Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

I megyei pártbizottság állásfoglalása az 1969. évi gazdaságpolitikai feladatokról Megyénk gazdasága 1968 folyamán — az új mechanizmus körülményei között — általában a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek, a megyei pártbizottság 1968. évi állásfoglalásában megjelölt gazdaságpolitikai feladatoknak megfelelően dinamikusan fejlődött A gazdasági vezetők az új körülmények között is helytálltak. Pártszervezeteink munkastílusa, munkamódszere a reform követelményeinek megfelelően alakult Gazdaságpolitikai feladataink megoldásából kivették részüket a társadalmi és tömegszervezetek is. s A népgazdasági terv 1969-ben az ipari termelésnek mintegy 6 százalékos növelését irányozza elő. Megyénkben a kapacitások és a szükségletek emelkedése a tavalyihoz hasonlóan ennél nagyobb méretű, mintegy 8—10 százalékos globális növelést tesz lehetővé. Szükséges a termelés belső szerkezetének javítása, a korszerűbb, minőségileg jobb, a termelő és felhasználó számára egyaránt gazdaságos áruk volumenének növelése, amire igény van. Biztosítani kell a termelés rugalmasságát, gyors alkalmazkodását a szükségletek változásához. A nyereség növelésében mind jobban kerüljenek előtérbe a vállalatok belső tartalékainak feltárásában rejlő lehetőségek. Vállalatvezetőink a nyereséget elsősorban a forgalom optimális növelésével, költségcsökkentésével, a szállítási határidők betartásával biztosítsák. A jövedelmezőség fokozásához elengedhetetlen feltétel a vezetés színvonalának, tudományosságának megjavítása. A gazdasági döntések előkészítésében a közgazdasági és matematikai módszerek kerüljenek előtérbe. A fogyasztók igénye a pfae. a minőség, az áruk paramétereinek javítását parancsolja. Vállalataink az anyagi érdekeltséget is állítsák * minőség szolgálatába. Iparfejlesztési politikánkban fokozatosan előtérbe kerül a műszaki fejlesztés. A munkaerő-tartalékok csökkenésével a termelés növelésének megyénkben is alapvető forrásává « technika tökéletesítése vált. A vállalatok ezért fejlesztési alapjaikat elsősorban a műszaki fejlesztés érdekében hasznosítsák. A külkereskedelmi értékesítés fokozása, gazdaságossága egyaránt népgazdasági és vállalati érdek. Az exportértékesítés üteme továbbra is haladja meg a termelés növekedésének ütemét. Vállalataink rezet® a szocialista piacok megtartása mellett kellő rugalmassággal (tőkés piacok fokozottabb piackutatásával, minőség javításával, stb.) törekedjenek a tőkés export növelésére is. Beruházási politikánkban továbbra Is a Politikai Bizottságnak és a megyei pártértekezletnek a megye fejlesztésére hozott határozata a mérvadó. 1969-ben kezdődik a szegedi házgyár, a szegedi 12 ezres távközlőközpont, a szentesi új téglagyár építése, az EMERGÉ szegedi gyárának bővítése. Előkészítik az algyői új híd építését. Tovább folytatódik — megemelt beruházási összeggel — a Szeged környéki szénhidrogén-medence feltárása, a kitermelést biztosító objektumok építése, a vasúti és közúti hálózat, a hírközlés fejlesztése, stb. A beruházásoknál szorgalmazni kell a hagyományos iparágak, mezőgazdasági üzemek további rekonstrukcióját, technikai szintjének emelését; segíteni az iparszerkezet korszerűsítését. Ennek érdekében kiemelten kell kezelni és segíteni a népgazdasági szempontból is jelentős olajipari beruházásokat; a házgyár felépítését, valamint a lakásépítkezéseket; tovább kell folytatni — ahol erre munkaerő-fedezet van — a városok és — ahol a városfejlesztés elemei megvannak a — nagyobb községek iparosítását. E beruházásoknál törekedni kell az eszközök összpontosítására, a többletköltségek visszaszorítására, a termelő berendezésekkel egy időben a szociális jellegű létesítmények megvalósítására is. A nagy építési igények enyhítésére a vállalatok saját fejlesztési alapjaikból csak a legfontosabb építési feladatokat végeztessék el. A saját alapok igénybevételénél biztosítsák a tartós forgóeszköz-szükségletek kielégítését és előtakarékossággal teremtsék meg a következő évek fejlesztési célkitűzéseinek fedezetét A tervezők olyan építési és technológiai megoldásokat válasszanak, amelyek olcsóbbak és termelekenyebbek az eddig alkalmazottaknál. A kivitelező vállalatok az átadási határidő betartásával segítsék elő a tervezett kapacitások időbeni üzembe neiyezését A megye gazdaságában el kell érni, hogy a munka termelékenysége az országos 3,5—4 százalékos célkitűzésnél nagyobb mértékben emelkedjen, és a többlettermelés mintegy 60—70 százaléka a munka termelékenységéből származzon. A termelékenység növelését indokolja az is, hogy ebben az évben nagymértékben kiszé* Kivonat a megyei pártbizottság 1969. jaauar 13-i sllásíoelaláeábúL lesedik a 44 órás munkahét bevezetése, mintegy ötvenezren dolgoznak majd csökkentett munkaidőben. Csongrád megyében szűkültek a munkaerő-forrósok. A jövőben ezzel a helyzettel számolva hatékonyabb munkaerőgazdálkodásra lesz szükség. A vállalatok létszámigényüket elsősorban az üzemen belüli tartalékok feltárásával oldják meg. A munkaerő bővítésével főként nők jöhetnek számításba, de jelentős a munkaképes korba lépő fiatalok száma is. Az ipar létszámszükséglete Csongrád megyében 3 —3,5 százalékkal lesz magasabb, mint 1968-ban. Az igények kielégítése érdekében biztosítani kell a szakmunkásképzés és a szakmunkáskereslet közötti összhangot, megteremteni az igényeknek megfelelő szakmunkásképzés technikai feltételeit A közlekedés további javításával, a munkaerő-tartalékokkal rendelkező területek bekapcsolásával a rendszeres közlekedésbe és a járatok sűrítésével is segíteni lehet az ipari területek munkaerőgondjain. Bővíteni kell az ipari vállalatok együttműködését a mezőgazdasági üzemekkel, hogy az időszakosan kihasználatlan munkaerő minél nagyobb mértékben foglalkoztatható legyem A vállalatok a munka társadalmi hasanosságától függően alkalmazzanak fokozottabb differenciálást a bérezésben. Helyezzék előtérbe a teljesítmények mennyiségéhez és minőségéhez fűződő mozgó bérezési formákat Törekedjenek a teljesítményekkel összhangban álló differenciált bérfejlesztésre, ugyanakkor ne feledkezzenek meg az indokolatlanul hátrányban levő munkáscsoportokról sem. Az üzemi szociális ellátás (étkeztetés, bölcsődei, óvodai hálózat stb.) javítására különösen a helyüparban van szükség. Segítsék elő — a vállalati alapokból is — a dolgozók lakásépítési gondjainak megoldását Az életviszonyok jobbá tételének igen fontos területe a kereskedelmi, vendéglátói ellátás rendszeres javítása, az áruválaszték szélesítése, a hiánycikkek számának csökkentése, a kereskedelem és vendéglátás színvonalának fejlesztése éa a hálózat bővítése révén. A helyiipari vállalataink, a kisipari szövetkezetek fejlesszék a javító- és szolgáltatóhálózatot, törekedjenek a szolgáltatások minőségének javítására, a vállalt határidők betartására, illetve csökkentésére. Ahol Indokolt, a tanácsok adjanak újabb iparengedélyeket a kisiparosoknak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a melléküzemági tevékenység keretében az eddiginél fokozottabban kapcsolódjanak be falusi javító-szolgáltatási igények kielégítésébe. Csongrád megyében Is fontos politikai kérdés a lakásépítési tervek megvalósítása, a következő tervidőszakok lakásprogramjának előkészítése. A házgyár ütemszerű építésén kívül biztosítani kell a magánlakás-építés pénzügyi és építőanyag-igényének kielégítését is. Fontos feladat a kiépült közművek minél jobb kihasználása. Folytatni kell a vízműtársulások szervezését, hogy minél több lakást bekapcsolhassanak a közműhálózatba. Biztositani kell a földgázfelhasználás növelését háztartási célokra. Az út- és járdaépítésre rendelkezésre álló központi és helyi alapokat koncentráltan, a legindokoltabb területeken kell felhasználni. A városközpontok útviszonyainak megjavításával együtt korszerűsíteni kell a külterületek úthálózatát is. A közlekedésben az új közlekedéspolitikai elvek érvényesülésével segítsék a növekvő szállítási igények kielégítését Tegyenek hatékony intézkedéseket a vasút műszaki fejlesztése érdekében. Folytassák a rakodás gépesítését, állomások rekonstrukcióját A teheráru-fuvarozás megköveteli a fuvarvállalási tevékenység kiszélesítését. Szorgalmazni kell a még távbeszélővel ellátatlan területek bekapcsolását, a hírközlés és a postai szolgáltatások fejlesztését tökéletesítését. A városi és helyközi autóközlekedésben, a vasútközlekedésben a menetrendet a munkakezdésekhez ajánlatos igazítani. A 44 órás rövidített munkaidőt bevezető vállalatok egyik legfontosabb feladata, hogy a legnagyobb körültekintéssel biztosítsák az átállás technikai feltételeit és tárják fel a szükséges tartalékokat, hogy az átállás közvetett módon se érintse a dolgozókat hátrányosan Biztosítani kell — többek között — a hivatalókban a szabad-szombatokon is az ügyintézést, a kereskedelem, a vendéglátóipar, egészségügyi és szociális intézmények munkájának, munkarendjének a változó körülményekhez igazitasát A tanácsok, vállalatok, szakszervezetek, sportszervezetek és más érintett szervek készüljenek fel és segítsék elő a legkülönbözőbb és módszerekkel o dolgozók megnövekedett szabad idejének kulturált eltöltését. A megye mezőgazdasága 1968-ban i3 teljesítette a népgazdasági célkitűzéseket. A mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növekedése mellett jelentős feladat vár a mezőgazdaságra, a helyes népgazdasági arányok és a belső egyensúly kialakításában. A megye mezőgazdaságában alapvetően továbbra is háro»n fő gazdaságpolitikai cél megvalósítása érdekében kell munkálkodni. Továbbra is feladat a belföldi ellátás növekvő igényének kielégítése, a fogyasztók, a piac követelményeinek megfelelő árualapok biztosítása, mennyiségi, minőségi és választéki szempontból egyaránt. A megye termelő gazdaságainak minden eszköz és lehetőség felhasználásával hozzá kell járulni a tőkés fizetési mérleg javításához, az export gazdaságosságának fokozásával is. A növénytermesztés területén gyorsabb ütemű fejlődést kell biztosítani, az állattenyésztésben pedig törekedni kell a stabilitásra, a szinten tartásra. Fontos feladat a gazdálkodás hatásfokának növelése, a fajlagos hozamok, a termelékenység gyorsabb ütemű fokozása. A mezőgazdasági üzemek gazdasági és politikai vezetői az 1969. évi tervek készítésénél vegyék figyelembe a különböző gazdaságpolitikai ösztönzők hatásait, a piac követelményeit, valamint az üzem belső adottságait. Á kenyérgabona termesztésében a megye mezőgazdaságára háruló feladatokat továbbra is teljesíteni kelt A megye adottságai lehetővé teszik, a népgazdasági és üzemi érdekek pedig egyaránt megkövetelik az országos szintet meghaladó termésátlagok elérését A takarmánytermesztés fejlesztése során legfontosabb feladatnak kell tekinteni a takarmányok mennyiségi növelése mellett a fehérjebázis növelését Kukoricatermesztésünk színvonala az utóbbi években sokat emelkedett A termésátlagok azonban az egyes gazdaságokban nagy eltéréseket mutatnak. Ezek a differenciák nem indokoltak. Az évelő pillangósok területét célszerű a már megkezdett ütemben tovább növelni. A hagyományos szántóföldi zöldségnövények (vöröshagyma, fűszerpaprika, paradicsom) mellett továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a primőrzöldségek hozamainak növelésére, melyet az export és a belföldi ellátás javítása egyaránt indokol. A megye zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságai tekintsék fontos feladatuknak a megye piacainak megfelelő mennyiségű, választékú friss zöldséggel-gyümölccsel való folyamatos ellátását A második ötéves tervben telepített szőlők termőre fordultak, sürgető feladat tehát az elmaradt járulékos beruházások, k-orszerű feldolgozó, csomagoló, hűtőtárolók építése, több tsz együttes vállalkozásában. Az exportképesség fokozása és a belső minőségi igények kielégítése megköveteli a korszerű növényvédelem megvalósítását A beruházások állami támogatását tartalmazó 1028/1967. sz. kormányhatározat nagy lehetőséget biztosít a korszerű állattenyésztési telepek létesítésére. Ennek hatására már 1968-ban több szakosított telep építése kezdődött meg Ezt a folyamatot a jövő évben is segíteni kelL Az állattenyésztésben a legfontosabb feladatok egyike az elmúlt évben megindult anyaállat-csökkenés megakadályozása. El kell érni, hogy a nagyüzemi gazdaságok vágóállat-termelése ejlensúlyozza a kis- és háztáji gazdaságok termelése csökkenését. Továbbra is minden eszközzel segíteni kell a háztáji gazdaságok termelését A mellék- és kiegészítő üzemági tevékenységet célszerű tovább folytatni mindazon üzemekben, ahol erre lehetőség kínálkozik, mindenekelőtt a tagok egyenletes foglalkoztatása és az alaptevékenységből származó jövedelem kiegészítése végett. A kitűzött célok megvalósításában nagy szerep vár a mezőgazdaságban dolgozó szakemberekre, a párt- és gazdaságvezetőkre. A vezetés a jövőben még jobban a termelési eredmények, illetve a gazdálkodási színvonal emelésének meghatározó tényezője lesz. Mindez indokolja a vezetés színvonalának minden szinten való továbbfejlesztését. XII. Az 1969. évi feladatok komoly erőfeszítést, összehangolt tevékenységet igényelnek megyénk egész lakosságától. Az eredmények feltétele, hogy a párt-, állami és tömegszervezetek jó szervező, nevelő munkával segítsék a gazdaságpolitikai célok megismertetését és mozgósítsák megyénk lakosságát a népgazdasági tervből adódó tennivalók becsületes teljesítésére. A Központi Bizottság 1968. december 4-i határozata hangsúlyozza, hogy „a párt munkájában és harcában, az építés jelenlegi szakaszában döntő a gazdasági munka". Fontos feladat tehát a múlt év eredményeinek elemzése és a tapasztalatok figyelembevételével az 1969. év feladatai végrehajtásának megfelelő politikai előkészítése. Törekedni kell, hogy az üzemek, vállalatok, szövetkezetek éves gazdasági tervei összhangban legyenek a párt gazdaságpolitikai céljaival és annak megfelelően Vaíosul«5i£k meCA pártszervezetek leSFV-^s. támogatói az olyan vezetői Kezdeményezéseknek, amelyek irányítási rendszerünk reformjának kibontakozására irányulnak. Segíteni kell a megalapozott gazdasági döntéseket, de ugyanakkor vállalni a döntésekkel járó kockázatot is. A kockázat áthárítására vonatkozó indokolatlan vállalati törekvéseket ne támogassák a pártszervezetek. A pártszervezetek működjenek közre a termelő egységek hosszabb távú terveinek kidolgozásában. Folytassanak erélyes harcot a párttagok, a gazdasági rövidlátást kifejező „mindent-kiosztás, a máról holnapra élés" megnyilvánulásai ellen. Segítsék az üzemek belső tartalékainak feltárására és helyes számbavételére irányuló tevékenységet, a munkaszervezés továbbfejlesztésével és a munkafegyelem szilárdításával. Világossá kell tenni, hogy a gazdasági munka hatékonyságának növelésére irányuló követelmény összhangban van az új gazdasági mechanizmus kibontakoztatásával, és a gyorsabb előrehaladásunk feltétele. Nem szabad eltúrni, hogy egyes üzemek nagyobb erőt fejtsenek ki a kedvezmények megszerzésére, mint a gazdálkodás javítására. A termelő üzemek párt- és tőmegszervexetei fokozottan támogassák az eredményeket segítő anyagi ösztönzés módszereinek fejlesztését, a munkakörülmények, valamint a szociális és kulturális ellátás javítását. Harcoljanak a képességek kibontakozását fékező „egyenlősdi" elv ellen, a tényleges munkával arányban álló differenciált jövedelemelosztás érvényesüléséért. A gazdasági eredmények növelése és a dolgozók nevelése érdekében fel kell használni a szocialista versenymozgalmakat. Támogassák a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára tett versenyvállalásokat A gazdasági munka követelményei növelik az irányítással és vezetéssel szembeni igényt. Fokozódik a jelentősége a káder- és személyzeti munkának. Pártszervezeteink a megyei bizottság határozata szerint az eddiginél nagyobb gonddal foglalkozzanak a káderek kiválasztásával, továbbképzésével és munkájuk értékelésével. Tovább kell javítani a személyzeti munka pártirányítását A párt- és tömegszervezeteknek fokozniok kell az ideológiai tevékenységet, a tömegek politikai felvilágosításáért és megnyeréséért folyó harcot. A politikai munka eszközeivel kell fellépni ott, ahol a múlt év eredményei alapján elbizakodottság tapasztalható és nem tesznek megfelelő intézkedéseket az üzemek belsó mechanizmusának tökéletesítésére, a munka hatékonyságának növelésére. Fel kell lépni az új mechanizmus megítélésében tapasztalt olyan torz nézetek ellen, amelyek minden problémát a mechanizmusra hárítanak, vagy nem tesznek különbséget gazdasági és nem gazdasági, régről maradt és mai eredetű jelenségek között. A termelőszövetkezeti földtulajdonról és földhasználatról szóló törvény végrehajtása megyénkben is igen sok embert érint, ezért feltétlenül szükséges, hogy a pártés társadalmi szervek megfelelő politikai segítséget adjanak lebonyolításához. A pártszervek és alapszervezetek tevékenységében'még következetesebben érvényesíteni kell a pártélet törvényeit, a lenini normákat. Fejleszteni kell a centralizmust és a pártdemokráciát, erősíteni a pártegységet, javítani a párt belső életét és pártfegyelmet. A pártszervezetek politikái munkájában a közgazdasági követelmények mélyebb elemzését egybe keR kapcsolni a gazdasági változások társadalompolitikai összefüggéseinek vizsgálatával. Segíteni kell a tömegszervezeteket, hogy eredményesen tevékenykedjenek a dolgozók politikai nevelésében, az üzemi demokrácia kibontakoztatásában. Az alapszervezetek igényeljék és ösztönözzék a dolgozók aktivitását. Bátorítsák a fogyatékosságok bírálóit, a közügyekben felszólalókat, védjék a bírálat jogát, és ezzel segítsék a közérdekű javaslatok megvalósulását. Segítsék elő pártszervezeteink, hogy a szocialista demokrácia termelés szférájában is tovább fejlődjék. Örködjenek a szocialista erkölcs betartásán, lépjenek fel a kommunisták a kispolgári önzés ellen. ' * Az 1969. ért feladatok nagyon jelentősek, végrehajtásuk szívós munkát igényel. Adva vannak azok a dtételek, melyek biztosítják megyénkben is a gazdaságpolitikai célkitűzésén megvalósulásai. A megyei pártbizottság felhívja a kommunisták, a párt-alapszervezetek figyelmét az állásfoglalásban megjelölt feladatokra. Kérünk minden becsületes dolgozót, hogy odaadó munkával segítse 1969. évi gazdasági feladataink sikeres megvalósítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága