Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

Megdolgoztak a bukásért Szörnyű álom A lányok mind önmagukban keresték a hibát Az iskola átlageredménye 3.31. A félév bukási százaléka 17. Tavaly félévkor 15 volt, az előző évben 8, an- —. , , , , # , nak előtte 16 százalék. A 282 / ŰDCJ/"/ KGtSG^Gk tanuló között kitűnő nincs. ° A jelesek és jók száma igen csekély. A bukottaké közel 50. közöttük olyanok, akik négy tantárgyból is buktak. Micsoda iskola az ilyen? Nem a számokon múlik Ezzel a rossz eredménnyel együtt — hiszen vannak 4.l-es iskolai átlagot felmutató iskolák, 500 körüli létszámból 17 bukott tanulóval — Szeged egyik legjobb iskolája a Körösy József Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola. Nerp a könyörtelen szigora rangsorolja ilyen előkelően. Az elengedhetetlen igényességnek és gz okos méltányosságnak jó ptvözete uralkodik itt az oktatásban, érdeklődő, a gyereket is embernek tisztelő, szinte baráti hangnem a nevelésben. A bukások okait kutatva az iskola egyik tanára, a kollégium igazgatója. Fekete goltan ezeket mondta: — Sok ez. Pedig a gyerekek szorgalma, akarása az jdén mintha még növekedett volna. — Sokat kell Itt nálunk törekedni, dolgozni még az elégtelenért is — mondta az iskola egyik szakközépiskolás tanulója. — Nem egy és nem kettő azoknak a száma, akik alaposan megdolgoztak a bukásért. P. Pista például. Mi is segítettük tanulószobán. ő maga kérte. Segítette apja és nővéré is. Nem link fiú. Vagy R. J., aki az egy bukása mellett egészen jó tanuló. Korrepetálót fogadott, küzdött, dolgozott Nem sikerült neki. Ideges a felelésnél, valahol mindig elrontja. Diák-optikából Egy másik osztályban villáminterjú a bukottakkal: tni az oka? B. E.: — Bv elején lazítottam, nem gyakoroltam eleget... B. M.: — Vannak részek, amiket nem értek. Például az árak az új mechanizmusban. (Nekünk legyen mondva. felnőtteknek!) A. M.: — Könyvvitelből gyenge vagyok. De a másik tárgyat nem is akartam elhinni. Igazán mindent megtettem. Nekem soha semmi sem sikerüL V. M.: — A matek. Tök vagyok hozzá. És keveset gyakorolunk. A házi feladatokat sem tudtam mindig megcsinálni. Aztán másoltam. K. J.: — Nem tudom az anyagot rögzíteni. Nehezen koncentrálok. Még ha olyannal foglalkozom is, ami nagyon érdekel, akkor is érzékelem, mit csinálnak mellettem a többiek. A kollégiumban. De órán is: odafigyelek a tervezésre, közben meg hallom, hogy valaki a zenegyakorlóban előbb egy kézzel, ballal, azután két kézzel a Für Elise-t játssza. — És semmire sem elég az idő. Elolvasom a történelmet kétszer, de már teszem is félre, mert idő kell a többi tárgynak. Egy mezős tatisztika házi feladat két óra. És a végén hibás, mert a •X«-ot 3-nak írtam be. Keresik a hibákat a tanárok is. Jeszenszky Sándor igazgató felsorolta a lehetséges okokat. Kérdések formájában, amelyek együttesen rejtik a választ Túlterhelés? A szakközépiskola újabb túlterhelést jelent? Nincs sikerélményük emiatt a gyerekeknek, csökken az ambíciójuk? Nem eléggé hatékonyak az oktatási módszereink? Nem reális vagy nem egyenletes az osztályzás? Az életkori sajátosságokat nem veszi figyelembe a tananyag, sem a mennyiséget, sem a minőséget illetően ? — A szakközépiskola hirtelen túl magas lépcsőt állít a III. osztályban? A két harmadikban a legtöbb ugyanis a bukások száma. A kollégium 10 bukottjából öt harmadikos. A kollégium egyik pedagógusa, Hajagos Erzsébet ezt mondta: — Aki el akar érni valamit, az napi négy-öt órát tanuL Közepes képességű gyerek Itt csak hatalmas erőfeszítéssel boldogul. A KISZ-titkár monológja A III/A két évig alosztály volt, a legjobb az iskolában. Most a bukásokban vezet. Mózes Fabiola, az osztály KISZ-titkára azt mondja, a beírt jegyek alapján reálisak a bukások. De a beírt jegyek nem mindig reálisak. — Hibás az osztály — mondja —, mert lazsálás folyt a félévben. Az első két szakközépiskolai osztály túl könnyű volt ez pedig most túl nehéz. Hozzászoktunk a könnyű eredményekhez. Hiába mondták az idén, hogy az új tárgyak, a politikai gazdaságtan, a tervezés és az általános statisztika nehezek, nem hittük. Azután összesokasodott a tananyag. — Az én átlagom négyes. Napi öt órát tanulok. Nem merek addig lefeküdni, amig nem tudok mindent — Elsőben két óra biológiánk volt másodikban két óra mezőgazdasági alapismeretek. Egyikre sincs tovább semmi szükségünk. Mi nem tanulunk mezőstatisztikát hanem iparit. A technikumi tanulóknál pont fordítva van, és ott is értelmetlenül. ök tanulnak mezőstatot de ők alapozásul nem tanultak mezőgazdasági alapismereteket Viszont elosztva, másodiktól tanulták a politikai gazdaságtant Azt mondják, ezen azért változtattak, mert másodikban még-xiem vagyunk elég érettek rá. De kémiából egy év alatt kellett megtanulni ugyanabból a könyvből az összes képlettel azt, amit a technikumiaknak két év alatt — Fuldoklunk az időhiányban. Olvasni sincs időnk. De három évre terjesztették ki kettó helyett a fizikát. Pedig ez nekünk fölösleges. Legfeljebb majd a háztartásban vesszük hasznát A világnézeti neveléshez sem kelL Nem attól lesz valaki materialista, hogy tudja Galilei minden tanítását oda és vissza, hanem Galilei példájától. Vagyis a neveléstől. És inkább irodalmi, történelmi hatásoktól. — Nagyon nehéz a matek is. Egészen más, mint amit a gazdasági számtanban tanulunk. Ezt nem segíti, pedig jobban erre van szükségünk. Diákok és tanárok egymástól függetlenül mondták el véleményüket a témáról. Hogy ezek sok mindenben összehangzók, az megint csak az iskolát dicséri. Szakközépiskola és túltGrholés — A szakközépiskolai matematikai oktatás nincs kellőképpen megoldva — mondta Horóczi Ferenc, a matematika tanára. — Gimnáziumi tankönyvből á gimnáziumi anyagot kell megtanítani kevesebb óraszámban. A gazdasági számtant agyakorlati órákon tanítjuk Jciegészítésül. A III.-ban jelentősen épülne ez a matematikára, de nincs a két tárgy összehangolva, és utasítás sincs az összehangolás módjára — a minisztérium egyszerűen elfeledkezett erről. Szalay Imre, a korábbi élosztály, a mostani bukásrekorder III/A osztályfőnöke hetek, hónapok óta figyeli, elemzi osztálya munkáját. Sokat törődik a gyerekeivel, szereti is őket, de nem elfogult — Hogy miért buktak enynyien? Van egy-két gyerek az osztályban, aki minden körülmények között bukott volna, bármilyen iskolában. Ezek egyszerűen nem tanultak. Vannak néhányan, akiknek a képességeivel van baj, de görcsösen ragaszkodnak az iskolához, mindenképpen végezni akarnak. Ezeknek a szakközépiskolai III. osztály a maga tényleges, és további csiszolással talán elkerülhető buktatóival — hiszen ez az első éve itt a reformnak — elviselhetetlenül nehéz volt. Vannak olyanok is, akik nem strapálják magukat. Beérték volna a jó kis kettesekkel, minimális tanulás árán. Ezek szó szerint belebuktak a számítgatásaikba. A többség azonban rendesen dolgozik, akar. Valóban nehéz anyagokkal és sokkal kell megküzdeniök. — Végezetül: semmiképpen sem a gyerekek hibája, hogy egy osztályban az 50— 60 százalék kettes vagy bukik valamilyen tárgyból. Mint itt matematikából és flzikábóL Ilyen esetben keresni kell a baj okát a tantervben, a tankönyvben, az oktatási módszerekben is. És az általános terhelésben. A technikumi diákok negyedikben 14 tárgyat tanulnak. Nyolcból érettségiznek. A gimnazisták 12 tárgyat (könnyebbeket) tanulnak, négyből érettségiznek. A szakközépiskolások még nem tudják pontosan, hányból. Sokból, az biztos. Sajnos. Nem hízó liba a diák, a tananyag sem kukorica, hogy tömhessék. Csontos Magda 99 A delfin páncélja 99 A szovjet sarkkutató intézet szakemberei behatóan tanulmányozzák a sarki delfin, vagy ahogy északon nevezik, beluha felhámját (epidermiszét). Ennek az egy centiméter vastagságú kocsonyás rétegnek gyógyító tulajdonságai vannak, amiről már a pomorok (a Fehérés a Barents-tenger szigeteinek és partjainak lakói) ősei ls tudtak. A delfin felhámjából, és füvekből olyan univerzális gyógyírt készítettek, amely megszabadította az embereket mindenféle betegségtől. Az epidermisz gyógyhatásáról Mihail Szkorohodov szovjet író is szólott egyik novellájában: „A sarki delfin a sarkkörön túl a lehető legmostohább viszonyok között él, átvészeli a sarki éjszakákat és semmiféle betegségben nem szenved." A titokzatos „páncél" felkeltette a gyógyszerészek és az orvosok érdeklődését, és ezért Murmanszkból delfin-epidermiszt juttattak el az ország különböző orvostudományi intézeteibe. Válaszol az Illetékes Á fürdőkezelőket felelősségre vonták Január 4-én Fürdő gőz és víz nélkül címmel közöltük több olvasónk levelét, amelyben szóvá tették, hogy a gőzfürdőben nem volt gőz és már 18 óra 10 perckor kiküldték őket a medencéből, illetve kifogásolták, hogy az újszegedi termálfürdő medencéjébe csak délelőtt 10 órakor engedett vizet a kezelő. Nugy Mihály, a vállalat műszaki vezetője értesítette szerkesztőségünket, hogy a cikkben foglaltak alapján elrendelt vizsgálat megállapítása szerint olvasóink panasza jogos volt mindegyik esetben. Intézkedtek, hogy hasonló rendellenesség ezentúl ne forduljon elő, ugyanakkor felelősségre vonták a mulasztókat. Hypó és Iciórmész Lapunkban tavaly, december 8-án cikket írtunk arról, hogy „Hol a Hypó és a klórmész?" Szegeden. A városi tanács kereskedelmi osztályától olyan információt kaptunk, hogy a Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat idézte elő késlekedésével a klórmész ideszállítását. Ez a vállalat viszont tiltakozott ez ellen. Steiner György igazgatóhelyettes és Illyés Zoltán főosztályvezető arról tájékoztattak bennünket levelükben, hogy a klórmész Import áru, 100 kilogrammos hordós csomagolásban kerül behozatalra, s ezután juttatják el az iparnak és a nagykereskedelemnek. Ebből az áruból eddig minden igényt kielégítettek, sőt készlettel is rendelkeznek. Véleményük szerint is az Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat közvetítő, csomagoló szerepe okozta, hogy egy Időben Szegeden fennakadás volt a klórmésszel. Ezzel a tájékoztatással megegyező Információt kaptunk Farsang Lászlónétól, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől is. 1968 utolsó negyedévében a nagykereskedelmi vállalat igénye klórmészből 120 ezer csomag voltf. A szállító ÉVCS vállalat kapacitáshiányra hivatkozással viszont csak 93 ezer 400 csomagot igazolt vissza. Ebből a mennyiségből Szegedre 16 400 csomag került. Kimért klórmészből viszont a Csongrád—Bács megyei Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. 13 ezer kilogrammot rendelt az utolsó negyedévben, amelyet le ls szállítottak. Ebből a mennyiségből Szeged 5000 kilogrammot kapott. Tény, hogy a múlt év utolsó negyedében Szegeden nem volt az üzletekben klórmész. Nem élt pótrendeléssel a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Jelenleg a nagykereskedelmi vállalat raktárában kimért klórmészből megfelelő a készlet, mivel a Kecskemétre rendelt pótkeretből még decemberben Szegedre hoztak 3000 kilogrammot. Farsang Lászlóné arról tájékoztatott még, hogy ebből az árucikkből és Hypóból is kielégítő lesz az árukészlet a szegedi üzletekben ez év első negyedében. A rózsa tövisei » „Megszúrta" az Dzér ujját a rózsatő „Kertészektől rózsatöveket nem vásároltam fel, azokkal nem üzérkedtem" — jelentette ki annak Idején szerkesztőségünknek küldött levelében Török László 28 éves, büntetett előéletű, Deszk, Felszabadulás utca 20. szám alatti lakos. Az ellen is tiltakozott, hogy ellene akkor büntető eljárás lett volna folyamatban, mint ahogy azt rendőrségi hírként közöltük lapunk 1968 augusztus 6-i számában. A tény Török tiltakozása ellenére is tény maradt, azzal a megszorítással, hogy ügyét Fiatalok, figyelem! A Csongrád megyei Tejipari Vállalat 1969-es évre íparlfanuló-szerzodést köt 8 általános iskolát végzett fiú és leánytanulókkal. Jelentkezés az általános iskolák igazgatóinál, a Fodor József Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetnél, vagy a vállalat személyzeti vezetőjénél személyesen, vagy Írásban. Szeged, Budapesti út 6. A Tejipari Vállalat Vezetősége xS. 450 akkor még nem adták át vádemelésre az ügyészségnek. Az utolsó momentum ideiglenes elmaradása miatt citáltatott bennünket sajtóperre a szegedi járásbírósághoz, amelynek döntése folytán lényegében még egyszer közöltük a rendőrségi hírt, viszont Török ellen a nyomozás folytatódott Ekkora finnyáskodás láttán lényegében mi ellen is emelt kifogást? Azt nem vitatta, hogy büntetett előéletű. Üzérkedés és társadalmi tulajdon elleni sikkasztás miatt korábban ugyanis egy év tízhónapi szabadságvesztésre ítélték. Szorult helyzetét persze meg lehet érteni a saját szempontjából, hiszen ha rábizonyul a visszaesőként elkövetett üzérkedés, nem kerülheti el a vádlottak padját Az eljáráson tehát mitsem változtatott, hogy a hír megjelenésekor az ügyészségen voltak-e ügyének iratai, vagy azokat valami miatt visszatartották. Valójában ugyanis ez történt Á kákán is csomót keresés ez esetben nem vált be, és Török Lászlót csak a vá<jlottak padjára idézték viszszaeső üzérkedésért Az általa Orosházán vásárolt rózsatövekből 800 darabot Dunántúlon értékesített, tövenként 15 forintért. A rózsatő darabja neki csak 8 forintjába került. Nem is volt ez olyan rossz üzlet, mint ahogy az kitűnik az egyszerű szorzási műveletből. Csakhogy az ilyen üzletkötésekre nagyon is odafigyelnek a bűnüldöző szervek, mint ahogy ez esetben is <* történt A bíróság az előbbi tényt a vádlott beismerő vallomása, valamint kilenc tanú kihallgatása és az előző bünügyi iratok alapján állapította meg és fogadta el valónak. Ezért Török Lászlót a szegedi járásbíróság nem jogerősen 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélje 20 százalékos bércsökkentéssel és kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére is. Autósok, motorosok! A köteleséi gépjárműssavatossági biztosítás 1969. éui dija január hóban esedékes! /elriíáfffl/iífHíi, kpfizelólap, fiókjainknál január hó 20-tól január M-ig reggel 7.lő-iól este lií óráig -lilami Uisíositó HK. 28