Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
Tudományos ülésszak — Emlékünnepségek — Kiállítás a múzeumban Tornyai János centenáriuma Tegnap délelőtt tudományos ülésszakkal kezdődött meg az az egész napos ünnepségsorozat, amelyet a ásárhelyi városi tanács, a TIT Csongrád megyei szervezete, a Bethlen Gábor gimnázium és a Tornyai múzeum rendezett Tornyai János születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenáris év keretében. A városi tanács - dísztermében rendezett ülésszak elnökségében többek között helyet foglalt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Korács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Molnár Zoltán, a TIT Csongrád megyei titkára és Dorogi Imre szegedi festőművész, Tornyai János kortársa és egykori barátja is. A tudományos ülésszakon a szegedi képzőművészek népes csoporttal képviseltették magukat. Vörös Mihály vb-elnökhelyettes megnyitó szavai után dr. Bodnár Éva művészettörténész, Tornyai-kutató a mester életéről ós művészetóról saját szavai szerint „művészettörténeti miníatúrát" vázolt föl, emléket állítva ezzel egy sajátos életútnak, amely szegényparaszti sorból indulva már k<v rán tanújelét adta tehetségének, majd később elkötelezettségének is. Festészetével és közéleti tevékenységével egiész életében a nép anyagi és szellemi fölszabadításáért harcolt , Budapesten Székely Bertalan és Lofz Károly voltak a mesterei, majd szülőváros/mák ösztöndíjával Párizsba ment, ahol azonban sem az impresszionizmus, sem az akadémizmus nem hagytak rajta nyomot viszont egy életen keresztül gyümölcsöztette az ott megismert Munkácsy drámai lendületét, széles ecsetkezelését Izzó színeit és képeinek népi tartalmát Külföldről visszatérve Vásárhelyen telepedett le s tűzte ki maga elé célul a „magyar ugar megtermékenyítését". Nehéz anyagi helyzete, lakás- és műleremproblémái miatt később Budapestre költözött, majd fáradtan és magányosan, „fényre és melegre" vágyakozva a szentendrei művésztelepre, ahol festészete új színekkel és témákkal gazdagodott. Kevéssel halála előtt jutott életében először biztos jövedelemhez: vásárhelyi, ötvenéves jubileumi kiállítása után a törvényhatósági bizottság százpengös havi életjáradékot utalt ki a számára. 1936-ban halt meg, műveit a vásárhelyi múzeumra hagyta. Dr. Dömötör János múzeumigazgató, országgyűlési képviselő Tornyai és Vásárhely címmel a festő és a városvezetés kapcsolatáról beszélt, levelek, kérvények, beadványok és egyéb dokumentumok alapján. A nehézkesen mozduló, álmos mezőváros és az aktív, társadalmilag is tevékeny, szervezőképes művész között az együttműködés nem volt mindig kifogástalan. Igaz, hogy fiatalkorában ösztöndíjat, majd lakást, műtermet, kiállításairól széles körű publicitást kapott, de egy idő után anyagi gondjai súlyosbodván, nem álltak mellé, nem voltak segítségére. Az oly sok művészt Vásárhelyre vonzó pezsgő és egészséges szellemi és művészeti élet lankadása után súlyosabban telepszik rá a gond, a magárahagyatottság érzése. Ezután — mert nincs jobb megoldás — költözött a fővárosba. Néhány év leforgása után a város is fölismerte, s jóvá kívánta tenni mulasztásait. Az előadó ezután fölsorolta azokat a törlesztéseket, amelyeket a város a fölszabadulás óta tett. Tornyai ma: ez volt a címe dr. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója elóadásának, aki az egész életművet helyezte az őt megillető helyre, emlékeztetve a tíz évvel ezelőtt ugyanitt tartott, az alföldi festészet kérdéseivel foglalkozó szinpozionra. Alföldi festészet nem csupán mint esztétikai, de mint magatartásbeli kategória: hogy ki mennyire tekinti sajátjának, kire milyen mértékben hat, ez alkati és szubjektív kérdés. Ha azonban a művészettörténet, mint tudomány kíván foglalkozni vele, akkor objektíven, és józanul kell értékelnie. S miután művészettörténeti tény, hogy a művész, politikai, eszmei, egész nemzet sorsát érintő problémákat fejezett ki, hogy közéleti indíttatottságú volt s hogy valósan tükrözte a magyar történelem által megszabott körüményeket —, tehát becses és tanulságos életmű, azzá teszi szenvedélyessége, expresszivitása és anyagának népi, demokratikus jellege. A tudományos ülésszak végén levetítették a Tornyai című kisfilmet majd a Petőfi művelődési ház melletti téren a résztvevők megkoszorúzták Tornyai János szobrát. Délután, a vásárhelyi Serház téren, annak az épületnek a falán, amelyben Tornyai János 1903-tól 1920-ig dolgozott emléktáblát lepleztek le. Az ünnepségen Almássy Gyula Béla festőművész mondott beszédet Ugyancsak emléktáblát avattak — Bíró Józsefnek, a városi tanács művelődésügyi osztályának beszéde után — a Beloiannisz tér 4. szám alatti háznál, ahol Tornyai élete utolsó két esztendejében lakott. Délután fél négykor a Petőfi műveSomogyi Károlyné (elvétele CSÖKKEN AZ OLAJTÓ. Az elcsendesedett algyői 168-as olajkút mellett több száz köbméteres olajtó keletkezett A kitörés elfojtása után az olajbányászok azon fáradoznak. hogy minél gyorsabban csővezetékbe, tartályokba juttassák a drága olajat. Igyekezetüket dicséri, hogy napról napra kisebb lesz a képünkön látható algyői olajtó. Milyen cipőben járunk? Szinte közhely, hogy roszszak a cipők. Annyiszor beszéltünk, írtunk erről — a meg-megújuló panaszok és bosszantó hibák azonban makacsul tartják magukat kori, hogy nedvesség hatásá- zott, nem biztos, hogy az, Néhány tény: A Dél-ma- ra (eső, hó) kifehéredik a amit itt vásárolt" gyarországi Cipőnagy keres- felsőbőr, festenek a bélések, Érthetetlen magatartás; hikedelmi Vállalat szegedi le- a kéregnél elválik a ragasz- s-zen a jelenlegi kereskedelrakatához a tavalyi negyedik tás" — közli Major Ferenc, mi szabályok szerint az üznegyedévben 2000 pár cipő az Elit üzletvezetője. let semmilyen károsodást jutott vissza; az egyik leg- Szerencsére, ebben az üz- nem szenved á hibás termék lődési házban emlékünnep- i forgalmasabb szegedi bolt- letben nagyon ügyelnek a cseréjével, a kártérítéssel. séget tartottak. Itt Szalay ' ba, az Elit-be egy hónap vevők érdekeire, rendezik a Legfeljebb ki kell állítani a Ferenc festőművész méltat- alatt mintegy 200 reklamáció panaszokat. Erre vallanak a jegyzőkönyvet. Az ilyenfajta ta Tornyai munkásságát. érkezik. A szakemberek becs- kárfelvételi jegyzőkönyvek .szigornak" még az a hátráEzután a múzeumban lése szerint ezeknek a pana- adatai. Az érvényben levő nya is megvan, hogy a gyár emlékkiállítást nyitottak szoknak legalább 70 száza- rendelet szerint 6 hónapos nem ismerheti meg termémeg. Beszédet Siklós János léka valóban jogos; a rossz garanciát vállalnak a cipő- keinek gyakran előforduló mondott K. E. Májusban nyit a kispiac December elején írtunk már arról, hogy Újszeged növekvő lakosságának is szüksége van állandó piacra. Az I. kerületi tanács vezetői az igények és a területi adottságok számbavétele után — a ládagyár vezetőivel történt egyetértő tárgyalás alapján — úgy döntöttek, hogy „bevásárlási alcentrumot" szerveznek a jelenleg a ládagyár által használt terület egy részén. A gyár bejáratától az óvodáig — a meglevő kerítést lebontva és egy beljebb építendő kerítéssel — mintegy 600 négyzetméter alapterületet nyernek a piacnak. Ezenkívül az Odesszai körút végén, a Bertalan szobor közelében is helyet adnak árusító pavilon felállítására. A napokban már a közvetlen teendőkről tárgyaltak a kerületi tanács és a kereskedelmi szervek vezetői. Eszerint a terület rendezési költségeinek — kerítés, betonfelület, víz, világítás — nagyobb részét a tanács fedezi, de önkéntes alapon a majd ott árusító vállalatok is hozzájárulnak. Elsőnek az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat jelentkezett. Nyolcméter hosszú pavilont épít, amelyben vegyes élelmiszert, tejet, tejtermékeket, péksüteményt, hentesárut és palackozott italokat akar árusítani. A MÉK hatméteres pavilont helyez el itt. s a Marx térihez hasonlót a Bertalan-szobor közelében. Természetesen elsősorban a zöldség-, a gyümölcs-, élőbaromfi ellátást akarja biztosítani, egyéb cikkek mellett. A városellátó szövetkezet még nem döntött a részletekről. de igényét jelezte, ugyanúgv, mint a Haladás Termelőszövetkezet is. A sütőipari vállalat mozgó boltot üzemeltet majd, amely esetenként ezen a területen is árusít. A tejipari vállalat új termékeivel akar vevőket szerezni az újszegediek közül. A városi tanács szolgáltató üzeme a magán-kisárutermelőknek asztalokat helyez eL Az előkészítő munkákat — ahogy az időjárás engedi — hamarosan megkezdik a kerületi tanács építési osztályának tervei szerint. Előreláthatólag májusban már árusítanak mind a ládagyárnál, mind az Odesszai körúton. anyagminőséget, technológiát, kért, de ebbe sok minden be- hibáit lelkiismeretlen gyártást bi- lefér.., zonyítják. Érdemes ezért megemlíteni a másik oldalt; sokan Mg 1/ íj lÖíl visszaélnek a garancia, a cseTnrilf C7/1 ]s nA re lehetőségével, s régebben . I Ul ll\, OiUáUU vásárolt „rossz" cipőikért UtQKOfl . í. „ . „. ügyeskednek újat maguknak. Nemrég vettem ezt a noi A lé természetesen nem akkcsizmat, es tessék, mar- hanem a minőség védel_ is szétszakadt a feje" — mondta J. M., Szeged. Odessza XXIX. szám alatti lakos. Egy makói asszony DLLL-I .. _ epésen jegyzi meg: „nehe- DIUl\l\U I VQgy zen keres az ember 360 forintot, mikor ér el odáig a /jnÁ/kij/? cipőipar, hogy ennyi pén- UIICII\UI . zért jó lábbelit adjon?" Az ilyen és ehhez hasonló „monológok" nem ritkák a cipőboltokban. „Magam is tanúsíthatom, hogy nem javul a magyar cipő minőséA cipőgond másik legilletékesebb je a cipőgyár. Szöllősi Sándor, a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységének igazgatója elsősorban a nem megfelelő anyagokat okolja. Nem tudnak olyan bélésanyagot kapni, amely a viselés közben ne festené meg a tulajdonos lábát, zokAz ÁKF Csongrád megyei niját. Természetesen saját Felügyelőségén is számon- gyártási hibák is előfordultartják a krónikus cipőprob- nak, s ez minőségromláshoz lémát. Dr. Békési József fel- vezet. A cipőgyár ezért rendügyelő szerint az illetékes kívül alaposan elemzi ennek . ,» , ,. szervek — a bolttól a nagy- okait, és hathatós, szigorú ge A tusarok divat idejen kereskedelmen át a gyárig - intézkedéseket a Mino gyartmanyoknak elPanda-nász Chi-Chi, a londoni állatkert nőstény panda-mackója és moszkvai vendége, An-An, hetek óta lekerült a világlapok hasábjairól, sőt olyan jelentés is napvilágot látott, hogy az elmaradt panda-nász miatt An-An máris visszautazott Moszkvába. A Izét cicamackó sem ezekről a hírekről, sem a hidegre fordult londoni időjárásról, sem egymásról nem vesz tudomást cs továbbra is unatkozva tölti idejét a londoni állatkertben. Mivel a zoológusoknak fogalmuk sincs a pandák szerelmi szokásairól, úgy döntöttek, hogy a téli hidegben is együtt hagyják a két medvét, hátha télvíz idején jobban pezseg a vérük. Egyelőre ennek semmi jelét sem adták, s ha január 31-ig sem történik semmi, An-An végleg hazarepül Moszkvába. KISZ-isták ünnepi gyűlése Dicséret és elismerés a jó munkáért (Tudósítónktól.) KISZ-titkár ismertette az Az elmúlt napokban két elmúlt esztendei munkát, s jelentősebb eseményre ke- adta át Túri Ferencnek, rült sor Pusztamérgesen. Farkas Jánosnak, valamint Szerdán délután 2 órakor a Gera Ibolyának jó munkámúvelődési házban tartották juk elismeréséért a dicsémeg a Vezetők konferenciá- retet és a jelvényt. Unneja című előadássorozat első pélyes keretek között adrendezvénvét. Vitaindítót ták át az érvényesített tagVarró György, az MSZMP könyveket isi A KlSZ-gyűszegedi járási bizottságának lést meglátogatta Szetei Jófőelőadója mondott. zsef, a KISZ szegedi járási Pénteken este 6 órakor, bizottságának titkára és Maugyancsak a művelődési ri Kálmán, a megyei bizottházban KISZ-gyűlést ren- sáS munkatársa. A község .... . - • vezetői közül Lőkös Ferenc deztek. A puszta mergesi tlaácseln()k köszönt6tte a Rizling Tsz KISZ-szervezete fiatalokat. nevében Vecsernyés Ferenc Molnár Katalin szándékozik .. ..... .... .... . , még mindig nem veszik elég tenni a minőség megjavítágorbult eltörött a sarka e- komolyan a lakossag pana_ sáért valt a talpa. A szombathelyi szait Ká h a ártó gyar cs.zmainak csapnivaló- Az Akf tapasztalatai sze_ nem kapja viss*I kereskedean rossz a cipzárjuk, uja- rint havonta több száz rek_ iemtől a minőségileg kifogálamáció fordul elő a szege- soit Cip6ket, amelyeket a vádi cipőboltokban, de igen . .. üzletekben kiesesokan nem merik, vagy nem sarl0K az uzletekben k,cse^ tudják orvosoltatni panaszu- réltetnek. Sehogyse jó ez kat. Kevesen tudják példá- így, mert az üzem „vak" mául, hogy blokk nélkül is he- rad> saját hibaivai szem_ lyet kell adni a panasznak. , ,, . . , . , ha a vásárló valamilyen. ben Megmt mas kcrdes. más, hiteltérdemlő módon h°gy miért nem megy a cibizonyítja a vásárlás idejét, pőgyár „közelebb" a vásárhelyét, tényét. Az AKF-nél e lókhoz, Bizonyosan -kevesebb körbe eso erdekes reklama- , . ciót említenek: dr. Trényi lenne a kifogás. Imre szegedi lakos tavaly de- Végezetül: nem a minőcember első napjaiban egy séghez tartozik, de összefügg 43-as tornacipőt vásárolt, azzal, hogy gyenge a váamely rövid idő alatt fel- « •• i mondta a szolgálatot. A sze- lasztek' Az uzemek nem Jo1 gedi Kárász utcai Sportbolt valasztjak meg (vagy nincs üzletvezetője — mivel nem alkalmas) a cipő anyagát. volt már meg a blokk - Például kisgyermekcipók, megtagadta a cseret. Dr. Tre- , . nyi Imre a pénztárosnővel Vastag> kemeny botbo1 ké* bizonyította, hogy a Sport- szülnek. S ami legalább ilyen szer-boltban vásárolta a ci- bosszantó — a leggyakrabpőt, mire az üzletvezető más ban keresett méretekből modon indokolt. .,I,ehet, ... .. ... hogy Ön itt vette a cipőt, de allando a h'a«yamit most hibásan visszaho- Matkó István VASÁRNAP, 1969. JANUÁR 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5