, de most már elegáns székháza van itt, a Dáni János utcában, s köz­ponti telepe a belső nyugati iparkörzetben. A téglaborí­tású irodaházat Füzér István tervezte. PÉNTEK, 1969. FEBRUÁR 14. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents